Dióbetegségek és Kártevők: Átfogó Útmutató a Védekezéshez

A diófa, egykoron a kertek szimbóluma volt, melyet az unokáknak ültettek, bízva hosszú életében és ellenálló képességében. Régen úgy hitték, hogy semmi sem árthat neki, erős hatóanyagokat tartalmazó levelei távol tartották a kellemetlen kórokozókat más fáktól is. Azonban mára a helyzet gyökeresen megváltozott, és a dió az egyik legsérülékenyebb gyümölcsfánkká vált, amely védekezés nélkül kizárt, hogy egészséges termést hozzon. A növényvédelem a dió esetében jóval bonyolultabb lett, mint pár évtizeddel ezelőtt. A dió betegségeit szabadban előforduló gombák és kártevők okozzák, és függetlenül a termőhelyi viszonyoktól mindenütt felléphetnek. Fertőzés akkor alakul ki, ha a diófa ellenálló képessége csökken. Az őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők és kórokozók száma.

Gombás Betegségek és Kezelésük

A gombafajok által okozott betegségek a levélen, a hajtáson és a termés burkán, az epikarpiumon is tüneteket okoznak. Nedves tavaszon és nyáron a dió gnomóniás levélfoltossága és a Xanthomonas campestris pv. juglandis baktérium által okozott baktériumos rügy-, levél- és termésfoltosság rendszeresen megjelenik a leveleken, de akár a termést is megtizedelheti.

Gnomóniás Levélfoltosság

Tünetek: A leveleken 3-4 mm átmérőjű, ovális, sötétbarna foltok jönnek létre, melyeknek közepe kivilágosodik. A hajtáson 3-4 mm átmérőjű besüppedő közepű foltok jelennek meg, melyek később kiszürkülnek. A termés burkán 2-3 mm átmérőjű besüppedő, barna foltok figyelhetők meg. A kórokozó a lehullott levelekben, illetve az elbomló termés külső héján képződik, és a fertőzött növényi részekben telel át.Hatása a növényre: Korai lombhullást és a termés mennyiségének csökkenését okozza. A termések folyamatosan feketednek és korán hullanak.Megelőzés és orvoslás:

• Ősszel: A lehullott levelek eltávolítása és megsemmisítése elengedhetetlen a fertőzési forrás csökkentésére.
• Tavasszal: Fungicides permetezés javasolt virágzáskor és virágzás után 2-3 alkalommal. Súlyosan fertőzött fa esetén az állapottól függően többszöri permetezéssel gyógyítható. Mindkét kórokozó ellen hatékonyak a réztartalmú készítmények, mint például a rézhidroxid, réz-oxiklorid hatóanyagú növényvédőszerek.

Fekete Dió Betegsége

Tünetek: Ez a gombás betegség vegetatív fertőzésből ered, és nagyon veszélyes, de csak a betakarítás után, a dió tárolásakor jelenik meg. A fertőzés a gyümölcs érése során terjed a gyümölcs szárán keresztül, behatol az érkötegekbe, és megzavarja a gomba micéliumát.Megelőzés és orvoslás: A nem ellenálló diófák augusztusi permetezése javasolt, és gondoskodni kell a kertben a megfelelő higiéniáról.

Bakteriális Betegségek és Kezelésük

A baktériumos betegségek tünetei a levélen, hajtáson, a virágokon, a termésburkon és a magbélen is megjelennek. Különösen nedves tavaszon és nyáron, valamint a klímaváltozással összefüggésben egyre jelentősebb károkat okoznak.

