Az igeidők sokszínűsége: A múlt idő megértése a magyarban és más nyelvekben
A nyelvtanban a „múlt idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje elé helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb. Ez a meghatározás csak a múlt idő „abszolút”-nak nevezett használatát fedi, azaz csupán a közlés idejéhez viszonyítottat. Ez főleg egyszerű mondatban és főmondatban van meg. Nyelvtől függően több vagy kevesebb múlt idejű alak van. Ezek igemód, igenem, igeszemlélet, igejelleg, időbeli viszony, nyelvi regiszter és pragmatikai tényezők szerint különböznek. Ugyancsak ezen fogalmaktól függően vannak egyszerű és összetett múlt idejű alakok: az előbbieket toldalék jelöli, az utóbbiakat segédige.
A múlt idő abszolút és relatív értelmezése
A múlt idő két másik alapvető időre vonatkozó jelentéssel áll ellentétben, a jelennel és a jövővel. Az abszolút múlt idő a közlés pillanatához viszonyítva jelöli a múltbeli eseményeket. Ezzel szemben a relatív múlt idő egy másik múltbeli ponthoz viszonyítva helyezi el az eseményt a múltban. Ez utóbbi különösen összetett mondatokban, illetve időbeli viszonyok kifejezésekor válik fontossá.
Nyelvi különbségek a múlt idő kifejezésében
Egészen más logika mentén fejezik ki ugyanazokat a jelentésárnyalatokat a különböző nyelvek: a magyarban szavakkal és igekötőkkel, más nyelvekben pedig különböző igeidők használatával. Egyes nyelvekben, mint a francia, az angol vagy a román, nincsenek az igeszemléletre és az igejellegre specifikus morfémák. Ezeket főleg az ige lexikai jelentése és egyes időalakok fejezik ki. Például a franciában az egyszerű múlt idő a befejezett szemléletet is kifejezi, a folyamatos múlt idő pedig a folyamatos szemléletet is.
Az angol múlt idejű alakjainak rendszere
Az angol nyelvben az igeidők népes tábora az egyik legrettegettebb része a nyelvtan elsajátításának. Az angol nyelvben 12 igeidőt különböztetünk meg praktikussági szempontból. Ezeket a különböző igeidőket mindig párban értelmezzük. Ha megtanulsz egy újat, szakíts időt arra, hogy összevesd az eddigiekkel: miben több, miben más. A leghatékonyabb módszer az, ha először nyelvkönyvekből elsajátítod az adott igeidőt, majd megoldasz néhány oldalnyi feladatot.
Past Simple (Egyszerű múlt idő): Szabályos ragozású igék esetében az -ed toldalék az igetőhöz adva. Főleg a múltban befejezett olyan cselekvésre használják, amelynek nincs kapcsolata a jelennel. Időpontját vagy azt az időtartamot, amelyben végbemegy, gyakran határozó pontosítja. Használatos a szokásos nyelvi regiszterben és irodalmi művekben is. Például: "The shop opened last week. Then it closed again two days later."
Present Perfect (Befejezett jelen): A 'have' segédige egyszerű jelen idejű alakjából és a múlt idejű melléknévi igenévből áll. Ugyancsak a múltban befejezett cselekvést fejez ki, de olyat, amely kapcsolatban van a jelennel. Például: "Today I have pet 10 unicorns."
Past Continuous (Folyamatos múlt): A 'be' segédige egyszerű múltjával és a cselekvő melléknévi igenévvel képezhető. Olyan cselekvést fejez ki, amely a múltban egy bizonyos ideig tartott, vagy egy másik múltbeli cselekvés közben zajlott. Például: "While I was eating, the phone rang."
Present Perfect Continuous (Befejezett folyamatos jelen): A 'be' befejezett jelen idejű alakjával és a folyamatos melléknévi igenévvel jön létre. Olyan cselekvést fejez ki, amely a jelenben is tart, vagy nemrég fejeződött be, és annak hatása még érezhető. Például: "I've been running, so I'm hot."
Past Perfect (Befejezett múlt vagy régmúlt): A 'have' egyszerű múltjából és a múlt idejű melléknévi igenévből áll. Előidejű cselekvést fejez ki egy múltbeli időponthoz viszonyítva. Például: "By the time I arrived, the train had already left."
Past Perfect Continuous (Befejezett-folyamatos múlt): A 'be' befejezett múltja és a folyamatos melléknévi igenév adja. Ez is előidejű cselekvést fejez ki egy múltbeli időponthoz viszonyítva, de ez a cselekvés folyamatos jellegű volt. Például: "They had been collecting money all morning."
Tanuld meg a MÚLT IDŐT 4 perc alatt📚 | Tanulj példákkal
A magyar múlt idő sajátosságai
A magyarban három igeidő van, szemben az angol 12-vel. Az ómagyar korban (896-1526) kijelentő módban már e kor előtt kialakult négy múlt idejű alak volt. A régebbiekben az igeidők használata funkcióik tekintetében jóval lazább volt, mint a későbbiekben. Az igeidő-használat ezekben kristályosodott ki a latin nyelv hatására, de szabályai nem szigorú következetességgel, hanem csak főbb vonalaikban érvényesültek.
