Bélgyulladás és étrend: Mely fűszerek segíthetnek?

A gyulladásos bélbetegségek (IBD, inflammatory bowel diseases), mint a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség, valamint az irritábilis bél szindróma (IBS, irritable bowel syndrome) olyan állapotok, amelyek jelentősen befolyásolják az emésztőrendszer működését és az életminőséget. A colitis ulcerosa például a vastagbél folyamatosan terjedő, a nyálkahártyafelszín kifekélyesedésével járó idült, gyulladásos megbetegedése. Ezeknek a betegségeknek a kezelésében az étrend és a megfelelő fűszerezés kiemelt szerepet kap, segítve a tünetek enyhítését és a gyógyulási folyamatot. Az étrend célja a gyulladásban lévő belek kímélete, a folyadék- és elektrolitháztartás rendezése, valamint a felszívódási zavarhoz igazodó tápanyag-ellátottság elérése.

Az IBD és IBS diéta alapjai

A gyulladásos bélbetegségek esetén javasolt étrend aszerint alakul, hogy milyen a beteg tápláltsági állapota, illetve a betegség melyik szakaszában van éppen. Megkülönböztetjük a fellángolás (exacerbáció) és a nyugalmi állapot (remisszió) alatt javasolt és kerülendő élelmiszereket. Az étrendet befolyásolják a szedett gyógyszerek is, mivel azok hatással vannak az egyes tápanyagok felszívódására. Például a szalicilsav-származékok gátolják a folsav felszívódását, a kortikoszteroidok pedig befolyással vannak a szénhidrát-anyagcserére és rontják a kalcium felszívódását. Emiatt az étrend jellemzője, hogy folsavban és kalciumban gazdag, ellenben egyszerű cukrokban szegény.

Fellángolás idején

A fellángolás idején a diéta elsődleges célja a folyadék- és elektrolitháztartás rendezése, ellensúlyozva a gyakori hasmenés okozta folyadékvesztést. Súlyos esetben enterális (szájon át történő) vagy parenterális (emésztőrendszert kikerülő mesterséges) táplálás javasolt. Ha a beteg tápláltsági állapota drasztikusan romlik, akár teljes parenterális táplálás is szükséges lehet.

Javasolt ételek, italok fellángolás idején:

• Rizsnyákleves, zabnyákleves
• Főtt burgonya, főtt rizs (szűkületnél nyákleves formában)
• Főtt sárgarépa, vizes burgonyapüré
• Reszelt alma, almapüré, birsalma kompót püré
• Tejmentes alma- és birsalmamártás és -leves
• Sült alma, natúr sárgarépapüré és -leves
• Szárazon pirított dara, világos pirított kenyér, kétszersült, pászka
• Natúr tea

Az energiát elsősorban szénhidráttartalmú, döntően keményítőtartalmú nyersanyagokkal biztosítjuk. A fehérjegazdagság elérhető dúsítással (tápszerek, sovány tejpor, tojásfehérje ételekhez való keverésével) vagy magas fehérjetartalmú nyersanyagok, mint a sovány húsok, halak, tojás, túró, sajtok fogyasztásával. Az egyszerű cukrokat kerülni kell, mivel fokozzák a bélmotilitást. A zsírszegénység is fontos, mert a zsiradékok fokozzák a bélmozgást. Az étrend tejmentes, ha a beteg nem tolerálja a tejcukrot, ami hasmenést okozhat.

Nyugalmi állapotban

A fellángolás elmúltával az étrend felépítése a beteg állapotához igazodva fokozatosan történik. A gyulladásban lévő bélfal áteresztőképessége fokozódik, így a nagyobb oxálsavfelvétel esetén megnő a vesekőképződés kockázata, ha a vizelet pH-ja savas. A diéta célja ekkor, hogy a beteg minél jobb tápláltsági állapotot érjen el, és a felszívódási zavar ellenére minél jobb legyen a tápanyagellátás energiából, fehérjéből, D-vitaminból, cinkből, folsavból. Az általános étrend jellemzője ekkor, hogy energia- és fehérjebő, zsírszegény, egyszerű cukrokban szegény és pektinben gazdag, folyadékbő, folsavban, kalciumban, cinkben gazdag, oxalátban és koleszterinben szegény.

A rostok mennyisége az egyéni érzékenység szerint alakul, nem cél a rostszegénység, hogy fenntartsuk a megfelelő bélműködést, amelyhez az étrendi rostok is hozzájárulnak. Előfordulhat vashiány és B6-, B12-vitamin hiány, így ezek felvételére jobban oda kell figyelni. A zsírok esetében fontos a kémiai felépítés is, a vékonybél érintettsége esetén a közepes lánchosszúságú zsírsavak (MCT zsírok) kerülnek előtérbe, mivel ezek közvetlenül felszívódnak a májvénába, így nem terhelik a károsodott bélszakaszt. Szükség lehet a fermentálható szénhidrátokban szegény étrend bevezetésére (FODMAP-szegény diéta).