Dió Xantomonászos Betegsége (Xanthomonas arboricola pv. juglandis)

Tünetek: A leveleken szegletes, 2-3 mm nagyságú, általában erek mellett található foltok jönnek létre. Ezek a foltok az idő előrehaladtával összeolvadhatnak, a levélerek elfeketedhetnek, a levél deformálódhat. A hajtásokon 5-8 mm hosszú fekete sávok jelennek meg, melyek később rákos sebekké válhatnak. A virágok is feketedhetnek, és ha mégis termés fejlődik, a termés burkán kezdetben apró vizenyős foltok jönnek létre. A vizenyős foltok összeolvadnak, beszáradnak, a termésburok a dióra tapad, a magbél is feketedik és zsugorodik.Hatása a növényre: A dió biológiai érési folyamatában zavar keletkezik, ami ráncosodáshoz, a dió méretének csökkenéséhez, és a dióbél nem megfelelő fejlődéséhez vezet. A termés felületén a fekete foltokon csillogó baktériumnyák is látható.Megelőzés és orvoslás:

• Ősszel és tavasszal: A kórokozó a fás részek mellett a lehullott növényi részekben is képes telelni, így ezek területről való eltávolítása csökkentheti a fertőzés veszélyét. Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kórokozók száma.
• Rügypattanás előtt: A fákat réztartalmú szerrel, például rézhidroxiddal, rézszulfáttal vagy rézoxikloriddal érdemes lemosásszerűen permetezni.
• Virágzás előtt és után: Ezt követően virágzás előtt egyszer, majd virágzás után 10 napos időközönként, az említett hatóanyagokkal június közepéig permetezni kell 1-2 alkalommal.
• Tapadásfokozó: Tenyészidőszakban érdemes a permetléhez tapadásfokozó készítményeket adagolni (pl. a Heliosol vagy a Wetcit).
• Biológiai védekezés: A xantomonaszos betegség ellen biológiai növényvédőszer, a Bacillus amyloliquefaciens (korábban B. subtilis) is alkalmazható.

Dió Pszeudomonászos Betegsége (Pseudomonas syringae pv. syringae)

Tünetek: Kevésbé jelentős betegség, vizenyős, barna foltok figyelhetők meg, amelyek a levélcsúcstól indulnak.Megelőzés és orvoslás: Külön védekezés nem szükséges ellene.

Rovarkártevők és Kezelésük

A diófát számos rovar is károsítja, melyek ellen különböző módszerekkel védekezhetünk. A legfontosabb a megelőzés és a fertőzési források felszámolása.

Nyugati Dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson)

Tünetek: Nyáron, meleg időjárás esetén, július elején apró, alig észrevehető sötét foltok jelennek meg a dió zöld burkán, melyek enyhe bemélyedések formájában figyelhetők meg. Ezek a foltok a tojásrakás helyei. A lárvák növekedésével a foltok egyre nagyobb kiterjedésűvé válnak. A foltok puha állagúak, szabálytalan kiterjedésűek a dió burkán. Az elszíneződés és a dióburok felpuhulása az egész felületre kiterjedhet, vagy akár a dió csonthéján is nyomot hagyhat, sötét foltok formájában. A termés és a levélzet folyamatosan feketedik, és mindkettő korán hullani kezd.Kórokozó: A dióburok-fúrólégy vagy más néven dió buroklégy. A légy barna színű, feje sárga, szárnya fekete sávos, tora sötét, félkör alakú pöttyel a pajzsocskán. A kifejlett egyedek szárnyfesztávolsága 8-10 mm. A nyüvek piszkosfehérek, kifejletten kb. 6 mm hosszúak, a kifejlett lárvák 6-7 milliméteres, sárgás nyüvek. Bábozódni a talajra vetik magukat.Hatása a növényre: A lárvák (nyüvek) a dió zöld burkába rágják magukat. A kártétel hatására a dió biológiai érési folyamatában zavar keletkezik, emiatt ráncosodik a dió burok, csökken a dió mérete, illetve a dióbél nem tud megfelelően kifejlődni, a dió a burokhoz hasonlóan ráncosodik. A kártétel miatt a dió és a levélzet is korán hullani kezd. A dióburka feketedik, a termésre tapad, így fogyaszthatatlanná válik, emellett korai terméshullást is előidézhet. Akár 100%-os kárt is okozhat a légy és a nyomában megjelenő kórokozók. A nyugati dióburok-fúrólégy 2011-ben került elő Kőszeg külterületén és Nagycenken, 2018-ban már Szabolcsban is megtalálták. Ez a kétszárnyúak rendjébe tartozó kártevő rovar Észak-Amerikában, az USA déli és Mexikó határmenti területén őshonos. Bábel László szerint az első, amit érdemes tisztázni, hogy bármilyen diófát is ültetünk, számíthatunk arra, hogy a nyugati dióburoklégy előbb-utóbb megtalálja. Ráadásul nem is létezik olyan dióféle, ami ellenálló lenne, vagy ez a légy kevésbé támadná meg.Megelőzés és orvoslás:

