A csiga szó hallatán sok embernek a zöldségeskerti nyálkás kis lények jutnak eszébe, míg másoknak nagyot dobban a szívük. Habár őshonos csigákat is tarthatunk terráriumban (az éti csiga védett faj, gyűjtése tilos!), lényegesen mutatósabbak és e célra sokkal alkalmasabbak az afrikai achát-, avagy óriáscsigák. Természetes élőhelyükön és az ínyenceknél is igen kedveltek húsuk miatt. Az óriáscsigák nem csak nagyra nőnek, de kézhez is szoktathatók. Alapvetően növényevők, teljesen veszélytelenek, és természetükből adódóan nem számíthatunk tőlük semmiféle hektikus nyüzsgésre vagy rohangálásra. Afrikából származó állatokként szükségük van egy bizonyos alaphőmérsékletre.
Az afrikai óriáscsigák beszerzése és fajazonosítása
Hazánkban csapatunk megalakulása előtt szinte kizárólag csak a L. reticulata, L. iredalei, L. immaculata v. immaculata és a L. fulica fajokat tartották. Interneten és börzéken számtalanszor találkoztunk olyan „tenyésztővel”, aki a saját csigafaját sem tudta pontosan beazonosítani. Épp ezért vásárlás előtt érdemes leinformálni az eladót. Fontos, hogy tiszta vérű, azaz biztosan olyan fajt kapjunk, amit hirdetnek, és egészséges állatokat szaporítsanak. Az etikus tenyésztés alapja, hogy változatos táplálékot kapnak a csigák, hogy a vásárlóknak ne legyen gondjuk az etetéssel.
A megfelelő férőhely kialakítása
Ha úgy döntünk, hogy életünket egy achátcsigával bővítjük ki, fontos figyelembe vennünk, hogy relatíve nem rövid időre választunk magunknak házi kedvencet. Az afrikai óriáscsigák általában 10-15 cm házmérettel rendelkeznek felnőtt korukban, fajtól függően. Tehát olyan méretű terráriumot vagy műanyag ládát vásároljunk a számukra, ahol kényelmesen elférnek nagy korban is. Egy 45x30x30 cm méretű férőhely két-három nagyra növő fajnak vagy 3-5 kisebb méretű fajnak is elegendő. Mindkét esetben figyeljünk arra, hogy jól szellőző legyen a terrárium vagy doboz. Műanyag doboz tetejét mi magunk is kilyukaszthatjuk, ügyelve arra, hogy a műanyag forgács ne maradjon meg a tetőn. A terráriumnak nem szükséges túl nagynak lennie, mivel a csigáknak könnyedén meg kell találniuk egymást és az eleséget is.
Hőmérséklet és páratartalom az ideális környezetért
A csigák általában 24 és 26 Celsius-fok között jól érzik magukat. Ez egyes fajoknál mutathat némi eltérést, de nem túl nagyot. Mivel a szobahőmérséklet nem elegendő, ezért melegítésre mindenképpen szükség van, hogy a terráriumban a csigák számára ideális 25°C körüli legyen a hőmérséklet. Ha lakásunkat nem tudjuk ezen a hőfokon tartani, érdemes beszereznünk fűtőkábelt vagy fűtőlapot terrarisztikai szaküzletekből. Egy fűtőlap beszerzése is jó megoldás lehet, de ez esetben figyelni kell rá, hogy ne száradjon ki a talaj. Ideális esetben a fűtőlap a terrárium egyik oldalán helyezkedik el, így különböző hőmérsékletzónák alakulnak ki. Lámpával való melegítés nem jó, mert a csigák fényérzékenyek, nem szeretik az erős fényt. Télen jellemzően azért húzódik vissza az achátcsiga, mert a lakás hőmérséklete a számára ideális 24 fok alá csökken. Ezt úgy orvosolhatjuk, ha a kisállat-kereskedésben fűtőlapot vásárolunk a terrárium alá.
