A tanú: Egy betiltott zsenialitás visszatérése
A "A tanú" című film, Bacsó Péter 1968-1969 között készült, majd 1979-ben bemutatott alkotása, a magyar filmművészet egyik legmeghatározóbb és legellentmondásosabb darabja. Ez a szatirikus filmvígjáték-dráma, amely az ötvenes évek Rákosi-rendszerének abszurditásait és igazságtalanságait tárja a néző elé, elkészülte után azonnal betiltásra került, és tíz évig "dobozban" pihent. A film sorsa, utóélete és a cenzúra elleni küzdelme legalább annyira figyelemre méltó, mint maga a műalkotás.
A film születése és a betiltás árnyékában
Bacsó Péter 1968-ban kezdte el forgatni "A tanú"-t, egy olyan korban, amikor az ötvenes évek eseményeiről való nyílt beszéd még mindig tabu volt. A film elkészülte után, bár a Rákosi-rendszerről szólt, azonnal betiltotta a Szirmai István 1969. szeptemberi halálát követően pozícióba került Aczél György. A rendelet értelmében a film tíz évig dobozban maradt, és csak zártkörű vetítéseken, kevesen láthatták. Állítólag 1979-ben is csak azért kerülhetett a nagyközönség elé, mert be akarták mutatni külföldön egy filmfesztiválon, amely betiltott alkotásokat szemlézett. Mások úgy tudják, hogy Bacsó Pozsgay Imrénél tudta elérni, hogy bemutassák, miután az szintén az ötvenes éveket idéző "A ménesgazda" (1978) és az "Angi Vera" (1979) című filmek is díjakat nyertek külföldön.
1980-ban Gilles Jacobnak, a cannes-i fesztivál főmegbízottjának is megmutatták, aki a "Mephisto" (1981) és a "Cserepek" (1981) című versenyfilmek mellé meghívta az 1981-es cannes-i filmfesztivál ún. Un certain regard szekciójába. Ott olyan nagy sikerrel mutatkozott be, hogy azonnal megvásárolta harminckét ország. A film a Mafilm gyártásában készült, és a MOKÉP forgalmazásában jelent meg.
A történet dióhéjban: Pelikán József dilemmái
Az 1950-es évek Magyarországán játszódó film főhőse Pelikán József, egy dunai gátőr, aki egyedül neveli gyermekeit, miután felesége megszökött egy román uszálykormányossal. A film elején Pelikán nem jut húst gyermekei számára, ezért titokban le kell vágniuk a pincében nevelt disznójukat, ami akkor illegálisnak, feketevágásnak minősült. Ezt a tervet a gyerekek éneklésével próbálják leplezni, hogy elnyomják a disznó visítását.
Másnap Pelikán találkozik régi kommunista elvtársával, Dániel Zoltán miniszterrel, akit kiment a folyóból. Dániel azonban, amikor a rendőrök házkutatást tartanak a feketevágás miatt, véletlenül felfedi a pincében rejtőző bizonyítékokat. Elvtársa védelmére kelve, de a törvények szigorára hivatkozva, Dániel is hozzájárul Pelikán lebuktatásához. Pelikánt letartóztatják, és börtönbe kerül, ahol találkozik egykori verőemberével, Gulyással.
A hatalom gépezete: Virág elvtárs és a koncepciós perek
Pelikán börtönbüntetése furcsamód rövid életűnek bizonyul. Titokzatos módon hazakerül, majd egy "nagy fekete autó" elviszi Virág elvtárshoz, aki a rendszer egyik kulcsfigurája. Virág elmagyarázza Pelikánnak a "fokozódó nemzetközi helyzetet" és az "élesedő osztályharcot", majd megbízza őt különböző vezetői pozíciókkal: lesz a Fedett Uszoda, az Angolpark (később Vidámpark), és a Narancskutató Intézet igazgatója. Pelikán, bár "ideológiailag nem elég képzett", igyekszik megfelelni az elvárásoknak, de rendre kudarcot vall.
A film csúcspontja az, amikor Virág elvtárs felfedi igazi szándékát: Pelikánra mint koronatanúra van szükség a kémkedéssel vádolt Dániel Zoltán miniszter elleni koncepciós perben. Pelikánt tudományos alapossággal készítik fel a perre, betanítják a hazug vallomást, azonban a tárgyaláson, a bizonyítékok és a saját lelkiismerete hatására, végül az igazat mondja. Emiatt újra börtönbe kerül, halálra ítélik, de a kivégzés napjára a hóhér és helyettese sem jelenik meg.
A film nyelvezete és üzenete
"A tanú" nyelvezete rendkívül gazdag és szállóigékké vált mondatokban bővelkedik. A film szatirikus humora tökéletesen mutatja be a korszak gyakorlatát, a valóság és az igazság összekeverését. A "kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk" idézet a magyar narancsra utalva, a rendszer abszurditását és a nemzeti büszkeség paradox módon való megnyilvánulását szimbolizálja. A film olyan ikonikus mondatokat is tartalmaz, mint "Az élet nem habostorta", "Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, 5 perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös!", vagy "Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik."
A film vizuális motívumai is erőteljesek. Virág elvtárs rezidenciájának titkos ajtaja mögött egy Sárkányölő Szent György festmény látható Rákosi fejjel, ami a hatalom kettősségét és manipulatív természetét sugallja. Bástya elvtárs alakja Farkas Mihály honvédelmi miniszter személyi kultuszát idézi, míg Virág elvtárs, akit Péter Gábor ÁVH-vezérről mintáztak, a paternalista diktatúra megtestesítője.
A film restaurálása és kulturális jelentősége
"A tanú" kultuszfilmmé érett az évek során, és népszerűsége azóta sem csökkent. A film teljeskörű digitális felújítása a Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Program során, 2018-ban történt meg. Az egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópiát digitális technika segítségével rekonstruálták, így végre az a film látható a magyar mozikban, amit Bacsó Péter eredetileg vászonra álmodott. Ez a restaurált változat tartalmazza azokat a jeleneteket (például a Dániel Zoltánnal való sötétzárka-beszélgetés), amelyeket korábban kivágtak a filmből.
A film, bár 1969-ben készült, ma is fájóan aktuális. A benne ábrázolt hatalmi játszmák, a koncepciós perek és az igazság elferdítése sajnos sok szempontból emlékeztetnek a jelenkorra. "A tanú" nem csupán egy film, hanem egy történelmi dokumentum, egy figyelmeztetés és egy szatíra, amely örökre beírta magát a magyar filmművészet aranykönyvébe.
Szereplők és alkotók
- Rendező: Bacsó Péter
- Forgatókönyvíró: Bacsó Péter, Ujhelyi János
- Operatőr: Zsombolyai János
- Zene: Vukán György, Fényes Szabolcs
- Látványtervező: Vayer Tamás
- Szereplők:
- Kállai Ferenc (Pelikán József)
- Őze Lajos (Virág Árpád)
- Fábri Zoltán (Dániel Zoltán)
- Both Béla (Bástya elvtárs)
- Monori Lili (Gizi, Pelikán lánya)
A filmnek számos színpadi adaptációja is készült, és regényként is feldolgozták, tovább öregbítve a róla szóló legendát.
tags: #bastya #elvtars #savanyu #is