• Higiénia: Legfontosabb a megelőzés. A lehullott levélzetet, termést gyűjtsük össze és semmisítsük meg. A legjobb módszer az égetés, azonban sokszor szabályzat tiltja. A fertőzött termés és károsodott levélzet elszállítása megoldható zöldhulladék lerakó telepekre, de ennek hátránya, hogy onnan ugyanúgy terjedhet a kártevő, ha nem égetik el a fertőzött terméseket. A korán lehullott diót mindig szedjük össze és semmisítsük meg, amíg még bennük vannak a légylárvák. A fertőzött és nyüves burkokat azonnal el kell távolítani a fa alól, mert ezekben még élhetnek lárvák, amelyek a fa alatt bábozódnak be.
• Permetezés: Meglévő fertőzés esetén is célszerű permetezni, felszívódó rovarölőszerekkel. Ennek hatására csökken a kifejlődni képes egyedek száma. A kémiai védekezés időpontja a rajzásmegfigyelésen alapszik. A hímek első megjelenésekor érdemes a kezelést megkezdeni. Nyugati dióburok-fúrólégy ellen engedélyezett szabadforgalmú szer az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG.
• Csapdák: A rajzás nyomon követésére és a hím egyedek számának csökkentésére feromoncsapdák alkalmazhatók. Zöldessárga színcsapdával is fogható, de a lapokat minél magasabbra kell kirakni az ültetvényben, a korona felső harmadába július elején.
• Talajkezelés: Kiskertben nejlonfóliát teríthetünk a diófa alá, hogy a lehulló lárvákat, a lepottyant diókkal és levelekkel együtt összegyűjtsük és megsemmisítsük. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy a lehullott lárvák ismét bekerüljenek a földbe, illetve a kikelő imágók előjöjjenek a talajból. Ugyanezt érhetjük el egy vastag mulcsréteggel is, amit közben folyamatosan cserélgetni kell, a régit pedig meg kell semmisíteni. A nyári - kora őszi gyakori gereblyézéssel, sekély talajforgatással is megzavarhatjuk a bábozódásukat, vagy a nyári időszakban a fa alá kiterített ponyvával, és a ponyváról a lehullott diók és növényi maradványok összeszedésével is megakadályozhatjuk, hogy a lárvák a fáink alatt bábozódjanak. A lárvák összeszedésében segíthetnek a kapirgáló tyúkok is.
• Új szerek: Egy új szer, a kombi-protekt növényi fehérjékből és cukrokból áll, melyet rovarölő szerrel kell keverni, mivel csak csalogat. Előnye, hogy nem vonzza a méheket és a hasznos beporzó rovarokat, ráadásul nem kell az egész fát sem bepermetezni, elég az aljától a 2/3-át.
• Kaolin: Kaolin hatóanyagú riasztószerrel (Surround WP) távol tarthatjuk a diólegyeket a diófáinktól.
• Bio alapú termékek: Végső esetben marad az ökotermesztésben engedélyezett, a spinosad vagy piretrin hatóanyagú rovarölőszerek használata csalétekkel kombinálva vagy anélkül. A Spintor az első természetes rovarölő szer, amely nem mérgező az emberre és a melegvérű állatokra.

Dióburok-gabonalégy

Tünetek: Hasonló a kárképe a nem kizárólag a dión táplálkozó dióburok-gabonalégynek is, de annak a lárvái kisebbek, opálosan fehérek, és a dióburokban bábozódnak.Megelőzés és orvoslás: A korán lehullott diót mindig szedjük össze és semmisítsük meg, amíg még bennük vannak a légylárvák.

