A keksz világa: Történelem, jellegzetességek és jövő
A keksz, ez a látszólag egyszerű élelmiszer, valójában egy gazdag történelemmel és sokrétű felhasználással büszkélkedő sütemény. Kezdetei a távoli múltba nyúlnak vissza, amikor is a tartósság és a szállíthatóság volt a legfontosabb szempont. Ma már azonban a keksz sokkal több, mint egy egyszerű, kemény és ízetlen táplálék; a modern gasztronómia és a technológiai fejlődés révén egy sokoldalú és népszerű édességgé vált.
A keksz ősi gyökerei: A kétszersültől a hadianyagig
A keksz alapvető formájában nem más, mint egy kétszersült, azaz kétszer kisütött tészta. Ez a módszer biztosította a hosszú eltarthatóságot, ami nélkülözhetetlenné tette a katonák és a tengerészek számára is. A "bis coctus" latin kifejezés is erre utal, jelentése "kétszer sült". Eredetileg a piskóta szó is ezt a fajta, tartós pékárut jelölte, nem a mai értelemben vett szivacsos süteményt.
A keksz praktikus jellege miatt a hosszú tengeri utakra is elengedhetetlen útravaló volt. Ennek emlékét őrzik a mai napig népszerű, halacska alakú krékerek is. Az ipari forradalom és a cukorgyárak megjelenése azonban alapjaiban változtatta meg a keksz előállítását és összetételét. A mézzel édesített tészták helyett megjelent a finomított cukor, ami új lehetőségeket nyitott az ízek és a textúrák terén.
A kekszgyártás elterjedése: Angliától Győrig
Az első kekszgyárak Angliában jöttek létre, elsősorban a gyarmati csapatok és a hajósok ellátásának céljából. Németország is hamar felzárkózott, és a 19. század közepére Európa-szerte elterjedt a kekszgyártás. Magyarországon a legismertebb kekszgyárat Koestlin Lajos alapította 1892-ben Győrött. Bach Hermanntól vette át az üzemet, aki már korábban is foglalkozott kekszgyártással. Koestlin Lajos sikeresen fejlesztette tovább a vállalkozást, különösen az első világháború alatt, amikor megnőtt az igény a tartós élelmiszerek iránt. A két világháború között a gyár már csokoládékkal és cukorkákkal is kísérletezett.
Mi is az a keksz valójában? A kategória tágulása
A keksz fogalma ma már rendkívül tág. Nem csupán a klasszikus értelemben vett keksz tartozik ide, hanem a kétszersültek, a száraz pékáruk, a tartósított lisztes készítmények és sütemények, valamint az édes és sós lisztes termékek, snackáruk is. Ez a sokszínűség tükröződik a kereskedelmi és vendéglátóipari múzeumokban tartott "Minden, amit tudni akartál a kekszről" című rendezvényeken is, ahol igyekeznek eloszlatni a sütemény körüli homályt.
A keksz a modern korban: Innováció és fenntarthatóság
A keksz előnyei közé tartozik, hogy nem olvad el, így különösen előnyös a melegebb éghajlaton, és a nyári időszakban is népszerű. A Magyar Édességgyártók Szövetsége szerint fantázia rejlik abban is, ha például ostyával burkolunk más élelmiszereket, mint például a fagylaltot. Ezt a trendet képviseli az ostyabizbisz, melynek hazai meghonosítója Etzinger Alajos volt 1882-ben.
A kekszfogyasztás Magyarországon is növekszik, bár elmarad az angliai mértékektől. A globális trendek azonban egyre inkább a fenntarthatóság felé mutatnak. Az élelmiszeripari óriáscégek, mint a Mondelez, felismerik, hogy a termelés és az alapanyag-előállítás jelentős környezeti terhelést jelent. Ennek érdekében olyan projektek indulnak, mint a "Snacking Made Right", amelynek célja 2025-re minden termék újrahasznosítható csomagolásban történő forgalmazása.
Szakértők szerint a fogyasztók egyre inkább a minőségi termékek felé fordulnak, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra. Ez a szemléletváltás a kekszgyártás jövőjét is befolyásolja, különösen a csomagolás kérdésében, ahol folyamatosak a fejlesztések. Bár a csomagolás csak egy része a kekszgyártás ökológiai lábnyomának, a multik és a kisebb cégek is belátták ennek fontosságát.