A csigák a nedves, de nem szélsőségesen vizes környezetet kedvelik. Az aljzatot tehát nedvesen kell tartanunk, de nem vizesen. Napi kétszeri permetezéssel fenntartható a tartály megfelelő páratartalma. Reggel és este érdemes permetezni, illetve azzal is elősegíthetjük a páratartalom fenntartását, hogy vizes edényeket helyezünk a tartályba. A csigák általában (fajtól is függően) a 60-90%-os páratartalmat részesítik előnyben, a 80-90% már több mint ideális. Ügyeljünk arra, hogy ne vizezzük túl a környezetet és gondoskodjunk a megfelelő szellőzésről.
A terrárium dekorációja és kiegészítői
Csigánk számára készülő tartályunkat számos elemmel dekorálhatjuk, tehetjük szebbé, izgalmasabbá. Használhatunk műanyagcserepeket, műanyagnövényeket, avagy ezek élő társait, faágakat vagy akár úgynevezett cork bark-okat is. A legfontosabb az, hogy a keményebb anyagokat, mint a kerámia, tégla, kő elkerüljük. Szerencsére az állatkereskedések számos fajtájú kiegészítőt kínálnak, melyek az előbb említett anyagoknál jóval természetesebbek, illetve sokkal „lágyabbak”. A kevésbé kemény anyagok használatára azért van szükség, mert a csiga háza könnyen károsodhat a tartályon belül ezeken.
Virágcserepek: A virágcserepek a legalkalmasabb búvóhelyek csigák számára. Ezekkel kapcsolatban a legfontosabb, hogy műanyag darabokat válasszunk ki, ugyanis ezek esetében jóval kevesebb esélye van a csigának megsérülnie, ha ráesnek.
Műanyag növények: Az esztétikai funkción kívül remek búvóhelyül szolgálnak a csigáknak, különösen a fiatal egyedeknek, melyek még jóval apróbbak kifejlett társaiknál. Nagy előnye, hogy könnyen eltávolíthatók a terráriumból, illetve könnyen tisztíthatók is. A legtöbb állatkereskedésben akvarisztikai kiegészítőként beszerezhetők.
Faágak: Terrarisztikai szaküzletekből remek faágakat szerezhetünk be, amik nemcsak szépek, de megnövelik terráriumunk felületét is - új utat adva csigáinknak.
Élő növények: Olyan növényt kell választanunk, melyek együtt tudnak élni a terráriumi körülményekkel. A dekorációs elemeket legjobb akvarisztikai/terrarisztikai boltokban beszerezni. Eleve műanyag dekorációs elemekben érdemes gondolkodni: a természetes kövek, sziklák megsérthetik az óriáscsiga házát, a növényeket pedig új kedvencünk úgyis megrágná.
Háttér: Ha csigáink helyét színesebbé, élethűbbé szeretnénk tenni, érdemes háttereznünk azt. Használhatunk papír hátteret, amely a doboz/terrárium külső oldalán helyezhető el - nehogy megegye kedvencünk a papírt. Strukturált hátterek esetében ügyeljünk azok anyagára. A festett anyagok halálhoz vezethetnek - ezért kerüljük ezeket. A műgyanta hátterek alkalmasak csigák helyének belső dekorációjára.
Etető- és itatótálka: Használata kifejezetten hasznos lehet, mert számos előnnyel jár: segít megelőzni a kártevők elszaporodását, mivel az élelem nem érintkezik közvetlenül a földdel, illetve sokkal tisztábbá és egyszerűbbé teszi az élelem napi eltávolítását a tartályból. Etető - itató tálkának számos dolog lehet alkalmas, a leginkább a konyhai műanyag eszközök között érdemes keresgélnünk a színben, méretben és kialakításban megfelelőt. Hasznos lehet, ha nincsen túl nagy pereme. Azoknak, akik több anyagi lehetőséggel rendelkeznek, akadnak olyan helyek is, ahol berendezett terráriumokat lehet kapni.
