Klímaváltozás és a magyar mezőgazdaság: Kihívások és alkalmazkodási stratégiák
A klímaváltozás napjaink egyik legfontosabb globális kihívása, amely jelentős hatást gyakorol az emberiség életére, társadalmára és gazdaságára egyaránt. Az éghajlatváltozás elemzése és hatásainak megítélése kapcsán a vélemények eltérőek lehetnek, de a tudományos konszenzus egyértelmű: a Föld éghajlata változik. Ez a folyamat nem csupán tudományos érdeklődést vált ki, hanem társadalmi vitákat is gerjeszt, hiszen az emberiség jövőjét jelentősen befolyásolja a klímaváltozásban rejlő veszélyek felismerése, feldolgozása és értékelése. A klímaváltozás kezelésére és visszaszorítására irányuló erőfeszítések tervezése és megvalósítása mellett elkerülhetetlenül mérlegelni kell a rövid távú gazdasági érdekek sérülékenységét is, a számos kockázaton és áldozaton túl. A természettudományok, az agrártudomány és a műszaki tudományok egyaránt versenyt futnak az idővel, keresve a megoldásokat a hétköznapi, egyszerű módszerektől a korszakalkotó koncepciókig.
A klímaváltozással legérzékenyebben érintett tudományterületek közül kiemelkedik a mezőgazdaság. A fenntartható mezőgazdaságról és a vidékfejlesztésről regionális léptékben kell gondolkodni, hiszen ezek szorosan függenek a földrajzi elhelyezkedéstől és az éghajlati adottságoktól. Ugyanakkor a nyújtott szolgáltatások messze túljuthatnak a régió fizikai határain, globális hatásokat is generálva.
A klímaváltozás okai és hatásai Magyarországon
A klímaváltozás folyamatának visszafordítására nincs mód, de hatásainak mérséklésére továbbra is vannak lehetőségek. Az Európai Unió Kiotói Jegyzőkönyvben tett ígérete alapozta meg az unió közös éghajlat-politikáját, amelynek első számú célkitűzése az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése volt. A célkitűzések elérésének stratégiai programja a 2000-ben indított Európai Éghajlatváltozás Program volt, amely kiterjedt ipari, közlekedési, mezőgazdasági, energiafelhasználási és energiaellátási kérdésekre is. Az Unió tagállamai politikai célt tűztek ki 2020-ra: az 1990-es szinthez képest 20 százalékkal csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Ez egy időre pusztán politikai akarat volt, amit a 2015-ös párizsi klímakonferenciáig nem követte kötelező előírás, szemben a másik két, ugyancsak 20 százalékos célkitűzéssel, amelyeket jogszabály ír elő. Ezek szerint 20 százalékkal kell növelni a megújuló energia felhasználásának arányát, valamint - a hatékonyság javításával - 20 százalékkal kell mérsékelni a teljes energiafelhasználást az Unión belül.
Az éghajlatváltozásról a legátfogóbb globális képet az IPCC- (Intergovernmental Panel on Climate Change) jelentések adják. E jelentések tartalmára alapozva több száz kutatómunka készült, amelyek eredményei objektívebben értékelhetővé váltak. A hazai kutatások előbb a VAHAVA- (VÁltozás, HAtás, VÁlaszadás), majd a KLIMAKKT- (Felkészülés a klímaváltozásra Környezet-kockázat-társadalom) program keretében számos területen végeztek elemzéseket az éghajlatváltozás magyarországi hatásaira vonatkozóan. Egy gyakran feltett közös kérdés rögzíthető a klímaváltozással kapcsolatban: milyen hatást gyakorol a mezőgazdaságra, tágabb értelemben az élelmiszer-ellátásra? A válaszhoz elengedhetetlen a klimatológusok által elkészített éghajlati forgatókönyvek pontos helyi lebontása és értékelése, valamint azok összekötése a helyi regionális termelési tapasztalatokkal.
A mezőgazdaságban végzett klímaváltozás-kutatások eredményei alapján a hőmérséklet-emelkedés miatt eltolódtak az agro-ökológiai zónák. Hosszabbak lettek a tenyészidők, és tovább növekedett a fotoszintézis, ugyanakkor a legtöbb fejlődő országban csökkent a cereáliák termőképessége. A kilátásba helyezett tervekben pedig a legnagyobb kárt, a hőmérséklet ingadozásán túlmenően, a szélsőséges esetek gyakoriságának növekedése okozza.
