A „Csak a Puffin ad neked erőt, és mindent lebíró akaratot” kifejezés mélyen gyökerezik a magyar popkultúrában, elsősorban Bud Spencer és Terence Hill tizennegyedik közös filmjének, a Kincs, ami nincs című vígjátéknak köszönhetően. Ez a mondat nem csupán egy szállóige, hanem egy életérzés, egy emlékeztető a gyermekkori ikonokra és a felhőtlen szórakozásra. A kifejezés azonban nem egy létező lekvárra, sem a muffinra, sem pedig a puffin madárra utal, hanem egy gasztroblog névadója lett, ami egyedi és felismerhető identitást kölcsönöz az online felületnek. A blog neve, bár sokan nem értik elsőre a mögöttes jelentést, tulajdonosa számára elcserélhetetlen és szorosan kapcsolódik egy meghatározó filmes élményhez.
A Kincs, Ami Nincs: A Kifejezés Bölcsője
A Kincs, ami nincs című vígjáték nemcsak kultikus darabnak, de a legendás páros, Bud Spencer és Terence Hill egyik legfontosabb ikonikus produkciójának is számít. A film egy olyan generáció meghatározó ikonja, amely imádta a Bud Spencer - Terence Hill vígjátékokat. Bár a film nem tökéletes vígjáték, megvannak benne azok a kihagyhatatlan momentumok, amelyek a duó filmjeiben mind felbukkannak. Ilyen például az a megunhatatlan felállás, hogy Hill folyton szívta Spencer vérét, módszeresen tudott az agyára menni, akinek higgadtsága is pont eddig tartott. De végül összefognak, mert csak így nyerhetnek, hiszen több ököl több pofont oszt.
A film túlzásokban bővelkedik, kezdve a kalózokkal, illetve a szereléseikkel, mert azok már régen is a rossz vicc kategóriába voltak sorolhatók. Ez azonban nem ront az élményen, főleg ha az ember tudja a helyén kezelni, viszont mai fejjel még inkább megmosolyogtató tud lenni. A film karaktereit, mint például Anulu, a bennszülött, a nosztalgiafaktor teszi felejthetetlenné. Minden megnyilvánulása konstans felröhögést vált ki a nézőből.
A Cselekmény és a Puffin Lekvár Felbukkanása
A film története Alan (Terence Hill) körül forog, aki a lóversenyek megszállottja, feléli nagybátyja, Brady (Herbie Goldstein) megtakarításait és bajba is kerül a tartozásai miatt. Az uzsorások üldözőbe veszik, így kénytelen menekülőre fogni a dolgot és egészen a kikötőig jut. Itt találkozik Charlie-val (Bud Spencer), a tengerésszel, aki épp egy, a Puffin lekvárgyártó cég által szponzorált világkörüli hajóútra készül. A nagy sajtóesemény okozta sürgés-forgás közepette Alan felpattan a nagy szakállas kapitány vitorlására, hogy ott leljen menedékre.
Kincs ami nincs 1080p
A mit sem sejtő Charlie nekivág a nagy útnak, és hajója már a nagyban szeli a habokat, amikor felfedezi, hogy potyautas van a fedélzeten. A kapitányt nem nehéz kihozni a sodrából, és Alannek már puszta léte feldühíti, így majdnem a cápák között végzi. Csodák csodájára, a hívatlan vendégnek mégis sikerül valahogy megbékítenie Charlie-t. Egészen addig, amíg ki nem derül, hogy nem csupán betolakodott, de még el is térítette a hajót. Ekkor újabb dulakodás kezdődik, amelynek az a vége, hogy mindketten a vízbe esnek, nem messze egy lakatlannak tűnő szigettől. Sikerül kiúszniuk a partra, és igazából itt kezdődik közös kalandjuk, ami nem szűkölködik fordulatokban. A "Csak a Puffin ad neked erőt, és mindent lebíró akaratot" mondat pontosan ebből a jelenetből származik, amikor Charlie a Puffin lekvárról beszél mint a világkörüli útjának szponzoráról és az erő forrásáról.
A Gasztroblog Kezdeti Szikrája: A Konyhai Kalandok és az Inspiráció
A gasztroblog, amely a Puffin nevet viseli, egy személyes utazás eredménye, mely a konyha világában kezdődött. Bár gyerekkorban nem volt jellemző a konyhai tüsténkedés, az egyetem után, amikor a „felnőtt” élet elkezdődött és egy saját konyhás lakás került a képbe, hirtelen felébredt a sütés iránti kedv. Kezdetben főleg muffinokat és anyukám egy-két klasszikus süteményét készítettem, néha főztem is valamit, és közben elkezdtem begyűjteni a jobb recepteket.
Az első vizuális inspirációk akkor jöttek, amikor egy kakaós csiga nagyon gusztusosra sikeredett, és hirtelen felindulásból lefotóztuk. Ezt követte egy másik süti, ami szintén jól nézett ki, így azt is megörökítettük. Valahol itt tartottak a dolgok, amikor 2007 tavaszán a televízióban láttam egy műsort, amiben gasztrobloggerekről volt szó. Elmondták, hogy mi is az a gasztroblog: sütnek-főznek, lefotózzák az ételt, aztán feltöltik a netre. Ez a műsor adta a végső löketet a blog indításához, és ezzel kezdetét vette egy új, kreatív hobbi.