A megfelelő aljzat kiválasztása
A csigák számára a talajok igen széles skálája tökéletesen megfelelő. Saját tapasztalatunk szerint azonban nem érdemes a talaj „dolgát” túlbonyolítani az egyszerű virágföld, tőzeg vagy kókuszrost tökéletesen alkalmas a csigák számára. A kártevők elszaporodása, illetve megjelenése kis odafigyeléssel és az élelem rendszeres időben való eltávolításával megelőzhető. Ha mégsem, akkor egy teljes aljzatcsere általában orvosolja a problémát. Minden olyan talaj alkalmatlan, mely sót, növényvédő szereket, esetleg élesebb köveket, kavicsokat tartalmaz.
Kókuszrost: A kókuszrost kiváló közeg a csigák számára, könnyen tudnak „ásni” benne és ezáltal szaporodáskor tojásaikat is könnyedén eltemetik benne. Könnyű és tiszta dolgozni vele, jól tartja a nedvességet, nem savas, könnyen újrahasznosítható. A csigák otthonának talajához az egyik legideálisabb a kókuszrost, mivel ez a nedvességet is megfelelően tartja és a csigák jól be is tudják ásni magukat.
Tőzeg: Hasonlóan a kókuszrosthoz, a tőzeggel is könnyű dolgozni, sőt akár még egyszerűbb is, mert helyenként durvább a felülete, jó nedvességtartó és a csigák könnyedén bele tudják ásni magukat. Könnyen újrahasznosítható és szintén olcsó talaj.
Virágföld: Ha hagyományos virágföldet választunk, a legfontosabb, hogy meggyőződjünk róla, nem tartalmaz-e bármilyen növényvédő szert. A tőzeggel és a kókuszrosttal ellentétben ezzel a talaj típussal sokkal nehezebb dolgozni, mert jóval több kosszal jár. Összetevői jóval kisebbek, szabályosabbak, mint a tőzegnek vagy a kókuszrostnak. A két előzőleg említett talajhoz hasonlóan a virágföld is olcsó.
Tőzegmoha: A tőzegmoha kiválóan alkalmas aljzat csigák számára. Remekül tartja a nedvességet, ám nem annyira olcsó, mint más használható talajok. A tőzegmoha öblítéssel könnyen újrafelhasználható. A tőzegmohát inkább más talajokkal kombináltan érdemes tartani. Ilyen esetekben a csigák szívesen fúrják be magukat alá, vagy akár a tőzegmoha réseibe is. Sajnos jól fűtött tartályban sokkal hamarabb kiszárad, mint mondjuk a tőzeg, pedig jól tartja a nedvességet.
Vermikulit: A vermikulit egy speciális anyag, mely jól tartja a nedvességet, mégsem ázik át könnyen. Nagyon könnyű vele dolgozni, tiszta, a csigák is beleássák magukat, raknak tojásokat. Jól tartja a nedvességet, mosható és újra felhasználható. Nem savas, környezetbarát és a legtöbb esetben steril, lélegző aljzat, mely így sokkal könnyebben ellenáll például a penészedésnek és a kártevők többségének is.
Fakéreg: A fakéreg használatakor csökkennek a kártevők, olcsó és jól tartja a nedvességet. Sajnos a csigák ásásához nem túl jó, mivel azok inkább a komposztosabb talajokat kedvelik. Annak ellenére, hogy tartja a nedvességet, nehéz egyensúlyt találni. A víz könnyen szivárog le a tartály aljáig és ott stagnál, majd elkezd penészedni.
