Az Aszú Kolbász: Hagyomány, Minőség és Adózási Előírások

Bevezetés

Az aszú kolbász, különösen a csabai vastagkolbász, nem csupán egy élelmiszer, hanem a magyar gasztronómia és kultúra fontos része. A kolbászkészítés évszázados hagyományokkal rendelkezik, és a mai napig számos család őrzi a receptúrák titkait. Azonban a hagyományos értékek megőrzése mellett elengedhetetlen a modern kor kihívásainak, így az adózási és szabályozási előírásoknak való megfelelés is. Ez a cikk részletesen bemutatja az aszú kolbász világát, kitérve a csabai kolbász eredetére, minőségi kritériumaira, valamint az őstermelők és vendéglátóipari szereplők adózási kötelezettségeire.

A Csabai Kolbász Eredete és Hagyományai

A csabai kolbászműfaj a 19. században jelent meg Békéscsabán és környékén, például Újkígyóson, Békésen, Kétsopronyban, Ambrózfalván és Tótkomlóson. A kolbászkészítés hagyományát betelepült szlovákok kezdték el, de hamarosan beépült a magyar fűszerpaprika is, így vált „koprodukcióvá”. A csabai kolbász fénykorát a 20. század első felében élte, amikor is a húszas évekig (egyesek még jóval tovább is) késsel vágták az alapanyagot. A Békéscsaba monográfiája szerint „a kolbászhús töltelékké aprítása régen késekkel történt, erről tudnak a békéscsabai öregek is”. Zelenjanszky Mátyás is vallja: „a 20. század elején szülei házában is késsel vágták a kolbásznak való húst, fiatal korában még ő is csinálta.”

Ez a lassú és nehéz munka, mely sokszor este tíz óráig is elhúzódott, a kézi aprítás során nagyobb szemű és nedvdúsabb húst eredményezett, ami zamatosabbá tette a kolbászt. A mára elterjedt daráló a késnél „brutálisabban préseli ki a nedveket - különösképpen akkor, ha a hús nem elég hideg (hús 0/+2 °C, szalonna -4/-2° C), a daráló nem elég éles.” Sokan még ma is ragaszkodnak a kézzel aprított húsból készült töltelékhez, mert az „nem morzsolódik, szebben szeletelhető és a benne maradt húsnedvek következtében zamatosabb is.”

A Csabai Kolbász Minőségi Jellemzői és Összetevői

A jó csabai kolbász fogyasztáskor szaftos, nem túl száraz, de nem is kenhető. Az igazi minőségi kolbász sajátossága a „szájkitöltő umamisság”, ahol a só és a paprika mellett jóféle érett húsíz érződik.

Alapanyagok és fűszerek:

• Hús: Ajánlatos a sertés szinte valamennyi húsrésze, mint például a gerinc (karaj, tarja), comb, lapocka (a csülökrészek kivételével), kemény szalonnák, császárhús, tokaszalonna.
• Fűszerek: Só (ajánlatos a tengeri vagy a parajdi só a magas nitrittartalom miatt), fűszerpaprika (édes és csípős), fokhagymalé, köménymag. Bár az előírásnak ellentmond, sokan tesznek bele egész borsot. Mivel a csabaiban meghatározó a fűszerpaprika, fontos, hogy prémium minőségű legyen.

Minőségi kritériumok a tesztelések alapján:A Magyar Gasztronómiai Egyesület 2020. február 16-án tartott kolbásztesztjén, ahol 14 csabai kolbász tétel szerepelt, a dobogósok jellemzői a következők voltak:

