A Génmódosított Zöldségek és Gyümölcsök Áttekintése: Az Új NGT-rendelet Hatása és a Fogyasztói Döntés Joga
A géntechnológiával módosított (GMO) élelmiszerek és növények kérdése régóta megosztja a tudományos, a politikai és a társadalmi közvéleményt. Az Európai Unióban jelenleg is zajló viták, különösen az új géntechnikák (NGT-k) szabályozására vonatkozó rendelettervezet kapcsán, rávilágítanak a téma összetettségére és az ezzel kapcsolatos aggodalmakra. Ez a cikk átfogó képet kíván nyújtani a génmódosított zöldségekről és gyümölcsökről, bemutatva a technológia hátterét, az ezzel kapcsolatos érveket és ellenérveket, valamint a közelmúltbeli fejleményeket, különös tekintettel az NGT-rendelet lehetséges következményeire.
Az Új Géntechnikák (NGT-k) Szabályozásának Kihívásai
Az Európai Parlament előtt lévő, májusban várhatóan elfogadásra kerülő NGT-rendelet alapjaiban változtathatja meg az agrárium működését. A rendelet hatálybalépése esetén egyes, új géntechnikákkal előállított növényekre és termékekre nem vonatkozna az eddigi szigorú szabályozás, így azokat a jövőben nem kellene GMO-ként jelölni. Ez a javaslat, amely a fogyasztókat és termelőket egyaránt kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja, számos ember és szervezet felháborodását váltotta ki. A Magyar Biokultúra Szövetség levélben kérte dr. Nagy István agrárminisztert, hogy Magyarország minden lehetséges eszközzel lépjen fel az új rendelettervezet elfogadása és hatálybalépése ellen.
Az Európai Unió arra készül, hogy kivonja a GMO-jogszabályok hatálya alól az új géntechnikákkal előállított egyes növényeket és termékeket, annak ellenére, hogy ezek továbbra is egyértelműen géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k). A rendelet ellen számos európai szervezet tiltakozik, mert felháborítónak tartják, hogy a GMO-jelölés megszüntetésével megfosztanák a fogyasztókat a döntés jogától, hogy akarnak-e GMO-t fogyasztani, a termelőket pedig attól, hogy akarnak-e GMO-t termelni. Az új szabályozás jelöletlen, jellemzően ismeretlen hatású termékeket szabadítana a piacra, a gazdákat pedig potenciálisan kiszolgáltatná a nagy vetőmaggyártó cégeknek, amelyek az új technikák fő birtokosai. Mivel a GMO-k használata eleve ellentétes nemcsak a hazai szabályozással, hanem az ökológiai gazdálkodás elvével és gyakorlatával is, dr. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség általános alelnöke levélben kérte az agrártárca vezetőjét, hogy minden lehetséges eszközt vessen be az új szabályozással szemben, különösen azért, mert a magyar álláspont a kezdetektől ellenezte azt.
A Szövetség most nemzetközi összefogást és együttes fellépést javasol, de a tervezetet más tagállamokban, sőt az EU-n kívül, Svájcban is tömeges tiltakozás kíséri. Magyarország kiemelt szerepét az adja, hogy egyedülálló módon az Alaptörvényünkben rögzített GMO-mentesség ütközne az új szabályozással. A Biokultúra tulajdonában lévő ökológiai minősítő szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. felületén már több mint 10 500 fő fejezte ki aggályait az uniós tervezettel kapcsolatban. A jogszabályjavaslatot jogi szempontból a német Ökológiai Élelmiszeripari Szövetség is megvizsgáltatta. A szakvélemény szerint a háromoldalú egyeztetésen elfogadott szöveg több szempontból ellentmond az elővigyázatosság elvének, például nem veszi figyelembe az NGT-növények potenciális kockázatait. Az értékelés megállapítja azt is, hogy az NGT-k számára biztosított kedvezmények nem igazolhatók egyértelmű társadalmi haszonnal. A rendelet továbbá elfogadná, hogy az emberekre vagy a környezetre károsnak bizonyuló NGT-növények úgy terjedjenek a környezetben, hogy azok későbbi eltávolítása nem lehetséges.
Mi is pontosan a génmódosítás?
