Az Aszalt Gyümölcsök Világa: Több, Mint Csak Édes Nasi
Tegye fel a kezét, aki valaha - mondjuk egy esős őszi délutánon - teletömte magát aszalt áfonyával! Mindannyian úgy gondoljuk, már aki feltette a kezét, hogy jó döntést hoztunk, hiszen azért mégsem cukorkát, vagy csokit ettünk. Tévedtünk? Igen is… Az aszalt gyümölcs tulajdonképp nem más, mint gyümölcsesszencia, mivel a gyümölcs nedvességtartalma elpárolgott. Azzal, hogy elpárologtatjuk a nedvességtartalmat, a gyümölcs mérete nagymértékben csökken, tehát sokkal több aszalványt vagyunk képesek megenni a friss változattal szemben. Szemléltessük ezt egy egyszerű példán keresztül: egy bögrébe sokkal több mazsolaszem fér, mint szőlőszem. Nem arról van szó, hogy az aszalt gyümölcsben több cukor lenne, mint annak friss változatában, hanem arról, hogy egy bögre mazsola több cukrot tartalmaz, mint egy bögre szőlő. Mégiscsak jobb opció, mint a burgonyachips, vagy csoki, vagy keksz. Ráadásul az elfogyasztott kalória- és rostmennyiség jókora energialöketet ad.
Az aszalás évezredekre visszanyúló, tradicionális tartósítási mód a gyümölcsök esetében. A gyümölcs víztartalmának csökkentésével relatív energia- és tápanyagtartalma nő, koncentrálódik, amire a téli időszakban a szervezetünknek nagy szüksége van. Az aszalt gyümölcsök gazdagok természetes cukrokban, rostokban, káliumban és antioxidánsokban, rendszeres fogyasztásuk hozzájárul a szív- és érrendszeri, egyes daganatos betegségek, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a csontritkulás kockázatának csökkentéséhez - derül ki egy 2016-os tanulmányból.
Az Aszalás Tudománya és Gyakorlata
A gyümölcsök aszalása során a víztartalmuknak nagy részét eltávolítják, ami meghosszabbítja az eltarthatóságukat, és koncentrálja az ízüket és tápanyagtartalmukat. Ez a tartósítási eljárás megőrzi az eredeti gyümölcs aromáját, valamint vitamin- (pl. karotin, B1, B2-vitamin, niacin, C-vitamin) és ásványi anyag-tartalmát (pl. kálium, vas). Vízben megduzzasztva vagy megfőzve bővül a konyhai felhasználhatóságuk.
Különböző szárítási módszerek léteznek. Az egyik legegyszerűbb módja a sütőben való szárítás, ami gyorsabbnak és rovaroktól mentesebbnek tekinthető. Azonban ez fokozott figyelmet igényel, mivel a gyümölcs könnyen megéghet. Ennek modern alternatívája az élelmiszer-szárító, más néven aszalógép alkalmazása. Ez gyors és hatékony megoldást kínál, minimalizálva a folyamat során felmerülő hibák esélyét. Az élelmiszer-szárítók lehetőséget adnak a gyümölcsök egyenletes szárítására, miközhen megőrzik azok tápértékét. A szerencsésebbeknek birtokában van egy elektromos aszalógép. Segítségével játszva készíthetőek a szárítmányok, jó és rossz időben egyaránt, sütőben aszalásnál jóval takarékosabb módon.
Ha nincs erre külön gépünk, akkor tepsiben, vékony rétegben elterítve, 65-70 C-os sütőben is aszalhatunk. Gyakran nem egyetlen folyamat az aszalás, és többször egymás után meg kell ismételni a folyamatot. Akkor jó az aszalványunk, ha összenyomva még rugalmas, de már nem serken belőle nedvesség. A lényeg, hogy alacsony hőmérsékleten (kb. 60 fokon, bár gyümölcsönként ez eltérő), hosszú ideig (kb. 6 órától több napig is eltarthat, a módszertől függően) történjen a művelet, amíg a gyümölcs elveszti víztartalmának kb. 80%-át. A napon való aszaláskor mozgassuk át többször a gyümölcsöket.
