A „Akom Bakom Csirke Bakom” és a Magyar Népdalvilág Titkai

A magyar népdalok világa mélységesen gazdag, ősi gyökerekkel rendelkezik, és a nemzeti kultúra egyik legékesebb virága. Ezek a dallamok nem csupán egyszerű énekek, hanem a népi kultúra tanultak élő csodáinak tekinthetők, amelyek generációkon át, szájhagyomány útján keresztül maradtak ránk. Kifejezésük tömör, minden feleslegest elkerülő, ami az oka annak, hogy az átlagos zenészre vagy zenekedvelőre csak nehezen hatnak, hiszen a lényeget felfogni nem képes az, aki csak a járulékokat látja. Ezzel szemben a népdalok esszenciája éppen abban rejlik, hogy minden alapvetően lényeges, minden járulék a legfőbb. Ez az igazi, úgynevezett tökéletesség, amely a formák világában egy Bach-fúgát vagy Mozart-szonátát idéz.

A Népdalgyűjtés Története és Fontossága

A népdal a magyar népzene legősibb formája, amely a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. A 18. században még nem foglalkoztak a népdalok gyűjtésével, mivel éneklésük mindennapos és természetes volt a parasztok között, akik között a kutatók sok időt töltöttek. A népdalok és a szövegek feljegyzése már a 19. században elkezdődött, de a tudományos népdalgyűjtéssel a 20. században indult meg a komoly munka, olyan kiemelkedő népdalgyűjtőinknek köszönhetően, mint Bartók Béla. Bartók a 20. század elején hatalmas munkát végzett a magyar zeneélet csukott szobájának kitárásában, számos dallamot megmentve az utókor számára. A régi dallamok a legértékesebb zenei kincseink, és a magyarság ázsiai őshazájából származnak. Az új stílusú népdalok keletkezése a 19. századra tehető.

A Népdalok Stilisztikai Sokszínűsége

A magyar népdalok feloszthatók régi és új stílusú népdalokra. A régi stílusú népdalok jellemzői közé tartozik a pentaton jelleg és a szorosabb kapcsolat az ázsiai őshazával. Ezek a dallamok gyakran tartalmaznak mértani ábrázolásokat, amelyek mély jelentést hordoznak, és a fogantatás utáni állapotokat, valamint az ember energiaközpontjait (csakráit) is ábrázolják. Az új stílusú népdalok dallamvilága már közelebb áll az európai zenei hagyományokhoz, de továbbra is megőrzik a magyar zene egyedi ízét. A népdalok között találunk pávatípusú dalokat, siratókat, párosító dallamokat és gyermekjátékdalokat is, melyek mind a magyar nép gazdag lelki világát tükrözik.

Régi Stílusú Népdalok Példái

A régi stílusú népdalok között számos altatót és gyermekjátékdalt találunk, amelyek a gyermekek nevelésében és a közösségi életben is fontos szerepet játszottak. Ezek a dalok gyakran ismétlődő motívumokat tartalmaznak, és egyszerű, könnyen megjegyezhető dallamokkal rendelkeznek.

• Altatók:

  • [Tente, baba, tente!](Aludj, baba, aludjál!)
  • [Ring a bölcső, ringadozz!]
  • [Tente, baba, tente.](Tente, tente, kisbaba.)
  • [Csicsija, babája!]
  • [Nem akar aludni a bogárka?]
  • [Csicsija, babika, aludjál Janika!]

• Gyermekjátékdalok és mondókák:

  • [Cini-cini, muzsika!]
  • [Gyí te, gyí te, kis paripa!]
  • [Láng, láng, kicsi fa.]
  • [Kinek veszett valamije?]
  • [Sírás-nevetés!]
  • [Kemincébe van a kalács.]
  • [Három pisze mög egy vak.]
  • [Kis kalitka, nagy madár.]
  • [Ess, eső, ess!]
  • [Esik az eső, ázik a mező.]
  • [Csigabiga, gyere ki!]
  • [Tücsök koma, gyere ki!]
  • [Katalinka, szállj el, szállj el!]
  • [Lepke, lepke, szállj le!]
  • [Regü, regü, béka!]
  • [Csicsuri-csácsori.]
  • [Kányo, menj a buzábo!]
  • [Héja, héja, vaslapát.]
  • [Hess el, sas, sastollas!]
  • [Böm-böm, bika!]
  • [-Róka, mit csinyász?]
  • [Mit keressz, szarka, a szemétben?]
  • [Tekenőbe tiszta víz.]
  • [Egy - megérett a meggy.]
  • [Egyedem, begyedem, tenger tánc.]
  • [Egyetem, begyetem, karkantyú.]
  • [Volt egyszer egy szalmapap.]
  • [Vak varjúcska!]
  • [Fogd meg, cica, az egeret!]
  • [Ispiláng, ispiláng, ispilángi rózsa!]
  • [- Jöjjetek által, jó révészek!]
  • [Alú derül - bocskor merül.]
  • [Hogyha hívnak, fogadd el!]
  • [Zöld burokban születtem.]

Új Stílusú Népdalok és Tematikus Válogatások

Az új stílusú népdalok sokkal szélesebb tematikai spektrumot ölelnek fel, és gyakran megjelennek bennük a szerelem, a természet, a munka és a társadalmi élet motívumai.

