A természetes só (a kísérő nyomelemekkel együtt) valóságos gyógyító kincs. Az emberi szervezet működéséhez nélkülözhetetlen a só. A sóval (azaz a nátrium-kloriddal) való kapcsolatunk évmilliárdokra nyúlik vissza, hiszen az élet a földtörténet egy viszonylag korai szakaszában a feltehetően sós ősóceánokban alakult ki. Azóta a só nélkülözhetetlen az életünkhöz. Ha sóhiány lép fel a szervezetünkben, az szédüléshez, izomgyengeséghez, görcsökhöz, szélsőséges esetben apátiához és halálhoz vezethet. Naponta 5-10 g sót kell elfogyasztanunk, aminek több mint a háromnegyede a feldolgozott élelmiszerekből kerül a szervezetünkbe, mintegy 10 százalékát a főzésnél és az asztalnál keverjük hozzá az ételünkhöz, a többi pedig természetes forrásokból származik.
A só történeti és orvosi szerepe
A só évezredek óta a gyógyítás fontos anyaga, és még sokáig az is maradhat. Ha a szervezetünk működésképtelen só nélkül, az egyben azt is jelenti, hogy az orvoslás is elképzelhetetlen a só figyelembevétele és használata nélkül. A só orvosi története olyan régre nyúlik vissza, ameddig csak képesek vagyunk a medicina fejlődésére visszatekinteni. Már i. e. 27-ik században Imhotep, a híres polihisztor sót ajánl a fertőzött mellkasi seb kezelésére. A meggyőződése az volt, hogy a só kiszárítja és megtisztítja a sebet. Az Ebers papirusz (i.e. 1600) számos sót tartalmazó receptet említ, különösen hashajtók és fertőzésellenes szerek előállítására.
A görög orvostudomány, elsősorban a Hippokratész gyógyító módszerein alapult, és a sót széles körben használták. Hippokratész említi a sós víz gőzének belélegzését akut és krónikus légzőszervi megbetegedések gyógyítására. A pergamoni Galenosz (i. sz. 129-200) sokféle betegségre szóló receptben használta a sót: fertőző sebeket, bőrbetegségeket, károsodást, emésztési problémákat kezelt vele. A 20. század új és nagyon fontos találmánya az orvostudományban a sóoldat infúziós terápiája, amely képes a folyadékveszteséget pótolni, s megmenteni emberek életét, hiszen közel ugyanolyan izotóniás folyadék, mint a vérplazma.
A sós víz hatása a baktériumokra és a szájhigiéniára
A só antiszeptikus hatása a bőrre és a nyálkahártyákra már régóta ismert. A finomítatlan só kiválóan alkalmas száj- és fogápolásra is. Ezt egyébként már a középkori Szt. Hildegard nővér is ajánlotta. Ő elsősorban a vérző fogínyt kezelte sós vízzel. A fogorvosok is ajánlják pácienseiknek, hogy szájüregi műtétek után öblögessenek langyos sós vízzel. Ezzel hatékonyan eltávolítják az ételmaradékokat, kialakul a semleges szájflóra, a só fertőtlenítő hatásának köszönhetően megakadályozható a gyulladások kialakulása.
A sós vízzel történő gargalizálással enyhíthető a torokfájás, gyorsabban gyógyul a gyulladás, de megakadályozható a kellemetlen szájszag is. A finomítatlan sóból és gyógynövényekből készült fogkrémek is kaphatók. Hasonlóan jótékony hatású, ha a fogkefére nagy koncentrációjú sóoldatot csepegtetünk és ezzel mosunk fogat. Ezzel tökéletesen megtisztíthatók a fogak, a fogzománc regenerálódik, megakadályozható a fogkőképződés és a fogszuvasodás.
Ugyanakkor a tengerek környékén fürdőzés közben is vigyázni kell. A vibrio vulnificus baktérium jelenlétét a tengerekben először 1979-ben vették észre. Ma már rengeteg haláleset fűződik a nevéhez, és nemcsak tengeri állatok elfogyasztásával juthat a szervezetbe, hanem akkor is komoly, akár végzetes fertőzéseket tud okozni, ha a tengervíz által kerül a nyílt sebekbe. A leginkább állatokra veszélyes baktérium - többek között a sertésorbánc okozója - az ember szervezetébe is be tud kerülni a nyílt sebeken keresztül. Az Aeromonas hydrophila főleg a halak és kétéltűek számára veszélyes, de az emberi szervezetben is tud károkat okozni, felelős lehet a gyomor-bélhurut kialakulásáért.
Külsőleges alkalmazás: Sós ing és fürdők
A só külsődleges gyógyító célú alkalmazása az ún. „sós ing”. A módszer atyja a híres gyógyító pap, Sebastian Kneipp. Ehhez egy ingre vagy pólóra van szükségünk, amelyet sós vízbe mártunk, majd felveszünk. Ezután vastagon frottírtörülközőkbe bugyoláljuk magunkat és izzadunk. Kiváló módszer a hűlések megelőzésére, ill. a már kialakult betegség gyorsabb leküzdésére. A módszer azonban alkalmas a szervezet savasságának megszüntetésére és az anyagcsere-folyamatok serkentésére is.
Korábban a fürdővízbe adott adalékokat fürdősónak nevezték. Mindegy, hogy mit tartalmaztak, só mindig volt bennük. A sós fürdő serkentő, anyagcsere-szabályozó hatású, fokozza a szövetek vérkeringését. 20-30 percig élvezzük, közben mindig adjunk a fürdőhöz forró vizet. Praktikus variációja a fenti fürdőnek a sós lábfürdő. A sós víz hatása, pontosabban a sóoldat hatása ezekben az esetekben is fertőtlenítő, nyálkahártya-regeneráló, sebtisztító hatást használják ki. Magyarországon több helyen természetes forrásként tör fel a sós termálvíz, így például Pesterzsébeten, Sóshartyánban, Bükkszéken, Sárváron találunk ilyet.
