Nagykanizsa vasúti állomásának fedett csarnoka: Egy történelmi emlék sorsa
A nagykanizsai vasúti állomás fedett csarnokának lebontása körüli vita és a városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlése
A nagykanizsai vasúti állomás fedett csarnokának sorsa hosszú ideje foglalkoztatja a város lakosságát és vezetőit. A múlt századelőn épült impozáns létesítmény nem csupán a város fejlődésének tanúja, hanem szimbóluma is volt Nagykanizsa gazdasági fellendülésének. Azonban a közelmúltban felmerült a csarnok lebontásának terve, amely jelentős ellenállásba ütközött a város részéről.
Tiltakozás a kulturális örökség megőrzéséért
A vasúti állomás fedett csarnokának lebontása elleni tiltakozás a városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlésén öltött testet. A közgyűlés iránt az egész városban óriási érdeklődés nyilvánult meg, főként azért, mert a döntést a kereskedelemügyi miniszter magának tartotta fenn. A közgyűlés összehívását Dobrovics Milán és 70 városi képviselő kezdeményezte, akik beadványban fordultak a polgármesterhez, kérve a csarnok lebontása elleni tiltakozást és megfelelő intézkedések megtételét.
Dr. Kelemen Ferenc igazgató ragyogó dialektikával, lenyűgöző hatású beszédben indokolta meg az összehívók indítványát. Utalt arra, hogy az utóbbi időkben súlyos veszteség érte a város kulturális állományát, és most a vasúti állomás fedett csarnokára került a sor. Hangsúlyozta, hogy nem lehet tűrni, hogy ezt a várost "új Trianon módjára" folyton nyirbálják és csökkentsék. Nagykanizsa nem süllyedhet mezővárossá; élni akar és vissza akarja szerezni régi pozícióját, meg akarja tartani vállalatait, intézményeit és tartozékait. Ehhez tartozik a vasúti állomás fedett csarnoka is, amely Nagykanizsa dicsőséges múltjának tanúja. Ez alatt a fedett csarnok alatt robogtak ki a vonatok színültig megrakodva, és a csarnok volt Nagykanizsa jólétének nemcsak tanúja, hanem szimbóluma is. A háború után csak a dicsőséges múlt emlékei maradtak, és a fedett csarnok is ilyen emlék. Ezt nem engedhetjük lebontani, mert Nagykanizsa magasabb szempontjai is ezt parancsolják.
A déli kapu szimbóluma
Nagykanizsa az ország déli kapuja, ahol az idegen nemzetek fiai vonulnak be, és ahol megmutathatjuk nekik országunk szomorú megcsonkítottságát. Ez a kapu Rómába is vezet, és ezen a kapun át vezet az idegenforgalom útja. Mindazoknak, akik idejönnek, kiáltja, hogy néhány kilométernyire egy idegen világ kezdődik. Szabad-e beletörődnünk abba, hogy Nagykanizsa ezen tartozékát lebontsák? Nem, mindaddig nem, amíg egy másik, Nagykanizsához és a déli kapuhoz méltó állomás és csarnok nem kerül helyére.
A város vezetőségének intézkedései
Dr. Hegyi Lajos főjegyző rámutatott arra, hogy Kelemen Ferenc aggodalmai az egész város aggodalmai. A város vezetősége azonnal megkezdte a szükséges intézkedéseket. Már a múlt év őszétől kezdődött ez a küzdelem a fedett csarnok érdekében, és most az egységes megmozdulás és egyöntetű állásfoglalás új erőt adott a polgármesternek ehhez a küzdelemhez. Már megkezdődött a bontás, de Gyömörey György főispán, Kállay Vilmos és a polgármester intervenciójára ideiglenesen leállították. Időközben Gyömörey főispán újból interveniált a kormánynál, Kállay Vilmos pedig audienciát kért Fabinyi minisztertől Králky polgármester számára, aki ma délelőtt fogadta Kállay Vilmost együtt. A főjegyző ma délelőtt két ízben is telefonon hívta fel a főispánt, akit sürgős közbelépéséért kért, miután Dobrovics Milán vezetésével küldöttség kérte őt, hogy interveniáljon ismételten a főispánnál.