• 1. helyezett (sorszám: 2): A bél formájából adódóan nem teljesen egyenletes a töltés, a vastagabb részen lazább állagú. Ezzel együtt jó a vágási felület, ha nem is igazán mozaikos a rajzolat. A szájpadlást jóféle umamis íz tölti be, nem lóg ki a füstösség. Tizennégy hónapos érleltségével igazi kuriózum. A paprika szinte egyenletesen pirosra festi a vágási felületet. 220 kilósnál nagyobb duroksertésből készül, tengeri sóval, kifejezetten jó paprikával, nagyon lassú füstölést kapott.
• 2. helyezett (sorszám: 1): Kissé már száraz, itt-ott inas, összességében mégis jóféle érlelt hatása van. Levegős állag, a kolbász belseje lágyan morzsalékos. Kicsit meghatározó a paprika, némi oxidáltság érezhető. A fokhagyma, a köménymag, a csípősség elegáns. A kicsit széteső állag ellenére igen jó összhatás.
• 3. helyezett (sorszám: 3): A legszebb vágási felületek egyike. Kiegyensúlyozott íz, szép vágási felület.

  Íme, a csabai kolbász fűszerezésének titka! - tv2.hu/fem3cafe

Szabályozási Keretek és Földrajzi Védettség

A csabai vastagkolbász, bár nem világhírű, mint a Wikipédia állítja, Magyarországon sokfelé népszerű. Az Európai Unió „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” tanúsítványát is megkapta, ami garantálja a termék eredetiségét és minőségét. Fontos előírás, hogy csabai és gyulai kolbász kizárólag Békéscsaba és Gyula közigazgatási határain belül készülhet. Azonban számos aspektus, mint például a fajta, a tartás körülményei, takarmányozás, vágás, a hús inazása, a paprika és a fokhagyma minősége, húsvágás vagy -darálás, a vágási felület tükrössége, mozaikosság, nincs szabályozva. Ahogyan a minimális érlelési idő sem. A súlyra vonatkozó előírás „jelentős gesztus az ipari középszerűség felé.”

Adózási Előírások Őstermelők és Családi Gazdaságok Számára

Az aszú kolbász előállítása gyakran őstermelői tevékenység keretében történik, ami speciális adózási szabályokat von maga után. A 2021-től hatályos szabályozás szerint az őstermelői tevékenység meghatározásához a Csg. tv. és a Földforgalmi törvény fogalmi rendelkezései az irányadók.

Őstermelői jogállás és adómentes értékhatár:A tevékenységét év közben kezdő mezőgazdasági őstermelőnek nem kell a személyi jövedelemadó törvény szerinti mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó adómentes értékhatárt arányosítania. Ez azt jelenti, hogy az őstermelői tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg az adóévben az éves minimálbér felét, akkor nem kell jövedelmet megállapítania, függetlenül attól, hogy mikor kezdte meg a tevékenységét. Ha a bevétel meghaladja az éves minimálbér felét, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni. Átalányadózás esetén a jövedelem az éves minimálbér feléig adómentes (nem a bevétel).

Kistermelői költséghányad:A kistermelőkre (8 millió Ft-ig) alkalmazható szabályozás, kedvezmény, köztük a 40%-os kistermelői költséghányad 2021-től érvényes.

Átalányadózás választása:Alapesetben a mezőgazdasági őstermelők adózására az átalányadózás szabályai érvényesülnek, hacsak nem választ más módot, vagy nem lépi át a kedvezményes értékhatárt. Amennyiben az őstermelő nem ezen adózási módot választja - abban az esetben is, ha adóbevallásra nem kötelezett -, az előző évre vonatkozó éves bevallása benyújtásának határidejéig kell bejelentenie a választott adózási módot.

Támogatások figyelembevétele:Az őstermelői bevételi értékhatároknál csak a támogatások összegét kell figyelmen kívül hagyni. Függetlenül attól, hogy a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e vagy sem, az őstermelő által az őstermelői tevékenységével összefüggésben kapott támogatások nem minősülnek bevételnek, tehát adómentessé válnak. A kárenyhítés címén kapott összegek is támogatásnak minősülnek, nem bevételnek. A támogatás csak akkor nem minősül bevételnek, ha azt a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységére tekintettel kapja.