Mielőtt belemerülnénk a viták részleteibe, fontos tisztázni, mi is a génmódosítás. A génkezelés valójában azt jelenti, hogy belenyúlnak egy növény - kukorica, búza - DNS-szerkezetébe, megváltoztatják azt, pontosabban egy másik élőlény jó tulajdonságát juttatják bele. Elsőre ez még jól is hangzik, hiszen úgy tűnik, tökéletes növényeket hoznak létre, de valójában arról van szó, hogy a földeken ringatózó búza, kukorica, vagy akár a szója saját maga termeli meg a mérget, ami a kártevőt megöli, szóval méreg van benne a módszer ellenzői szerint akkor is, amikor megesszük. Az Egyesült Államokban egyébként már találtak olyan bogarat, ami alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez, simán lerágta a genetikailag módosított kukoricát.
A módszer pártolói szerint a génmódosított növények termesztése sokkal olcsóbb, így akár a világ éhezőinek is megoldást nyújthat. Az ellenzők szerint viszont, ha olyan élelmiszert eszünk, amiben génmódosított összetevők vannak, vagy olyan tejet iszunk, ami GMO takarmányt evő tehéntől származik, kockáztatjuk az egészségünket. Meddőség, allergia, daganatok - hivatalos, hosszú távú kutatásokat nem végeztek a Greenpeace szerint a GMO egészségkárosító hatásairól, de a független kutatási eredmények ilyen rossz eredményeket tártak fel. Egy francia professzor kutatása szerint a genetikailag módosított kukorica megrövidítette a patkányok életét. Ugyanakkor több kollégája kételkedik az eredményei hitelességében.
„A nők mennek bevásárolni általában, ők főznek, tehát ők döntik el, mit eszik a család” - mondta Rodics Katalin, a Greenpeace regionális kampányfelelőse. Szerinte úgy lehet védekezni a GMO káros hatásaival szemben, hogy egyszerűen nem veszünk olyat, amiben benne lehet, vásárlás előtt megnézzük a kisokost, illetve inkább piacokra megyünk, helyi termékeket vásárolunk.
A Greenpeace által összeállított GMO Kisokos a környezetvédelmi szervezet által 180 magyar élelmiszergyártónak és -forgalmazónak küldött kérdőívre adott válaszok alapján készült. A lista a cégek önbevallásán alapul, és szúrópróbaszerűen ellenőrzik a valóságtartalmát. A kisokosban zölddel jelölik a „tiszta” élelmiszergyártókat, pirossal pedig azokat, akik vagy nem válaszoltak a megkeresésre, vagy nem garantálják a GMO-mentességet.
Arról sincs pontos adat, hogy a Magyarországon kapható élelmiszerek hány százalékában van génkezelt összetevő, de Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse szerint egy évekkel ezelőtti kutatásból az derült ki, hogy minden ötödik szójával készített termék ilyen. Az ellenzők szerint szerencsénk van abban, hogy Magyarországon tilos genetikailag módosított növényeket termeszteni, forgalmazni azonban már nem.
A GMO-technológia Előnyei és Kockázatai: Esettanulmányok és Tudományos Nézőpontok
A GMO-technológia alkalmazása nem korlátozódik az élelmiszeriparra. A Nature folyóiratban megjelent cikk arról számol be, hogy a paprika csípősségéért egy új gén a felelős, amely a Solanaceae család növényeiben (pl. paradicsomban) a régi, de inaktív gének evolúciós sokszorozódása során keletkezett, és aktivitásának köszönhetően megindul a kapszaicin termelődés. Az oregoni egyetem erdész-genetikusai génmódosított nyárfát állítottak elő, amely gyors növekedésű, kártevőknek ellenáll, és a génkifejeződést legalább 14 évig megtartja. A kártevőkkel szembeni rezisztenciát mutató GMO kukoricákat már rutinszerűen termesztik az Egyesült Államokban, de a fák csak évek múlva kerülnek felhasználásra, ezért fontos, hogy kedvező tulajdonságaikat legalább 10 évig megtartsák. Az előnyös tulajdonságokat leginkább a papíripar hasznosíthatja, valamint a felfutóban lévő bioüzemanyag ipar. Mivel a fák sterilek lesznek, a gént nem tudják átvinni más növényekre.
Az új alma, az Arctic apple (arktikus alma), a polifenol oxidáz termelődést gátló genetikai módosítás eredményeként, amely az almában a barnulást okozó oxidációs folyamatokat katalizálja, nem barnul a vágási felületen. Hosszú utat kellett bejárniuk a biotechnológiai Okanagan Specialty Fruits cégnek, meggyűlt a bajuk az anti-GMO aktivistákkal is, akik tönkretették a kísérleti parcellákat.