A főjegyző örömmel jelenthette, hogy a képviselőtestület lelkesen éljenezte a minisztert és a főispánt. A képviselőtestület hálája és köszönete kifejezéséül Fabinyi kereskedelmi miniszternek és Gyömörey György főispánnak köszönő táviratot küldött. Köszönet illeti a polgármestert, Dobrovics képviselőt és mindazokat, akik ebben az ügyben fáradoztak. Nem szabad megfeledkezni az egységes munkában fáradhatatlan harcosokról sem.
A "Nagykanizsai Keroszén és Jótékony Nőegylet" tevékenysége
A város életében kiemelkedő szerepet játszik a "Nagykanizsai Keroszén és Jótékony Nőegylet", amely évi közgyűlésén a városházán, az egyesületi közgyűlések kereteit meghaladó élénk érdeklődés mellett számolt be tevékenységéről. Az egyesület munkásságát a csodálat és őszinte elismerés jellemezte. A Nőegylet karitatív és szociális életének erőteljes centruma, amelynek nagyszerű teljesítményét a város hölgytársadalmának nemes eszmék iránti lelkesedése szorozhatja meg a jövőben.
A Nőegylet csak a tavalyi év jövedelméből 700 pengőt tudott csupa legnemesebb célú kulturális, hazafias és társadalmi ügyek segélyezésére fordítani, mint például tandíj-segélyek, gyermek-nyaraltatás, apácáknak, plébánia kápolnára, egyházi célokra, országzászló stb. A gyermekebédeltetési akcióban 92 elemi iskolai tanulóról sikerült gondoskodni. Karácsonyra 225 gyermeket ruházott fel az egyesület 2470 pengő értékben. Gyorssegélyt 170 esetben adtak, összesen 1216 pengőt. Havonta 80 gyermek tejtízóját fedezte a Nőegylet.
A jelentésből kitűnt dr. Pihldi Viktorné és Barabás Kálmánné neve, akik a népkonyha lelkei voltak, és az ő lakásukon volt hónapokon át a karácsonyi vásár munka-műhelye. Farkas Vilma titkárt valóságos tapsvihar honorálta fáradhatatlan munkásságáért. Dr. Hegyi Lajos méltatta a Nőegylet munkásságát, kiemelve, hogy szinte anyagi eszközök nélkül, lehetetlent nem ismerve, nagy dolgokat teremtenek a szeretetből és a vezetőik, valamint tagjaik lelkét átjáró benső szociális érzésből.
Az évi költségvetés 10.604 pengővel dolgozik. A 2 éve szervezett ügyvezető alelnöki tisztség betöltését engedélyezték, és ezt a tisztséget Farkas Vilma titkár hosszú és odaadó lelkes munkássága iránti elismerésként vele töltetik be. A megüresedett titkári tisztségre Huszár Lajos, a Zalai Közlöny felelős szerkesztőjét javasolták, amit a közgyűlés egyhangúan elfogadott.
A vizvári országzászló felavatása és a turisztikai mozgalom
A vizvári országzászló felavatásán a környékbeli előkelőségeken kívül a Nagykanizsai Országzászló bizottság megbízásából Takáts Ferenc is részt vett. A magyar Hiszekegy elmondása után az elnöklő dr. Krátky István polgármester üdvözölte Papp Dénes és György Andor országos alelnököket, a turisztikai mozgalom lelkes harcosait. Összehasonlította a háború előtti budapesti és bécsi vasárnapokat, kiemelve, hogy míg a budapestiek poros kávéházakban töltötték a napot, addig a bécsiek a szabadba vonultak. A háború utáni idők azonban már a budapestiek vasárnapjába is belopta a természetet, és egyre növekszik azok száma, akik szabad napjaikon a turisztika egészséges örömeinek áldoznak.