Almamoly

Tünetek: Az almamoly második nemzedéke károsítja a diót. A hernyó a dióba rág, erre még akkor is képes, ha olyan levélen található a tojás, ami zöld dióhoz ér. A terméseket lárva támadja meg, apró nyílás látható, amely körül száraz hernyóürülék van.Hatása a növényre: A dió belseje júniusig folyékony, így az almamoly hernyójának rágó szájszerve nem tudná megfelelően hasznosítani a folyékony táplálékot.Megelőzés és orvoslás:

• Higiénia: Az almamoly a talaj és fakéreg mellett a hullott, összeszáradt gyümölcsben is képes báb formában telelni. A lehetséges fertőzési forrás, a mumifikálódott dió eltávolításával nagyban csökkenthetjük a következő éves fertőzés lehetőségét.
• Csapdák: Szexferomon csapdák alkalmazásával nyomon követhetjük a rajzást, ami segíti a célzott védekezést. A hím egyedek összegyűjtésével csökken a nőstények megtermékenyítése, így a tojásrakás és a gyümölcskárosítás mértéke is.
• Permetezés: Kémiai védekezésre az almamoly ellen dióban az acetamiprid tartalmú Mospilan 20 SG áll rendelkezésre, mint szabadforgalmú szer. Azonban nagyméretű fa permetezésekor nehéz az egész fára egyenletesen kijuttatni a szert. Kémiai védekezéshez csak a Karate Zeon és a Steward készítmények engedélyezettek.

Pajzstetvek

Tünetek: A tünetek a fás részeken jelennek meg. Az állatok pajzs alatt fejlődnek. A nőstény pajzsa ovális alakú és sárga színű, a hím pajzsa hosszúkás és fehér színű. A kártételt a hímpajzsok alapján könnyű azonosítani, tömeges megjelenéskor kókuszreszelékszerűen vonja be a fás részeket.Megelőzés és orvoslás:

• Lemosó permetezés: A pajzstetvek ritkítására alkalmas a tél végi olajos lemosó permetezés. Ennek célja, hogy az olajos készítmény a pajzs alatt telelő alakokat elzárja a levegőtől, így ritkítva az állományt. Ehhez azonban mindenképpen tökéletes fedés szükséges, amelyet csak nagy lémennyiséggel lehet biztosítani.
• Mechanikai eltávolítás: Az olajos lemosó permetezés kiegészítője lehet a pajzstetű kolóniák eltávolítása. Ennek egyik módja fiatalabb és kisebb fák esetében a fertőzött ágrészek eltávolítása. A másik megoldás a pajzstetvek kefével való eltávolítása, lehetőleg még a permetezés előtt.

Levélbolha

Tünetek: A kártevő a növények levelét támadja meg. A leveleken kidudorodó gubacsok jelennek meg, amelyek elszíneződést okoznak. A levelek fonákján szőrös szövedék látható.Megelőzés és orvoslás: Kora tavaszi lemosó permetezés.

Levélatkák (Dió Nemezes Gubacsatka és Dió Szemölcsös Gubacsatka)

Tünetek: Az apró, szabad szemmel nem látható atka a rügyben telel át, majd a rügyfakadás után kezdi meg a károsítást. A leveleken a szívogatás hatására a levélfelszín felé kidomborodó gubacsok jönnek létre. A dió szemölcsös gubacsatka kártétele a nemezes gubacsatkáéhoz hasonlóan inkább esztétikai, mintsem gazdasági problémát jelent. Az atkák a rügyekben telelnek, majd a levelek hátoldalán, a fonákon kezdenek szívogatni. A szívogatás helyén a levelek felszínén 1-3 mm-es kidudorodások, gubacsok jelennek meg. A rücskök később barnás-vörösesen színeződnek, majd száradnak. A levelek hajtáscsúcsain apró, különálló gombostűfej nagyságú élénksárga, vöröses színű szemölcsszerű képletek. A pöttyök fokozatosan sűrűsödnek, idővel szinte teljesen összefüggővé válnak.Hatása a növényre: Levél torzulás, esztétikai értékcsökkenés. A levelek korai száradása, lehullása. A dió nemezes gubacsatka által okozott tünetek sokkal látványosabbak, mint amekkora kárt valójában okoznak.Megelőzés és orvoslás:

• Higiénia: A szemölcsös gubacsatka a lehullott leveleken és a rügyekben telel át. Éppen ezért a védekezés alapja a lehullott fertőzött levelek összeszedése.
• Permetezés: A diófa őszi, tavaszi lemosópermetezése. Nyugalmi állapotban lemosó permetezés szükséges olajtartalmú szerekkel. Speciális atkaölő szerekkel lehet ellenük védekezni. Növényvédőszer a szemölcsös gubacsatka ellen sincs engedélyezve hazánkban, és a nemezes bevonat kellő védelmet nyújt az atkáknak, így a növényvédő szerek sem végeznének nagy pusztítást.

Levél- és Hajtáskárosító Lepkék (pl. Almalevél-aknázómoly)

Tünetek: A leveleken kidudorodó gubacsok alakulnak ki, amelyek elszíneződést okoznak.Megelőzés és orvoslás: Bachillus Thuringiensis készítményekkel kezeljük a területet. Kontakt hatású készítményekkel védekezhetünk ellenük.

Levél- és Hajtáskárosító Hernyók (pl. Amerikai Fehér Medvelepke)

Tünetek: A kártevő a fejlődő zöld termés burkát támadja meg. A leveleken mézharmatot ürítenek, melyen korompenész jelenik meg. Leginkább az almafákat, a cseresznyefákat és a diófákat károsítják.Megelőzés és orvoslás: A védekezés alapja a hernyófészek eltávolítása a fáról, majd megsemmisítése.

Tarka Diólevéltetű és Sárga Diólevéltetű

Tünetek: A tarka diólevéltetű a levelek színén, a sárga diólevéltetű a levelek fonákán szívogat. A kettő közül a sárga diólevéltetű kártétele a jelentősebb, korai lombhullást okoz.Megelőzés és orvoslás: A levéltetvektől tavasz előtti olajos permetezéssel lehet megszabadulni.

Általános Megelőzési és Védekezési Stratégiák

• Lemosó permetezés: Őszi és tavaszi lemosó permetezéssel jelentősen csökkenthető a kártevők, kórokozók száma. Ez célzottan a telelő alakok gyérítését szolgálja.
• Higiénia: A lehullott levelek és fertőzött termések rendszeres összeszedése és megsemmisítése, ideális esetben égetéssel, kulcsfontosságú a fertőzési források felszámolásában.
• Talajkezelés: A talaj takarása fóliával vagy vastag mulcsréteggel megakadályozhatja a lárvák bebábozódását a talajban, illetve a kikelt imágók előjövetelét.
• Permetezési időzítés: A kémiai védekezést mindig a kártevők rajzásához kell igazítani, melyet feromoncsapdákkal érdemes figyelni.
• Ágak rázogatása: A szüretet akkor kell megkezdeni, amikor a zöld burok már megrepedt. Régi, téves nézet az, hogy a diófa annál jobban terem, minél jobban megverik. Éppen az ellenkezője igaz! A dió termését vékony és hajlékony rudakkal, apró ütésekkel vagy inkább az ágak rázogatásával kell elválasztani a termőrészektől. A lomb leverése, a termőágak letörése, az ágrészek megsértése csak akadályozza a következő évi termés kifejlődését.
• Megtisztítás és szárítás: A levert diót meg kell tisztítani a zöld buroktól. A burok azonban nem mindig válik el könnyen a maghéjtól. A megtisztított diót terítsük ki a padláson vékony rétegben.
• Környezettudatos gondolkodás: A diót nedves és gyommentes környezetbe ültessük.

A dió növényvédelme ma már intenzívebb odafigyelést és beavatkozást igényel, mint a múltban. A modern technológiák és a biológiai védekezési módszerek kombinálásával azonban sikeresen védekezhetünk a károsítók ellen, és egészséges, bőséges termést takaríthatunk be. A folyamatos megfigyelés és a gyors reagálás a kulcs a diófa egészségének megőrzéséhez.

tags: #balint #gazda #dio #betegseg #piros #potty