Az árvácskák kék színanyagának kialakulásáért felelős géneket ültettek tokiói genetikusok rózsába. A kék rózsa megalkotása eleddig egyenlőnek tűnt a lehetetlennel. A tokiói Suntory italgyártó cég 1990 óta három milliárd jennel támogatta a kék szegfű, illetve kék rózsa gyártásával foglalkozó projekteket. Tudósaik már évekkel ezelőtt sikerrel ültettek rózsába a kék árnyalat megjelenéséért felelős, a rózsában természetes körülmények között nem található delphinidin termelő géneket. A biztonságos termesztés eléréséhez azonban tovább kellett dolgozni. A Suntory és az ausztrál Florigene 1995-ben hozták létre a kék szegfűt ‘Moondust’ néven.
A Génszerkesztés és az NGT-k: Új Lépések a Fejlődés Útján?
A génmódosított élelmiszerek mellett új technika siethet az éhezők segítségére, méghozza anélkül, hogy a sokak számára vészterhesen csengő génmódosításhoz kellene fordulni. A legújabb génszerkesztési eljárások során ugyanis a kutatók nem módosítják, csak megszerkesztik az adott növény genomját, ezzel pedig ellenállóbbá, bőven termőbbé vagy tartósabbá tehetik őket. Zachary Lippman, a New York állambeli Cold Spring Harbor Laboratory (CSHL) genetikaprofesszora szerint az új technológiák hihetetlen fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években - olyannyira, hogy Lippman a mostani fejleményeket már valamiféle sci-fihez hasonlítja, miközben (ahogy az eljárás támogatói hangsúlyozzák) nem történik itt semmiféle varázslat. Lippman és társai nem véletlenül várnak sokat az olyan technikáktól, mint a CRISPR (Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats, magyarul „halmozottan előforduló, szabályos közökkel elválasztott palindromikus ismétlődések”): ennek során a genetikusok belenyúlnak a genomba, és képesek törölni belőle egy szekvenciát, de be is építhetnek egy szakaszt.
A kutatók ezzel a módszerrel számos különböző haszonnövényt vettek célba. Egy amerikai biotechnikai cég, a Calyxt például a szójaolaj tulajdonságait próbálja megváltoztatni, az így nyert termék pedig - legalábbis a kutatók reményei szerint - ugyanolyan egészséges lesz, mint az olívaolaj, viszont annak csak a töredékébe fog kerülni. Miközben a génkutatók azzal érvelnek, hogy a „genetikai olló” használatával mindössze ki-be kapcsolgatják a növény egyes tulajdonságait, így például dupla annyi vagy erősebb ízű termés meghozatalát kényszerítik ki belőle, a fogyasztóvédelmi szervezetek egyre nyugtalanabbak. Amellett, hogy a technika is egyre gyorsabban terjed, az CRISPR és társai azért is népszerűek a biomechanikai fejlesztők között, mert az amerikai Földművelésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében nem kell azokat a szigorú engedélyeztetési eljárásokat végigvinni velük, amelyek a GMO fejlesztésekre vonatkoznak. A minisztérium kritériumai egyszerűek: mindaddig, míg csak a meglévő génkészlettel dolgoznak, és nem ültetnek be géneket egy másik organizmusból, úgy tekintik, hogy a változások idővel a hétköznapi nemesítési eljárás következtében is megtörténtek volna.
Lippman szerint a hihetetlen sebességgel fejlődő technika maga az adu ász, ha bővebb vagy jobb minőségű termésre törekszünk: hosszas kutatás során a génkutatók rájöttek, hogy milyen gének szabályozzák például a paradicsomtermést. Innentől kezdve már csak finomhangolniuk kellett a működésüket ahhoz, hogy a növény megfelelő mennyiségű gyümölcsöt hozzon, de ne törjön le a súlyuk alatt, viszont éretlen gyümölcsök se maradjanak a növényen. A technika gyors fejlődésére a törvényhozás sem készült fel: miközben egymás után születnek az olyan újdonságok, mint a betegségeknek ellenálló kakaó (amelynek köszönhetően mégsem kerül majd veszélybe a világ csokoládéellátása), a banánpusztító gombának ellenálló Cavendish, vagyis a mindannyiunk által ismert banán, vagy akár a kevésbé sérülékeny gomba, egyre többen gondolják úgy, hogy nem a technika veszélytelen, hanem a szabályozás elavult. A vita először a gombatermesztés körül lángolt fel, és bár a korábbinál kevésbé barnuló csiperke semmilyen veszélyt nem hordoz magában, a példából kiderült, hogy az elmúlt harminc évben alig nyúltak a területre vonatkozó törvényekhez - miközben már két év is elég ahhoz, hogy jelentős áttöréseket érjenek el.
