A Pszichoterápia Folyóirat Lapjain Túl: Mélyebb Beletekintés a Lelki Gyógyászat Intenzív és Hétköznapi Kérdéseibe
A "Pszichoterápia" folyóirat, mint a hazai lelki gyógyászat egyik meghatározó szakmai fóruma, folyamatosan frissülő tartalommal és széleskörű témaválasztékkal igyekszik kiszolgálni a szakma iránt érdeklődőket. A lap szerkesztősége nem csupán a publikált cikkekkel, hanem rendezvényekkel, konferenciákkal és online archívumával is hozzájárul a pszichoterápiás tudás terjesztéséhez és elmélyítéséhez. Ez a cikk betekintést nyújt a folyóirat elmúlt időszakának kiadványaiba és a kapcsolódó szakmai eseményekbe, kiemelve azokat a kulcsfontosságú témákat és irányzatokat, amelyek meghatározzák a hazai pszichoterápiás diskurzust.
A Davanloo-féle Intenzív Rövid Dinamikus Pszichoterápia (ISTDP) és Hatása a Hazai Gyakorlatra
A 34. évfolyam 1. számában Stoll Dániel Péter, Tamás Katalin és Allan Abbass tanulmánya a Habib Davanloo nevéhez köthető Intenzív Rövid Dinamikus Pszichoterápiát (ISTDP) mutatja be. Ez a megközelítés egy intenzív, átélés- és érzelemközpontú pszichodinamikus "rövidterápiás" eljárás, amely különösen az ellenállások kezelésére összpontosít. A szerzők hangsúlyozzák, hogy ez a világviszonylatban elterjedt és lendületesen fejlődő pszichoterápiás irányzat a hazai szakmai közönség érdeklődésére is érdemes, mivel számos transzteoretikus, diagnosztikus és módszertani elemet képvisel, melyek más irányzatokban is alkalmazhatók az eredményes kezelés érdekében. A módszert övező kutatási környezet, és az ennek révén folyamatosan gyarapodó hatásvizsgálatok igazolják az ISTDP hatékonyságát szorongásos zavarok, affektív kórképek, szomatoform zavarok és karakterzavarok esetében egyaránt. Habár több korai tanulmány is olvasható magyar nyelven Davanloo "tollából", mégis hiányzik a megközelítést bemutató tömör és közérthető leírás, mely betekintést enged az irányzat jelenébe. Az ISTDP különösen alkalmas arra, hogy a páciensek mélyebb, gyakran tudattalan konfliktusait tárja fel, és segítse őket ezek feldolgozásában, ami hosszabb távon jelentős változást hozhat az életminőségükben. A módszer intenzív jellege lehetővé teszi, hogy viszonylag rövid idő alatt látványos eredményeket érjenek el, ami vonzóvá teszi azoknak a pácienseknek, akik gyors megoldást keresnek problémáikra.
A Figyelem Működése a Pszichoterápiában, Meditációban és Flow Élményben
Szintén az első számban jelent meg Halmai Tamás tanulmányának első része, amely a figyelem mentális zavarokban betöltött szerepét vizsgálja. A szerzők két fő típusát különböztetik meg a figyelem működésének: az egyik elsősorban a külvilágból érkező ingerekre irányul, feladat-orientált és objektívebb. A másikban szubjektíven elsősorban önmagunkra reflektálunk, merengünk vagy elkalandozunk az adott helyzettől. A két feldolgozásmód különböző neurológiai hálózatok aktivitásával is jár együtt; elsősorban az úgynevezett Central Executive Network-ével (Központi Végrehajtó Hálózatéval), illetve a Default Mode Network-ével (Alapértelmezett Hálózatéval). A meditációs módszerek és a flow-elmélet egyaránt az itt-és-mostban átélt élményekre helyezi a hangsúlyt. A pszichoterápiás folyamathoz hasonlóan ezek a módszerek abban segíthetik a klienst/pácienst, hogy figyelmének erősödő kontrolljával fokozatosan kívül helyezkedhessen fájdalmas szubjektív élményein. A meditációs és mindfulness-alapú technikák ezt elsősorban a belső élményekre való figyelem élesítésével, az élmények "megtisztításával" igyekeznek elérni és ezzel egyben az érzelmek rugalmasabb szabályozását és az öntudatosságot is fejlesztik. A flow-elmélet ugyanakkor a külvilág felé fordul és az örömteli élmények aktív keresésére ösztönöz, amelyben időlegesen eggyé válhatunk az aktuálisan végzett tevékenységgel. A tanulmány tárgyalja a pszichoterápiás folyamat, a meditációs módszerek és a flow különbözőségeit, kiemelve közös elemüket is: a kliens/páciens figyelmi működésének változásával kognitív kontrollja (másképpen szólva, énje) erősödhet.
