Bevezetés
A pulyka megítélése sokszínű lehet, hiszen a háziasított változata az ünnepi asztalok elengedhetetlen része, miközben a vadon élő pulykák és a pulykatartás kapcsán számos tényező merül fel, melyek a "veszélyes" jelzőt is magukkal hozhatják. Fontos megkülönböztetni a pulykát, mint élelmiszerforrást és a pulykát, mint élő állatot, melynek tartása és környezete bizonyos kockázatokat rejthet magában. Ez a cikk részletesen bemutatja a pulykával kapcsolatos lehetséges veszélyforrásokat, a betegségeket, a tartás kihívásait, és természetesen kitér az állat fajtáira és gazdasági jelentőségére is.
A vizes élőhelyek és a pulyka
Az esővíz, a hóolvadásból származó hegyi víz és a folyók országhatárokon át mindent magukkal visznek, ami belekerül. Ebbe beletartozhatnak vegyszerek és mérgező anyagok is, amelyek a vizes élőhelyeken, halastavakban, árasztásokban és laposokban különböző mérgezéseket okozhatnak. Ezek a mérgezések nem csak a vízi élőlényekre, hanem az azokat fogyasztó madarakra, így a pulykákra is veszélyt jelenthetnek, különösen, ha a vadon élő társaikkal érintkeznek vagy ilyen területeken legelésznek.
Természetes eredetű mérgezések: a botulizmus
A természetes eredetű mérgezések közül kiemelkedő a botulizmus, amelyet a nyári melegben, alacsony vízállás és fokozott szervesanyag-bevitel mellett, az algák és vízi növények túlszaporodása által létrejövő oxigénhiányos környezetben a természetben jelenlévő Clostridium botulinum toxin okoz. Ez a toxin az úgynevezett „tavi bénuláshoz” vezet, ami akár a vízimadarak tömeges elhullásához is vezethet. Bár a pulykák nem vízimadarak, a fertőzött területeken való legelészés vagy ivás rájuk is veszélyes lehet. A betegség megelőzhető a víz szintjének jelentős megemelésével és áramoltatásával, valamint a szervesanyag-bevitel mérséklésével. A bénult betegek nagy mennyiségű ivóvíz szondán át történő bevitelével sok esetben megmenthetők.
Emberi gondatlanság és vegyi anyagok
Az emberi gondatlanságból a vizekbe került növényvédő szerek rendszeresen kimutathatók a vízből, az algákból, a halakból és az ezeket fogyasztó halakból és madarakból. A növényvédő szerek sokféleségéből adódóan a diagnózis sokszor bizonytalan és hosszadalmas, drága labormunkát igényel. A mezőgazdasági területekről leginkább karbamát hatóanyagú csávázószerek és peszticidek kerülnek a vizekbe. Ezek a mérgező anyagok a táplálékláncba kerülve a pulykákra is hatással lehetnek, ha fertőzött növényeket vagy állatokat fogyasztanak.
Fertőző betegségek a pulykatartásban
A vizes élőhelyeken a vízen táplálkozó és oda ürítő vadrécék és más vízi szárnyasok között a víz fertőző betegségek gyors terjesztésében játszik szerepet. Ezek a betegségek könnyen átterjedhetnek a háziasított pulykaállományokra is.
Baromfikolera: komoly fenyegetés
A baromfikolera minden madárfajra veszélyes. Főleg vízibaromfi és pulyka állományokban jellemző, 24 óra lappangás után tömeges elhullást okoz. Ha a tartók nem védekeznek vakcinázással, a betegség nagy valószínűséggel jelentkezik és olyan tömegű elhullással jár, hogy a termelő fizikailag képtelen a sok elhullott állatot időben eltávolítani. Ez nem csak gazdasági veszteséget jelent, hanem a fertőzés továbbterjedésének kockázatát is növeli. A legeltetett lúdállományokról és halastavi lúd- és kacsaállományokról átterjedhet vadon élő társaikra, vagy az össze nem gyűjtött hullákat fogyasztó varjakra, szarkákra, réti sasokra is, így a pulykaállományok közvetett módon is veszélybe kerülhetnek.
Hogyan ismerjük fel a beteg madarat?
A beteg madarat arról ismerjük meg, hogy hagyja magát megfogni. Ha egy madarat meg lehet fogni, akkor nagyon súlyos beteg. A bekerülés okai közül elsősorban szárny-törött, baleseti sérültek, lőtt, áram-ütött és mérgezett esetek a számottevőek. Ezek a tünetek a pulykák esetében is figyelmeztető jelek lehetnek.