• Természet és szerelem:
  • [Sír-rí a récike.]
  • [Hallottál-é csudát hatot e világon?]
  • [Zöldell a mező, hangzik az erdő.]
  • [Este van már, nyolc óra.]
  • [Láda, láda, karos láda.]
  • [Hess, légy, ne dunogj!]
  • [Széles a Tisza, keskeny a partja.]
  • [Be, be, Panna, be, be má!]
  • [Elment, Julcsa, elment a fonóba.]
  • [Szőke kisjány a szobába fonogat!]
  • [Virágos kenderem elázott a tóba.]
  • [A leányok szépen mondják: hajjajaj! - a Lettek értik a lényeget!]
  • [Tavaszi szél utat száraszt.]
  • [- Gyere be, gyere be, gyönyörű kis madár!]
  • [Jöszte hezzám, szép madárka!]
  • [Erdő, erdő, kerek erdő.]
  • [Erdő, erdő, de magos vagy!]
  • [Árkos felett dörög az ég.]
  • [Megállj, megállj, te küs madár.]
  • [Kisdobozi kerek erdő, de magos!]
  • [Teli van a rózsabokor virággal.]
  • [De szép egy pár rúzsa!]
  • [Sej-haj, az áji sugár torony de magos!]
  • [Kéket nyílik az ibolya.]
  • [Teli kertem zsályával.]
  • [Kertünk alatt gödröt ásnak.]
  • [Hej, rózsa, rózsa, ékes vagy.]
  • [Ablakomon besütött a holdvilág.]
  • [Széles a Duna, magas a partja.]
  • [Ágas-bogas a diófa teteje.]
  • [Lányok ülnek a toronyba arankoszorúba.]
  • [Onnan fölül jön egy terhes hajó.]
  • [Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének.]
  • [Őszi szél fúj a hegyekről.]
  • [Utca, utca, de bánatos utca!]
  • [Kis kertemen van rézlakat.]
  • [Sárgát virágzik a repce.]
  • [Este van már, este van, este van, este van.]
  • [Látod, babám, ezt a piros rózsát?]
  • [Rózsa, rózsa, bazsarózsa levele.]
  • [Hej, de régön nem láttalak!]
  • [- Hát ti, lányok, mit csináltok?]
  • [Vékony héja van a piros olmának.]
  • [- Széna terem parlagon.]
  • [Dunnám, párnám de tarka!]
  • [Ihol jő egy legén.]
  • [Kis kertemben nyílik a rózsa.]
  • [Ha elméssz is, rózsám, ne hagyj itt engemet!]
  • [De szeretnék páva lenni!]
  • [Ez a kislány mind azt mondja: vegyem el!]
  • [Piros rózsa, ha leszakítanálak!]
  • [Van kökényfa, de nincs rajta.]
  • [Erre gyere, amerre én!]
  • [- Erre gyere, ne menj arra!]
  • [Nincs édesebb, mint a méz.]
  • [- Édesanyám, a kendőm!]
  • [- Fehér fuszulykavirág.]
  • [Hosszú farkú fecske.]
  • [Két fa közül kisütött a holdvilág.]
  • [Terhes felhő béburítja az eget.]
  • [Micsoda erdő ez? Be nagy zaj van benne!]
  • [Kisbogádra két úton kell bejárni.]
  • [Hármat költött a fekete kánya.]
  • [Sárga szöget veretek a csizmámba.]
  • [Kék szivárvány koszorúzza az eget.]
  • [Fekete falunak fehér tornya látszik.]
  • [Megvert engem az anyám, de nem tudom, mér.]
  • [Kéket nyílik az ibolya, nem sárgát.]
  • [Szerettelek, nem kellesz már.]
  • [Sárga dinnye, zöld a héja.]
  • [Beteg a szeretőm anyja.]
  • [Haja, haja, retek haja.]
  • [Hej, de bajos a szerelmet titkolni!]
  • [Nincsen hideg, mégis befagyott a tó.]
  • [Nagypínteken mossa holló a fiát.]
  • [Zöld a kökény, zöld a petrezselyem.]
  • [Gyenge a nád, lehajlik a földre.]
  • [- Sűrű csillag, jaj, de régen utazol!]
  • [Köszönöm, galambom, hogy eddig szerettél.]
  • [Jaj, istenem, de víg voltam ezelőtt!]
  • [Fekete felhőbül esik az eső.]
  • [Esik eső, essék, harmat permetezzék.]
  • [Verjen meg az Isten téged!]
  • [Verjen meg az egek ura tégedet!]
  • [Szárad a fű a hegytetőn.]
  • [Tisza szélén elaludtam.]
  • [Szentbalázsban végigmenni se merek.]
  • [Nézz ki, rózsám, ablakodból!]
  • [- Fúnak már az őszi szelek.]
  • [- Pünkösdi rózsa, fényes vagy.]
  • [Kútágasra szállott a sas.]
  • [Mi dolog az, hogy a Tisza befagyott?]
  • [Piros alma leesett a sárba.]
  • [Világ, világ, de meguntam magamat!]
  • [Piros alma csutkája.]
  • [- Elmész, rúzsám? - El biz én!]
  • [Zavaros a Tisza vize, nem tiszta.]
  • [Szép szakmári lányok, isten veletek!]
  • [A csitári hegyek alatt régen leesett a hó.]
  • [Búza, búza, de szép tavaszbúza!]
  • [Zöld a kökény, zöld a petrezselyem.]
  • [Fújja a szél a nyárfa levelét.]
  • [Kemény kősziklának könnyebb meghasadni.]
  • [- Elmész, rózsám, elmész.]
  • [Elment messze az én párom.]
  • [Hej, de szépen cseng a lapi!]
  • [Jaj istenem? Mi lelt engem?]
  • [Lement a nap a maga járásán.]
  • [Felleg sincsen, mégis esik az eső.]
  • [Ződ a kökény, maj mögkékül.]
  • [Felsütött a holdvilág.]
  • [Három alma meg egy fél.]
  • [Hogyha elhagysz, járj békével!]
  • [Sej, ez a kerek ég, ha beborul, kiderül.]
  • [Udvaromba ne járkálj!]
  • [Jeges a sudárfa, nehéz vizet merni.]
  • [Falu végén nyikorog a kútgém.]
  • [- Holdvilágos, csillagos az éjszaka.]
  • [Árvacsanál terem az árokba.]
  • [Tavasz lesz már, el fog a hó menni.]
  • [Szegény legény, ne vegyél el gazdagot!]
  • [Nem szabad, nem szabad a házunkhoz járni.]
  • [Jaj, de beteg vagyok!]
  • [Kedves Galambom! Hogy el fognak jönni pontosan és szépen!]

