A begónia az egyik legnépszerűbb dísznövény, amely változatos színeivel és formáival minden kertet és otthont feldobhat. Legyen szó kerti vagy szobanövényként nevelt begóniáról, a megfelelő gondozás kulcsfontosságú a bőséges virágzás és az egészséges növekedés érdekében. A begónia a világ trópusi és szubtrópusi övezetein őshonos, őshazája Afrika, Ázsia és Amerika déli része, és Európában alig egy évszázada jelent meg. Habár gyönyörű, azonban legyünk vele nagyon óvatosak, mert mérgező. A méreg legnagyobb része a gumóiban van, de az egész növény mérgező, ezért érdemes a gyerekeket és a háziállatokat távol tartani tőle. A begónia növénynemzetségbe több mint 1800 különböző faj és hibrid tartozik, melyek nagyon eltérő külsejűek, és közöttük nemcsak szín- és méretbeli különbségek figyelhetők meg, hanem a gyökérzetük is eltérő lehet. Úgy tartják, hogy a begónia a kedvességet és a tiszteletet szimbolizálja, vagyis tökéletes választás, ha cserepes virággal szeretnél meglepni valakit.
Miért Érdemes Begóniát Nevelni?
A begónia látványos, nagy virágokkal rendelkezik, amelyek lehetnek telt vagy szimpla szirmúak, és folyamatosan virágzik a meleg hónapokban. Nemcsak szemet gyönyörködtető, hanem könnyen gondozható is. Hosszú virágzási időszaka és élénk színvilága miatt kiváló választás kertekbe, balkonládákba és árnyékos területekre. A gondozása egyszerű, ha betartjuk az alapvető szabályokat. Ha pedig tudjuk, hogy melyik virágnak milyenek az igényei, nagyon könnyen tehetjük varázslatosan széppé a kertünket, balkonunkat, amely büszkeséggel tölthet el bennünket, és örömet okozhat nekünk, és szeretteinknek.

A Begónia Fajtái és Jellemzőik
A begóniák között szobanövényként, valamint kerti növényként tartható fajokat egyaránt találhatunk. Írásunkban a szobanövényként tartott begónia gondozását is bemutatjuk.
1. Gumós begónia (Begonia x tuberhybrida)
A gumós begónia alacsony termetű, bokros növekedésű, gumós évelő növény, mely a trópusi vidékekről származik. Virágágyásba, valamint balkonládába egyaránt ültethető. Fő díszét piros, rózsaszín, narancssárga, sárga vagy fehér színben játszó virágai adják, melyek nagyon hosszan, tavasz végétől, az ősz első feléig nyílnak, ha megfelelően gondozzuk. Félárnyékos helyet kedveli, és nyáron bőséges öntözést igényel. Árnyékos, vagy félárnyékos helyen érzi jól magát, napon könnyen megég. Lazább szerkezetű, kissé savas, tőzeges földbe ültessük, és rendszeresen öntözzük, valamint a nyár folyamán tápoldatozzuk is. Fontos megemlíteni, hogy a növény minden része mérgező!

2. Bokros begónia (Begonia semperflorens)
A mindignyíló begónia, kerti begónia vagy szőlővirág alacsony termetű egynyári növény, melyet balkonládába, kőedénybe és virágágyásba egyaránt ültethetünk. Kiváló ágyásnövény, amely folyamatosan virágzik a meleg hónapokban. Teljes napfényt és félárnyékot is jól tolerál. Népszerű növény viszonylag egyszerű gondozhatósága és dekoratív virágai miatt, gyakran találkozhatunk vele közterületek virágágyásaiban is. Rózsaszín, piros vagy fehér színű virágai nyáron díszítenek. Ültetési helyéül napos, világos vagy félárnyékos helyet is választhatunk, igaz a tartós tűző napot annyira nem szereti. Lehetőség szerint lazább szerkezetű, tőzeges talajba ültessük. A növény minden része mérgező!
3. Királybegónia (Begonia rex)
A királybegónia az egyik legnépszerűbb és legismertebb levélbegónia. Látványos, színes és mintás levelekkel rendelkezik, inkább dekoratív lombozatú növény. Beltéri nevelésre alkalmas, magas páratartalmat igényel. Az első királybegóniák 1858-ban érkezetek Európába, és népszerűségük azóta is töretlen. A többféle színárnyalatban pompázó, mintás levelekkel díszítő királybegónián kívül, más levélbegóniák is elterjedtek és fellelhetők a kertészetek kínálatában. Ilyen például a pöttyökkel díszített levelű, igazán izgalmas külsejű Begonia boweri is. Helyéül válasszunk világos, de tűző naptól védett, kellemesen meleg szobahőmérsékletű, legalább 16 fokos helyiséget.

