Dr. Ányos Atya: Egy Ferences Tanár Öröksége és Élete
Szeretlek Jóság, Életem és Mindenem! Szeretlek, Szépség, szeretlek Mélység. Szeretlek, mert szeretni tudó szívet s lelket adtál. Szeretlek, Nap-testvér! Szeretlek, mert mindenkor dicsőíted teremtő Uradat! Szeretlek, Hold-nővér! Ez a szív bőségét föltáró, csodálatos imádság, Szent Ferenc szeretetzsoltára egy olyan ember lelkéből fakadt, akinek a neve szinte eggyé forrt iskolánk történetével. A sorokat a legendás hírű, magyar-történelem szakos tanár, tudós ember, tíz szakma művelője, dr. Ányos atya írta.
Életút és Hivatás
Dr. Ányos atya, született János, 1919. október 19-én látta meg a napvilágot a Baranya megyei Garé községben. Ifjú éveit Siklóson és Pécsett töltötte, ahol iskoláit végezte. Fiatalon, 21 évesen lépett a ferences rendbe, majd a gyöngyösi hittudományi főiskolán folytatta teológiai tanulmányait. 27 évesen szentelték pappá, és lelkipásztori szolgálatát Salgótarjánban kezdte meg. Ezt követően a híres kegyhely, Máriagyűd és Pécs lett az állomáshelye.
Az 1950-ben bekövetkezett szerzetesrendek feloszlatása után egyházmegyei keretben tért vissza Pécsettre és Máriagyűdre. Ekkoriban Baranya megye számos apró faluját látta el lelkigondozással, gyakran jövedelem nélkül, csak a jóakaratú családok átmeneti szállásában és ellátásában bízva, különösen a téli hónapokban.
Az 1951 tavaszán megerősödő békepapi mozgalom idején Ányos atya lelkipásztori tevékenységét is kénytelen volt felfüggeszteni. Ekkor villanyszerelőként helyezkedett el. Szorgalmának és szakértelmének köszönhetően a technikum elvégzése után a ranglétrán egyre feljebb jutott, a pécsi cementárugyár műszaki osztályán felelős beosztást kapott. Azonban, amint kiderült róla, hogy pap, büntetésként ismét villanyszerelőnek helyezték.
1957-ben térhetett vissza a ferences rendbe. Ekkor, már felnőtt fejjel kezdte meg egyetemi tanulmányait, 1964-ben, 45 évesen szerezte meg tanári oklevelét. Egy évvel később a hittudományi akadémián filozófiából doktorált, értekezése elkészítéséhez közel húszezer oldalt olvasott el.
A Szentendrei Gimnázium Szolgálatában
A tudományos életet azonban felváltotta a csendes és alázatos szolgálat. 1963-ban a szentendrei gimnáziumba került, ahol 31 éven át működött lelkipásztorként, tanárként és gondnokként. Ezt követően Pasaréten volt templomi kisegítő, majd haláláig Mátraházán szolgált lelkészként. Dr. Ányos atya 2005. szeptember 13-án hunyt el a szécsényi ferences rendházban, 86. életévében.
Az életrajz szigorú tényeinél többet mondanak Ányos atya gondolkodásáról, emberi alakjáról az iskolában ma is látható munkájának nyomai, írásai és emlékezetünkben őrzött szavai. Hosszú szolgálata alatt a gimnázium legismertebb és legtiszteltebb szerzetestanárává vált. Végzettsége és képzettsége ellenére a nehéz fizikai munkát sem vetette meg; a hatvanas évektől kezdve iskolát épített és bővített, falat rakott, gondnokként, karbantartóként, kazánfűtőként, konyhafőnökként - egyszóval mindenes volt. Napjainak nagy részében munkásruhában dolgozott, és valaki méltán mondhatta róla: mindannyiunk segédmunkása. Nem létezett számára rangon aluli munka.
Ha azonban tanórára ment, ünneplőbe öltözött, öltönyt, fehér inget vagy habitust öltött, és igen magas szinten tanított irodalmat és történelmet. Példát adott a fiatal tanároknak is a munka szeretetére és a tanítás méltóságára. Ányos atya nemcsak az elvégzett munkájában volt biztos, hanem abban is, hogy amit tesz, az a jó Isten szándéka szerinti. Rendíthetetlen, jóra való makacsságának ez a kőharapó hit volt a magyarázata. A jó Istennel való csodálatos együttmunkálkodása vonzotta hozzá a tanítványokat, a munkatársakat és a támogatókat. Arra a szeretetre, megbecsülésre és bizalomra, amellyel Ányos atya - válogatás nélkül - megtisztelte az embereket, csak igen lehetett a válasz.
Mogyorósi Ányos OSB: Tudás és akarás
Egy rozzant, lepusztult csendőrlaktanyából ezért, az emberek viszont-jóságából tudott a ferences atyákkal és testvérekkel harminc év alatt, kőre követ rakva, kétkezi munkával egy gyönyörű iskolát - barátságos otthont, békés szigetet - teremteni-építeni. Az az egyszerűség és szépség, ami minket itt ma is körülvesz, látható jele annak, hogyan értette és élte Ányos atya Szent Ferenc szavait. Még az iskola műalkotásainak elrendezésével is tanított, azaz mindenből lajtorját csinált a Magasságbeli trónjának a megközelítéséhez.
