Sós-túrós perec: Egy nosztalgikus ízutazás a családi receptek világába

A sós finomságok terén ízvilágban nehéz igazi újdonságot hozni. De a formákban igenis lehet. Az unalomig ismert és használt rúd, kocka és pogácsa helyett süthetünk néha perecet is. Ember legyen a talpán, aki a gyerekek folyton változó ízlését követni tudja. Ami a múlt héten még menő volt, az hirtelen közellenség lesz, amit meg eddig nem ettek volna meg a világ minden kincséért sem, abból ha egy vájlinggal készítenék, az sem lenne elég. Arról nem is beszélve, hogy ha édességet készítek, akkor sósra vágynak, ha pedig valami sós finomságot kerítek az asztalra, akkor meg persze édesre. Mindig ez van. Egyetlen alkalmat kivéve. Ami nem éppen kellemes, de legalább biztos pont. Betegséghullám után mindig a sós finomságok kerülnek előtérbe. Valahogy akkor nem vágynak édességre. Egy ideig. Körülbelül két napig, de már ez is valami. De hogy azért ne legyen olyan egyszerű a dolgom, szeretik, ha az ismert sós finomságok mellett újdonságokat is bevetek a mihamarabbi felépülésük, regenerálódásuk érdekében.

gyerekek és szülők együtt sütnek

Mint azonban azt a bevezetőben már írtam, a sós rágcsák tekintetében az ízvilág területén nem lehet olyan nagyon nagy újdonságot hozni. Ezért egy kicsit csalni szoktam. De azért néha nem árt, ha a formai megújulás mellé mégiscsak beszerzek egy-két új receptet is, amellyel a tartalmi részt is fel tudom dobni. Mint fentebb már említettem, nem könnyű a gyerekek ízlésvilágát kiismerni, ezért lepett meg, hogy a legutóbbi betegséghullám után az eddig kvázi tiltólistán szereplő túró szóba került, mint lehetséges alapanyag, ha már a tartalmi megújulásnál tartottunk. És ha már újítás meg újdonság, akkor hadd áruljam el, hogy kivételesen a megfelelő recept felkutatása során sem a megszokott csatornákat használtam - ergo nem a netre vetettem magamat -, hanem itt is más útra léptem és egy szakácskönyvet hívtam segítségül. Egy különleges szakácskönyvet, amely a BOOOK Kiadó gondozásában jelent meg Bernáth József tollából és az Édes emlékek anyukámtól címet viseli.

Mindenki kedvence: sós-túrós perec (könyvajánló) receptje

Ez a recept nem csupán egy újabb fogás a repertoárban, hanem egyfajta időutazás is, amely a hagyományos ízek és a nosztalgikus hangulat felé kalauzol. Bernáth József "Édes emlékek anyukámtól" című szakácskönyve kiváló forrása a régmúlt idők ízeinek, és ez a sós-túrós perec receptje tökéletesen illeszkedik ebbe a képbe.

Előkészítés ideje: 10 PercFőzési idő: 20 PercTeljes idő: 30 PercAdag: 50 perec

Hozzávalók:

  • 25 dkg liszt
  • 5 dkg reszelt trappista sajt
  • 20 dkg vaj
  • 25 dkg tehéntúró
  • 1 db tojás
  • 1,5 dkg finom só

Tetejére:

  • 1 db felvert tojás
  • 5-10 dkg reszelt trappista sajt

Elkészítés:

  1. A tészta összeállítása: Gyúrjuk egynemű tésztává az összes hozzávalót (liszt, reszelt trappista sajt, vaj, tehéntúró, tojás, só). Ez egy viszonylag sűrű, formázható tésztát eredményez.
  2. Hűtés: Csomagoljuk a tésztát frissentartó fóliába, és tegyük a hűtőbe egy órára. A hűtés segít az összetevőknek összeérni, és megkönnyíti a tészta nyújtását és formázását.
  3. Nyújtás és szaggatás: Az idő leteltével vegyük elő a nyers tésztát. Ennyén enyhén lisztezett felületen nyújtsuk ki körülbelül egy centiméter vastagra. Használjunk perecszaggatót a tészta kiszaggatásához. Érdemes minden használat előtt a szaggatót lisztbe mártani, mert a tészta kissé ragadós lehet.
  4. Sütés előkészítése: Melegítsük elő a sütőt 175 Celsius fokra. Vegyünk elő egy sütőlemezt, és béleljük ki sütőpapírral.
  5. Formázás és díszítés: Helyezzük a kiszaggatott pereceket a tepsire. Kenjük le a tetejüket egy felvert tojással, majd szórjuk meg reszelt trappista sajttal. Ez a lépés adja meg a perecek jellegzetes, aranyszínű és sajtos kérgét.
  6. Sütés: Süssük a pereceket körülbelül 20-22 perc alatt készre. A perecek akkor vannak készen, amikor a sajt rájuk olvad és szép aranybarna színt kapnak.