A vevők ugyanis az Egyesült Államok nagy részében elutasítják a génmódosított élelmiszereket - de van, ahol ez nem is annyira a vásárlókon múlna, az optimista megközelítés szerint ugyanis a génszerkesztett zöldségek és gyümölcsök sok éhező ország problémáira is megoldást kínálhatnának. Az egyik rizsféle, amellyel kísérleteztek, harminc százalékkal több termést hoz, mint egy átlagos növény, Ghánában pedig egy olyan édesburgonyát fejlesztettek, amely jóval nagyobb gumókat hoz, mint a hétköznapi fajták. A technika hívei szerint a CRISPR és társai demokratizálták az élelmiszerek génszerkesztését, így az olcsóbb felszerelésnek és gyorsabb fejlesztéseknek köszönhetően a területen már nem az óriáscégek uralkodnak. Mások szerint katasztrofális következményekkel járhat, ha valami félrecsúszik. Emlékezetes esetnek számít a hatvanas évekbeli baki, amikor az amerikai Földművelésügyi Minisztérium és a Penn State, a pennsylvaniai állami egyetem egy chipsgyártóval együtt egy újfajta, a delavár indiánokról Lenape névre keresztelt krumpli fejlesztésén fáradozott. Így született meg a csodálatosan süthető, egyúttal csodálatosan hánytató burgonyaszirom - valami ugyanis félrement, és a gumók is toxikusak lettek. (A burgonya egyébként is tartalmaz egy szolanin nevű idegmérget, egy átlagos krumplifajta tíz dekájában viszont nagyjából 8 mg szolanin található, ez a mennyiség ugyanakkor Lenapénál viszont 30 mg környékén mozog).
Jennifer Kuzma, az Észak-Karolinai Egyetem genetikaprofesszora szerint amellett, hogy az így létrehozott élelmiszerek biztonságát törvényekkel is biztosítani kell, fontos a vásárlók megfelelő tájékoztatása is, különben hiába biztonságos a termék, győzedelmeskedhetnek a GMO-val kapcsolatos előítéletek. Kuzma azt is rossz ötletnek tartja, ha a gyártók nem tüntetik fel a csomagoláson, hogy milyen technikával fejlesztették a termékeket, ez ugyanis azt az üzenetet hordozza magában, hogy valami titkolnivalójuk van - ebben az ügyben pedig az átláthatóság különösen fontos. Hasonlóan vélekedik a kérdésről Rodolphe Barrangou, az Észak-Karolinai Egyetem élelmiszertudományi tanszékének professzora is: szerinte az oktatás fejlesztése nélkül aligha fordítható meg az a trend, amely szerint az amerikai lakosság csaknem negyven százaléka elutasítja a GMO-terményeket, mivel úgy gondolják, hogy kevesebb tápanyagot tartalmaznak.
Hogyan teszi lehetővé a CRISPR a DNS szerkesztését - Andrea M. Henle
Magyarország Álláspontja és a GMO-mentes Stratégia
A magyar kormány stratégiai kérdésként kezeli a mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, és az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát. A kormány álláspontja szerint a GMO-mentes (genetikailag módosított szervezetektől mentes) takarmányozás megteremtésével a magyar élelmiszeripar versenyképesebbé válhat, akár piacvezető pozícióba is kerülhet. Ezzel megnyílnak a nemzetközi piacok, és a hazai piacokat is védeni tudjuk. Főleg a nyugati világból beáramló óriási mennyiségű termékek esetében azonban nehéz százszázalékosan ellenőrizni a komponenseket. Ugyanakkor az egyes növényeket, illetve tenyésztett állatokat az európai uniós jog ma még csak az előállításuk módszere alapján sorolja a GMO-k körébe.