Légúti panaszok és sóterápia
A só akkor is segít, ha légúti, illetve allergiás panaszai vannak. Az inhalált sós víz nyálkaoldó hatású. A só hatására a légutakban felgyülemlő slejm elfolyósodik, így könnyebben felköhöghető és kiüríthető. A hörgők csillámszőrei ismét aktiválódnak, és a nyálkahártya regenerálódik. Hasonlóan jó hatású, ha hosszú sétákat teszünk a tengerparton, ahol mélyeket lélegzünk. A sós inhalálást otthon is megoldhatjuk egy párologtató segítségével.
A sós víz különösen alkalmas orröblítésre! Ehhez speciális orröblítő kannára van szükségünk. Enyhén sózott langyos vizet töltünk bele, majd az edény csövét az orrnyílásba helyezve mindkét orrlyukat alaposan kiöblítjük vele. Ezzel a módszerrel a makacs, krónikus orrmelléküreg- és homloküreg-gyulladás is kikezelhető. Az orröblítéstől az allergiások, a szénanáthában, állandó torokgyulladásban, bronchitisben vagy a horkolásban szenvedők is enyhülést remélhetnek.
Floating: A lebegés élménye
Képzeljük el, hogy teljesen megszabadultunk minden tehertől: testünk pihekönnyű, a fájdalom és a feszültség teljesen elszállt. Erre az állapotra most mindenki szert tehet, akár meg is veheti. Hogyan? A Floation-tartályban! A vízben oldott keserűsó hatására testünk nem merül a víz alá és nem is szárad ki. A floating (lebegés) új divat, bár már évtzedek óta ismert. Korábban samadhi-tartályoknak hívták. A módszer feltalálója John C. Lilly amerikai neurofiziológus és delfinkutató. Ma a sóoldatos kádakat szanatóriumokban és wellness-központokban használják gyógyászati céllal. Az ilyen kezelések segítenek a teljes ellazulásban.
A só hatása a bőrre és a szervezet vízháztartására
Ha izzadunk, sót veszítünk. Ilyenkor olyan vizet igyunk, amelybe előbb egy csipetnyi természetes sót kevertünk. Ez a legjobb energiaital, ami minden olyan elemet tartalmaz, amelyre testünknek szüksége van. A sóban lévő nátrium segít a folyadékot a sejtjeinkben tartani. A szomjúságérzettel testünk jelzi, hogy szervezetünkben a víz és a nátrium nincs megfelelő arányban, és pluszfolyadékra van szükségünk.
A só antiszeptikus tulajdonságai segítenek eltávolítani a plakkokat a szájból, ami a fogszuvasodás fő oka. A sót gyakran a bőrbetegségek támogató kezelésére is használják. A krónikusan gyulladt bőrt a Holt-tenger vagy a közönséges asztali só orvosi fürdősójával kezelik. A só segít leválni a hámló bőrt, csökkenti a gyulladást, a viszketést és fájdalmat, és segít regenerálni a bőrt. A sófürdőket gyakran használják pszoriázis, atópiás dermatitisz, krónikus ekcéma és ízületi gyulladás kezelésére is.
A sós víz hatással van a gyomorra, mert fokozza a gyomornedv kiválasztását. Ez növeli a gyomorsav szintjét, befolyásolja a gyomor mozgását és az ürítési sebességet, növeli a hasnyálmirigy szekrécióját, és magasabb sókoncentrációban serkenti az epesavak képződését is. A sófogyasztást azonban nem szabad túlzásba vinni, mert a só magas vérnyomást okozhat azzal, hogy megköti a vizet. Emiatt az erekben keringő vér térfogata megnő, s a megemelkedő vérnyomás gyorsítja az érelmeszesedést, és akár érelzáródáshoz vezethet.
Gyakorlati tanácsok a só alkalmazásához
A sós víz nem csak a benne történő fürdőzés során, hanem belélegezve is pozitív hatást gyakorol a szervezetre. Az allergiások, asztmások tüneteit például enyhíti a tengeri klíma, de ez a hatás érvényesülhet a termálfürdők mikroklímájában is. A sós levegő belégzése nem csak az allergiások, hanem a hurutos légzőszervi megbetegedésekben szenvedők számára is előnyös lehet. Aki nem tud a tengerhez, vagy gyógyfürdőbe eljutni, az házilagosan is megpróbálkozhat a sós klíma előállításával.
Sokan ehhez a palackozott formában is kapható bükkszéki vizet használják, amit párásítókészülékbe töltenek. Ennél viszont két dologra kell figyelni: a hagyományos ultrahangos párásítókat tönkreteheti a magas sótartalmú víz, illetve a porlasztott apró sószemcsék vékony rétegben beboríthatnak mindent az adott szobában. Az előbbiekből következően, aki otthoni sós inhalálást tervez, az feltétlenül olyan készüléket használjon, ami kifejezetten alkalmas ehhez a felhasználási módhoz. A másik pedig az, hogy ne a nappaliban, hanem például a fürdőszobában használja a készüléket.
A Himalája Só a mindennapokban a “Himalája kincse” természetesen nemcsak sós fürdőhöz kiváló, hanem számos egyéb célra is alkalmas. A sóból készült masszázskövekkel alaposan átmasszírozhatod a testedet és az arcodat. Száraz borogatásként hidegen és melegen is használható fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre. Lehet vele inhalálni, készíthető belőle bőrradír, illetve ételek ízesítésére is használható, a sima asztali só egészségesebb alternatívájaként. Mindemellett sólámpaként dekorációs célokra is kiváló.