Kiegészítő tevékenység bevétele:Ha a kiegészítő tevékenység bevétele a teljes éves bevétel 25%-át meghaladja, akkor a kiegészítő tevékenységből származó bevétel egészére nem alkalmazható az őstermelők adózása, és önálló tevékenységből származó bevételnek számít adózási szempontból. A mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. A rendelkezés alkalmazása során az őstermelői nyilvántartásba felvett mező-, erdőgazdasági tevékenységből, továbbá a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történő, a kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló rendeletben [52/201. (IV. 30.) FVM rendelet] meghatározott mennyiséget meg nem haladó termékfeldolgozásból származó bevétel tekinthető őstermelői bevételnek. Ha a saját termék felhasználásával előállított termékek, azaz a termékfeldolgozás tevékenység vonatkozásában meghaladja a megengedett mennyiséget, akkor tevékenysége kiegészítő tevékenységnek számít.

Példák:

• Szőlőtermelő és borász: Ha az őstermelő szőlőt termeszt és szőlőbort állít elő, a megtermelt szőlő egy részét értékesíti, a többiből bort készít, és azt értékesíti. Ha a szőlőből származó bevétel kb. 15-20%, a többi bor eladás, az őstermelői tevékenységnek minősülhet, ha a bor értékesítése megfelel az FVM rendelet előírásainak.
• Gyümölcstermesztő és lekvárfőző: Az őstermelő gyümölcsöt termel, abból lekvárt főz, bevétele csak lekvár értékesítésből származik. A lekvár értékesítése akkor minősül őstermelői tevékenységnek, ha az a saját gazdaságban előállított anyag felhasználásával történik és nem haladja meg az FVM rendeletben meghatározott mennyiséget.
• Sertéshizlaló és füstöltáru-értékesítő: Az őstermelő szántóföldi növénytermesztést folytat, sertést hizlal. Minimális terményt értékesít, a feldolgozott sertést (figyelemmel az 52/2010 FVM rendeletre) füstölt áruként értékesíti. Bevételeinek 95%-a a füstölt áru értékesítésből származik. A füstölt hús értékesítése akkor minősül őstermelői tevékenységnek, ha az a saját gazdaságban előállított anyag felhasználásával történik és nem haladja meg az FVM rendeletben meghatározott mennyiséget.

Termőföld értékesítése:Termőföld értékesítése nem számít őstermelői bevételnek. Az eladásnál az ingatlan értékesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a termőföld tulajdonosának az adókötelezettség (vagy adómentesség) megállapításához. Magánszemélyként történő hasznosítás esetén összeghatártól függetlenül adómentes a termőföld bérbeadásából származó jövedelem, ha a haszonbérbeadás határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján legalább 5 évre szól. A 2020-ban megkötött föld adásvételi szerződés esetén, ahol a kifizetés és a birtokba kerülés 2021 első negyedévében várható, a termőföld vételi ára nem számolható el költségként az ŐCSG-ben.

Őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) adózása:Az ŐCSG alapítása céljából a tagok írásbeli szerződést kötnek. Ebben rendelkeznek a használatukban lévő, az ŐCSG tevékenységéhez szükséges összes mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, a termelőeszközök és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közös használatba átadásáról. Kizárólag az adóév utolsó napján az ŐCSG tagjának minősülő magánszemély jogosult az ŐCSG-hez tartozó tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét - választása szerint - az üzembe helyezés adóévében egy összegben költségként elszámolni.

