Orosz Embargó és a Sajtmagántárolási Támogatás: Az EU Tejiparának Kihívásai
Az Európai Unió agrárpolitikája gyakran szembesül váratlan kihívásokkal, melyek jelentős hatást gyakorolnak a tagállamok gazdaságaira. Az orosz embargó bevezetése 2014-ben komoly törést okozott a magyar és az európai élelmiszeriparban egyaránt, különösen a tej- és tejtermék szektorban. Az egyik legérintettebb termékcsoport a sajt volt, amelynek felhalmozódott készletei új piacok felkutatására kényszerítették a termelőket. Ennek kezelésére az Európai Bizottság magántárolási támogatási rendszert indított, amely azonban váratlan módon alakult.
Az Orosz Embargó Hatása a Tejiparra
Az orosz importtilalom, amelyet Oroszország 2014 augusztusában vezetett be egyes mezőgazdasági termékekre, jelentős sokkot okozott a magyar és az európai mezőgazdaság számára. A tilalom különösen a tejágazatot érintette érzékenyen, mivel az Európai Unió tejtermékeinek mintegy harmada, több mint 250 ezer tonna került Oroszországba, ami több mint egymilliárd euró értékű exportot jelentett. A legnagyobb exportőrök közé tartoztak Finnország és a balti államok, amelyek termelésük mintegy ötödét, és ennek több mint 90%-át exportálták az orosz piacra.
A magyar tejipar is nehéz helyzetbe került. Az orosz importtilalom miatt felhalmozódott jelentős árumennyiség, valamint az Európai Uniós tejkvóta-rendszer 2015 áprilisában történt megszüntetése túlkínálatot eredményezett. Ez brutálisan lenyomta a tej árát: az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az utóbbi egy évben a nyers tej kilónkénti ára 24%-kal csökkent, 2015 októberében már mindössze 76 forintért vásárolták fel kilóját.
A kedvezőtlen piaci helyzetre reagálva a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács azonnali kormányzati és brüsszeli lépéseket kért. Javaslataik között szerepelt a fogyasztói folyadéktej és tejtermékek 5%-os áfa-körbe sorolása, a kereskedelmi láncokat sújtó terhek enyhítése, valamint a 2015-ös tejtermelői támogatások maradéktalan kifizetése. A magyar feldolgozók jelentős, milliárdos nagyságrendű veszteséget szenvedtek el az embargó életbe lépése óta, különösen a félkemény sajtok és a dobozos tejek piacán.
A Sajtmagántárolási Támogatás: Váratlan Igények és Kilépés a Rendszerből
Az orosz importkorlátozások hatásainak enyhítésére az Európai Bizottság magántárolási támogatási rendszert indított a tejtermékek, köztük a sajtok számára. A támogatás célja az volt, hogy a termelők időt nyerjenek eladatlan termékeik raktározására, miközben új piacokat keresnek. A támogatási rendszer 2015. szeptember 5-től volt igényelhető, és a raktározási költségeket fedezte 3-7 hónapos időtartamra.
Azonban a rendszer hamar váratlan fordulatot vett. A bizottság azzal indokolta a támogatási rendszer leállítását, hogy aránytalanul megugrott a támogatási igények száma olyan térségekben - elsősorban Olaszországban -, amelyek hagyományosan nem exportálnak sajtot Oroszországba. Olaszország mindössze három hét alatt 83 956 tonna sajtra igényelt magántárolási támogatást, ami a rendeletben meghirdetett 155 ezer tonnás kvótának több mint a fele volt. A bizottság közleménye szerint ez a lépés óvintézkedés volt, mivel ilyen ütemben nagyon gyorsan kimerült volna a teljes támogatási keret.
Bár a támogatások csak a raktározási költségeket fedezték, mégis meglepő volt az érdeklődés a többi tagállam részéről. A Parmigiano Reggiano Konzorcium, amely mintegy háromszáz olasz termelőt tömörít, arról számolt be, hogy 2015-ben az export a teljes termelés több mint felét tette ki, elérve a közel 75 ezer tonnát. A világhírű olasz sajt forgalma 3,96 milliárd euró volt, annak ellenére, hogy a geopolitikai feszültségek és a globális kereskedelem ingadozásai, valamint az Egyesült Államok által emelt importvámok (a korábbi 15%-ról nagyjából 25%-ra) nehezítették a kivitelt. A közel-keleti válság és a fuvardíjak emelkedése tovább bonyolította a helyzetet.