Pulykatartás és a téli időszak
A pulykák, különösen a kispulykák, érzékenyek a környezeti tényezőkre. A felnőtt pulykák ellenállóak és jól viselik a közép-európai telet, azonban fontos, hogy az ól száraz legyen, és a felnőtt pulykák száma egy négyzetméteren legfeljebb 1 vagy 2 darab legyen.
Kispulyka nevelésének sajátosságai
Ha a tenyésztő kispulykák nevelésével szeretne foglalkozni ott, ahol eddig nem volt baromfi tartva, akkor az épület falait és padlóját fertőtleníteni kell a paraziták ellen, a falakat le kell mosni, az etetőket és itatókat pedig el kell készíteni. A műanyag lapokkal elkerített gömbölyű felület fölé műanya kerül elhelyezésre, amely biztosítja a szükséges meleget. A létesítmény körüli felületek védenek a rágcsálók bejutásától. A bejárat elé ajánlott egy fertőtlenítő oldattal ellátott lábtörlőt tenni, amit madárinfluenza esetén a tenyésztő nagyra fog értékelni.
Az épületről általánosan beszélünk, ahol a feltételek eltérőek 10-15, valamint 50 és több kispulyka esetében egészen a vágósúly eléréséig. Körbe (körökbe) helyezzük el az almot. A tenyésztés során ügyelünk arra, hogy az alom folyamatosan száraz legyen. Erre bevált a puhafából származó forgács vagy száraz szalma. Az egynapos pulykafiknak biztosítani kell, hogy a műanya alatti hőmérséklet 35-36 °C közötti legyen. Ha a nevelés az év hidegebb részében történik, tavasszal, akkor a helyiséget 21-25 °C-ra kell temperálni.
Ha a tenyésztő héthetes broiler pulykákat vásárol egy farmról, akkor a tenyésztés sokkal egyszerűbb. Biztosítania kell az eddig leírtakat, és a neveldében a hőmérséklet 18 °C lesz a pulykák 12 hetes koráig. Ebben a korban a pulykák kiengedhetők a nevelde kifutójába.
Négy dolog, amit másképp csinálok: pulykanevelés idén
Takarmányozás és hizlalás
Kezdőknek ajánlottak a teljes értékű tápok. A pulykák etetésére használható búza, kukorica, árpa, zab, köles és növényi eredetű egyéb táp. A zöld takarmányok közül a csalán, közönséges tyúkhúr, saláta és pitypang használható. A fajtiszta egyedek tenyésztői kihasználják a zöld legelőt is. Annak a tenyésztőnek, aki minőségi és alacsony zsírtartalmú húst szeretne, nagyüzemi tenyésztésből származó pulykákat ajánlott beszerezni. A keltetők fehér broilerpulykákat kínálnak, amelyek gyorsan növekednek és magas a vágóhozamuk.
A pulykakakasok hizlalása 5-6 hónap, amikor elérhetik akár a 25 kg súlyt, körülbelül 3 kg táp/1 kg élősúly gyarapodása mellett. A tojók hizlalása 4-5 hónap, amikor elérik a 13-15 kg súlyt, körülbelül 3 kg táp/1 kg élősúly gyarapodásakor. Ha tápról beszélünk, teljes értékű tápok etetéséről van szó. A pulykák 7 hetes korban kerülnek eladásra. A bronzpulykák nevelésekor a tápfogyasztás körülbelül 25 kg (a 24. hétig). A szélesmellű farmpulykák hét hetes korukig belső neveldékben vannak nevelve, a kiült és kotló által neveltek megfelelő időjárás esetén kimehetnek a kinti kifutóba is.
A pulyka fajtái és jellemzői
Akinek a céljai magasabbak és szeretne gyönyörködni a legnagyobb házi baromfiban, valamelyik fajtiszta változatot fogja választani. A tojó és a kakas közötti jelentős nemi eltérés a fej, a testméret esetében jelenik meg, ahol a kakasok 1,5-kétszer rövidebbek, mint a tojók. A pulykák fajtái között nagyon kicsi a faji jelek alaki változatossága, és a tollazatban sem jelennek meg eltérések, mint például a galambok és tyúkok esetében. Nemileg 12 hónapos korban érnek be. A tojástermelést már tavasszal kezdik. A kispulykák kelése a kotlós alatt természetes folyamat. Az érdeklődőknek bemutatunk néhány nálunk leggyakrabban tartott fajtát. Szlovákia nem rendelkezik saját fajtával.