Népdalok Különböző Élethelyzetekben és Ünnepeken

A magyar népdalok szinte minden élethelyzetre és ünnepre kínálnak dallamokat, legyen szó esküvőről, borozásról, táncról, munka dalokról, vagy akár halotti siratókról. Ezek a dalok nem csupán a szórakozást szolgálták, hanem a közösség összetartását, az érzelmek kifejezését és a hagyományok ápolását is.

Esküvői és Ünnepi Dallamok

• [Elsőbben is, atyám, tehozzád fordulok.]
• [Drága, jó uraim, kedves asszonyaim!]
• [Víg az örömapa, mi is vígan leszünk.]
• [Megkapta az új pár immáron az áldást.]

Borozó és Mulató Nóták

• [A horgosi csárda ki van festve.]
• [Ince-pince, tizenhárom sor pince.]
• [Még azt mondják: bort iszik a báró.]
• [Bús a gólya: le van a víz csapolva.]
• [Szegény asszony fia vagyok.]
• [Sej-haj, kocsmárosné, bort hozzon hitelbe!]
• [Szivárványos az ég alja.]
• [Megálljon kend, hó!]
• [Vékony cérna, kemény mag.]
• [Korcsmárosné, bort ide a kupába!]
• [Ha bemegyek, ha bemegyek a baracsi csárdába.]
• [Félre tőlem búbánat, búbánat!]
• [Kalapom, kalapom csurgóra.]
• [Pince, pince, tizenhárom sor pince.]
• [Hej, a mohi hegy borának húsz forint az ára!]
• [Lőre, lőre, lőre, lőre, de savanyú lőre!]
• [Ó, be sok hal terem a nagy Balatonban!]
• [Kocsmárosné, rom, rom, rom, rom, rom, rom.]
• [Igyunk egyet: jót és hosszút!]
• [Igyunk itt, mert jó itt!]
• [Igyál, jó barátom!]
• [Tele asztal, tele pohár, tele tál.]
• [Igyunk, barátim, csendesen!]
• [Mennyországba jer, pajtás, jer, pajtás!]
• [Esik eső, zúg a malom.]
• [Ördög bujjon komámasszony bocskorábo!]
• [Ideki az évegcsűrnél jó bort mérnek.]
• [Rika, rika, rika, rika, paprika.]

Gúnydalok és Tréfás Dallamok

• [Feleségem, hallgass!]
• [- Asszony, asszony, ki a házból!]