Sós perec készítés házilag | Sós perec recept

A Bernáth József szakácskönyve: Több, mint receptek

Bernáth József "Édes emlékek anyukámtól" című könyve egy igazi klasszikus, régimódi (minden negatív felhangot nélkülözve), nosztalgikus hangulatot közvetítő süteményes kiadvány. Mind a külső megjelenését, mind a beltartalmát tekintve egy valódi időutazás. Ez a könyv olyan, mintha az ember egyenesen a nagymamája konyhájába csöppenne, aki már harminc éve nincs velünk. Minden egyes nap távolabb kerül tőlem és én tőle, s eddig bárhogyan is próbálkoztam, nem tudtam megakadályozni ezt a folyamatot. Nagyon fájt, hogy így van. És akkor most itt ez a kiadvány, amely akár az ő szakadt, kockás papírlapjainak hagyatékából is íródhatott volna.

régi szakácskönyv borítója

A receptek - amelyek abszolút a hagyományos vonalat képviselik, bár a szerző a könyvbemutatón maga is bevallotta, hogy azért eszközölt némi változatást az eredeti családi recepteken és például a hozzáadott cukor mennyiségét jelentős mértékben visszavette - a könyv másik nagy értéke a benne szereplő képek. Az elkészült süteményekről készült fotók lenyűgöző módon ragadják meg egy korábbi korszak hangulatát, süt belőlük az otthonosság érzete, egész egyszerűen ismerőssé teszik a recepteket. És most életre kel egy könyv által. És ez egy nagyon jó érzés, amit érdemes megélni, újra élni és megismertetni a családunkkal is.

A kelt tészta varázsa és alternatívák

A kelt tészta hálás alapanyag, ha nem sajnáljuk tőle az időt és türelemmel bánunk vele, elképesztő dolgokat lehet belőle gyártani. Gondoljunk csak a nagymamákra, az ő konyhájuk szinte mindig, de ezeken a hideg napokon biztos, hogy kelt finomságoktól illatozik. Ha már unjuk a hagyományos kakaós csigát vagy a túrós táskát, vagy csak kipróbálnánk valami új, mégis egyszerű finomságot, akkor most figyeljünk!

Bár a fentebb bemutatott sós-túrós perec recept nem kelt tésztából készül, fontos megemlíteni a kelt tészta fontosságát a háziasszonyok életében, különösen a hidegebb hónapokban. A kelt tésztából készült finomságok mindig is az otthonosság és a családias melegség érzetét keltették.

Azonban, ha mégis a kelt tészta mellett döntünk, itt egy kis inspiráció:

  • Kakaós csiga: Egy örökzöld kedvenc, amelynek elkészítése viszonylag egyszerű, és a gyerekek is imádják.
  • Túrós táska: A túró és a kelt tészta kombinációja mindig sikert arat, legyen szó édes vagy sós változatról.

Ha azonban a sós-túrós perecre esik a választás, és szeretnénk egy kis csavart vinni az elkészítésébe, itt egy alternatív befejezési javaslat:

Alternatív befejezés: A pereceket helyezzük sütőpapírral bélelt tepsire, kenjük meg tej és tojássárgája keverékével a tetejüket, pihentessük 30 percet. Ez a módszer egy kissé más textúrát és megjelenést adhat a pereceknek, egy finomabb, fényesebb felületet eredményezve.

A szakácskönyv különlegességei

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. A célja, hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. A sós-túrós perec receptje tökéletes példája annak, hogyan lehet a hagyományos ízeket modernizálni, miközben megőrizzük a nosztalgikus hangulatot.

család együtt étkezőasztalnál

Ez a szakácskönyv nem csupán recepteket kínál, hanem egyfajta életérzést is. Egy olyan világot, ahol az ételek elkészítése közös élmény, és ahol a családi hagyományok életben tartása a legfontosabb. A sós-túrós perec receptje tökéletes példája ennek a filozófiának, amely a legegyszerűbb hozzávalókból is képes varázsolni. Ezért is érdemes elolvasni, kipróbálni és továbbadni ezeket a különleges recepteket, hogy az "édes emlékek" ne csak a múlt ködébe vesszenek, hanem a jelenünkben is tovább éljenek.

tags: #csokis #turos #perec

Népszerű bejegyzések: