Allergias tüneteket okozó gyümölcsök és zöldségek: Amit tudni érdemes

Az allergia egyre gyakoribb betegség, és ma már szinte minden családban érint valakit. A gyümölcsök és zöldségek, melyek létfontosságú vitaminokkal és tápanyagokkal látják el szervezetünket, bizonyos esetekben allergiás reakciókat válthatnak ki. Fontos megérteni, hogy miért alakulnak ki ezek a reakciók, és hogyan lehet kezelni, vagy akár megelőzni őket.

Az immunrendszer és a vitaminok szerepe

Az őszi időszakban, amikor a vírusok és baktériumok támadásba lendülnek, az immunrendszernek elegendő vitaminra és tápanyagra van szüksége ahhoz, hogy védekezni tudjon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint naponta öt adag gyümölcsöt és zöldséget kellene fogyasztani. Egy adag nagyságát aszerint állapíthatja meg, hogy mennyi fér el a tenyerében. A zöldségnek 2:1 arányban kellene túlsúlyban lennie a gyümölccsel szemben, és lényegtelen, hogy a gyümölcsöt vagy zöldséget hőkezeli-e vagy sem.

A zöldség lúgképző, ami azt jelenti, hogy szervezetében hozzájárul a pH egyensúly megtartásához. Emellett fontos vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket és rostanyagokat is tartalmaz. Mindezen jótékony anyagokat viszont csak olyan zöldségekből kaphatja meg, melyek természetes körülmények között, vegyi kezelés nélkül voltak kitermelve. A külföldről behozott és raktározott zöldség a szállítás folyamán veszít hatékony hasznos anyagaiból. Érdemes inkább a hazánkban termesztett terméseket választani. Ezeknél biztosabb lehet abban, hogy az idényben kerültek a boltokba, és nem voltak leszedve még jóval a beérésük előtt. Mivel ezeket nem szállítják a fél világon át, a frissességük megőrzését biztosító kevesebb vegyszert tartalmaznak.

Vitaminok és jótékony hatásaik

• A-vitamin: A látás mellett az immunrendszert is erősíti. Elősegíti a vérképződést és a csontok növekedését. Ez a vitamin jelentős a spermiumok, petesejtek, valamint a magzat fejlődésében is. A terhes nők számára ajánlott napi A-vitaminmennyiség maximálisan 1,2 mg.
• B-vitaminok: Ha sokszor fáradt és nem tud aludni, lehetséges, hogy Önnek a B-vitaminok hiányoznak. Az immunrendszernek leginkább a B6 vitamin használ, mely az emlékezetre is jó hatással van és reuma estében is segít. Igen fontos a fehérjékből szerzett energia szempontjából. Elegendő B6-vitaminnal megelőzhetőek a szív- és érrendszeri betegségek. Említésre méltó a B9-vitamin is - vagyis a folsav, melyből sokszor nincs elegendő, mivel nem tűri a magasabb hőmérsékleteket és a konyhai feldolgozáskor megsemmisül. A neve is utal arra, hogy elsősorban a zöld leveles zöldségekben található, ősszel a jégsalátában, brokkoliban, káposztában találhatjuk meg. A folsavnak kulcsfontosságú szerepe van a vérképződésben.
• C-vitamin: Az immunrendszer erősítésében a legnagyobb segítő a C-vitamin. Gyulladásgátló hatásának köszönhetően megelőzheti a megfázásokat. Mivel erős antioxidáns, védi szervezetét a szabad gyökökkel szemben.
• E-vitamin: Fontos antioxidáns, pozitív hatása van védekezőrendszerünkre és javítja a szervezet szív- és érrendszeri működését, csökkenti az infarktus kockázatát.
• K-vitamin: Jelentős szerepe van a vérképzésben, a véralvadásban, az érfalak rugalmasságában, fontos a csontok és a szív egészségének.

Érzékenység és allergia: A gyümölcsök és zöldségek szerepe

Az allergia egyre gyakoribb betegség, kiváltó okai között az öröklődés és a környezeti hatások sora egyaránt szerepel. Az allergiás reakciók széles skálán mozoghatnak, a gyenge bőrgyulladástól az életet veszélyeztető légúti rohamig. Gyümölcsallergia esetén általában az étel nyálkahártyával való találkozása indítja el a reakciókat, és leggyakrabban a szájüreg, a nyelv és a torok viszket, az arc, a száj duzzad. A tünetek azonnal jelentkeznek.

Dr. Pálfi Erzsébet, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének adjunktusa hívja fel a figyelmet, hogy egy gyümölcs vagy zöldség elfogyasztásakor jelentkező allergiás tünetek függhetnek az adott példány érettségétől, fajtájától, nemesítésétől, sőt még az elkészítés módjától is. Lehetnek kiütések, ekcéma, légúti tünetek vagy orális allergia szindróma (száj, szemhéj, nyelv megduzzad).

Leggyakoribb allergén gyümölcsök és zöldségek

A legjellemzőbb allergizáló zöldségek közül a zeller, sárgarépa és a petrezselyem. Probléma szokott lenni, hogy az ételízesítők, instant levesek nagy része tartalmazza ezeket szárított formában, amik ugyanúgy reakciót váltanak ki, de az emberek erre már nem szoktak gondolni. A gyümölcsöknél pedig az alma, dinnyék, citrusfélék és a banán okoz leggyakrabban allergiát.

Az éréssel viszont fokozódhat az allergizáló hatás. Tehát egy sárga, éretlenebb paradicsom kevésbé allergén, mint egy nagyon érett. Az érés, a tárolás, sőt még a fajta is befolyásolja az allergenitást. Almafajtáknál megfigyelték, hogy a Jonatán és a Jonagold inkább allergizál, mint más fajták. Hosszú távon a növények nemesítése is növeli az allergenitást, mert a nemesítéssel megváltoznak a növényi stressz fehérjék, amik kiválthatják az allergiás reakciókat, és ezáltal allergénebbé válhat egy növény egy korábbi változathoz képest. Ha egy kozmetikum tartalmazza az allergiát okozó zöldséget vagy gyümölcsöt, akkor az ugyanúgy kiválthat allergiás reakciót.

Életkorfüggő allergiák és az orális allergia szindróma (OAS)

Az allergia bármilyen életkorban kialakulhat. Gyermekkorban a tej, tojás, gabonaféle és a mogyoró okoz gyakran allergiát, míg a felnőtt korra jellemző inkább a pollen, zöldség és gyümölcs allergia. A csecsemőkori allergia elmúlhat, de emiatt is ajánlott a hozzátáplálást csak a 6. hónap után elkezdeni, az allergizáló gyümölcsöket pedig csak egyévesnél idősebb babának adni. Felnőttkorban a zöldség- és a gyümölcsallergia, a mogyorófélékre, a tengeri gyümölcsökre, illetve a halakra való érzékenység gyakoribb, de például a zeller is okozhat ételallergiát, vagy sokan érzékenyek bizonyos fűszerekre - fahéjra, vaníliára. A felnőttkorban jelentkező allergia nagyon ritkán múlik el.

Az orális allergia szindróma (OAS) vagy pollen-élelmiszer-szindróma viszketést vagy duzzanatot okozhat a szájban, az arcon, az ajkakon, a nyelven és a torokban közvetlenül a nyers gyümölcsök és zöldségek fogyasztása után. Az IgE (Immunglobulin E) antitest által közvetített reakciók olyan vegyi anyagokat szabadítanak fel a sejtekben, amelyek allergiás reakciót okoznak. Gyakran évekig semmiféle jele nincs ennek a reakciónak, aztán egyszer csak megjelenik, általában amikor a gyermekkor véget ér, és elkezdődik a fiatalkor. Az OAS azonban csak enyhe ételallergia, és csak ritkán eredményez olyan veszélyes reakciókat, mint az anafilaxia vagy a súlyos torokduzzanat.

Az OAS nem mindenki számára ugyanazokkal a tünetekkel jár. Néhány embernél csak egy almafajta vált ki allergiás reakciót, másoknál többféle gyümölcs vagy zöldség, és van, akit csak bizonyos fajta diók és mogyorók fogyasztása hoz kellemetlen állapotba. Japán kutatók 6 éven át vizsgálták OAS-ban érintett betegeknél az IgE-szinteket, és úgy találták, hogy az almához, az őszibarackhoz, a kivihez és a dinnyéhez kapcsolódott a legtöbb eset.

Keresztallergiák és a pollenérzékenység

A zöldség, gyümölcs allergia általában a pollen allergiához kötődik, mint kereszt reakció, és nem önállóan jelenik meg. A pollenérzékenység 15-75 százalékban jár együtt valamilyen gyümölcs- vagy zöldségallergiával. Keresztreakció akkor alakul ki, ha az azonos családból származik a két allergén növény. A pollenérzékenyeknek körülbelül a fele allergiás valamelyik gyümölcsre, gyümölcscsoportra.

Keresztallergiás párosok

• Nyírfa pollen: Aki allergiás a nyírfa pollenre, az jellemzően az almára is. Ezen kívül érdemes kerülni a körtét, cseresznyét, őszibarackot, szilvát, sárgarépát, zellert, kivit, mandulát, mogyorót és diót. Az olajos magvak egymással általában keresztallergiát váltanak ki.
• Parlagfű pollen: Aki allergiás a parlagfűre, az általában mutat allergiás tüneteket a dinnyefélékre, cukkinire, tökre és uborkára is. Parlagfű allergia esetén vigyázni kell a görög- és sárgadinnyével, banánnal, uborkával, cukkinivel, napraforgómaggal és a belőle készült olajjal is.
• Fűfélék pollenje: A fűfélékre érzékenyek a barackokra, a cseresznyére és a dinnyére reagálhatnak tünetekkel. Esetükben a paradicsom, a burgonya, a narancs és az őszibarack okozhat tüneteket, de a kukorica és a búza is gyakran keresztreakcióba lép a fűpollenekkel. Nyers fehér burgonya hámozása során viszkető, vöröses csalánkiütések is kialakulhatnak.
• Fekete üröm: A fekete üröm pedig a dinnyével, a banánnal, a kivivel és a mangóval „társul”. Kerülni kell a paradicsomot, paprikát, répaféléket, burgonyát, zellert, uborkát, dinnyét, valamint a fűszerek közül a köményt, kaprot, koriandert, borsot, bazsalikomot, mentát, majoránnát, oregánót és szerecsendiót is.

Keresztallergiák esetén előfordulhat, hogy csak is kizárólag a pollen szezonban jelentkeznek a tünetek az adott gyümölcstől, a téli szezonban nem. Fontos azonban megjegyezni, hogy sajnos ezek a tünetek nemcsak a pollenszezonban, hanem egész évben megkeseríthetik az arra érzékenyek életét.

Furcsa keresztreakciók

Furcsa keresztreakció a latex-érzékenyek gyümölcsallergiája, ami minden harmadik beteget érint. Latex a gumiból készült tárgyakban van, de eredetileg ugyebár a gumifában, és a tapasztalat szerint a gumifával egy égövben élő trópusi gyümölcsök (kivi, avokádó, papaya, citrusfélék) csökkentik a toleranciaküszöböt. De a latex-érzékenyek viszonylag gyakran a paradicsomra és a burgonyára is észlelik a tüneteket.

Allergia megelőzése és kezelése

A gyümölcsök, zöldségek allergénjei általában hőkezelésre elbomlanak. A hámozás, a darabolás viszont nem segít, ahogyan a fagyasztás, vagy a hűtés sem. Mivel a fehérjék gyakran az élelmiszerek (gyümölcsök, zöldségek) külső rétegeiben, héjában koncentrálódnak, a hámozás segíthet a túlérzékenységi reakciók elkerülésében. Vagy fel kell hevíteni ezeket az élelmiszereket, illetve meg kell mikrózni őket, ami lebontja az OAS-t kiváltó fehérjéket. A hőkezelés azonban nem minden esetben csökkenti a keresztreakció esélyét, például a zeller, az eper, bizonyos diófélék és a fűszerek esetében.

Dietetikai tanácsok és immunterápia

A legjobb védelem az, ha elkerüljük a reakciókat okozó nyers élelmiszereket. A megfelelő táplálkozás mellett fogyasszunk bőségesen kalciumot és C-vitamint immunrendszerünk támogatására és az allergiás panaszok enyhítésére, valamint omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket, melyek segítenek csökkenti a szervezetben a gyulladásokat.

A vény nélkül kapható antihisztaminok segíthetnek mérsékelni az enyhe tüneteket, például a viszketést vagy a száj, torok duzzanatát. Súlyos reakció vagy anafilaxia esetén azonban szükség lehet epinefrin autoinjektorra is. Ha a tüneti kezelés mégsem jár sikerrel, az allergénspecifikus immunterápia is szóba jöhet, amivel deszenzitizáljuk a páciens szervezetét a pollenekre, potenciálisan csökkentve az orális allergia szindróma tüneteinek súlyosságát is. Az allergén-immunterápiát a tüneteket okozó növény pollenszórása előtt legalább kettő hónappal kell megkezdeni. A három-öt éven át tartó kezeléssel pedig tíz-tizenkét évre meg lehet szüntetni az allergiás tüneteket.

Egyéb allergének és keresztallergiák

Az élelmiszer-allergiák mellett számos más allergén is okozhat kellemetlen tüneteket. Fontos megérteni, hogy a keresztallergia nem csak a gyümölcsök és zöldségek esetében fordul elő.

Egyéb gyakori allergének

• Pollenek: A hazánkban tenyésző 2000 féle virágzó növény közül 250 növény pollenje okozhat allergiát. Allergiás tüneteket többnyire a szélbeporzású növények virágpora okoz. Magyarország éghajlati viszonyai között az allergiás szezon akár már január végén is elkezdődhet a mogyoró virágzásával. Ezt követi az éger, nyár, nyír, kőris, platán szezonja. A fő bűnbak a nyárfa, ami februártól áprilisig virágzik. Májusban, ill. júniusban megjelennek a magszőrök, melyek mechanikailag ingerlik a nyálkahártyát, illetve az erősen allergén fűpollenek hozzájuk tapadhatnak, és ez allergiás tüneteket válthat ki. Maga a nyárfapollen alig okoz allergiát. A fűfélék (csomós ebír, csenkesz, vadsóska, komócsin- és perjefélék) szezonja április végétől július végéig tart. Ugyanebben az időszakban virágoznak a gabonafélék is, melyek szintén okozhatnak allergiát. Az elsőszámú közellenség a parlagfű.
• Gombák: A gombák lakáson kívül élő csoportja szezonális tüneteket okoz. Spóráik legnagyobb mennyiségben a korhadó, rothadó növényi maradékokban, avarban, mezőgazdasági termőterületeken fordulnak elő, s onnan kerülnek a levegőbe. A szabadban található penészgombák spórája főleg júniustól szeptemberig található meg nagy koncentrációban a levegőben. A gombaspórák a meleg, sötét és nedves helyeket kedveli.
• Háziporatka: A lakáson belüli allergének közül a háziporatka, pontosabban az atka ürüléke okoz leggyakrabban allergiát. A háziporatkák kb. 0,3 mm hosszú, a pókokkal közeli rokonságban álló ízeltlábúak. A magas, 65-80%-os páratartalmat és a 17-25 °C közötti hőmérsékletet kedvelik. Az atkák az emberi bőrről lehulló hámpikkelyekkel táplálkoznak. 1 g házipor 15.000 atkát is tartalmazhat. Az atkák kedvenc megtelepedési helye az ágy matraca, a párna és a paplan. Nagy számban fordulnak elő a lakásban található szőnyegekben, kárpitozott bútorokban is.
• Állati szőr és hám: Leggyakrabban házi kedvenceink, a kutya és a macska bőre, szőre, nyála, vizelete okoz allergiás tüneteket, de allergiát okozhat a tengerimalac, degu, aranyhörcsög, és egyéb lakásban tartott kisállat is. A lószőr is erős allergén. Madártollak közül Magyarországon elsősorban a liba- és kacsatoll, ritkábban a csirketoll okoz tüneteket.
• Élelmiszer-adalékanyagok: Az úgynevezett élelmiszer-adalékanyagok arra szolgálnak, hogy javítsák az ételek kinézetét, ízét és állagát, fokozzák eltarthatóságát és eladhatóságát. Bár előzetesen laboratóriumokban vizsgálják és tesztelik, és csak akkor engedélyezik a felhasználásukat, ha az egészségre ártalmatlannak bizonyulnak, mind gyakrabban váltanak ki allergiához hasonló tüneteket.