4. Sudár begónia (Begonia elatior)
A sudár begónia a begóniafélék családjába tartozó, Ázsia, Afrika és Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein őshonos növényfaj. Rengeteg fajtája áll a hobbi kertészek rendelkezésére, a különféle hibridek és színváltozatok, szobanövényként, kerti és balkon növényként tarthatók. Igényli a fényt, és a legalább 16 Celsius-fokos hőmérsékletet. Fontos, hogy soha ne száradjon ki, és kéthetente kapjon tápoldatot, márciustól szeptemberig. Bár szereti a párát, a leveleit soha ne permetezzük, mert akkor foltossá válhatnak. Nem napos, de világos, egész évben meleg, télen is legalább 16 fokos környezetet igényel.
5. Sárkányszárny begónia (Begonia ‘Dragon Wing’)
A sárkányszárny begónia rendkívül dekoratív, közepes magasságú növény, mely dézsába, kaspóba, ámpolnába, más virágok társaságába egyaránt ültethető. Rózsaszín vagy piros színű virágaiban egész nyáron át gyönyörködhetünk. Az elnyílt virágok maguktól leesnek a növényről, így nem igényel különösebb törődést. Félárnyékos helyen, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajba ültetve fejlődik a legszebben, mérsékelt öntözés valamint tápoldatozás mellett. Dús habitusú, erőteljes növekedésű növény, melynek íves hajtásain szárnyformájú, fényes felületű levelek sorakoznak. Napos, valamint árnyékos helyen is boldogul, de ez már kevésbé ideális a számára, a legjobb, ha délelőtt éri csak napfény.
Begónia Ültetése és Átültetése
A begónia ültetése és átültetése kulcsfontosságú az egészséges fejlődéshez. Talaj: Laza, jó vízáteresztő képességű földet igényel. Cserép vagy kert? Ha cserépben neveljük, ügyeljünk a jó vízelvezetésre. Használjunk kertészeti földet, amelyben sok a humusz és a komposzt. A begónia jó vízelvezető képességgel rendelkező, nedves talajban érzi magát a legjobban, ha pedig némi szerves komposzttal is kiszolgálod, igazán jót teszel vele.
Ha a kész növényt át szeretnénk ültetni, azt mindig tavasszal tegyük. A begónia gyorsan növekszik, ezért ügyelni kell rá, hogy mindig megfelelő méretű cserép álljon a rendelkezésére. Az átültetéshez tápanyagban gazdag virágföldet és humuszt használjunk. A begónia nem szükséges túl gyakran átültetni, szereti, ha a gyökérzete teljesen kitölti a cserepet. Ha a virágföld rossz szerkezetűvé, tömörré vált, ültessük át laza szerkezetű, jó vízáteresztő földkeverékbe, vízelvezető lyukakkal rendelkező, az előzőnél kicsivel nagyobb tartóba. Ha cserépben vásárolod a már kifejlett növényt, érdemes azzal egy időben egy nagyobb méretű kaspót vagy balkonládát is beszerezni, és nagyobb helyet biztosítani a begóniának. A kisebb, bolti cserépben biztos, hogy nem érezné jól magát hosszú távon, ezért mindeképpen jót teszel vele, ha átköltözteted. A kaspó vagy a balkonláda alá mindig kerüljön egy alátét, az abban összegyűlt vizet pedig mindig öntsd ki, mert kárt tehet a növény gyökérzetében, így az nem tudja felvenni a vizet és a tápanyagokat, ami a növény halálához vezethet.
A gumós begónia ültetésének módja fontos. A gumó homorú részének felfelé kell néznie. A gumó homorú oldalával felfelé helyezzük a gumókat, és épp csak kevés földet szórunk rájuk. (Ha bizonytalan vagy melyik a teteje és az alja, nyugodtan ültesd oldalra fordítva, megtalálja a helyes utat a fény felé.) Szórófejes locsolóval öntözzük, de épphogy csak nedves legyen a föld. A csírázáshoz szükséges hőmérséklet 16-22 °C. Néha a gumókban lévő hajtásrügyek már a földbe ültetés előtt kifejlődnek - ez jó jel, ami azt jelzi, hogy a növények egészségesek és jó állapotban vannak.