A Gerontopszichiátria Vordingborgi Modellje és az Időskori Lelki Egészség
A 34. évfolyam 1. számában Blümel Ferenc és Lone Bjørg Hansen tanulmánya a gerontopszichiátria vordingborgi modelljét ismerteti. Ez a modell kiemelten fontos az idősödő népesség mentális egészségének megőrzése és javítása szempontjából. A gerontopszichiátria az idős emberek mentális betegségeivel és pszichológiai problémáival foglalkozó orvosi szakterület. A vordingborgi modell speciális megközelítést kínál az idős betegek komplex szükségleteire, figyelembe véve a korral járó testi és lelki változásokat, valamint a társadalmi és környezeti tényezőket. Ez a megközelítés különösen releváns napjainkban, amikor az élettartam növekedésével egyre nagyobb hangsúlyt kap az idős emberek életminősége és mentális jóléte.
A Pszichoterápiás Ellátási Hálózat Szükségessége és Kihívásai Magyarországon
A 34. évfolyam 2. és 3. számai is foglalkoznak a hazai pszichoterápiás ellátási rendszer kérdéseivel, különös tekintettel arra, hogy van-e szükség pszichoterápiás ellátási hálózatra, és ha igen, miért nincsen a közfinanszírozásban. Ezt a témát Vizin Gabriella, Árkovits Amaryl, Csurgai Dorottya, Kútvölgyi Andrea, Markó Dávid, Terenyi Zoltán, Tóth Erika és Varga S. dolgozata járja körül. A kérdésfelvetés rávilágít a szakma egyik legégetőbb problémájára: a hozzáférhetőség és az anyagi erőforrások kérdésére. A cikkek felvetik, hogy a számos színvonalas szakmai megnyilvánulás, amely a folyóirat hasábjain megjelenik, vajon eljut-e mindenkihez, aki rászorul. A májusi lapszám szerkesztési folyamata párhuzamosan futott a májusi konferencia szervezési hajrájával, amely az eddigi legnagyobb részvétellel és legtöbb programmal zajlott le. A sok program közül nehéz volt választani, de remélhetőleg sok előadás és műhelymunka olvasható lesz a folyóiratban is. A számok párbeszédben állnak a konferenciával olyan témákban, mint a gyermekpszichoterápia helyzete, a PTSZ működése, a csoportanalitikus gondolkodás, a reflektálatlan működések és a közös szakmai valóság.
Gyermekpszichoterápia: Szakképzés és Módszertani Megújulás
A 34. évfolyam 2. számában külön tanulmány foglalkozik a gyermekpszichoterapeuta szakképzés lehetőségével és jövőjével. Jelenleg nincs ilyen önálló szakképzés, a gyermekekkel foglalkozó szakemberek a pszichoterapeuta szakvizsgát csak felnőttekkel (egyes képzőhelyeken idősebb kamaszokkal) végzett egyéni terápiás esettanulmány megvédésével tudják abszolválni. A tanulmány célja azon szempontok összefoglalása, amelyek figyelembe vehetők a gyermekpszichoterapeuta szakképzés kialakítása kapcsán. Ezek között vannak a gyermekterápiák és a hazai ellátás sajátosságai, a szakmai és rendszerigények. A komplex-integratív gyermekterápia elmélete és gyakorlata olyan szemléletet képvisel, amely a gyermekterápiás módszereknél jól alkalmazható. Ezek közé tartozik a rendszerszemlélet, a szociokulturális környezettel kapcsolatos munka, az alapvetően klienscentrikus megközelítés, amely az egyén specifikus szükségleteire és erősségeire fókuszál. A gyermekpszichoterapeuta szakképzés szükségességét vetik fel a gyermekpszichiátriai kórképek terén tapasztalható epidemiológiai változások és az ebből fakadó újabb terápiás igények. Egyre gyakoribb probléma az ellátásban a diszharmonikus személyiségfejlődés, ami prognózisát tekintve érinti a felnőtt ellátó rendszert, és szükségessé teszi olyan terápiás módszerek alkalmazását, amelyek a gyermek-pszichoterápiában korábban nem voltak dominánsak (például sématerápia, áttétel fókuszú terápia, dialektikus viselkedésterápia, mentalizáció alapú terápia).