Agyag: Az agyag egy rendkívül omlós, porhanyós fajta talaj. Nagy előnye, hogy teljesen sterilizáltan kapható, így garantáltan mentes bármiféle kártevőtől, amit sajnos más talajokkal kapcsolatban nem lehet 100%-osan elmondani. Ezt a fajta talajt a savanyúbb közeget kedvelő növényeknél szokták alkalmazni, és lúgossága tökéletes a csigák számára, nem csak azért, mert megóvja a házukat, hanem kalciummal is ellátja őket. Amennyiben szeretnénk, különböző fajtájú agyagok közül választhatunk. Csigák számára olyat érdemes választani, melynek kisebb a homok tartalma. Ez a fajta, omlós és könnyű.
Humusz: Humusznak általában az erdőből vagy más természetes eredetű helyről kinyert érett komposztot hívjuk. Ez a fajta aljzat különböző szerves anyagokat tartalmaz, mint például kéreg darabok, ágak, levelek és természetesen föld.
Táplálkozás és kalcium utánpótlás
A csigák nagy többsége az élelmek széles skáláját elfogyasztja, ez ugyanakkor gyakran függ az adott fajtától. Általánosságban elmondható, hogy a gyümölcsök és zöldségek nagy többsége kiváló élelem a csigák számára. A csigák szürkületkor igazán aktívak, ekkor indulnak élelemszerzésre.
Engedélyezett zöldségek: Jóformán az összes emberi fogyasztásra alkalmas tökféle, kiváltképp a cukkini, főző- és sütőtök, az édesburgonya és a gomba. Utóbbi magas fehérjetartalma miatt is ajánlott. Kedveskedhetünk házikedvenceinknek továbbá (a teljesség igénye nélkül) sárgarépával, karalábéval (levelével is), retekkel (úgyszintén a levelével is), paprikával, brokkolival, padlizsánnal, karfiollal, káposztalevéllel, zsenge zöldborsóval is. Alkalomadtán kaphatnak édes paradicsomot is, savassága miatt tényleg csak mértékkel adjuk.
Óvatosan az uborkával és salátával: Sajnos rengeteg helyen látni, hogy uborkával vagy salátával etetik a csigákat, főleg az állatkereskedésekben találkozhatunk vele, valamint kezdő csigatartóknál. Sem az uborka, sem a saláta nem ördögtől való dolog, önmagában nem okozna gondot, amennyiben biztosan vegyszermentes helyről szereznénk be őket. Ez sokszor lehetetlen küldetésnek bizonyul, főleg télen, a multikban kaphatóak biztosan nem vegyszermentesek (a bio termékeket is permetezik, csak más szabályok vonatkoznak rájuk). Mindkét zöldségnek kevés a tápanyagtartalma, így ha csak ezt a 2 növényt etetnénk, hamar hiánybetegséget tapasztalnánk a csigáinkon. A salátát nagyon szeretik a csigák, ezért kifejezetten csigaölő vegyszerekkel permetezik őket a termesztés alatt, ha nem tennék, a honos csigák valószínűleg lelegelnék az egész ültetvényt. A növények felszívják ezeket a vegyszereket, amiket nem lehet róluk lemosni sem. Az uborkát is kezelik különféle vegyszerekkel, melyet szintén nem tudunk lemosni, emellett nagyon kedvelik a csigák, így hamar függőség alakulhat ki náluk, melynek következtében nem lesznek hajlandóak elfogadni mást ezen kívül. Természetesen ha tavasszal/nyáron termesztjük ezeket a zöldségeket és nem kezeljük vegyszerekkel, akkor nyugodtan megkínálhatjuk vele a csigáinkat, ha alkalmanként kapnak egy-egy karikát/levelet, nem lesz bajuk, csak nem tartalmaznak szinte semennyi hasznosítható tápanyagot. Összegezve tehát, amennyiben meggyőződtünk róla, hogy vegyszermentes növényekről van szó, felvehetjük őket a menübe, egyéb esetben viszont inkább válasszunk más opciót, csigáink egészségének megőrzése érdekében.