Bronzpulyka
Ez egy nehéz típusú és testfelépítésű pulyka. Régi amerikai fajta, amelyet elsőként nemesítettek ki, és megtartotta a vad ős legtöbb jelét, de megnövekedett a súlya és mérete, csökkent a tollak fénye és a színek intenzitása. A tojáshozam körülbelül 6 darab, melyek súlya 80 g, a héj tejfölszínű sötét pöttyökkel. Súly: pulykakakas 12-16 kg, tojó 8-9 kg.
Szélesmellű fehér pulyka
Régi, Amerikában kinemesített nehéz fajta. Gyorsan növekedik, jó comb és mellhússal. Igényes a táp mennyiségére és minőségére. A tojások barnás krémszínűek, sötétbarna foltokkal. Az ültetésre kész tojások minimális súlya 70g. Súlya: pulykakakas 12-17 kg, tojó 9-10 kg.
Cseh pulyka
Csehország és Morvaország területén régóta tenyésztik, alkalmas a kisállattartói feltételekhez. A tojáshozam két ciklus alatt 20-40 darab. A tojáshéj barnás krémszínű, barna foltokkal. Az ültetésre alkalmas tojások súlya 70 g. A fiatal pulykakakasok súlya 9-11 kg, maximum 12 kg, minimum 8,0 kg, a tojóké 5-6 kg, maximum 7,0 kg, minimum 4 kg. Az öreg kakasok súlya 11-14 kg, maximum 15 kg, minimum 10 kg, a tojóké pedig 5,5-7,0 kg, maximum 8 kg, minimum 5 kg.
Karácsony és a pulyka
A karácsonyt szinte a világ minden pontján megünneplik, azonban az ünnephez kapcsolódó szokások igencsak eltérnek. Karácsony a kereszténység jelentős ünnepe, Jézus születésnapja. Napjainkra családi vonatkozása felerősödött, a szeretet, az összetartozás, az ajándékozás ünnepe lett. Hagyományosan ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát, és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok Magyarországon.
Pulyka a karácsonyi menüben
A pulyka számos országban kiemelt szerepet kap a karácsonyi ünnepi asztalon.Ausztráliában a karácsonyi vacsorát előszeretettel fogyasztják a családok a kertben, amelynek fontos része a pulyka és a flambírozott karácsonyi szilvapuding.Japánban a karácsonyi menüt hagyományosan a Kentucky Fried Chicken (KFC) gyorsétteremből szerzik be, ahol a sült csirkés kosár az ünnep elengedhetetlen részévé vált. Ez jól példázza, hogy a "pulyka" helyét egyes kultúrákban más szárnyasok vették át, de az ünnepi fogyasztás szokása megmaradt.
A "Télapu" jelenség és a pulyka kontextusa
Az "Télapu" film kapcsán felmerülő "Télapu" karakter és a karácsony hagyományai, bár közvetlenül nem kapcsolódnak a pulyka "veszélyességéhez", az ünnepi kontextus miatt érdemes megemlíteni. A filmben Télapó megöregedett, és miután leesett egy háztetőről, teljesen alkalmatlanná vált a télapóskodásra. A film szórakoztató, vicces, egy jó kis vígjáték, amely a csodákra és a gyermeki hitre alapoz. Ez a kulturális vonatkozás a karácsonyhoz és az ünnepi készülődéshez kapcsolódik, ahol a pulyka mint étel jelenik meg, nem mint "veszélyes állat". A karácsonyi filmek, a családi összejövetelek és az ajándékozás mind hozzájárulnak a pulyka kulturális képéhez.
A "Télapu" film mellett a betűtanulással kapcsolatos mesék is felmerülnek a szövegben. Ezek a mesék, mint például a "Ly" betű, a "Ty" betű, a "Zs" betű és a "Ny" betű bemutatása, a nyelvi és pedagógiai kontextusban értelmezhetők. Bár ezek a témák távol állnak a pulyka "veszélyességétől", a szöveg részét képezik, és a pulyka szó maga is előfordul a "Ly" betűvel kapcsolatos példák között (gólya, bagoly, harkály, keselyű, sirály, sólyom, pulyka, ölyv, moly, bögöly stb.). Ez a nyelvi vonatkozás mutatja, hogy a pulyka szó a mindennapi nyelvhasználatban is gyakori, és beépül a kultúrába.