Az elmúlt években a vásárlók egyre tudatosabbá váltak, egyre inkább értik és érzik, mitől jó az a lekvár, amiben a gyümölcsön kívül más nincs is. Ez a felismerés az Agricolae Kft. filozófiájának alapja is, ahol a legmagasabb minőséget célozzák meg. A jánkmajtisi vállalat termékei, köztük a szatmári szilvalekvár, már Japánban is sikert arattak, bizonyítva a hozzáadott érték és a természetes ízek iránti nemzetközi igényt.
A klímaváltozás hatása a mezőgazdaságra
A mezőgazdaság szépsége abban rejlik, hogy nincs két egyforma év, minden évben az aktuális időjárás szélsőségeinek kell eleget tenniük a gazdáknak. Az Agricolae Kft. is egyre vészesebben érzi a klímaváltozás hatásait a terményeken. Az éghajlatváltozás következtében az aktuális gyümölcsök betakarítási ideje eltolódott. Míg tavaly ilyenkor már szilvalekvárt készítettek, most éppen a felezett szilvabefőtt gyártása zajlik.
Saliga Csaba, az Agricolae Kft. belkereskedelmi és értékesítési munkatársa, agrármérnök és növényorvos magyarázza: „Fontos szempont a szilvabefőttet követően a lekvárgyártásnál, hogy a szilva teljesen érett kell, hogy legyen, míg a befőtt esetében 80 százalékos érettségi fázisban kell a gyümölcsöt szüretelni.”
Jámbor László, az Agricolae Kft. külkereskedelmi munkatársa hozzáteszi: „Minden egyes friss gyümölcs szezonja előtt informálódunk, hogy mennyi az adott gyümölcs felvásárlási ára. Ez befolyásolja az abból készült végtermék tervezett árát is, és ez alapján tudunk mi is elkezdeni kalkulálni, hogy ki lehetne partner célirányosan.” Azt pedig, hogy miből mennyi termés várható, nem látják előre.
Az idei évben a hűvös tavasz és a kora tavaszi fagyok néhány fajtánál negatívan befolyásolták a termékenyülést, a virágzáskori csapadék pedig a monília fertőzés elleni védekezést nehezítette, így az idei szilvatermés összességében a közepesnél gyengébb várható. A területalapú támogatási adatok szerint mintegy 5848 hektáron termesztenek itthon szilvát a gazdálkodók. Szerencsére a felhasználni kívánt gyümölcsmennyiséget ez nem befolyásolta, idén ez cirka 3000 tonna frissgyümölcsöt jelentett, de az üzemben akár ennek a duplájához is adottak a feldolgozás feltételei.
A klímaváltozás 10 éven belül hatással lehet a globális mezőgazdaságra
A Szatmári Szilva Egyedisége
A szatmári szilva különlegességét négy folyó, a Kraszna, a Szamos, a Tisza és a Túr hordalékából keletkezett, jó minőségű talaj, illetve a térségre jellemző mikroklíma adja. Ennek köszönhetően a gyümölcs kissé édes-savanykás ízvilágú. Bíró Csaba, a Szatmár Bereg Hungarikumaiért Egyesület elnöke szerint: „Az itt termő szilvában egyaránt jelen van a zamat - a savaktól - és a cukor. Példának okáért, ha északabbra megyünk Lengyelországba, ott a gyümölcsök savasabbak, de kevésbé édesek, míg délen, például Szerbiában a szilva édesebb, de jellegtelenebb az íze.”
A szilva a rózsafélék családjához tartozó csonthéjas gyümölcs, mely számos jótékony hatással bír az egészségünkre, sokszor mégis méltatlanul kevés szó esik róla. Nem véletlenül kapta hazánk egyes vidékein a csodabogyó nevet sem. A szilva A-, B- és E-vitaminban gazdag és rengeteg ásványi anyagot tartalmaz. Emésztési zavarokra már őseink is előszeretettel fogyasztották, hiszen normalizálja a gyomor működését, de a benne lévő B-vitamin például nagyon fontos az idegrendszer számára és elősegíti az agy megfelelő működését is. Tudományos kutatások mutatták ki, hogy a gyümölcs a szívegészséget is javítja, sőt, a rák kialakulásának kockázatát is csökkenti. A szilvának világszerte összesen kétezer fajtáját ismerjük, mi pedig különösen szerencsésnek mondhatjuk magunkat, ugyanis a szatmári szilva mind közül az egyik legfinomabb.