Gyümölcsök: Amelyek biztonsággal etethetők: alma (főleg az édes, kásás alma a kedvencük), banán (héjat ne adjunk, tele van vegyszerekkel), körte, sárgabarack, őszibarack, nektarin, mézdinnye, sárgadinnye, görögdinnye (utóbbit kifejezetten szeretik), mangó, papaya, szilva, füge, szőlő, málna, eper, áfonya, gránátalma. A narancs és a mandarin erősen savas, citrusfélék etetését inkább kerüljük.
Kerti gazok: Tyúkhúr, pitypang, csorbóka, lóhere, lucerna, nagy útifű, lándzsás útifű, csalán (leszedés után pár perccel már nem csíp, a csigák imádják), árvacsalán (ez sosem csíp), libatop, disznóparéj, menta, citromfű, zsálya, törökrózsa, hibiszkusz, réti galaj, pásztortáska. Tavasszal rengeteg lehetőséget nyújt a természet a virágzással, ilyenkor gyűjthetünk számos virágot: a legtöbb gyümölcsfa virágát, például cseresznye/meggyfa, barack, szilva, alma, körte, bodza, akác, orgona. Általánosságban elmondható, hogy azok a csigák, akik jobban kedvelik a gyümölcsöket, azok fogják jobban fogyasztani a fák/cserjék virágait is. Ugyanakkor gyűjthetünk nekik leveleket is, szintén a legtöbb gyümölcsfa levele etethető, főleg a faeper/faszeder friss levele a kedvenc.
Állati fehérje: Csigáink megfelelő fejlődésének érdekében elengedhetetlen az állati fehérjék etetése, a természetben is előszeretettel fogyasztanak más elhullott állatok teteméből. Érdemes szárított eleségeket kínálni nekik, többek között gammarust, daphniát, garnélarákot, szárított szúnyoglárvát, de szárított lisztkukacot is lehet nekik adni. Egyre elterjedtebbek a különféle csiga-mixek, amennyiben megbízható forrásból tudunk vásárolni, nyugodtan tegyük, imádni fogják a csigáink és nagyon jót is tesz a fejlődésüknek. Adhatunk nyers csirkemellet is, valamint prémium minőségű, gabona- és adalékanyagmentes kutya- és macskatápot is, de talán a szárított eleségek egyszerűbbek és költséghatékonyabbak is. Fajtól függően heti 2-3 alkalommal kell nekik adni.
Egyéb élelmek és kerülendő anyagok: Száraz teknőstáp: a csigák téli időszakban szívesen eszik a teknősöknek készült száraztápokat, ugyanakkor ennek a hosszabb ideig való adása nem kifejezetten javasolt. Különböző húsnemű: a csigák a természetben gyakran fogyasztanak húst már elhunyt állatok teteméről, ezért néha napján egy kis csirkehúst juttassunk nekik. Sör: Ki gondolná, hogy a csigák még ezt is szeretik? Pedig bizony. Arról nincsenek pontos adatok, hogy mennyi sört képes egy csiga meginni, de azért itatáskor érdemes nem túl nagy mennyiséggel megörvendeztetni őket, nehogy problémák adódjanak. Ne felejtsük el, hogy a természetben nem gyakran fognak sörrel találkozni. Minden esetben változatosan etessünk. Fontos, hogy a nyersen beadott élelemnek nagyobb a tápanyagtartalma, mint ha megfőznénk őket. Egyéb: kender, vajdió, napraforgómag, tökmag, zab, nyers tojás, barna kenyér, tejpor, némi nyers hús. Kutya, macska vagy teknős száraz eledel nedvesen vagy szárazon.A köles, a tészta, a kukorica, a rizs és a burgonya megkötik a vizet, ezért könnyen a csigák kiszáradásához és halálához vezethetnek. A sós ételek halálosak lehetnek a csigák számára. Mint az állatok többségének, a csigáknak sincs szükségük nagyobb mennyiségű sóra a természetben. Érdemes vigyázni a magas oxalát tartalmú élelmekkel is. Ezeket érdemes csak kisebb mennyiségben adagolni. Amennyiben ilyen táplálékot akarunk adni csigánknak, állítsuk össze gondosan az étrendjét és ügyeljünk arra, hogy ebből a csoportból mindig csak kisebb mennyiség kerüljön a tányérjára, és akkor is meghatározott időnként.Kerülendő élelmiszerek: avokádó, citrom, tejtermékek, sós ételek, csokoládé, tofu (sajnos vannak elterjedt etetési útmutatók, ahol ezen ételek egy része a biztonságos listára került). Ananászt soha ne adjunk, fehérjebontó enzimet tartalmaz, élve elkezdi szétmarni a csigát tulajdonképpen.