A Receptgyűjtemény Fejlődése és a Tanulási Folyamat
A blog indulása óta eltelt évek alatt rengeteg szakácskönyvet és gasztronómiai magazint gyűjtött össze. Magyar, angol, német és még néhány francia és olasz nyelvű darab is van a gyűjteményben. Ezekből sokszor merítek ötletet: konkrét recepteket is, de olyan is sokszor van, hogy egy szép, gusztusos kép inspirál. Régebben nagyon sok gasztroblogot is követtem, azokból is sok jó receptet gyűjtöttem, ma már kevesebbet követek folyamatosan, inkább a Pinteresten szoktam nézelődni, inspirálódni.
Fontos megjegyezni, hogy szervezett keretek között soha nem tanultam sem főzni, sem sütni. Egy időben kacérkodtam a gondolattal, hogy érdemes lenne beiratkozni egy cukrásziskolába, de végül letettem róla. Mindent magamtól tanultam, anyukám és anyósom receptjei alapján, és a rengeteg szakácskönyv, magazin és blog tanulmányozásával. Ez a fajta önképzés, a folyamatos kísérletezés és a vizuális inspirációk gyűjtése jellemzi a blog létrejöttét és fejlődését.
Édességek a Blogon: A Fókuszban az Ízek és a Kreativitás
A blogra elsősorban az édességek kerülnek fel. Bár „normális” ételeket is eszünk, a sütés és a desszertek készítése jelenti a fő inspirációt és a kreatív kifejezési formát. A Puffin név, bár nem utal egyértelműen gasztroblogra, és sokan nem is értik elsőre a fura nevet, mára elcserélhetetlenné vált.
Kincs ami nincs 1080p
Amikor tehát emlegetik a blogot, hogy Puffin/CsakaPuffin, akkor tudniuk kell, hogy bizony a Csak a Puffin a Kincs, ami Nincsből jön - nem a muffinból és nem is a puffin-madárra utal. A névválasztás tehát egy szándékos és szeretetteljes tisztelgés a gyermekkori filmélmények és a Bud Spencer - Terence Hill páros emléke előtt, amely erőt és inspirációt ad a konyhai alkotásokhoz.
A Kincs, ami Nincs Különlegességei és Hatása
A Kincs, ami nincs című film a legendás páros filmográfiájában is kiemelkedő. Alan (Terence Hill) itt nem egy intelligens manipulátort játszik, gyakran ugyanolyan kiszolgáltatott Bud Spencer karakterének, mint ahogy az a legtöbb filmjükben fordítva van. Szokatlan alakítást nyújt Salvatore Borghese is, aki most nem a főszereplők ellensége, hanem segítőtársa, ráadásul nem a bűnözők vezére, hanem a sziget fekete báránya, a Mama szellemi fogyatékos fia, Anulu.
A főszereplők most teljesen ki vannak szakítva a megszokott környezetükből, ami úgy is gondot okoz, hogy hamar megtalálják a közös hangot az őslakosokkal. Az egész film a klasszikus képregények stílusát és ívét követi (elég csak arra a némafilmes szekvenciára gondolni, amikor a két hajótörött táplálékot próbál szerezni), ami szintén egyedülállóvá teszi az életműben. És persze a szereplők sem mindegyik filmben vezetnek tankot, majd zuhannak le egy repülővel.
Pongo Pongo: A Kitalált Sziget és Valós Történelmi Vonatkozások
Pongo Pongo, ez a csodálatosan szép sziget elvileg valahol a Csendes-óceánon, Japán és az Egyesült Államok között fekszik, és a Második Világháborúban harcok folytak amiatt, hogy kinek a fennhatósága alá kerüljön. A valósághoz már némileg közelebb áll Kamasuka (John Fuijoka nagyszerű színész, aki Michael Dudikoff mestere is volt az Amerikai nindzsában!), akinek karakterét egy volt japán tiszt ihlette. Ma már ugyanis tudjuk, hogy valóban létezett egy Onoda Hiroo nevű katona, aki Japán második világháborús kapitulációja ellenére továbbra is harcolt a Fülöp-szigeteki Lubang szigetén. 1974-ben, egyik korábbi parancsnoka közbenjárásával megtalálták és rábeszélték, hogy tegye le a fegyvert.
A legendás páros által megtalált és működésbe hozott páncélautó természetesen sosem létezett a valóságban (talán látszik is rajta), hanem kifejezetten a forgatáshoz tervezték és rakták össze. A film részletei, mint a „Pacific Fleet” felirat (valójában U.S. Pacific Fleet, vagy Army Air Force létezett), hozzátesznek a humoros és kissé abszurd, de imádnivaló atmoszférához.
A Film Írói és Vizuális Erősségei
Mivel tényleg kultikus darab, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ugyanúgy lehet filmként is méltatni, mint bármely más alkotást. Kezdjük azzal, hogy a forgatókönyv briliáns (hárman is dolgoztak rajta, köztük maga Corbucci). A képi világ és a humor szintén az erősebb Bud Spencer - Terence Hill produkciók közé teszi a Kincs, ami nincset - igaz, itt talán a verbális poénokból kevesebbet, a karakterek kinézetéből és viselkedéséből, a szituációs játékokból többet kap a néző, mint mondjuk az …és megint dühbe jövünk című film esetében.
A Kincs, ami nincs tényleg kortalan film. És talán ez a legnagyobb erőssége. Miközben felnőttként ugyanúgy imádjuk, mint tíz éve, húsz éve, vagy harminc éve. Hiszen rólunk, magyarokról világszerte köztudott tény, hogy imádjuk a Bud-Terence filmeket. Munkásságuk fennmarad az utókor számára, s le merném fogadni, hogy még számos generáció fog felnőni klasszikusaikon. A „Csak a Puffin ad neked erőt, és mindent lebíró akaratot” is ilyen örökzöld alaptétel, amely nemcsak a filmet, hanem egy egész generáció nosztalgiáját és humorérzékét testesíti meg.