„Stratégiai kérdés a mezőgazdaság GMO-mentessége. A parlament 2006-ban fogadta el az ország GMO-mentes stratégiáját, és 2012-től alaptörvényi védelmet kapott a mezőgazdaság GMO-mentessége” - szögezte le Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára az Európai Mezőgazdasági Fajtavédelmi Alapítvány és a Dunavölgyi Nemzetközi Génmegőrző Egyesület által szervezett konferencián. Mint mondta, Magyarország az Európai Unióban is élére állt a GMO-mentes fehérje önrendelkezést célzó kezdeményezéseknek. Magyarország 2015-ben meghirdette a Szövetség a GMO-mentes Európáért kezdeményezést, azon államok összefogását, amelyek elutasítják a genetikailag módosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását.
Nem minden hazánkkal szomszédos ország vall ilyen szigorú elveket a GMO-termékekkel kapcsolatban. „Nem lehet nagy biztonsággal nálunk sem tudni, hogy a hétköznapokon ekkor-akkor nem kerülünk-e szembe génmódosított termékekkel.” „Nyilvánvalóan kőkemény tőkeérdekek állnak a GMO-szektor mögött, másról nem lehet szó” - mondta Csizmadia. „Lehetőleg minél nagyobb mennyiségű, „hibátlan” mezőgazdasági terméket akarnak előállítani egy egységnyi területen.”
A GMO-val foglalkozó cégek azt állítják, hogy az általuk termesztett növények nem ártalmasak, ami lehet igaz is meg nem is. Szemléletes a búza példája és a mindennapi kenyéré, amit megeszünk. A búza a 19. század harmadik harmadáig majdhogynem ősállapotban létezett. Hozama olyan volt, amilyen, de a sikértartalma a kívánalmaknak megfelelt. A búza nemesítésével valójában egyféle elfajzást értek el, mert csak a mennyiség, a hozam számított. Kétségtelen: sikerült elérniük, hogy egy hektáron másfélszer, kétszer annyi búza terem, de az a búza - értékét tekintve - feleannyit sem ér már, mint az elődei.
Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke úgy látja, a fogyasztók érdeke, az egészségük kellene, hogy az elsődleges szempont legyen. Szerinte a kormány helyesen teszi, ha tiltja a GMO-termékek forgalmazását és az országba bejutását. Természetesen a génmódosított termékeket forgalmazók mindegyike esküszik az általa előállított áru „tisztaságára”, viszont elég csak a közelmúltban történtekre visszagondolnunk, amikor például Kínában a gyermektápszerekbe különféle anyagok belekerültek. A hasonló esetek óvatosságra intenek: nem elég pusztán ébernek lenni. Az Európa Unióba gyakorlatilag bármi bejöhet. Baranovszky szerint, ha tiltunk valamit, nyilvánvalóan kevesebb jut be belőle az országba. Mindemellett óriási a nagy áruházláncok felelőssége, amelyek ha visszaélnek a fogyasztók bizalmával, akkor keményen fel kell lépni velük szemben. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége évek óta szorgalmazza, hogy megkülönböztető jelzés kerüljön a magyar árucikkekre.
A Monsanto és a Magyarországon Tiltott GMO Vetőmagok
Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár 2011-ben fogadta a mezőgazdasági termékekkel foglalkozó amerikai cég, a Monsanto Hungária Kft. képviselőit. A találkozón a genetikailag módosított (GMO) mezőgazdasági termékekről volt szó. Az államtitkár arról tájékoztatta a céget, hogy Magyarország elkötelezett egy teljes mértékben GMO-mentes politika mellett. Júliusban több ezer hektár kukoricavetést semmisítettek meg az országban, mert génmódosított vetőmag került a földbe, amelynek használata Magyarországon tiltott. Az ellenőrök Pioneer és Monsanto fajtákat egyaránt találtak az elvetett vetőmagok között.
A génmódosítás pártolói évtizedek óta azzal kecsegtetnek, hogy segítségével majd nagy terméshozamú, szárazságtűrő fajokat hozhatnak létre. De mindezidáig alapvetően két típusú génmódosított növény került köztermesztésbe: amelyik ellenáll egy bizonyos gyomirtónak, s amelyik maga termel méreganyagot bizonyos kártevők ellen. Mindkettő problémás: a permetszer túlzott használata miatt hamar kialakul a rezisztencia, ezért idővel újfajta, veszélyesebb gyomirtókat kell használniuk a gazdáknak. Míg az utóbbi - mivel a növény egész évben termeli a hatóanyagot - ezerszer-kétezerszer több méreggel éri el ugyanazt a hatást, mintha permetezték volna. A gazdák is rosszul járnak: a génmódosított vetőmagok jóval drágábbak, mint a hagyományosak, s elterjedésükkel az áruk még feljebb kúszik. Máig nincsenek megbízható kutatások, amelyek alátámasztanák a biotechnológiai cégek azon állítását, mely szerint a génmódosított növények ártalmatlanok az egészségre. Az engedélyezés alapja a gyártó cég által készített kutatás.