Kalcium utánpótlás: A csigáknak bőséges kalcium utánpótlásra van szükségük, mert a kalciumot beépítik házukba, és sérülés esetén ennek felhasználásával regenerálódnak. Éppen ezért mindig kell a tartályukban tartanunk egy darabka szépiát. A szépia kifejezetten olcsó, és a legtöbb állatkereskedésben megtalálható. Inkább kicsi darabokban adjuk a szépiát, mint egy nagyban csigáinknak. Ha nem fogy el a nagy darab szépia, megszívja magát nedvességgel, amit már nem biztos, hogy megesznek állataink. Szépián kívül vásárolhatunk hüllők számára gyártott folyékony vagy por alakú kalcium kiegészítőket (Korvimin). Ha vitamin tartalmú változatot vásárolunk, érdemes tudnunk, hogy a vitamin szobahőmérsékleten lebomlik, tehát tartsuk hűtőben mindig.
Porított osztrigahéj: Sajnos kevés helyen lehet beszerezni, pedig 99%-ban tartalmaz kalciumot, míg a szépia csak 80-85%-ban. A csigák legalább annyira odavannak érte, mint a szépiáért, ha nem még jobban.
Tojáshéj: Mielőtt magát a tojáshéjat odaadnánk a csigának, el kell távolítanunk annak belső bőrét, majd jó alaposan mossuk meg. Ha össze szeretnénk morzsolni a héjat, akkor célszerű kisütni azt, mert így könnyebben lehet összezúzni. Nem kifejezetten jó kalcium forrás, de ha a csigánk semmi mást nem hajlandó elfogyasztani, akkor érdemes megpróbálkozni vele.
Mészkő: Fontos, hogy a mészkövet még véletlenül se tévesszük össze a mésszel, mert az maró hatású! Mészkő esetében a természetes kőzetre van szükség, ezért a természetben a dolomitos területek között érdemes keresgélni.
Dolomit: Általában a csiga farmokat üzemeltető külföldi oldalakon találkozhatunk azzal, hogy dolomitot használnak a csigákkal foglalkozva. Annyi bizonyos csak, hogy ezt is porított formában alkalmazzák. Érdemes megjegyezni azt is, hogy dolomit fellelésbe nem érdemes nagy energiákat fektetni, mert magnézium tartalma miatt nehezebben épül be a kalcium a csigák szervezetébe.