Alfred Adler Öröksége a Modern Pszichoterápiában
A 34. évfolyam 2. számában Alfred Adler örökségét is megvizsgálják a mai pszichoterápia és pszichológiai tanácsadás gyakorlatára nézve. Az emberi természetről kialakított pszichoszintézist alapul vevő szemléletmódja - egyebek mellett az Én alakító erejét középpontba helyező, személyes erőforrásokra építő növekedésorientált emberképe vagy az egyén társas beágyazottságára külön figyelmet fordító és a közösséghez való hozzájárulás igényének kiemelt jelentőséget tulajdonító megközelítése - számos később elterjedt irányzatban tükröződni látszik, miközben neve mintha lassan halványodni kezdene. Az adleri elméletek közvetett vagy közvetlen megtermékenyítő hatását vizsgálva többek között szó esik az egzisztenciális pszichológiával, a pozitív pszichológiával és a megoldásfókuszú terápiával való konceptuális párhuzamokról. Ennek keretében a gondolati rokonságot feltáró összefüggések mentén górcső alá kerül néhány jelentősebb individuálpszichológiai fogalom, úgy mint az életstílus, a kisebbértékűség érzés, a fölényre törekvés, a kreatív én, az elbátortalanodás és bátorítás, a közösségi érzés és a holisztikus megközelítés koncepcióinak elhelyezhetősége a későbbi pszichoterápiás megközelítésekben.
Lokalizáció és Identitás a Későmodern Társadalomban
Szintén a 34. évfolyam 2. számában merül fel a lokalitás, mint a társadalmi élet elsődleges színtere, a szolidaritás kerete, az a szűrő, amelyen keresztül a közösség tagjai a társadalmi odatartozás, befogadás/kizárás, megkülönböztetés tekintetében tapasztalatot szerezhetnek. A későmodernitás ezt a képet annyiban módosítja, hogy az egyén több lokalitáshoz kapcsolódhat, s a mindennapi élet színtereitől eltérhet a számára identifikációra alkalmas hely (Niedermüller 2006). A lokalitás értéke tehát a kapcsolati háló egészéről alkotott tudásban rejlik. Ezt a tudást realizálják a működő csoportok, teamek, melyek egyben a résztvevő ágensek legitim felkészültségét is érvényesítik. A legitimitásnak, azaz a legitimitás alakulásának mint a hatalommal való szükségszerű ütközési folyamatnak az aspektusait néhány konkrét példával illusztrálja a szöveg. A lokalitás ugyanakkor szükségszerűen diszkurzív, ennek tapasztalati háttere a középcsoport dinamikája. A szegedi Pszichiátriai Klinikán a Covid-érában indított online pszichoterápiás osztály a fizikailag létezett osztály funkcióját vette át, megteremtve azt a sajátos lokalitást, amely képes volt az osztályos pszichoterápia lényegi működését rekonstruálni (Tóth 2021). A komplex online pszichoterápiás csoportprogram tapasztalatai megerősítik, hogy egyfelől a csoport valóban képes megteremteni a saját helyét, ugyanakkor a csoportmunka sűrűsége nem bonyolítja, sokkal inkább facilitálja az illeszkedési folyamatot az osztályos működés és a felettes rendszer, illetve a páciensek és a team között. A dolgozatban bevezetett verem metaforát összetettsége és ellentmondásossága alkalmassá teszi annak megragadására, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a szakmai szinten megmutatkozó racionálék és a személyes megélésben teret kapó értelmezések. Mindehhez a komplex mátrix elemeinek szubjektív leírásai adnak keretet.