Táncdalok és Munkadalok

• [Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot.]
• [- Csóri kanász, mit főztél? káposztával.]
• [A csikósok, a gulyások kis lajbiba járnak.]
• [- Hogy a csibe, hogy?]
• [Hej, két tikom tavali, három harmadévi.]
• [Két tyúkom tavali, három harmadévi.]
• [Száraz dió, rotyogató.]
• [(De) Pattogatott kukorica de édes!]
• [Gyere be, rózsám, gyere be!]
• [Nosza, legény, a táncba!]
• [Ejnye, ejnye, tavasz akar lenni.]
• [Hej, rúgd ki, rúgd ki, rúgd ki!]
• [Hopp, Sárinka, Sári, Linka!]
• [Az ürögi faluvégen szól a muzsika.]
• [Húzzad, cigány, ne húzz kettőt!]
• [Ződ a buzogány.]
• [Csákán, bozogán.]
• [Három lépés: egy ugrás!]
• [Hát az anyád él-e még?]
• [Három krajcár a lapát.]
• [Csicseriborsó, vadlencse.]
• [Sej-haj, recece, elszállott a fecske.]
• [János bácsi, dudáljon kend!]
• [Húzd rá, te cigány!]
  • [Felsütött a hódvilág.]
  • [Szembe rózsám, ha szeretsz!]
  • [Gyertyavilág ellobban.]
  • [Ne hunyoríts a szömömbe!]
  • [Szűrőszita, tejeslábas.]
  • [Szegény szolga, mit is tehet?]
  • [Nosza rajta, legények!]
  • [Ereszd el a hajamat!]
  • [Ne sajnáljad, nem anyád!]
  • [Rúgd ki, lábom, rúgd ki most!]
  • [Aló, lábam, kanyarodj!]
  • [Télbe-nyárba mezitláb!]
  • [Uccu, ídes nadrágom!]
  • [Réztepsiben sül a málé.]
  • [Fehér galamb száll a házra.]
  • [Aranybárány, aranykos.]
  • [Piross alma, gömbölyű.]
  • [Sárga csikó, sárga nyereg.]
  • [Sárga virág pipitér.]
  • [Mennyi asszony, mennyi leán!]
  • [Húzzad, cigány, disznót adok!]
  • [Húzzad, cigány, azt a hosszút!]
  • [Ég felettünk, ég alattunk.]
  • [Balra kelet, jobbra nyugat.]
  • [Falu végén keskeny gát.]
  • [- Túron lakok, keress meg!]
  • [- Hej, kereki, kereki!]
  • [Ezt a kislányt ne vedd el, ne vedd el!]
  • [Ennek a kislánynak rövid a szoknyája.]
  • [De takaros kis katlan!]
  • [Palcsi Kata szép jány vóna, Kata!]
  • [Almáriom kis kulcsa.]
  • [Esik eső, nő a petrezselyem.]
  • [Apró, kicsi tejesmálé.]
  • [Nem kell hinni a mostani leánynak!]
  • [Térhelyt terem a gyékény.]
  • [Cserefán terem a ződ ág.]
  • [Három éle van a késnek.]
  • [Árok is van, gödör is van.]
  • [Eltörött a cinedény, cinedény, cinedény.]
  • [Rába mellett mi történt?]
  • [Túl a vizen szenestőke.]
  • [Ágas-bogas, magas kender.]
  • [- Matyi bácsi, gurítson kend egy-almát!]
  • [Dunna, dunna, be puha!]
  • [Gyere, kislány, a kenderbe!]
  • [Arra alá kis kalapot viselnek.]
  • [Kukorica, édes málé.]
  • [Ördög hozta a vendéget!]
  • [Én elvettem egy vénleányt.]
  • [Hallod, hallod, hogy eljártam!]
  • [- Hol lakik kend, komámasszony?]
  • [- Ángyom, ángyom, édes ángyom!]
  • [- Megbolondult már ez a csősz!]
  • [- Édesanyám, de jó kend!]
  • [- Hun jártál, te, Kati jányom?]
  • [Apró murok, petrezselem.]
  • [Lányok, lányok, papot ne szeressetek!]
  • [Kocsisokat az Isten éltesse!]
  • [Ó, mil csodálatos a lónak élete!]
  • [- Hol jártál, báránkám?]
  • [Nincs szebb állat, mint a lúd.]
  • [A mi lyányunk férho akar mennyi.]
  • [Házasodik a tücsök, szúnyog lányát kéri.]