A 2018-as év eseményei és a szakszervezetek szerepe
A 2018-as év eseményei rávilágítottak a munkavállalói érdekvédelem fontosságára is. A LIGA Szakszervezetek 30. évfordulóját ünnepelve, a szervezet jelentőségét, újító megoldásait méltatták. A kormány nevében Bodó Sándor államtitkár hangsúlyozta a szervezetek alapításához szükséges szaktudást, kreativitást és a munkavállalókra való odafigyelést.
Azonban az év vége felé a túlmunkára vonatkozó törvénymódosítási tervek, a közszolgák kiszolgáltatottabbá tétele, valamint a tudományos kutatás és a tanszabadság veszélybe kerülése jelentős tiltakozást váltott ki. A LIGA Szakszervezetek csatlakozott a Magyar Szakszervezeti Szövetség által szervezett demonstrációhoz. A december 8-i budapesti tüntetésen tízezrek vettek részt, követelve a "rabszolgatörvény" azonnali visszavonását, legalább kétszámjegyű béremelést 2019 januárjától, és a szervezkedés folytatását.
Pedagógus tüntetés a Kossuth téren
A felszólalók, mint Kordás László, Szilágyi József, Eörsi Nóra, Mezei Tibor és Székely Tamás, egyaránt kiálltak a dolgozók jogaiért, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi tervek rabszolgaként való életre ítélnék a magyar munkavállalókat. Kiemelték a sztrájktörvény 2010-es módosításának negatív következményeit, a korkedvezményes nyugdíj eltörlését, és a munkaidő növelésére irányuló törekvéseket. A demonstráció során felmerült a Kossuth tér elfoglalásának lehetősége is, ami feszültséget keltett a hatóságokkal. A törvényjavaslat elfogadása esetén 2019. január 1-től a túlórák számát az évi 250-ről 400 órára emelték volna, kollektív szerződés nélkül is.
A sajtófigyelés 2018-ban a "drágasági viszonyok", az élelmiszerellátás, az általános munkakötelezettség és a németlakta magyar területek sorsa témáit is felvetette. A Vas megyei lapok 100 évvel ezelőtti hírei a vármegye határszéli helyzetéről, a termelés csökkenéséről, az éhínségről és az árak emelkedéséről számoltak be. A hazatért katonák, a földművesek és az ipari munkások helyzete is aggodalomra adott okot, a szénhiány pedig a vasúti forgalom leállásának és a városok élelemhiányának veszélyét vetítette előre. Az általános munkakötelezettségről szóló törvény alapgondolata a 18-50 éves lakosság rendszeres és hasznos munkavégzésre kötelezése volt.
A helyi gazdaság és a lakhatási kérdések
A helyi gazdaságban is jelentős események történtek. A Dorogi Ipartestület elnöksége idei XXIX. alkalommal tartott ülésén szó esett arról, hogy hat nagy szakszervezet 100-100 millió forintot kapott a Miniszterelnökségtől. Ezzel párhuzamosan a betlehemi jászol kiállítások is megtekinthetők voltak, bemutatva a betlehemezés népszokásait és az adventi-karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó alkotásokat.
Az Európai Unió munkavédelmi szabályozásai is változnak, különös tekintettel a hallásvédelem fontosságára. A zajterheléstől való védelem ugyanolyan mértékben szükséges, mint a leeséstől vagy a káros anyagok belégzésétől való védelem.
A béremelési ajánlatok kapcsán a munkaadók 2019-re szóló ajánlata jelentősen elmaradt a munkaerőpiac igényeitől. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy a munkavállalói érdekképviseletek az 5 százalék körüli béremelési ajánlatnak legalább a dupláját tartják elfogadhatónak. A Munka Törvénykönyve módosítására utalva megjegyezte, hogy az egyéni megállapodás lehetősége kiszolgáltatottá teheti a dolgozókat.
A lakhatási kérdések is napirenden voltak. A nagykanizsai önkormányzati lakások adásvételével kapcsolatos problémák rávilágítottak az adminisztratív hibákra, az alapterületekkel kapcsolatos eltérésekre és a lakók kiszolgáltatottságára. A lakók panaszai és a hivatalok válaszai azt mutatják, hogy a jogszabályok betűje és szelleme, valamint az ügyintézés tisztessége nem mindig esik egybe. A lakbér emelkedése és a lakásvásárlással kapcsolatos nehézségek sokakat ellehetetlenítenek, különösen az idős és alacsony nyugdíjú lakosokat. A társasházak átalakulása és a közös képviselők szerepe is további kihívásokat rejt magában.
tags: #kosa #peter #detki #keksz