• Bevétel és költségek megosztása: Az ŐCSG alapításakor megkötött szerződésben szükségszerűen meg kell határozni, hogy a tagok között milyen módon oszlik meg a nyereségek és veszteségek viselése. Két lehetőség van: főszabály szerint a tagok egyenlő vagy ettől eltérően nem egyenlő arányban (alapító szerződés szerint) részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget. Az ŐCSG tagjai az e tevékenységükből származó bevételét és - tételes költségelszámolás esetén - azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok számával történő elosztásával állapítják meg azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű.
• Átalányadózás bevételi értékhatára: Az átalányadózás alkalmazása esetén a bevétel értékhatára limitálva van, az a tagok adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszeresének szorzata, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét meg nem haladó összeg lehet. Ebből a szempontból mindegy, hogy az ŐCSG-nek például 7 tagja is van, az átalányadózás alkalmazásának a bevételi korlátja ugyanúgy az éves minimálbér negyvenszerese. Ha a bevétel nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét, akkor nem keletkezik személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség.
• Évközi tagbővülés: Ha új taggal bővül az ŐCSG év közben, akkor év végén az eddigiekkel megegyezően a december 31-ei taglétszámmal kell osztani az ŐCSG összbevételét, vagy arányosítani kell? Az év közben belépő új tag vagy tagok jövedelmét úgy kell meghatározni az év végén, hogy az őstermelők családi gazdaságának év végén meglévő tagjai által az adóévben megszerzett összes bevételt és elismert költséget a létszámarányosan, az év végén fennálló taglétszám figyelembevételével, vagy a szerződésben megállapítottak szerint kell felosztani. Az új évközi belépőt megilleti az átalányadózási értékhatár teljes összege, nem kell arányosítani a belépés időpontjával.
• Veszteség-elhatárolás: Továbbra is csak a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő élhet a veszteség-elhatárolással.
• Tételes elszámolás bevételi felső határa: Erre vonatkozó jogszabályi korlátozás hiányában az ŐCSG tagja más jogcímen is szerezhet jövedelmet (pl. munkabér) és saját adószáma alatt is folytathat adóköteles tevékenységet. Az ŐCSG tevékenységeként meghatározott mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységek bevételeit és költségeit vagy egyenlő, vagy pedig az alapító okiratban meghatározott arányban fel kell osztani a gazdaság tagjai között.
• Költségek felosztása kiegészítő tevékenységre: A kiegészítő tevékenységre vonatkozó éves bevételi arány meghaladása esetén a kiegészítő tevékenységből származó bevétel a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele lesz, amelyet az őstermelői bevételétől elkülönítve kell nyilvántartani. Célszerű már év közben is elkülönítve nyilvántartani a bevételeket és költségeket. A tevékenységek közös költségeit a bevételek arányában kell megosztani, figyelembe véve, hogy a több önálló tevékenységhez használt tárgyi eszköz, nem anyagi jószág esetében a magánszemély választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számol el költséget (értékcsökkenési leírás, üzemeltetési költség).
• ÁFA adózás az ŐCSG-ben: Az ŐCSG tagjai az őstermelői jövedelemre az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák. Az alkalmazandó adózási módot - az őstermelők családi gazdasága tagjai tekintetében is, a bejelentéskor feltüntetve a tagok nevét és adóazonosító jelét - az őstermelők családi gazdaságának képviselője jelenti be a bejelentésre vonatkozó szabályok alkalmazásával.

Étkeztetési (Vendéglátó) Szolgáltatások Adózása

Az aszú kolbász értékesítése nemcsak őstermelői tevékenység keretében, hanem vendéglátóhelyeken is történhet, ami speciális ÁFA-szabályokat von maga után.

5%-os adómérték:Az Áfa tv. 2018. január 1. óta az egyes étkeztetési (vendéglátó) szolgáltatások nyújtására 5 százalékos adómértéket rendel alkalmazni. Ez a kedvezményes adómérték alkalmazásához több feltételnek kell együttesen megfelelnie a szolgáltatásnak. Elsődleges a szolgáltatás jelleg érvényesülése, azon túl meg kell felelni a statisztikai besorolásra alapozva meghatározott tevékenységi körnek, valamint az adott szolgáltatáscsoportba illeszkedő tevékenységnél is csak bizonyos termékkör kiszolgálása esetén lehet a kedvezményes adómértéket alkalmazni.

Jogszabályi háttér:Az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra 2017. január 1. és 2017. december 31. között 18 százalékos adómérték vonatkozott, 2018. január 1-jétől 5 százalékos adómérték vonatkozik. Az Áfa tv. e szolgáltatásokat 2019. június 30-áig az SZJ’03 50.30.1 kódra, 2019. július 1-jétől a TESZOR’15 56.10 kódra hivatkozással határozza meg.