Ortopédia és Mozgásszervi Problémák: Hétköznapi kihívások és Innovatív Megoldások
A "Pszichoterápia" folyóirat lapjain túl, az egészségügyi ellátórendszer más területei is megjelennek az olvasók számára. Az ortopédia, mint az orvostudomány azon ága, ami a tartó- és mozgató szervrendszer veleszületett és szerzett rendellenességeivel és azok kezelésével foglalkozik, különösen érinti az idősebb korosztályt, de sportolókat és balesetet szenvedetteket is. Az ízületi kopás (Arthrosis) az egyik leggyakoribb degeneratív elváltozás, amely a porcszövet károsodásával jár. A porckopás, a derékfájást és a csontritkulást követően a harmadik leggyakrabban előforduló mozgásszervi megbetegedés. Az ortopédiai vizsgálatok általában nem igényelnek különösebb előkészületet, de a részletes kórelőzmény felvétele, fizikai vizsgálat és szükség esetén képalkotó diagnosztikai eljárások (röntgen, ultrahang, MR) elengedhetetlenek a pontos diagnózishoz.
Az MD orvosi kollagén injekciós terápia egy innovatív megoldást kínál az izom-, és ízületi fájdalmak kezelésére. A kollagén segíti a regenerációt mind porckopásból, artrózisból eredő ízületi fájdalmak, mind sérülések, ínproblémák, izomfájdalmak esetén. Jól tolerálható, kúraszerűen alkalmazott terápia, mely biztonságosan alkalmazható azon betegek esetében is, akiknél a hagyományos fájdalomcsillapítók, szteroidok nem javasoltak (pl. cukorbetegség, vérhígítók szedése). A kúra általában 4-6 kezelésből áll, melyek gyakoriságát és számát a kezelőorvos határozza meg. A kollagén injekció a hagyományos fájdalomcsillapítókkal ellentétben nemcsak a fájdalmat csökkenti, hanem az ízületet alkotó képletek támogatásával, erősítésével a panaszok okát szünteti meg.
Az Optivisc és a Synovial hialuronsav alapú injekciós készítmények szintén hatékonyan alkalmazhatók ízületi kopás okozta fájdalom, merevség és mozgáskorlátozottság kezelésére. A hialuronsav természetes alkotóeleme az ízületnek, amely "kenésért" és védelemért felelős. Ezek a kezelések segítenek helyreállítani az ízületi folyadék kenő szerepét, csökkentik a súrlódást, enyhítik a fájdalmat, javítják az ízület mozgását és támogatják a porc anyagcseréjét.
Az ortopédia és a pszichoterápia, bár látszólag távoli területek, gyakran kapcsolódnak egymáshoz. A krónikus fájdalom jelentős pszichés terhet róhat a betegekre, szorongást és depressziót okozva, míg a pszichés problémák fizikai tünetekben is megnyilvánulhatnak. Ezért a komplex megközelítés, amely mind a testi, mind a lelki egészséget figyelembe veszi, elengedhetetlen a teljes gyógyuláshoz.
A Peca Zenekar: Zenei Sokszínűség és Kulturális Összefonódások
A "Pszichoterápia" folyóirat kontextusán túl, a kulturális élet is gazdagodik a szakmai témákon túl. A Peca zenekar, amely 2003-ban alakult Budapesten, egyedi zenei világot képvisel. "Afro-karibi sügérbeat magyar paprikás lisztben" - így definiálják magukat, ami jól leírja a zenéjük hangulatát is: rumba, reggae, cumbia, balkáni és afrobeat keveredik a magyar népzene, nyugat-afrikai tradicionális hatások és a latin zene elemeivel. Ez a széles repertoár inspirálóan hat a zenekari tagokra, akik külön-külön is sokféle stílust képviselnek az etnótól a cigány muzsikán át a világzenéig. A zenekar alapvetően egy koncertzenekar, amelyben egyedi módon képesek kapcsolódni egymással a különböző kultúrák zenéi.
A "Pszichoterápia" folyóiratban megjelenő cikkek és a kapcsolódó események, mint például a konferenciák, mind azt a célt szolgálják, hogy a szakma fejlődjön, a tudás elmélyüljön, és a páciensek a lehető legjobb ellátásban részesüljenek. A szerkesztőség folyamatosan azon dolgozik, hogy a legfrissebb kutatási eredményeket, legfontosabb szakmai vitákat és legérdekesebb eseteket mutassa be, ezzel is hozzájárulva a hazai pszichoterápiás kultúra gazdagításához.