A látá (elbeszélő múlt) a múltbeli események előadásának fő eszköze volt. A befejezett múlt már az ómagyar korban is a leghasználtabb volt, később pedig a többi igeidő folyamatosan visszaszorult egyrészt a latin hatás háttérbe szorulása, másrészt az igekötő-használat nagy arányú kibontakozása következtében. A 19. század második felére az -a/-e/-á/-é jellel kifejezett múlt idő, azaz az elbeszélő múlt, kiveszett a magyar nyelvből. Az elbeszélő múlt eltűnése után az egyszerű múlt átvette annak legtöbb funkcióját, ugyanakkor a temporális közvetlenség kifejezésére nem lett alkalmas. Ez a változás nyelvi hiány kialakulásához vezetett.
A mai magyar nyelv sztenderd változatában kijelentő módban egyszerűen múlt időről van szó. Jele -t- vagy -tt-, amelyhez kevés különbséggel a többi igemódban is használt személyragok járulnak. Az egyéb nyelvekben létező több múlt idejű alak jelentései a magyarban többnyire a kontextusból derülnek ki. Igeszemléletet és igejelleget egyes igekötők és igeképzők fejeznek ki, bár nem rendszeresen, ami segíthet annak megállapításában, hogy melyik idegen múlt idejű alaknak felel meg a magyar egy adott esetben.
Mivel a magyarban csak egy múlt idejű alak van, akkor, amikor a leírt jelenségek idejét nem a beszédidőhöz, hanem múltbeli jelenség idejéhez viszonyítjuk, ugyanazokat az igealakokat használjuk, amelyeket a beszédidőhöz való viszonyításhoz. A feltételes mód múlt idejű alakja analitikus. Segédigéje a 'volna', a 'van' feltételes mód jelen idő egyes szám harmadik személyű alakja, mely változatlanul követi a lexikai jelentésű ige kijelentő mód múlt idejű alakját.
A spanyol "almuerzo" és a félreértések
Érdekes jelenség a spanyol "almuerzo" szó, amelyet sokszor tévesen "ebéd"-nek fordítanak. Brigitta, aki hosszú ideje él Spanyolország északi felén, kifogásolta, hogy ezt miért fordítják "ebéd"-nek, amikor valójában nem is azt jelenti. Az "almuerzo" eredetileg valóban csak azt jelenti, hogy 'harapnivaló, reggeli, tízórai'. A DRAE 22. kiadása (2001) még ezt szerepeltette első jelentésként (Comida que se toma por la mañana ’Étel, melyet reggel/délelőtt fogyasztanak’).
A használata meglehetősen nyelvjárásfüggő: míg Észak-Spanyolországban továbbra is az eredeti, 'dél(előtt)i harapnivaló' jelentésben él a köznyelvben, máshol - pl. Andalúziában és Dél-Amerikában - 'ebéd' értelemben használják. Általánosságban - úgy Spanyolországban, mint Latin-Amerikában - ott, ahol az "almuerzo" nem 'ebéd', a "comer" (< lat. COMÉDĔRE) 'eszik' és "comida" 'étel, étkezés' szavak használatosak 'ebédel' és 'ebéd' jelentésben is. Ebben csak az lehet zavaró, hogy a "comer" alapvető jelentése 'eszik', és enni persze máskor is szoktak az emberek. Ugyanakkor a reggelire és a vacsorára külön szavak vannak: "desayuno" 'reggeli' és "desayunar" 'reggelizik', illetve "cena" 'vacsora' és "cenar" 'vacsorázik'. Így elkerülhető a félreértés. Érdekesség még, hogy Mexikóban például, egyes beszélőknél, az "almuerzo" éppen a "desayuno", azaz a 'reggeli' szinonimájaként használatos.
A múlt idő és a nyelvtanulás kihívásai
Az angol igeidők kiválóan alkalmasak arra, hogy hangosan narráld az életed eseményeit vagy az aktuális gondolataidat, így gyakorolhatod a nyelvtant, miközben a kiejtésed is fejlődik. Ha nincs kivel, csináld egyedül! A nyelvet használat közben lehet megtanulni, ami a tesztfeladatok helyett sokkal inkább az élő beszéddel érhető el.
A legnagyobb veszély azonban abban rejlik, ha elhisszük, hogy az igeidőket elég egyszer alaposan megtanulni, és onnantól mindig a birtokunkban marad ez a tudás. Sajnos a valóság az, hogy gyakorlás nélkül nyelvtudásunk ezen része homályosodik el a leghamarabb. Ez a nyelvtani rész ugyan nem a legkönnyebb, de nem is lehetetlen megtanulni. Végül pedig légy türelmes magadhoz és az igeidőkhöz is!
tags: #mi #volt #az #ebed #milyen #igeido