Konyhatechnikai ajánlások:

• Hőközlés: főzés, párolás, aromás párolás, teflonban, cserépedényben, sütőzacskóban sütés, grillezés, roston sütés, fóliában sütés, korszerű főző-pároló edények használata.
• Sűrítési eljárások: száraz rántás, diétás rántás, egyszerű habarás, kefires habarás, burgonyával vagy saját anyagával való sűrítés.
• Ízesítés: kímélő fűszerezés javasolt, az izgató, csípős fűszereket kerülni kell.

IBS és a FODMAP étrend

Az IBS olyan gyomor- és bélrendszeri betegség, amelynek tünetei (fájdalom, puffadás, hasi diszkomfort) szervi elváltozások nélkül jelentkeznek. Az IBS-re jellemző, hogy a hasi panaszok az elmúlt 12 hónapban legalább 12 héten keresztül fennálltak, nem feltétlenül egymás után megjelenve, és az alábbi három közül legalább kettő jelen volt: a székletürítés a panaszok javulását eredményezi, a panaszok megjelenésekor megváltozik a székelési gyakoriság, a panaszok megjelenésekor megváltozik a széklet minősége.

Az IBS diétája során általános szabályok nem állíthatók fel, az étrend az egyéni tolerancia alapján kerül kialakításra. Minden olyan táplálékot kerülnie kell a betegnek, ami biztosan panaszt okoz. A feleslegesen szigorú diéta viszont semmiképpen sem célravezető, mint ahogy a túlzottan megengedő sem. A fogyasztható és kerülendő táplálékok megállapítása dietetikus segítségével történik, aki a beteg által vezetett táplálkozási napló és a táplálkozási anamnézis, valamint az orvosi eredmények ismeretében segít összeállítani az egyénileg javasolt étrendet. Az étrend összeállításakor figyelembe kell venni, hogy a betegnek hasmenése vagy székrekedése van-e.

Az IBS terápiájában viszonylag újdonság az ún. FODMAP (Fermentable Oligo-, Di-, Monosaccharides and Polyols)-hipotézis, amely szerint a tünetekért azok a szénhidrátok felelősek, amelyek az emésztési és felszívódási zavarból kifolyólag a távolabbi vékonybélben, illetve a vastagbélben fermentálódnak (erjednek). FODMAP szénhidrátok az oligoszacharidok közül a fruktánok (frukto-oligoszacharidok - FOS, inulin), galaktánok (galakto-oligoszacharidok, GOS), glukánok, rezisztens keményítő; a diszacharidok közül a laktóz; a monoszacharidok közül a fruktóz; a cukoralkoholok közül a xilitol, a mannitol, a maltitol és a szorbitol.

Kerülendő élelmiszerek IBS esetén:

• Hüvelyesek (bab, borsó, lencse, csicseriborsó, szója, földimogyoró)
• Hagymafélék (különösen a vöröshagyma, fokhagyma, lilahagyma)
• Zeller, retek, karalábé, tarlórépa
• Mazsola, banán, sárgabarack, szilva, ringló, aszaltszilva
• Káposztafélék (fehérkáposzta, vöröskáposzta, kelkáposzta, kínai kel, kelbimbó, karfiol, brokkoli)
• Csírák (búza, retek)

IBS-ben leggyakrabban a tejcukor (laktóz) és a gyümölcscukor (fruktóz) okoz panaszt. Gyakori, hogy IBS mellett laktóz- és/vagy fruktózérzékenységet is diagnosztizálnak. A glutén is felmerülhet a kerülendő táplálékösszetevők között, de fontos jelezni, hogy az IBS esetén fellépő gluténintolerancia nem azonos a cöliákiával.

Gyulladáscsökkentő fűszerek és gyógynövények

Számos fűszer és gyógynövény rendelkezik gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal, amelyek segíthetnek a bélgyulladás és más krónikus gyulladások kezelésében. Fontos azonban megjegyezni, hogy az egyéni tolerancia eltérő lehet, és mindig érdemes szakemberrel konzultálni.

Kurkuma

A kurkuma hatóanyaga, a kurkumin, gyulladáscsökkentő erejét tekintve a szteroid gyógyszerekével vetekszik. Emellett meggyőző adatok szaporodnak a daganatellenes hatására is. A kurkumin biológiai hasznosulása önmagában gyenge, ezért ajánlott fekete borssal egyidejűleg alkalmazni a hasznosulás elősegítésére.

Bazsalikom

A bazsalikom segíthet levinni a lázat, és enyhíti a megfázás és nátha tüneteit is. Nagyszerű lázcsillapító, teaként vagy akár salátába keverve is fogyasztható. Fontos, hogy kismamáknak kerülniük kell.