Ha végigjárjuk nyitott szemmel és lélekkel az iskolát, mint egy képeskönyvből tanulhatunk: a kápolna, az oltárkép, a keresztút, az udvar a Szent Ferenc-szoborral, a híres, üvegbetétes kovácsoltvasból készített kapu - éppen az Ányos atya megálmodta elrendezésben lesznek sokat mondó jelek. De a magyar történelem és irodalom nagy alakjai és művei is ihlető forrásként vannak jelen. A "Szigeti veszedelem" vagy éppen "Az ember tragédiája" egy-egy neves művész alkotásában válik látható üzenetté, Ányos atya üzenetévé is. A lépcsőház színes üvegablakának bátorító, életbe küldő szavait - Tudni mégis, hogy felettünk pajzsul áll Isten kegyelme - Ő is súgja nekünk, ahogy Zrínyi szavait is: Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók.
Nevelés és Tanítás
Szépség és érték teremtésére Ányos atya a diákokat is megtanította. Irányításával a fiúk famunkát, festést, mázolást, kőművesmunkát is végeztek, segítettek az építkezésben, a kerti munkában, faültetésben. Ők készítették a termek fogasait, a székvázakat, az ebédlő berendezéseit és a híres naphimnuszos kaput.
Ányos atya ezt írta: "azért van a mulandó, hogy rávilágítson arra, ami örök. Így világít rá a művészet arra az örökre, amely Isten és az ő világa. A művészet elvezet, de csak a hit vezet be ebbe a világba." Erre a hitvallásra épült irodalomtanári munkája is. Önképzőkört, szakkört vezetett, folytatva a neves magyartanár-elődök, dr. Lukáts István és Vass József szerzetestanár munkáját.
Sohasem a népszerűt, a divatost, mindig a megkérdőjelezhetetlen értéket kereste és tanította. Elsősorban a tananyagból kirekesztett polgári, keresztény szellemiségű, illetve kisebbségi magyar irodalmat és alkotókat ismertetett meg. Azokat a műveket, amelyek hitet ébresztettek, mélyítettek, nemzeti öntudatot formáltak. Neves írókat-költőket hívott meg vendégül az iskolába. Járt itt Rónay György, Puszta Sándor, a leányfalusi papköltő, Sík Sándor, Váci Mihály, Kunszery Gyula, Fekete Gyula, az erdélyi Kányádi Sándor, valamint neves előadóművészek, Mensáros László, Bánffy György, Jancsó Adrienn.
Huszonkilenc évvel ezelőtt, kezdő tanárként sokszor hívtam be őt az óráimra. Voltak olyan anyagrészek, amelyek megtanítására mindig őt kértem meg, mert tanulni szerettem volna tőle. Szavait, tanácsait a legnagyobb tisztelettel őrzöm. Dante "Isteni Színjátékát", a "Naphimnuszt", Berzsenyi ódáit, "Az ember tragédiájának" keretszíneit, a "Bánk bánt" ma is úgy tanítom, ahogy tőle tanultam.
Ányos atya pedagógiája, nevelési elveiben kikristályosodó lelki gondolkodása nekünk, tanároknak mindenáron megőrzendő örökség. Tanító volt a szó legnemesebb értelmében, és tanított mindenkinek a legfontosabbról, a szeretet Istenéről. Tapasztalatát és tudását, amelyet szerényen az Úr ajándékának tekintett, másokkal - magának semmit sem visszatartva - osztott meg. Tanításával a legtöbbet tette: Isten felé fordított. Arra a soha el nem évülő, az örök valóságra irányított pedagógiára nevelt-tanított minket, akkor fiatal tanárokat is. Ha kellett, szigorúan dorgált is, mert kritikus ember volt. Nem az embereknek, hanem a jó Istennek a tetszését kereste. Az örökkévalóságnak és a tökéletességre nevelt.
Ányos atya bűnbánó ember volt, ám aszkézisén átragyogott az Evangélium fénye, a keserűt édesbe fordító ereje. Istenben megtalált öröme lett minden gazdagsága. Ez az öröm ragyogta be lelkét a legnehezebb években is, még akkor is, amikor engedelmességi fogadalma szerint el kellett hagynia az iskolát. Szomorú szívvel emlékezünk arra, ahogy a porta előtt, kis batyuja mellett ülve várt a távozásra.
Örökség és Emlékezés
Dr. Ányos atya életének meghatározó éveit, 31 évet, a szentendrei Ferences Gimnáziumban töltötte, így vált iskolánk életének talán legmeghatározóbb személyévé. Építette az iskolát diákjaival együtt munkálkodva, ha kellett a két kezével. Gondnokként odafigyelt az iskola működésének minden apró részletére, hogy a tanulók testi és szellemi fejlődésének minden feltétele adott legyen. Tudásának legjavát adta, amikor irodalomra, magyar nyelvre, történelemre tanított.
Sok szeretettel hívunk és várunk mindenkit, aki jó szívvel és tisztelettel emlékezik Ányos atyára, 2019-ben. Az avatását követően szentmisével is megemlékezünk Ányos atyáról.