A hazai szilva szezonja a sokféleségének köszönhetően júliustól egészen október közepéig tart, az ország keleti csücskében előszeretettel termesztett, máshol alig ismert tájfajták azonban egészen október közepéig-végéig teremnek. A szilva termőterülete az elmúlt években enyhén csökkent, a termelés ugyanakkor egyre inkább az intenzív, kézi szedésre alkalmas ültetvények irányába tolódik el.
A Hagyományos Szilvalekvár Készítés Titkai
A szatmári szilvalekvár egyik jellemzője, hogy kékes-barnás, szinte fekete, illetve a megszokottnál sűrűbb. Hagyományosan egy napon keresztül főzik rézüstben, cukor nélkül ciberéből: ez a ledarált szilva, egy már előfőzött püré - tehát nem a kimagozott gyümölcsöt kezdik el rotyogtatni. Régen az asszonyok egymást váltották a kavarásban, a szilvalekvár főzése a közösséget is összehozta. A hagyományos szilvalekvár főzésének egyik fontos fázisa a ciberézés, azaz az előfőzés. A beérkezett friss gyümölcs gondos tisztításon, mosáson és válogatáson esik át, majd a gyümölcsöt magozzák és roppantják. Ezt követően gyümölcsvelő/gyümölcspüré készül belőle, amit a kíméletes, de hagyományos lekvárfőzési technológiával sűrítünk be a kívánt termék eléréséig. Nagyon fontos megjegyezni, hogy natúr lekvárjaink nem tartalmaznak semmilyen hozzáadott ízfokozót, mesterséges aromát vagy cukrot.
A Hungaro-Jam Kft. szerint a lekvár főzése egy hosszadalmas munka, ami nagy hozzáértést és gyakorlatot igényel. A rézüstöt fűtik (napraforgószár, kukoricacsutka, rőzse) és a szilvát folyamatosan kevergetik egy kisebbfajta evezőlapátra emlékeztető lapickával. A deszka, melynek formája követi az üst aljának vonalát, megakadályozza, hogy a lekvár leégjen. A lekvár gyakran kifröccsen, köpköd, ami nagy odafigyelést igényel.
Az Agricolae Kft. Innovációja és Prémium Minősége
Az Agricolae Kft.-nél ipari mértékben, de a hagyományos értékeket megőrizve történik a szilvalekvár gyártása. A lekvár náluk gömbvákuumos üstben rotyog. Jámbor László magyarázza, miért előnyös ez a módszer: „Van egy EU-s előírás arra vonatkozóan, hogy a lekvárnak mennyi lehet a HMF-értéke, ez az égetett részecskéket jelenti. Így viszont nem kell 100-150 fokon főzni a lekvárt, hanem elég 50-60 fok. Így lent marad a határértéken belül is a HMF, és hősokkot sem kap a gyümölcs, magasabb a vitamintartalma. Jobb így az ízanyag, magasabb lesz a szárazanyagtartalom.”
Az Agricolae Kft. az eredeti, rézüstben történő lassú szilvalekvárfőzési technológiát alkalmazza nagyüzemi körülmények között, a legmodernebb minőségbiztosítási szabályokak betartva. Ennek köszönhetően nagy mennyiségű szilvalekvárt, az eredeti, szatmári-táj jellegű ízvilágban tudnak előállítani. Bár a lecsópaprikáknál hajlandóak voltak kompromisszumot kötni - a piac világos paprikából igényli a lecsót, mert „Ez néz ki jobban a piros paradicsomszószban” - mondják a cég munkatársai, a szilvalekvárnál ragaszkodtak ahhoz, hogy úgy főzik, ahogy az a legegészségesebb, azaz a termékeket hőkezeléssel, tartósítószer nélkül tartósítják. A termék sűrítése és karamellizálása - ami egyben a hőkezelés is - biztosítja az eltarthatóságát. A cukrot így lehet teljesen kiiktatni. „A szilvalekvárban nincs, de a többi lekvárba valamennyit kénytelenek vagyunk tenni, mert szükség van a zselésítő anyagra, a pektinre a kötődéshez” - magyarázza Jámbor László. A sárgabaracklekvárjuk is meglepően fanyarkás, savanykás, „friss” ízű: „A termék 60 százalékát adó friss gyümölcs mellett tartalmaz némi hozzáadott cukrot is.”