Siratók és Gondolatok az Életről és Halálról

• [Esteledik, a nap halad.]
• [Verjen meg az Isten, rózsám!]
• [Úgy száradj ki a világból!]
• [Új hód, új király!]
• [Jó reggelt, te hajnal!]
• [Uram, mindenható Isten!]
• [Édesanyám is vót nékem.]
• [Olyan árva nincs több, mint én.]
• [A búbánat keserűség.]
• [Istenem, mi lelt engemet?]
• [Istenem! Életem nemigen gyönyörű!]
• [Feljött a nap szép ragyogva.]
• [Eltelt tőlem minden vígság.]
• [Kelj fel, lelkem, jó társom, Miklós!]
• [kérdezgetik egymástul, vajon ki a halott?]
• [- Jaj, kedves férjem, kedves hű párom!]
• [Jaj, nekem, szép virágom, kedves édes fiam!]
• [Jaj, édes fiam, kedves fiam! elesett, megette az az átkozott háború!]
• [utaján találkoztunk a lóvészi állomáson.]
• [Jaj, jaj, jaj, mennyit siratta!]
• [útra, ahunnat vissza ne várhassuk többet soha, drága jó ídesanyám!]
• [nincsen apám, se testvérem!]
• [Jaj, istenem, istenem!]
• [Miért szorgalmatoskodol? Annyit gondolkodol?]
• [Hová készültél, szüle?]
• [Bús özvegyek s árvák, ugyan miért sírtok?]
• [Utazók, nézzetek e gyászos táblára!]
• [Ó, nézd a sírt, halandó!]

Évszakokhoz és Ünnepekhez Kötődő Népdalok

A magyar népdalok szorosan kapcsolódnak az évszakok váltakozásához, az agrárnaptárhoz és a keresztény ünnepekhez is. Ezek a dalok gyakran rituális jelleggel bírtak, és az emberek reményeit, félelmeit, örömeit és bánatait fejezték ki.

• Farsangi és tavaszi dalok:

  • [Hipp-hopp, fársáng!]
  • [Fassang, fassang három napja.]
  • [Ecce neki, dáridom!]
  • [Sárdó gyüjjön!]

• Téli és karácsonyi dalok:

  • [Emlékezzél, házigazda: ma van Balázs napja!]
  • [Gergő pápa napja ma van e világba.]
  • [Ez ki háza, ki háza? kiskarácsony napjáig.]
  • [Mi van ma? Mi van ma?]
  • [Megrakjuk, megrakjuk, négyszegűre rakjuk.]
  • [Luca napján hoztam vadat.]
  • [Luca, Luca, kitty, kotty!]
  • [legyen, mint az égen a csillag, csillag!]
  • [Porka havak esedesnek - de hó reme, róma.]
  • [Kelj fel, gazda, kelj fel!]
  • [Nem vagyunk mi rablók!]
  • [Vígan zengjetek, citerák, Jézus született!]
  • [Elkezdtem aludni az erdőbe.]
  • [Szaporán keljetök föl, bujtárok!]
  • [Betlehembe jer, pajtás, jer, pajtás!]
  • [Kinek kell a lencse, jó, friss tepertővel?]
  • [Tudom, jól tudjátok, itt vagyon karácsony.]
  • [Kiskarácsony, nagykarácsony.]
  • [Én is elindultam Heródes nyomdokán.]
  • [Bor, búza, békesség szálljon házatokra!]
  • [Zörgetik a kulcsot, pénzt akarnak adni.]
  • [- Barátim, hazunnan jöttetek vagy honnan?]
  • [Megjöttem én - Jó estét, jó estét!]

• János-napi dalok:

  • [János, aluszol-e?]
  • [Eljöttünk hát János-napra.]
  • [János napja ma vagyon.]

Munkadalok és Katonadalok

A népdalok a mindennapi munka és a katonaélet nehézségeit is megörökítették. Ezek a dalok a közösség összetartó erejét, a kitartást és a hazaszeretetet fejezték ki.

• Munkadalok:

  • [Kovácslegény tüzes vasat sűrűre kopogtassa.]
  • [Haj, ló! Haj, ló! Hangzik a Duna partja.]
  • [Hallod-e, te háznak ura?]
  • [Tizet ütött már az óra.]
  • [Fele ingyen, fele ráadásba.]
  • [Azt a kutya mindenit a világnak!]
  • [Lakatos ment a toronyba.]
  • [Egy szem szilva, (de) két szem kökény.]
  • [Megismerni a diófát a hajáról.]
  • [Azt mondják a kapások, hogy nem lesz bor.]
  • [A víz a malmokat aláhajtja.]
  • [Üti a kovács a vasat.]
  • [Gyöngyömnek, gyöngyömnek száz forint az ára.]
  • [Harmatos a kukorica levele.]