A kedvezményes adómérték feltételei:Ahhoz, hogy az ügylet a kedvezményes adómérték alá tartozzon, a következő feltételeknek kell (kellett) együttesen fennállnia:

1. Az Áfa tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia.
2. Ennek a szolgáltatásnak 2019. június 30-áig a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint SZJ’03 55.30.1 kód alá kellett tartoznia.
3. 2019. július 1-jétől a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszerének 2018. január 1-jén érvényes besorolási rendje szerint TESZOR’15 56.10 kód alá kell tartoznia.
4. A szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia.

Ezek a feltételek konjunktívak, azaz ha bármelyik nem teljesül, az adott ügyletre a kedvezményes adómérték nem alkalmazható.

Szolgáltatásnyújtás megítélése:Az Európai Bírósági ítéletekre alapozva az Áfa vhr. 6. cikke tartalmaz szempontokat arra vonatkozóan, hogy termék (étel, ital) értékesítése vagy étkeztetési szolgáltatás nyújtása történik-e. Nem attól minősül szolgáltatásnak az ügylet, hogy az ételt, italt helyben elkészítik, hanem az teszi szolgáltatássá, ha az elkészített étel, ital értékesítését az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérik, mely szolgáltatáselemek dominálnak az ügyletben.

• Nem minősül szolgáltatásnyújtásnak:
  • Az étel, helyben készített alkoholmentes ital elvitelre történő értékesítésekor.
  • Az étel, helyben készített alkoholmentes ital olyan értékesítésekor, amely a házhoz szállítást is magában foglalja.
  • Az étel, helyben készített alkoholmentes ital olyan körülmények között történő értékesítésekor, amikor a helyben fogyasztáshoz legfeljebb pult vagy „körbefutó deszka” biztosított (pl. lángossütők, pecsenyesütők piaci, illetve büfé kocsiból történő értékesítései).
• Minősül szolgáltatásnyújtásnak:
  • Ha az étel, helyben készített alkoholmentes ital helyben fogyasztásra történő értékesítése úgy valósul meg, hogy a helyben fogyasztáshoz megfelelő környezet, eszközök (pl. asztal, ülőalkalmatosság, evőeszközök, szalvéta, stb.), és azok tisztán tartása biztosított (szemetes, takarítás, leszedés), függetlenül attól, hogy azokat (részben vagy egészben) közvetlenül az étel, helyben készített ital értékesítője vagy más személy biztosítja. Ide tartoznak például a bevásárlóközpontok éttermi részén megvalósuló, helyben történő fogyasztásra való értékesítés. Az önkiszolgáló étteremben a tálca visszavitele a vendég feladata, de a helyben fogyasztáshoz a megfelelő környezet, eszközök egyébként biztosított, az ügylet szolgáltatásnyújtás jellegét nem kérdőjelezi meg.

Statisztikai besorolás (TESZOR’15 56.10):A TESZOR’15 56.10 „Éttermi és mozgó vendéglátás” szolgáltatás kategóriába tartozáshoz az ételeknek azonnali fogyasztásra alkalmasnak kell lenniük. A kiszállításra értékesített étel és ital is ide tartozik, amennyiben teljesül az azonnali fogyaszthatóság feltétele. Ide sorolandó az összes azonnali közvetlen fogyasztásra alkalmas étel és ital kiszolgálása, amely történhet hagyományos étteremben, önkiszolgáló étteremben, olyan étteremben, ahonnan elvihető az étel-ital, állandó vagy ideiglenes elárusítóhelyen, ülőhely biztosításával vagy anélkül. Besorolási szempontból elsődleges az ételek közvetlen azonnali fogyasztásra alkalmassága, másodlagos a létesítménynek a fajtája, amely a szolgáltatást végzi.