Biró Csaba, az Agricolae Kft. tulajdonos-alapítója visszaemlékezik: „Amikor először kezdtünk 100 százalékos szilvalekvárt készíteni, a hazai piac el se fogadta. A multik üzletpolitikája csak az olcsó, lebutított lekvárokat szerette. Az senkit nem érdekelt, amúgy mi van benne.” A cég alapítója szerint a lekvárpiacon leginkább két kategória van: a már említett tömegtermelésre szánt és a nagyon jó, prémium lekvárok. „Mi a prémium felé mentünk. Hosszabb idő, mire észreveszi a piac, sokkal később térül meg, de ehhez értünk. Ebben vagyunk jók.” Mostanra azonban meglátásuk szerint már változott a fogyasztók hozzáállása, ami miatt a multik üzletpolitikája is: „Az elmúlt néhány évben már látni, hogy egyre tudatosabbak a vásárlók. Értik és érzik, hogy mitől jobb egyik vagy másik termék. Hogy miért jobb az, ami igenis drágább, mint 200 forint, ám nincs tele keményítővel meg színezékkel.”
A Cég Története és Fejlődése
Biró Csaba és nemrég elhunyt bátyja ketten alapították a céget 1998-ban, bár először gyümölcsbeszerzéssel kezdtek el foglalkozni. A kilencvenes évek végén még a falusi felvásárlók voltak a jellemzőek, akik felvásárolták a házak udvarain termő gyümölcsöket, és ezeket már nagyobb tételben adták tovább a feldolgozóknak. „70 falu 70 felvásárlótelepével kezdtük. Mostanra azonban már a nagyobb termelők koncentrációja jellemzi a piacot.” Bíró Csaba magyarázza: „Ha mi termelünk, gyártunk, szállítunk, értékesítünk, akkor a termékbiztonság, a minőség-ellenőrzés mind egy zárt rendszeren belül marad. Így lehet igazán biztosítani a minőséget, és az árak is versenyképesebbek maradnak.” Így mostanra van 50 hektár szilva és 15 hektár saját meggyük, és a terveik között szerepel, hogy Magyarországon és a szomszédos, közeli Romániában is még telepítenek.
Az Agricolae Kft. először belföldi konzervgyárakkal dolgozott, majd Romániába, Lengyelországba és Németországba kezdtek el importálni és exportálni: „A különböző időjárási anomáliák miatti kisebb termésre reagáltunk így, hogy betöltsük a hiányt onnan, ahol éppen plusz van” - emlékszik vissza Biró Csaba. Amikor diverzifikálni akarták a tevékenységüket a bizonytalansági faktorok miatt, bérgyártásba kezdtek. Így reagáltak a túlkínálatra, azután már saját gyártással és a feldolgozott, azaz magasabb hozzáadott értékű késztermék exportjával. „Jobban tudtunk alkalmazkodni az időjáráshoz, meg az árfolyamingadozáshoz is.” A szilvalekvár a cég fő profilja: ma már a Magyarországon kapható prémium lekvárok 80-90 százaléka náluk készül, a kereskedők sajátmárkás termékei is a saját, Biró márkanév alatt futó termékek mellett. „Az elmúlt 20 évünk minden egyes fejlesztéssel kapcsolatos döntését ennek érdekében hoztuk meg” - hangsúlyozza Biró Csaba, hozzátéve, hogy a klímaváltozás hatásai miatt is kénytelenek úgy két évre előre gyártani és raktározni termékeket.
Az 1998 óta működő cég célja, hogy a lehető legrövidebb úton exportálják és feldolgozzák a szatmári térségben és környékén található zöldség-gyümölcs és diótermést, illetve, hogy összehangolják a termelők tevékenységét és piacra juttassák az áruikat. Készítenek többek közt a lecsó mellett lekvárokat, befőtteket és gyümölcsvelőt: utóbbit ipari használatra szánják.