Egészségügyi Előnyök és Lehetséges Kockázatok
Bármelyik szárítási módszert is alkalmazza, az eredmény egy tartós, ízletes termék lesz. Az aszalt gyümölcsök fogyasztása mély gyökerekkel bír számos kultúrában, mivel kiváló vitamin- és ásványianyag forrást jelentenek, ráadásul az év bármely időszakában elérhetők. Általánosságban elmondható, hogy az aszalt gyümölcsök nagy mennyiségben tartalmaznak A- és C-vitamint, kalciumot, vasat és káliumot. A mazsola például igen gazdag C-vitaminban és vasban, míg az aszalt szilva A-vitaminban bővelkedik.
Konkrétan mire is jók? A szem egészségére gyakorolt hatásuk jelentős: a C-vitamin és az A-vitamin hozzájárulhat például a szürkehályog megelőzéséhez és a romlásának lassításához. A C-vitamint emellett az időskori makuladegeneráció megelőzésével is összekapcsolták. A csontritkulás megelőzésében is szerepet játszanak, hiszen a kalcium létfontosságú az egészséges csontok fenntartásában. A kivi például különösen gazdag kalciumban, és ennek köszönhetően erősíti a csontokat. A vasban gazdag étrend jelentős szerepet játszik a terhesség során, mivel ilyenkor a szervezetnek nagyobb mennyiségű vasra van szüksége. A szárított sárgabarack ekkor különösen ajánlott, mivel egy csésze 3,5 mg vasat tartalmaz.
Az aszalt gyümölcsök rosttartalma is kiemelkedő, ami elősegíti az emésztést. A székletrendező hatásáról közismert aszalt szilva például 100 g-ban kb. 7 g élelmi rostot tartalmaz. Ezen kívül gazdag káliumban és antioxidánsokban is. Az aszalt füge is gazdag élelmi rostokban és kalciumban. A datolya pedig szénhidrátokban, természetes cukrokban, élelmi rostokban, káliumban gazdag.
Azonban érdemes hozzátenni, hogy bár több pozitív egészségügyi hatása is van az aszalt gyümölcsök fogyasztásának, vannak árnyoldalai is, amelyek főleg a magas cukor-, szénhidrát- és kalóriatartalommal függnek össze. A szárítási folyamat során a gyümölcsök természetes cukortartalma koncentrálódik. Ez a magas cukorkoncentráció hozzájárulhat a vércukorszint gyors emelkedéséhez, ami különösen problémás lehet cukorbetegek számára. Ráadásul sok gyártó további cukrot ad a szárított gyümölcsökhöz, hogy azok még édesebbek legyenek.
Az aszalt gyümölcsök kalóriatartalma lényegesen magasabb, mint friss társaiké, mivel a szárítás során a víz eltávozik, és így a tápanyagok koncentrálódnak. Ez azt jelenti, hogy kisebb mennyiségű aszalt gyümölcs megegyezik több friss gyümölcs kalóriatartalmával, ami könnyen túlzott kalóriabevitelhez és súlygyarapodáshoz vezethet. A szárított gyümölcsök szénhidráttartalma is koncentrált, ami problémás lehet azok számára, akik szénhidrátszegény diétát követnek.
Sok kereskedelemben kapható szárított gyümölcs tartalmazhat tartósítószereket (például kén-dioxidot), amely segít megőrizni a gyümölcs színét és állagát. Az arra érzékenyeknél ez allergiás reakciókat vagy asztmás tüneteket válthat ki. A magas rosttartalom mellett, a koncentrált rostbevitel emésztési problémákat okozhat, mint például puffadást vagy hasi görcsöket, különösen akkor, ha nem fogyaszt elegendő folyadékot mellette.
Az orvosok erről mélyen hallgatnak! Így fogyassza helyesen az aszalt gyümölcsöket cukorbetegség ese
Hogyan Vásároljuk és Tároljuk az Aszalt Gyümölcsöket?
Hazánkban a hétköznapi háztartások legismertebb aszalványai a mazsola, a szilva és a sárgabarack, de az üzletekben ezeken kívül ma már az aszalt/szárított gyümölcsök rendkívül széles palettája megtalálható (pl. datolya, füge, alma, cseresznye, meggy, vörösáfonya, körte, mangó, ananász stb.). Aszalt gyümölcsöket bioboltokban, csomagolásmentes üzletekben és piacon is kapni, de a szuper- és hipermarketek soraiban is biztosan találni.
A bolti késztermékeknél ügyeljünk arra, hogy nagyon sok készítmény tartalmaz hozzáadott cukrot - ha ezt el szeretnénk kerülni, akkor mindig alaposan olvassuk át az összetevőlistát a csomagoláson. Arra is figyeljünk, hogy az aszalt gyümölcs nem egyenlő a kandírozott gyümölccsel, ez utóbbi esetben az aszalványt cukorsziruppal telítik. Érdemes előnyben részesíteni a hazai gazdálkodásból származó termékeket, ellenőrizzük származási helyét.
A felbontott csomagolású aszalványokat légmentesen zárható csomagolásban, fénytől védett, száraz helyen tartsuk. Az elkészült aszalványokat száraz, szellős, hűvös helyen, dobozban érdemes tárolni.
Felhasználási Tippek: Több, Mint Nasiként
Az aszalt gyümölcsök felhasználási köre olyan színes, akár egy szivárvány. Legegyszerűbb, ha megdézsmáljuk a tartalékokat csak úgy, nassként, és téli vitaminforrás gyanánt. Ha magában már eleget csemegéztünk belőlük, tegyük édességekbe vagy készítsünk velük egy isteni gyümölcsös húst. Felhasználás előtt áztassuk meleg vízbe.
A fogyókúrázók is fogyaszthatják az aszalt gyümölcsöket. Sokan gondolják úgy, hogy magas szénhidráttartalmuk (kb. 50-80 g/100 g) miatt nem fogyaszthatóak egy csökkentett energiatartalmú étrendben. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) hírleveléből azonban kiderül, hogy ez szerencsére nincs így, ezek a termékek is alkalmanként kis mennyiségben beilleszthetőek. Keressük a hozzáadott cukormentes termékeket, fogyasztásuknál tartsunk mértéket, energia- és szénhidráttartalmukat mindig számoljuk bele a napi bevitelbe, és ne feledkezzünk el a napi friss gyümölcs fogyasztásáról sem.
Használhatjuk őket süteményekbe, salátákba, granolába, müzliszeletbe, kásába, kitűnő természetes eredetű édes ízforrások. Az tiszta sor, hogy a gyümölcskenyér elengedhetetlen alkotóelemei az aszalt gyümölcsök, de a kuglóf, a muffin és a piskóta is sokkal rafináltabbá válik tőlük. A reformsüti-vonalon pedig egyenesen elengedhetetlen a használatuk, ugyanis édes ízük miatt akár teljesen ki is válthatják az egyéb szirupokat, cukrokat vagy a mézet.
A datolya édesítő tulajdonságát az otthon készített süteményekben is kihasználhatjuk. A datolyát egyre gyakrabban alkalmazzák alternatív édesítőanyagként az élelmiszeriparban, datolyapaszta vagy datolyaszirup formájában adják a különféle hozzáadott cukormentes szeletekhez, müzlikhez, granolákhoz.
Az adventi időszakban is remek választásnak bizonyulnak az aszalt gyümölcsök. Akár szépen csomagolva magukban, akár kekszként, müzlifalatként, édes/sós rágcsálnivalóként. Ezek a finomságok az adventi kalendárium mellett természetesen tökéletes Mikulás-csomag töltelékek is. A diófélék, aszalt gyümölcsök klasszikus szereplői az ünnepi menünek.
tags: #aszalt #gyumolcsos #felvagott