Keresztallergiás reakciók más élelmiszerekkel

A táplálékallergia nagy "imitátor". Kiválthat gyomor-bélrendszeri, légzőszervi (allergiás nátha, allergiás kötőhártyagyulladás, asztma), bőr (csalánkiütés, atópiás dermatitisz), idegrendszeri tüneteket is, de életveszélyes állapotot (anafilaxiás sokk) is előidézhet.

• Tejallergia: Magyarországon a legnagyobb problémát a tehéntejfehérje-túlérzékenység okozza, hiszen alapélelmiszernek számít. A tehéntej-allergia a csecsemők és a két évesnél fiatalabb gyermekek 2,5%-ánál jelentkezik. A különböző állatok (tehén, kecske, juh, bivaly) teje közötti keresztreaktivitás miatt nem cserélhetők ki a diétában. A tehéntejre allergiás beteg a marhahúsra is reagálhat panaszokkal.
• Tojásallergia: A tojásfehérje-allergia aránya kisgyermekkorban nagyobb, mint felnőtteknél. A tojásallergiás a csirkehúsra is reagálhat panaszokkal.
• Gabonafélék: A gabonafélék jelentősége is kiemelendő az allergia szempontjából. A tejhez hasonlóan alapélelmiszer, így elkerülése az étrendben nehezen oldható meg.
• Szója és földimogyoró: A szójaallergia is emelkedik az utóbbi időben, mert ma már általános a reformétrendekben és az élelmiszeripar is gyakran használja. A földimogyoró fogyasztása, illetve élelmiszeripari felhasználása is terjed hazánkban. A legsúlyosabb, sokszor halálos kimenetelű allergiás reakciókat első helyen a földimogyoró okozza. A legerősebb allergénként ismert tápanyag.
• Hisztamin: Fontos szabály, hogy allergiás időszakban az érintettek kerüljék a magas hisztamin-tartalmú ételek fogyasztását, melyek növelik a szervezetben már felhalmozódott hisztamin mennyiségét, és bizony súlyosbíthatják a tüneteket is. Magas hisztamintartalmú élelmiszerek súlyos reakciót (csalánkiütés, anafilaxiás sokk) is okozhatnak.

Gyógyszerallergia és rovarcsípés allergia

A gyógyszerek szedése után bekövetkező nemkívánatos hatásoknak csak kis része számít valóban allergiás eredetűnek, az összes nemkívánatos hatásnak csak 6-10%-át teszik ki. Gyógyszerallergiát leggyakrabban az antibiotikumok, a láz- és fájdalomcsillapítók, a nyugtatók, az altatók és a vízhajtók okoznak. A tünetek az enyhe panaszoktól (bőrpír, csalánkiütés) az életveszélyes tünetegyüttesig (anafilaxiás sokk) terjedhetnek.

A méh-, ill. darázsméreg-allergiás emberben a csípés helyétől távol eső bőrterületen is kialakulhat csalánkiütés, kiterjedt duzzanat, ödéma, mely ha a felső légutakat, a gégét érinti, rekedtséget, nehézlégzést, esetleg fulladást is okozhat hasi, keringési panaszok kíséretében (anafilaxiás sokk).

Fényallergia

A hétköznapi nyelven "napallergiának" nevezett megbetegedés tavasszal és nyáron egyaránt problémát okozhat. A tünetek kialakulása a szervezet hajlamától függ, ezért ebből a szempontból nem a bőr színe a döntő, de főleg a fehérbőrűek hajlamosak a "fényallergiára". A fototoxikus hatás nem igazi allergia, a fény és a szenzitizáló anyag dózisától függ. A fénynek kitett helyeken (homlok, arc, karok) vörös, éles határú, gyulladt területek keletkeznek. Duzzanat, csalánkiütés, esetleg hólyagok is kialakulhatnak, a gyulladás lezajlása után barna pigmentáció marad vissza.

A fotoallergiás hatás nem függ a bőrre ható fény mennyiségétől. Az "napallergia" akut tünetei közé tartozik a napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csomók, csalánkiütés viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással. A kiütés nemcsak a fénnyel való érintkezés helyén jelenik meg, hanem a test egyéb pontjain is (pl. az áll alatt és a fülek mögött). A reakciók ismételt fényhatás esetén rendszerint egyre erősebbek lesznek.

tags: #allergias #tuneteket #okozo #gyumolcsok #es #zoldsegek