A klímaváltozás hatásai Magyarországon
A hőmérséklet-emelkedés és a vízellátottság csökkenése
A magyar mezőgazdaság egyik kiemelkedő ágazata, a növénytermesztés ökonómiai kockázatát elsősorban a klimatikus feltételek határozzák meg. Az éghajlat-változékonyság felgyorsulását globálisan és regionálisan már a múlt században részletesen kiterjedt műszeres mérések bizonyították. A klimatikus feltételek alakulásának jövőbeni becslésére különböző szcenáriók sztochasztikus és tranziens modelljei szolgálnak. A mezőgazdálkodás klimatikus feltételeinek becslésére azok a szcenáriók alkalmasak, amelyek elsősorban a növényi igények idő szerinti változásának irányait fejezik ki (például: hőmérséklet, annak szélsőségei, csapadék stb.). A Kárpát-medencében az elmúlt száz év alatt 0,6 °C-os átlagos évi középhőmérséklet-emelkedés következett be, a szélsőségek fokozódásával.
A nemzetközileg elfogadott felmelegedés mértéke Magyarországon is bizonyítható. Bár a magasabb átlaghőmérséklet önmagában nem veszélyezteti alapvetően a növénytermesztést, mégis több problémát okoz a mezőgazdaság számára az emelkedéssel egyidejűleg fokozódó hőmérsékleti szélsőségek gyakorisága. Eklatáns példa a téli időszakok és az átmeneti évszakok rövidülése. A hőmérséklet-emelkedés mellett másik kedvezőtlen hatása a csapadék nagyfokú csökkenése. Hazánk a mérsékelt égöv kontinentális klímahatárán helyezkedik el, ahol a nyári aszályos helyzetek gyakorisága jelentős méreteket öltött. A csapadék Magyarországon, főként az ország középső és déli területein, évi átlagban mintegy 50 mm-t csökkent száz év alatt, ami a növények vízigényéhez mérten rendkívül nagy. Emellett egyre inkább hosszabbodtak a csapadék nélküli időszakok, és gyakoribbá váltak az aszályos évszakok.
Az feltételezett éghajlatváltozás hatásai Magyarországon a növénytermesztésre kedvezőtlen hatást gyakorolnak, elsősorban a vízellátottság jelentős csökkenése formájában. A hőmérséklet emelkedő tendenciája súlyosbítja az aszályos helyzetet. A szűkös természetes vízellátás és a gyakori vízkárok (vízhiány, belvíz) bekövetkezése szükségessé teszi a mezőgazdasági vízgazdálkodás infrastrukturális hátterének fejlesztését és az öntözött területek növelését.
A talaj szerepe és a precíziós termesztéstechnológiák
Várallyay György és Láng István közösen hívták fel a figyelmet a talajra mint hatalmas potenciális természetes víztározóra, amely képes a klímaváltozás hatásait tompítani, mérsékelni, de éppúgy képes a szélsőséges helyzetek felnagyítására, súlyosbítására is. A növénytermesztés szempontjából Magyarország természetes csapadékellátottsága egykoron is csak mérsékelt volt, amely az elmúlt száz év alatt jelentősen csökkent, a csökkenés mértéke: 20-70 mm év/10 év. A csökkenés tendenciája mellett igen nagy az évi összegek ingadozása (min.: 350 mm/év, max.: 1100 mm/év). A mezőgazdaság fenntartható fejlődésének biztosítása megköveteli az éghajlat változékonysága elleni védekezés stratégiájának kidolgozását, méghozzá az ahhoz alkalmazkodó precíziós technológiák formájában. A munka legfontosabb előfeltétele a változékonyság és hatásainak, okainak, várható gyakoriságának becslése. Ehhez kellő alapot jelent a jelenlegi és a valószínűsíthető tendenciák megismerése. A jelenlegi és újabb szcenáriók átskálázásai információt nyújtanak a mezőgazdaság, azon belül pedig a növénytermesztés jövőbeli klimatikus feltételeiről. Nem lehet eltekinteni attól, hogy az intenzív növénytermesztés elterjedésével a növények vízigénye is növekedett, egyrészt a genetikai tulajdonságok megváltozása folytán, másrészt a területegységre eső egyedszámok gyarapodása következtében.
Az aszály mint legsúlyosabb vízhiány gazdasági katasztrófát jelent a növénytermesztésben. A csapadék időbeni és területi változékonysága kis országunk területén is különböző, így az aszályhajlam is változó. A kultúrnövények vízellátását elsősorban az atmoszferikus csapadék biztosítja, ezen csapadék a termést meghatározó egyik legfontosabb tényező. A hazánk területére lehulló csapadék mennyisége általában nem elégíti ki a növények igényét, csupán azok vízigényének közepes mértékű kielégítését biztosítja. Ezért a szántóföldi növénytermelésben kulcskérdés a csapadék befogadása és megőrzése. Ennek érdekében kiemelt jelentőségűvé válik a tarlóhántás, a tarlóápolás és - ahol lehetséges - a talajtakarás alkalmazása. A szárazságot - esetenként a nagy mennyiségű csapadékot - figyelembe vevő talajművelés (például október-november hónapokban a téli csapadékmennyiséget jól befogadó alap-talajművelés elvégzése) kulcsfontosságú.