• TESZOR’15 56.10.11 Ételszolgáltatás teljes kiszolgálással: Éttermekben, kávéházakban és hasonló étkezőhelyeken teljes kiszolgálással az asztalnál ülő vendégek számára egyedi pincéri felszolgálással.
• TESZOR’15 56.10.12 Ételszolgáltatás vasúti étkezőkocsiban, hajón: Ételkészítés és italszolgáltatás közlekedési eszközökön.
• TESZOR’15 56.10.13 Önkiszolgáló ételszolgáltatás: Ételszolgáltatás korlátozott kiszolgálással vagy önkiszolgálással, ülve fogyasztás biztosításával (pl. gyorséttermi vendéglátás ülve fogyasztási lehetőséggel, kantin). Fontos, hogy a TESZOR’15 56.10.11, 56.10.12, 56.10.13 és 56.10.19 kódok alá történő statisztikai besorolásnak nem feltétele a melegkonyha, csak az, hogy az ételek és az italok közvetlen fogyasztásra alkalmasak legyenek.
• TESZOR’15 56.10.19 Egyéb ételszolgáltatás: Elvitelre történő ételkészítés és italszolgáltatás italárusító, halsütő standokon, ülőhely-biztosítás nélküli gyorséttermekben, fagylaltozókban, süteményárusító helyeken, mozgó ételszolgáltatás. Tipikus vendéglátó egységek: ülőhely biztosítása nélküli büfé, pecsenyesütő, kolbász- és hurkasütő, halsütő, lángossütő, kürtőskalácssütő.

Nem tartozik a kedvezményes adómérték alá:A rendezvényi étkeztetés (56.21.1) és az egyéb vendéglátás (56.29), illetve az utóbbi alá tartozó üzemi étkeztetés (56.29.2) sem, valamint az italszolgáltatás (56.30.10), így azokra kedvezményes adómérték nem alkalmazható.

Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) a Webshopokon

Az aszú kolbász online értékesítése esetén az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) kulcsfontosságúak.

Vonatkozó jogszabályok:A webshopon keresztül történő vásárlás feltételeit a jelen ÁSZF, valamint a magyar jog, különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. (Elker. tv.) törvény, valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezései határozzák meg. Speciális termékekre a vonatkozó ágazati jogszabályi rendelkezések az irányadók.

Termékjellemzők és elállási jog:A webshopban kínált termékek kézműves, romlandó élelmiszerek. A termékoldalon feltüntetett képek illusztrációk, a tényleges áru megjelenése eltérhet. A 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet alapján a fogyasztót nem illeti meg az elállási jog romlandó, minőségét rövid ideig megőrző élelmiszerek esetén.

Hibás teljesítés és jogorvoslat:Hibás teljesítés esetén az üzemeltető köteles a Ptk. és a kapcsolódó jogszabályok szerint eljárni: a termék kijavítása, kicserélése vagy a vételár visszatérítése lehet a jogorvoslat. A fogyasztó köteles a hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de nem később, mint a hiba felfedezésétől számított kettő hónapon belül közölni. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy a szerződés teljesítésétől számított két éves (vállalkozás vagy használt termékek esetén 1 éves) elévülési határidőn túl kellékszavatossági jogait már nem érvényesítheti.

Panaszkezelés és vitarendezés:A felek elsődlegesen békés úton próbálják rendezni a vitás kérdéseket. A vásárló jogosult a területileg illetékes Békéltető Testülethez fordulni. Az Uniós online vitarendezési platform is igénybe vehető.

Adatkezelés:A vásárló adatait az üzemeltető kizárólag a rendelés teljesítése és a jogszabályi kötelezettségek teljesítése céljából kezeli.

Szerzői jogok:A Szolgáltató fenntart magának minden jogot a weboldal, annak bármely részlete és az azon megjelenő tartalmak, valamint a weboldal terjesztésének tekintetében. Felhasználó tudomásul veszi, hogy a felhasználási engedély nélküli felhasználás esetén Szolgáltatót kötbér illeti meg. A kötbér összege képenként bruttó 80.000 Ft, illetve szavanként bruttó 25.000 Ft.

tags: #asz #kolbasz #adoszam