A csigák kezelése és higiénia
Mielőtt kézbe vennénk csigánkat, fontos, hogy mindig alaposan mossunk kezet, nehogy olyan anyag kerüljön velük érintkezésbe, ami ártalmas lehet nekik. Mint minden állat után, a csiga után is érdemes kezet mosni. Tehát elmondható, hogy mind előtt, mind utána javasolt a kézmosás. A csiga kézbevételekor fokozottan figyeljünk arra, hogy bár a ház maga igen robusztusnak és masszívnak tűnik, a szájánál a friss növekedésű részek nagyon könnyen letörhetnek. Ezért igyekezzünk azon a ponton nem piszkálni a csiga házát. Amennyiben mégis letörnénk belőle egy darabkát, ne aggódjunk, ugyanis a csiga természetes regenerálódás során saját maga orvosolni fogja a letört darabka problémáját. A csigák alapvetően nem túl félénk vagy szégyenlős állatok, így kézbevételkor megfelelő várakozás után hamar előbújnak házukból. Se a kezünkről, se más helyről ne ”rántsuk le” a csigát! Mindig szépen lassan csúsztassuk végig azon a felületen, amin van, és óvatosan húzzuk le róla. Így nem károsodnak a belső szervei és a tapadóképességét sem befolyásoljuk. A csiga belső szervei mind a házában találhatók így, ha függőleges felfelé erőltetve húzzuk, könnyen kihúzhatjuk őt a házából mindenestül. Ne lepődjünk meg, ha kézbevételkor a csiga párszor megrágcsálja a kezünket. Ez teljesen normális, és nem különösebben fájdalmas vagy kellemetlen dolog. De akinek még nem volt a kezében csiga, azt meglepheti és akár ijedtségében el is ejtheti. Ha kivesszük az állatot, mindig figyeljünk oda rá! Ne lankadjon el a figyelmünk, elvégre azért vettük ki, hogy vele foglalkozzunk. Nedvesítsük be a kezünket, így a „csiganyál” kevésbé tapad rá.
A tartály és annak teljes tartalmát (műnövények, cserepek, ágak stb.) havonta egyszer forró vízzel meg kell tisztítani. Mosószereket ne használjunk. A forró víz a baktériumok többségét elpusztítja, úgyhogy elegendő lehet akár az is. A terrárium falait, az etető- és itatóedényeket, dekorációs anyagokat érdemes langyos ecetes vízzel dolgozva tisztítani, majd ezt is alaposan leöblíteni tiszta vízzel.A csigákat időről-időre érdemes megmosdatni. Erre a legalkalmasabb, ha gyenge vízsugár, vagy gyenge zuhany alá tesszük őket. Nem szabad elfelejteni, hogy a csigák bőrlégzésű állatok, így hosszabb ideig ne tartsuk őket a víz alatt, illetve ne helyezzük őket akaratukon kívül „mélyebb” vízbe. Ez a halálukat okozhatja! A megfelelő fürdővíz langyos, illetve meleg, de semmi esetre sem forró! A házat magát, puhább sörtéjű fogkefével tisztogathatjuk meg, hogy szép és fényes legyen. A higiénia nem csak a csiga mosdatását jelenti. A csigák szempontjából az is fontos, hogy a nekik beadott és el nem fogyasztott ételeket minél előbb eltávolítsuk a tartályukból. Ennek elmulasztása esetén hamar nem kívánt vendégeink lehetnek például a gyümölcslegyek és más kártevők személyében. Az ürüléket, amelyből a csigák meglehetősen sokat termelnek, rendszeresen el kell távolítani a penészképződés megakadályozásának érdekében.
Szaporodás és élettartam
A csigák hímnősek, tehát tulajdonképpen egyszerre hímek és nőstények. Ha két csiga párzik, hamarosan jó pár petére számíthatunk. Amíg egyes fajok csak néhány, nagyobb petét raknak, addig mások úgy 200, borsméretűt, amelyekből nemsokára apró, majdhogynem átlátszó kiscsigák bújnak ki. Egyéves korukra válnak ivaréretté, és ezután akár havonta több száz petét is rakhatnak.Az achátcsiga vadonban akár 10-15 évig is élhet, de a fogságban tartott példányok is elérhetik a 7 éves kort.
Amikor a csiga "alszik"
Ha az achátcsiga úgy érzi, nem megfelelőek számára a körülmények (kevés az étel, a nedvesség vagy túl alacsony a hőmérséklet), akkor egyszerűen beássa magát a földbe, visszahúzódik a házába és várja a jobb időket. Ez a tulajdonsága rendkívül hasznos, ha magára akarjuk hagyni, de hosszabb távon a csiga így feléli a tartalékait. Ezért ne hagyjuk sokáig „aludni”!