A klimatikus eredetű károk a precíziós termesztéstechnológiák fejlesztését lassíthatják, ezáltal a magyar mezőgazdaság versenyképességének megőrzésére is kedvezőtlenek. A magyar mezőgazdaság biztonságos takarmánynövény- és élelmiszer-alapanyag előállításához a szántóföldi precíziós termesztéstechnológiák fejlesztése szükséges. A növénytermesztésben legkorszerűbb precíziós módszerekkel termesztett növények mennyiségi és minőségi paramétereinek mérése lehetővé teszi a környezetterhelés minimálisra csökkentését, és garantálja annak fenntarthatóságát, valamint az ökológiai potenciál kihasználhatóságát. Ezzel lehet megalapozni a táblán belüli kezelések optimalizálását. A környezetterhelés csökkenthető pontos tápanyag- és vízellátással.
Gazdasági következmények és alkalmazkodási stratégiák
Ökonómiai szempontból a jó minőségű, nagy termések eléréséhez szükséges energiaigény (biológiai, kémiai, fosszilis, elektromos stb.) folyamatos kielégítése nagy kockázati forrást képez, mivel a kedvező évjáratok aránya kicsi. A változó éghajlati feltételekhez történő alkalmazkodás egyik - egyben legfontosabb - lehetősége a klimatikus adottságokhoz viszonylag jól illeszkedő tulajdonságokkal rendelkező fajták, genotípusok termőképesség és igények szerinti elemzése. Magyarországon - főként a kedvező talajtermékenységű termőtájakon - a csapadékellátottság és a gyakori tartós aszály gátolja a kívánatos termésszint stabil elérését. A javuló biológiai alapok biztosításával a termések ingadozása egyre nagyobb, melynek elsődleges oka a vízhiány. Kedvező vízforgalmú évjáratokban a gabonafélék termésszintje kb. 10 t/ha, míg aszályos évjáratban a betakarítható termés 2-3 t/ha. A nagy különbség mérsékelhető a minimális termések szintjének emelésével, ahhoz pedig megfelelő talajművelés, víz- és tápanyagellátás biztosítása szükséges. Az aszály elleni védekezésben a legfontosabb a mezőgazdasági vízgazdálkodás infrastrukturális hátterének fokozott korszerűsítése.
Magyarország rendelkezésére állnak a megfelelő ipari és mezőgazdasági kapacitások, bár szem előtt kell tartani a potenciális feszültség kialakulását az élelmiszer és az ipari célú mezőgazdasági termelés között. A biztonságos takarmánynövény- és élelmiszer-alapanyag előállításhoz a szántóföldi precíziós termesztéstechnológiák fejlesztése szükséges. A növénytermesztésben legkorszerűbb precíziós módszerekkel termesztett növények mennyiségi és minőségi paramétereinek mérése lehetővé teszi a környezetterhelés minimálisra csökkentését, és garantálja annak fenntarthatóságát, valamint az ökológiai potenciál kihasználhatóságát. Ezzel lehet megalapozni a táblán belüli kezelések optimalizálását.
A hőmérséklet ingadozásán túlmenően, a szélsőséges esetek gyakoriságának növekedése okozza a legnagyobb kárt. A különböző tudományok képviselői között is elismert tény, hogy a Föld klímája változik. A klímaváltozás folyamatának visszafordítására nincs mód, de hatásainak mérséklésére továbbra is vannak lehetőségek. Az Európai Unió közös éghajlat-politikájának egyik fő célkitűzése az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A 2020-ra kitűzött célok között szerepelt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentése az 1990-es szinthez képest, a megújuló energia felhasználásának 20 százalékos növelése, valamint a teljes energiafelhasználás 20 százalékos mérséklése a hatékonyság javításával.
A klímaváltozással érintett tudományterületek közül az egyik legérzékenyebb a mezőgazdaság. Ráadásul, a fenntartható mezőgazdaságról és a vidékfejlesztésről regionális léptékben kell gondolkodni, hiszen függnek a földrajzi elhelyezkedéstől és az éghajlati adottságoktól, mégis, a nyújtott szolgáltatással messze túljuthatnak a régió fizikai határain. A klímaváltozás kezelésére, visszaszorítására vonatkozó erőfeszítések megtervezése, majd megtétele mellett megkerülhetetlenül mérlegelendő, a számos kockázaton és áldozaton túl, a rövid távú gazdasági érdekek sérülékenysége is.
tags: #rizike #termohely #es #ido