Begonia semperflorens - Begónia - Növényismeret - kertészeti tananyag
Begónia Gondozása Lépésről Lépésre
A begónia nem túl igényes növény, így bátran ajánljuk kezdő kertészek részére is. A 15 és 20 Celsius-fok közötti hőmérsékleten érzi magát a legjobban. Trópusi növény, így a hidegebb időszakokat nem viseli jól, azonban a tűző napsütés sem a kedvence. A begónia, ha megkapja a kellő fényviszonyokat, egész nyáron virágokkal borítja a kerted.
1. Fényigény
A begónia fényigénye fajtától függően eltérő lehet, de általánosságban elmondható, hogy a világos, félárnyékos helyeket kedveli. A közvetlen, erős napsugárzás megperzselheti a leveleit, ezért a tűző napot érdemes elkerülni, különösen a déli órákban. Ha beltérben tartod, helyezd egy keleti vagy nyugati fekvésű ablak közelébe, ahol elegendő szórt fényt kap, de nem szenved túlzott sugárzástól. A túl sötét környezetben a növény megnyúlhat, levelei fakóbbá válhatnak, és a virágzás is elmaradhat. Kültéren a félárnyékos, széltől védett hely ideális, ahol reggeli vagy esti napsütés éri. A begónia sok fényt igényel, így keressünk neki olyan helyet, ahol megkapja ezt, azonban közvetlen napfény csak rövid ideig éri. A begónia világos, de nem tűző napos, egész évben szobahőmérsékletű (18 °C körüli) helyiségben érzi magát igazán jól. Fényhiányos helyen nem virágzik olyan gazdagon, valamint lehullhatnak a virágbimbók is. A túlságosan meleg vagy hideg levegő hatására szintén ledobhatja a virágokat.
2. Öntözés
A begónia öntözése kulcsfontosságú a növény egészsége szempontjából, mivel sem a túlzott, sem a túl kevés víz nem tesz jót neki. Nyári hónapokban gyakrabban igényel öntözést, különösen, ha meleg, száraz idő van, míg télen a vízadagot csökkenteni kell, mivel a növény ilyenkor kevesebb vizet használ fel. A levelekre ne kerüljön víz, mert ez gombás fertőzéseket okozhat, különösen, ha a növény hűvös, párás környezetben van. A földjének mindig enyhén nedvesnek kell lennie, de ne álljon vízben. A begónia igényli a rendszeres öntözést, egészen tavasztól őszig. Azonban a pangó vizet nem kedveli, így ügyeljünk rá, hogy egy kissé száradjon ki a földje, és csak azután öntözzük meg újra. Érdemes alulról locsolni, mert nagyon érzékeny a szára a penészedésre. Télen kevesebb vízre van szüksége.
A begónia gondozása nem sokban különbözik, illetve nem nehéz. A növénynek meglehetősen nagy a víz- és tápanyagigénye, ezért ügyeljen arra, hogy a föld, amelybe a virágokat ülteti, mindig kissé nedves, de ne legyen túl nedves. Rendszeres, ugyanakkor körültekintő öntözést igényel, ne hagyjuk, hogy a földlabdája kiszáradjon, ugyanakkor a túlöntözést, pangó vizet is kerüljük, mivel rothadást okozhat. Fontos a rendszeres öntözés. Ne feledje azonban, hogy a kerti begóniák, akárcsak a cserepes begóniák, nem tűrik a nagy mennyiségű vízzel való elárasztást, mivel könnyen rothadnak. Az öntözés mértéke nagymértékben függ a környezeti körülményektől és a begónia fajtájától. A legegyszerűbb és legkényelmesebb, ha valamilyen locsolótömlőt, vagy öntözőrendszert használunk. A legfontosabb, hogy a talaj soha ne legyen túl nedves, mert a gyökérrothadást okozhat.