• Katonadalok és történelmi utalások:

  • [Csicsiss el, aludjál, te kis török gyerök!]
  • [Te vagy a legény, Tyukodi pajtás!]
  • [Szaladj kuruc, jön a német!]
  • [Hej, Rákóczi! Hej, Bercsényi!]
  • [Katona vagyok én, ország őrezője.]
  • [Sűrű, ködös idő, felnevelő szellő.]
  • [Haj, Csík, Gyergyó meg Háromszék!]
  • [Az én ökröm, a Virág, a Virág.]
  • [Szegény vagyok, szegénynek születtem.]
  • [Elmész, fiam, járj békével!]
  • [Sötit fölhük vándorúnak az ígen.]
  • [Felnyergelem szürke paripámot.]
  • [Most nyílik a szelíd rózsa bimbója.]
  • [Zúg az erdő, zúg a mező.]
  • [Bécs várában sír a német, jaj!]
  • [Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva.]
  • [Fölteszem a csákómat a fejemre.]
  • [- Honnan jössz te oly leverten, jó pajtás?]
  • [Kiződelltek má a nyárfák.]
  • [Lágy a kenyér, pirítani nem lehet.]
  • [Éjszaka van, csillag sincs az égen.]
  • [Kiződelltek a jegenyenyárfák.]
  • [Garibaldi, Garibaldi.]
  • [- Anyám, édesanyám!]
  • [Az aradi nagy kaszárnya dombon van.]
  • [Katonának kell menni a legénynek.]
  • [- Édesanyám, mi vagyon a zsebébe?]
  • [Éhaj - ments meg, Isten, a katonaélettől!]
  • [Házunk előtt mennek el a huszárok.]
  • [Barázdában szépen szól a pacsirta.]
  • [Nyitva van a százados úr ablakja.]
  • [Állj be, Berci, katonának!]
  • [Isten hozzád, Venécia városa.]
  • [Trebinyétől de messze van Komárom!]
  • [Őrmester úr, az istenit magának!]
  • [Jaj, de magas a kaszárnya teteje!]
  • [Lassú vizen sebesen megy a hajó.]
  • [Büszke csikós az én nevem, hiába.]
  • [Micsoda erdő ez?]
  • [Lóra, csikós, lóra!]
  • [- Lúra csikós, lúra! Nem a csárda felé!]
  • [Este van már, besötétült a puszta.]
  • [Bánatosan bőg előttem a gulya.]
  • [Öregön esnek a havak.]
  • [Hat gomolya a keréken.]
  • [Fia vagyok az apámnak.]
  • [Ez a fejős juhászok nótája.]
  • [- Elveszött a buga bárány.]
  • [Duna partján van egy szomorufűzfa.]
  • [Betyár vagyok, annak hívnak engemet.]
  • [- Monostori zöld erdőben születtem.]
  • [Fakó paripámon járok.]
  • [- Voltál-e már Félegyházán, Berénybe?]
  • [Debrecenyi fődön van a lakásom.]
  • [Bárcsak hamar május lenne!]
  • [Árva, Csanád, Borsod, Heves.]
  • [Gyenge vagyok, növendék, növendék.]
  • [Arra alá van egy fekete nyárfa.]
  • [Rózsa Sándor lovat lopott.]
  • [Igyá(l), betyár, múlik a nyár!]

A magyar népdalok tehát nem csupán dallamok, hanem a magyar nép történelmének, kultúrájának és lelki világának élő emlékei. Megőrzésük és megismerésük kulcsfontosságú a nemzeti identitás megértéséhez és továbbörökítéséhez.

tags: #akom #bakom #csirke #bakom #kotta