Jelenleg 63 turistaegyesület működik Magyarországon, és a főváros most akarja a magyar vidéket is bekapcsolni a turista-mozgalomba. Papp Dénes egyesületi alelnök előadást tartott a turisztika szükségességéről és lényegéről, rámutatva azokra az államokra, melyek népe nagyrészt az idegenekből, a turistákból él. Hangsúlyozta, hogy a külföldi államok már felismerték a turisztika és az idegenforgalom nagy jelentőségét, és mindent elkövetnek a forgalom emelésére. Rajongó lelkesedéssel vázolta a magyar vidék szépségeit, majd a hazai turistaság történetét ismertette, amelynek kezdete 1566-ra nyúlik vissza.
Az alakuló közgyűlés a következő tisztikart választotta meg: elnök dr. Krátky István, társelnökök Magas Mihály, dr. Tholway Zsigmond, vitéz Rentzk Lajos, Jellinek Miklós és Nagy Aladár, ügyvezető alelnök Kennedy Imre.
A Merkly-Belus gyógyszertár pénztárának megdézsmálása
A Zalai Közlöny beszámol egy különös bűnesetről, amely a Merkly-Belus gyógyszertárban történt. A gyógyszertár pénztárát valaki rendszeresen dézsmálta, ami feltűnt a tulajdonosoknak. Egy próbát követően megjelölték a pénzt, és reggel ismét hiányzott. Ekkor 11 pengővel volt kevesebb a kasszában, így feljelentést tettek a rendőrségen.
A nyomozás során kiderült, hogy Szatmáry Miklós, a vasúti tisztviselő feleségének éléskamrájából is feltűnően fogyott a befőtt, a zsír és egyéb élelmiszerek. Szatmáryt gyanúsították meg, és rengeteg dolgot találtak nála, többek között piperecikkeket, gyógyszereket és egyéb tárgyakat, amelyeket valószínűleg a gyógyszertárból szerzett be. Szatmáry a gyógyszertár pénztárának megdézsmálását elismerte a bíróság előtt is. Azt vallotta, hogy a gyógyszertár és raktár kulcsát az éjjeliszekrényről vette el, és zárás után felnyitotta a gyógyszertárat, majd többször pénzt vett ki belőle. Édesapja megtérítette a kárt.
A bíróság Szatmáry Miklóst bűnösnek mondta ki mind a három vádpontban, és összbüntetésül nyolc hónapi börtönre és három évi jogfosztásra ítélte. A bíróság indokolásában megállapította, hogy nem talált enyhítő körülményt. Szatmáry és védője fellebbezett az ítélet ellen.
Új villanytelep és a munkaerő kérdése
A Csengery-uti Merkúr-telepen épülő új villanytelep munkálatai rendkívüli módon elkészülnek, és július 3-án az új engedményes, a Drávavölgyi Villamossági Rt. apparátusával bevonul. Ezzel kapcsolatban felmerült a kérdés, mi lesz a villanytelep jelenlegi alkalmazottaival. Azt a választ kapták az új vállalat vezetőségének egyik tagjától, hogy idegen munkaerőt semmiféleképpen sem kívánnak alkalmazni. Vezérigazgató tegnap bemutatta magának a villanytelepet.
A rádió műsora
A rádió műsorában szerepeltek magyar népmesék, vitézi énekek, hanglemezek, déli harangszó, időjárás-jelentés, énekesek és hegedűsök előadásai, hírek, időjelzés, hangversenyek, rádiószerkesztő-műhely, szociális missziótársulat előadása, vidám egyfelvonásosok, spanyol európai hangversenyek, jazz-zene, női műsorok, valamint parasztzene lemezeken. A műsorok széles skálán kínáltak szórakozási és ismeretterjesztési lehetőségeket a hallgatóságnak.
tags: #telehaz #roszke #heti #etlap