3. Páratartalom
Ha a levegő túl száraz, a növény levelei könnyen elkezdhetnek barnulni és száradni, ami csökkentheti díszítőértékét. Egy másik praktikus megoldás, ha a növényt kaviccsal teli, vízzel töltött tálcára helyezzük, ügyelve arra, hogy a cserép alja ne érjen közvetlenül a vízhez. Amikor virágzik, igényli a magas páratartalmat. A legegyszerűbb, ha a cserepét egy vízzel telt tálcára rakjuk. Igényli a kellemesen párás környezetet, melyet közvetett párásítással biztosíthatunk a számára, ehhez állítsuk vízzel és kaviccsal töltött tálcára a cserepét. A levélbegóniák kedvelik a kellemesen párás levegőt, a közvetlen párásítást viszont nem szeretik. Ha a leveleket vízzel permetezzük, akkor a levelek foltosodni kezdenek.
4. Tápoldatozás
A begónia megfelelő tápanyagellátása elengedhetetlen ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön és hosszan virágozzon. Fontos, hogy a tápoldatot mindig az öntözővízhez keverjük, és soha ne adagoljuk száraz földre, mert ez megégetheti a gyökereket. Ősszel és télen a tápanyagigény jelentősen csökken, így ilyenkor elegendő havonta egyszer enyhébb koncentrációjú trágyát alkalmazni, vagy teljesen elhagyni a tápoldatozást. Kéthetente adjunk neki tápoldatot is, amit gyönyörű virágokkal fog meghálálni. Tápanyagigényes növény, ezért a folyamatos és bőséges virágzás érdekében rendszeres trágyázásra van szüksége, különösen káliumban és foszforban gazdag tápoldattal. Egyes begóniafajták több trágyázást igényelnek, mint más fajták (például a kaszkádbegónia). Ezek évelő növények, ezért elég gyakori trágyázásra van szükségük az egész szezonban. Rendszeresen adjunk az öntözővíz mellé tápoldatot. De ne adjunk neki két hétnél gyakrabban, mert azzal pont az ellenkezőjét érjük el, és megmérgezzük. Ha van egy kis kávézaccunk, dobjuk rá a muskátli földjére. Örülni fog neki.
5. Metszés és Teleltetés
A begónia metszése nem bonyolult feladat, de nagyban hozzájárul a növény egészséges fejlődéséhez és dús virágzásához. Ha a begónia túlzottan megnyúlik vagy ritkul, érdemes visszavágni a hosszabb szárakat, ezzel serkentve az oldalhajtások növekedését és a bokrosabb megjelenést. A legjobb időpont a kora tavasz, amikor a növény aktív növekedési szakaszba lép, de szükség esetén a szezon során bármikor korrigálhatjuk a formáját. A gondozásának fontos része a rendszeres metszés. A megfelelő metszés elősegíti a bokros növekedést és a bőséges virágzást. Metszd a növényedet tavasszal, amikor az új hajtások kezdenek megjelenni, vágd vissza a hosszú, vékony hajtásokat és az elszáradt leveleket. A begónia nem igényel erősebb metszést, elég csak hajtáscsúcsokat visszacsípni, ezzel szép, bokros formát érhetünk el. Arra ügyeljünk, hogy virágzó hajtáscsúcsokat ne vágjunk el.
Ha kinti növényként tartjuk a begóniát, akkor teleltetésre van szüksége. 10 Celsius-fok alatt nem érzi már jól magát, a fagyokat pedig egyáltalán nem viseli el, így a fagyok beköszönte előtt érdemes visszametszeni, és kiásni a földben lévő gumóit. Tisztítsuk meg a földtől a gumókat, és tároljuk azokat a pincében, fűrészporban. A gumós begónia fagyérzékeny növény, a tél a növény nyugalmi időszaka. Az első fagy után a begónia gumóit ki kell ásni, és szellős, sötét helyen meg kell szárítani, majd meg kell tisztítani a megmaradt hajtásoktól. Télen 6-10 Celsius-fokos hűvös helyiségben kell tárolni őket, és előzőleg tőzeggel vagy fűrészporral le kell takarni. Sajnos néha előfordul, hogy egyes gumók tavasszal nem veszik fel a növényzetet. A lakásban tartott begóniának nincs szüksége teleltetésre, a kertbe vagy a teraszra ültetett gumós begóniával azonban akad majd egy kis dolgod - tényleg minimális és elronthatatlan feladat, ami igazán megéri a fáradságot, hogy a következő évben újra virágba borulhasson a begóniád! A kora őszi hónapoktól kezdve fokozatosan csökkenteni kell a begónia öntözését. Az első hidegebb, netán fagyos éjszakák után a begónia levelei elkezdenek sárgulni, ezeket érdemes visszametszeni, majd a gumót kiásni. Elteheted földesen, de akár le is moshatod, a lényeg, hogy a zimankós hónapokat száraz, hűvös helyen vészelje át. Belecsavarhatod újságpapírba, de az is jó, ha egy faforgáccsal félig töltött papírdobozba teszed.