A magyar termelők egyelőre nem nyújtottak be magyar támogatási igényt a sajt magántárolására. Azonban továbbra is lehet pályázni vaj és sovány tejpor magántárolására, ezeknél sem mennyiségi, sem pénzügyi korlátot nem tartalmaz a bizottsági rendelet.
Átrendeződő Exportpiacok és Új Lehetőségek
Az orosz embargó jelentősen átalakította a magyar élőállat- és állatitermék-export irányát. Bár a 2014-es bevezetés sokkot okozott, a magyar exportőrök 2015-re sikeresen találtak új piacokat a termékeknek. A Földművelésügyi Minisztérium adatai szerint az embargó ellenére a magyar, orosz embargó által érintett termékek körében az export 116,7 millió euróval nőtt 2013-hoz képest 2015-ben.
Növekedett az export a baromfi termékek, a sertéshús termékek, az étrendkiegészítők, a sajt és túró, a fagyasztott és friss zöldség, a dióféle, a dinnye, a szárított zöldség, a tejsavó, valamint az élő hal esetében. Csökkent viszont az export a tej és tejszín, a malátakivonat, a szarvasmarhafélék húsa, egyes gyümölcsfélék, a friss alma, körte és birs, valamint a káposztafélék esetében.
A legfontosabb változások az exportpiacokon a következők:
- Japán: a 8. helyről feljött az 5. helyre (69%-os növekedés).
- Törökország: a 27. helyről a 11. helyre (3,6-szoros növekedés).
- Kína: a 40. helyről a 13. helyre (11,2-szeres növekedés).
- Horvátország: 30%-os növekedés, legjelentősebben bővülő árucsoportok: gabonafélék, húsok, tejtermékek.
- Svájc: 20%-os növekedés.
- Azerbajdzsán: 50%-os növekedés.
- Tajvan: 40%-os növekedés.
- Kanada: 29%-os növekedés.
- Brazília: 2,6-szoros növekedés.
A Magyar-orosz Mezőgazdasági Munkacsoport ülésein Magyarország új, az embargó által nem érintett együttműködési területek kiaknázására törekszik. Oroszország importhelyettesítési programjaiban magyar vállalkozások befektetésekkel vagy vegyes vállalati formában vehetnek részt.
A 2015. évi magyar agrárkülkereskedelem jelentős növekedést mutatott az Európai Unión kívüli piacokon, különösen Ázsiában és a Közel-Keleten. Bár az orosz piacra való visszatérés nehézkes lehet, mivel Oroszország növelte saját ellátását és a szállító cégeket minősíttetni kell, az átrendeződő exportpiacok új lehetőségeket kínálnak a magyar agrártermelők számára.
Kinetikus szankciók az orosz olaj ellen: Keir Giles meglátásai | Ukraine This Week
A Tej- és Tejtermék Ágazat Stabilizálódása
Az Európai Bizottság számos válságintézkedést hozott a tejpiac stabilizálása érdekében 2014-2016 során, beleértve az intervenciós felvásárlást, a magántárolási konstrukciókat és az önkéntes tejtermelés-csökkentési támogatásokat. Uniós szinten a termelők teljes mértékben kihasználták a 150 millió euró támogatást nyújtó európai önkéntes és átmeneti tejtermelés-csökkentési támogatást. Hazánkban 134 pályázó vállalt önkéntes átmeneti csökkentést 2016 utolsó negyedévében, ami a magyar termelés mindössze 1%-át tette ki.
A fő tejtermék-importőrök közül Oroszország vásárlásai elmaradnak az előző években tapasztalt mértéktől, elsősorban az életben lévő mezőgazdasági termékekre kivetett széles körű embargó miatt. Ugyanakkor Kínában növekedett a kereslet a tejtermékek iránt. Az alacsony olajárak viszont azt a kockázatot hordozzák magukban, hogy az EU kiemelt export-piacának számító közel-keleti államok vásárlásai is csökkenhetnek.
Az EU-ban megtermelt többlet tej egy jelentős részét 2016 folyamán - főleg sovány tejpor és vaj - intervenció, illetve magántárolás keretében vonták ki a piacról. Az EU tejtermék-exportjában a vaj, a sajt és a teljes tejpor kivitele megnőtt, és a sovány tejpor kivitelének csökkenését is csak a jelentős mennyiségű intervenciós felvásárlás indokolja. Az ágazat piaci helyzetében közösségi szinten és hazánkban is további stabilizálódás várható, ami a tejtermelők számára várhatóan jó hírt jelent a jövőre nézve.
tags: #sajt #magantarolas #orosz #embargo