A probléma magában a technológiában keresendő - magyarázta el Fidrich Róbert. A génmódosítással újfajta fehérjék termelésére vesszük rá a géneket. Ezekkel az emberi szervezet nem találkozott korábban, ezért idegen anyagként fogja kezelni az immunrendszer. Erre számos példát láttunk: a génmódosított növényeket termesztő Fülöp-szigeteki és indiai gazdák némelyikénél olyan erős allergiás reakciókat váltott ki a növények pollenje, hogy sokukat kórházba kellett szállítani. Másrészt maga az eljárás is jelentős kockázatokat hordoz. A természetben nem lehetséges az egymástól távol eső fajok kereszteződése, ezért az embernek különböző trükköket kell bevetni ahhoz, hogy ezt megvalósítsa. Ma leginkább génpuskával juttatják be a kívánt géneket (transzgéneket) a DNS láncba: szó szerint belövik a DNS molekulákat a sejtekbe. Csakhogy ez körülbelül annyira pontos, mint amikor egy bekötött szemű íjász 50 méterről próbál beletalálni egy 10 centiméteres célkeresztbe. Nem lehet tudni, hogy a transzgén a DNS mely szakaszába épül be, s mely géneket fogja „kilőni”. További probléma, hogy a DNS-ben vannak olyan „szemét gének”, amelyeknek látszólag nincs is szerepük.
A Génszerkesztett Növények és a Jövő Perspektívái
Az így előállított növényeknek azonban rengeteg előnye van, nem csak a fogyasztók, de a termesztők számára is. A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet.
Megoszlanak a vélemények a genetikailag módosított termékekkel kapcsolatban, sokan teljesen elutasítják őket, vannak azonban akik látják az előnyeit is. Magyarországon jelenleg tiltott a GMO-s növények termesztése, az Európai Unió országaiban ugyanakkor mindenki maga rendelkezhet arról, hogy engedélyezi-e a termesztésüket. A genetikailag módosított gyümölcsök és zöldségek létrehozásának a célja általában egy bizonyos betegséggel szembeni ellenállás kifejlesztése, vagy egy új íz létrehozása.
Elkészült az ötös lista azokról a népszerű zöldségekről és gyümölcsökről, amelyek genetikai módosítása több hasznos tulajdonságot is eredményezett. A közelmúltban robbant a hír, miszerint brazíl tudósok csípős paradicsom előállítását tervezik. A paradicsomban szintén jelen vannak a chili erejét is adó kapszacin előállításához szükséges genetikai információk, itt ugyanakkor alvó állapotban találhatóak meg. Létezik azonban egy olyan génmódosítási technológia, amellyel be lehetne őket kapcsolni, és így aktívvá válhatnának a paradicsomban is. A genetikailag módosított banánok ellenállóak lehetnek a fuzáriumos hervadás néven ismert betegség ellen, amely komoly pusztítást okoz nem csak a banán ültetvényeken, de számos más zöldség és gyümölcs faj esetén is. Édesebb, őszibarack ízű szamóca előállításán dolgoznak amerikai kutatók úgynevezett CRISPR technológia segítségével. Az úgynevezett "Arctic apple" olyan alma, amely felvágás után, nem barnul be, így nagy előnye, hogy használatával jelentősen csökkenthető az élelmiszer-pazarlás. A genetikailag módosított fajta jelenleg csak az Egyesült Államokban érhető el, a golden, a fuji és a gala típusok kaphatók ilyen változatban. Egy kutató 1992-ben létrehozta az úgynevezett "Rainbow papaya"-t, amely képes megvédeni önmagát a papaja gyűrűs foltbetegsége ellen. A különleges fajta úgy teszi magát ellenállóvá a betegség ellen, hogy a saját genetikai kódjába illeszti be a vírus génjét.
tags: #betiltott #genmodositott #zoldsegek