Begónia Szaporítása
A begónia magjait januárban kell elvetni. A csírázási ideje 15-60 napig tart. A begóniát nem csak magról lehet szaporítani, nagyon egyszerű szaporítása módja ugyanis még a dugványozás is. Ehhez vágjuk apróra a dugványokat, vagy használjunk levéldugványt. A legjobb, ha virágzás után közvetlenül a levél alatt vágjuk el a hajtásokat, és vagy egy pohár vízbe tegyük, vagy jól beáztatott, homokos, tőzeges földkeverékbe. Hamar, két-három hét alatt meg fog gyökeresedni, különösen akkor, ha kellő mennyiségű párát biztosítunk a számára. Miután a növények meggyökeresedtek, ültessük át őket cserépbe. A begónia szaporítása sem bonyolult feladat. A legegyszerűbb módszer a levéldugványozás. A begónia dugványozással szaporítható a legegyszerűbben, ehhez vágjunk le egy 7,5-10 cm-es, levelekkel rendelkező egészséges szárrészt. A gyökeresedéshez elegendő fényre és kellemesen meleg, párás környezetre van szükség. Ha a dugvány meggyökeresedett vegyük le a zacskót és gondozzuk tovább a felnőtt növényhez hasonlóan. A gumós begónia szaporítható a gumók szétosztásával, hajtásdugványozással, valamint magról is.
Betegségek és Kártevők
Sajnos, a begóniák nem mentesek a betegségektől és a kártevőktől.
- Lisztharmat: Fehér, lisztszerű bevonat a leveleken.
- Levéltetvek: Apró zöld vagy fekete rovarok a levelek fonákján. Időnként megtámadhatják a levéltetvek és a takácsatkák is.
- Gyökérrothadás: A túlöntözés miatt alakul ki. A növény igényeinek nem megfelelő helyen tartva, vagy gondozási hiba következtében előfordulhat gyökérrothadás.
- Levélfoltosság: A leggyakoribb probléma a levélfoltosság.
- Fonálférgek: Megtámadhatják a növényt fonálférgek is.
A túl kevés fény, a tápanyaghiány vagy a nem megfelelő öntözés okozhatja, ha a növény nem virágzik, vagy lehullatja a virágbimbóit. A túlöntözés, a tápanyaghiány vagy a nem megfelelő fényviszonyok is okozhatják, ha a levelek sárgulnak.

Begónia a Kertben és Lakásban
A begónia az egyik legnépszerűbb dísznövény, amely változatos színeivel és formáival minden kertet és otthont feldobhat. A gumós begóniák alkalmas virágok cserepekbe, kertekbe, de tavakra és sziklakertekbe is ültethetők. Egy közös virágágyásba hasonló igényű növényeket válasszunk. Feltűnő kompozíciót érhet el, ha szezonális és állandóan virágzó növényeket használ, például: különböző begóniafajtákat (függő begónia, királybegónia vagy sárkánybegónia), muskátlikat, bársonyokat, fényes zsályát stb.
A lakásban levélbegóniát (Begonia rex), valamint virágzó begóniát is tarthatunk, utóbbit sudár begónia (Begonia elatior) néven forgalmazzák az üzletek. A begónia világos, de nem tűző napos, egész évben szobahőmérsékletű (18 °C körüli) helyiségben érzi magát igazán jól. A hortenzia, a muskátli és a begónia igazán széppé varázsolják a kerted. De csak ha tudod, mire van szükségük. Amint eljön a tavasz, egyre jobban vonzódunk ki a kertbe. Ha pedig tudjuk, hogy melyik virágnak milyenek az igényei, nagyon könnyen tehetjük varázslatosan széppé a kertünket, balkonunkat, amely büszkeséggel tölthet el bennünket, és örömet okozhat nekünk, és szeretteinknek. Mi most a hortenzia, begónia és muskátli hármasát ajánljuk az igazán szép, virágokban dúskáló kerthez. A gondozásuk egyszerű, a kinézetük nagyszerű, így biztosan sok örömödet leleled majd bennük! De ehhez tudnod kell, mik az igényeik. És persze meg is kell adni azt nekik.