A befektetés - mind anyagiakban, mind időben és energiában - mostanra megtérült. A több mint két évtizedes munkájának elismerése volt 2021-ben a Magyar Termék védjegy, amit a „Különleges minőségű szilvalekvár natúr 360g” és a „Különleges minőségű Szatmári szilvalekvár Nemtudom szilvából 240g” termékük kapta meg, többi lekvárjukat pedig a Hazai Termék védjeggyel látták el. Saliga Csaba, a vállalat növényvédelmi szakembere szerint: „A védjegy számunkra azért fontos mert az eredetvédettség eléréséhez ez egy nagyon fontos lépcsőfok, a másik szempont pedig, hogy a hazai termék és annak népszerűsítése a határainkon belül és kívül cégünknek már évek óta szívügye. Magyar Termék csak olyan termék lehet, amely hazai alapanyagból készül és a feldolgozás minden lépése itthon történik. Mivel szilvalekvárjaink hozzáadott cukor nélkül készülnek, így ezek a termékeink abszolút megfeleltek a törvény által támasztott kritériumoknak.” Hozzátette, cégük életében ez egy hatalmas mérföldkő, amely azt jelzi, hogy az elmúlt évek fejlesztései lassan beérnek, már nemcsak terméket, hanem értéket állítanak elő. „Úgy gondoljuk, hogy a szatmári szilvalekvár mind szélesebb körű népszerűsítésével nemcsak az Agricolae Kft termékei válhatnak ismertebbé, hanem az, a szatmári régió hagyományaiban mélyen gyökerező tudás is, mely a kultúránk részét képezi.”
Nemzetközi Sikerek és Jövőbeli Kilátások
Japán Michelin-csillagos éttermekben is kóstolhatunk a szatmári szilvalekvárral készült desszerteket. Biró Csaba emlékszik vissza: „Kiállításokat néztünk, ahova ki tudnánk jutni, hogy kapcsolatokat építhessünk Európán kívül is.” Így jutottak ki 2019-ben Tokióba, a Foodex élelmiszeripari szakkiállításra, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség segítségével. Itt a magyar standon kaptak helyet a lekvárok, amikbe egy újonnan nyíló japán étterem- és kávézólánc svájci séfje azonnal beleszeretett. A megállapodás szerint az elkövetkezendő 5 évben 50 ezer üvegnyi szatmári szilvalekvárt exportálnak már a felkelő nap országába, ahol forgalmazni is akarják majd a Biró-lekvárokat. A sikeres japán indulás után már thai cégek is érdeklődnek, mivel ami jól megy Japánban, az egyfajta minőségi mércének, elismerésnek is számít a régióban - mondja Biró Csaba.
Továbbá nagy sikerrel tárgyaltak egy dubaji cégcsoporttal is: 300-300-300 ezer üveg meggy-, barack- és szilvalekvárt rendeltek a cégtől. „A gond csak az, hogy a hajókonténerek szállítási ára az elmúlt időszakban drasztikusan megemelkedett. A szilva kivételével pedig hűtőkonténerekre van szükség” - mondja Biró Csaba. Dubajban ugyanis egy nem hűtött konténerben a hőfok az akár 90-100 Celsius-fokot is elérheti. „Ezt a meggy és a barack nem tolerálja. A szilva jól reagál hőre és hidegre is, annak a minőségét nem befolyásolja úgy a hőmérséklet.” Mondhatjuk, hogy a szilvalekvár ellenáll a klímaváltozásnak.
Az Agricolae Kft. Elkötelezettsége és Fenntarthatósága
A cég a költségek csökkentése érdekében megújuló energiát is használ, napelemparkot működtet, melynek segítségével az iparra jellemző drasztikus drágulási folyamatokat igyekeznek valamelyest féken tartani. Ennek ellenére a jelenlegi nehéz piaci környezetben is arra törekednek, hogy minél kedvezőbb árat tudjanak kialakítani partnereiknek, ezáltal a fogyasztóknak is. Sajnos ha az ember alacsonyabb árat szeretne, valamiből muszáj engedni. Ebben az esetben megjelennek más gyártók esetében az alacsony gyümölcstartalmú, színezékkel és aromákkal javított termékek.
Saliga Csaba, a vállalat növényvédelmi szakembere és a Szatmár Bereg Hungarikumaiért Egyesület, az Agricolae Kft.-vel szorosan együttműködve és a Szent István egyetem szakértői gárdáját is segítségül hívva egy olyan komplex kutatás-fejlesztési projektben vesz részt, amely többek között arra is próbál választ találni, hogy a térség mikroklímája, termőtalajának összetétele és időjárási viszonyai hogyan befolyásolják a szilva zamatát, élvezeti értékéhez mivel járulnak hozzá.
tags: #agricola #szilvalekvar #natur