Fahéj

A fahéj vércukorcsökkentő hatásáról is ismert, ami fontos, mivel a magas vércukorérték gyulladáshoz vezető folyamatot indít be a szervezetben. Egy 2003-as tanulmány szerint étkezés után már egy fél teáskanálnyi fahéj is jelentősen csökkenti a vércukor értéket és javítja a koleszterinszintet a 2-es típusú diabétesz esetén.

Szegfűszeg

Laboratóriumi kutatások szerint a szegfűszeg tartalmazza a legtöbb gyulladáscsökkentő polifenolt.

Oregano, majoranna, zsálya, kakukkfű, tárkony, menta, rozmaring

Ezek a fűszerként is használt gyógynövények szintén jelentős mennyiségű polifenolt tartalmaznak, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak. A friss fűszernövények polifenoltartalma magasabb, mint a szárítotté. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ne egy fűszerre koncentráljunk, hanem használjuk őket bátran, sokoldalúan társítva, ezáltal duplázva vagy triplázva az elfogyasztott étel egészségvédő hatását.

Gyömbér

A gyömbér nemcsak finom az íze és az illata, de felmelegíti a testet, és segít feloldani a nátha során az orrüregben vagy garatban letapadt váladékot is. Kismamáknak ezzel is óvatosan kell bánniuk.

Echinacea

Nagyszerű immunerősítő, gyógyító növény, ami nagy mértékben képes felgyorsítani a gyógyulást akkor, ha még a betegség kezdeti szakaszában szedni kezdjük. Teaként vagy tinktúraként is beszerezhető.

Eukaliptusz

Az eukaliptusz olaja egy kevés vízbe csöppentve és elpárologtatva segít enyhíteni a légzési nehézségeket. Az is hasznos, ha forró eukaliptuszos víz gőzét lélegezzük be.

Fokhagyma

Gyulladáscsökkentő és gombaölő hatású. Fokhagyma-kivonatot tartalmazó szerek vagy nyers fokhagyma rendszeres fogyasztásával hatékonyan erősíthetjük meg az immunrendszerünket.

Bodza

Mivel segíti az izzadást, nátha és megfázás esetén a belőle készült tea nagyon jó hatású, és a lázcsillapításban is segítséget nyújthat.

Babérlevél

A felső légúti betegségek és a nátha hatékony ellenszere, amely levesek, húsételek ízesítésére is használható. A belőle készült tea nagyon jót tesz mindenkinek, aki náthás, lázas és köhög, de az is hatékony, ha néhány levelet a fürdővizünkhöz keverünk.

Az omega-3 és omega-6 zsírsavak aránya

A gyulladások elleni küzdelemben kiemelten fontos az omega-3 és omega-6 zsírsavak megfelelő aránya az étrendben. Az "omega-problémát" az 3-6 arány eltolódása okozza. Az omega-3 olajokban gazdag, jó minőségű tengeri hal (szardínia, szardella, lazac, makréla) fogyasztása kívánatos lenne, de hazánkban nehezen kivitelezhető. Az étolajban tartósított halkonzerv több kárt okoz, mint hasznot. A tenyésztett lazac értéke erősen kétséges, hiszen csaknem kizárólag táppal hizlalják, továbbá a tartástechnológia erősen környezetszennyező. Átmeneti kiváltásukra alkalmas lehet a természetes halászatból származó, minőségi halolaj-kapszulák fogyasztása. Az étrend-kiegészítők tartós fogyasztása helyett hosszú távon azonban az omega-6 források visszaszorítása a megoldás.

Sütés helyett egyéb konyhatechnikák ajánlatosak, mint a főzés, párolás, Pataki tál, olaj nélküli sütés, Teflon és Wok edények használata. Sütéshez mostanában divattá vált a kókuszolaj használata. Ez csaknem kizárólag telített zsírsavakat tartalmaz, így egyenértékű az állati zsiradékban sütéssel. Ha már ragaszkodunk a sütéshez, akkor a jó minőségű sertészsír olcsóbb, és hatásaiban semmivel sem rosszabb az exkluzív pálmaolajnál.

Az omega 3-6 arány javítására kiválóan használható, elérhető árú a mediterrán diétában alapvető, hidegen sajtolt, szűz olivaolaj. Hevítésre érzékeny, ezért sütésre nem alkalmas, azonban a saláták, zöldségfélék ízesítésére kiváló. Hasonlóan ajánlható az avokádó- és lenmagolaj használata. A chia mag szintén remek omega-3 forrás, azonban messziről érkezik, igen drága, és hirtelen divattá válása drasztikusan átalakítja Gutemala ökoszisztémáját. Hazánkban a legnagyobb igyekezettel is nehézkes megfelelő omega 3/6 arányú étrendet tartani.

Gyógyító növények és antioxidánsok

A nyers, friss leveles zöldségek kivétel nélkül gyógyító hatásúak. Brokkoli, kelbimbó, spárga, karfiol, zeller, spenót, saláták, és a bogyósok teljes skálája (szeder, málna, kökény, ribizli, köszméte, áfonya, fanyarka stb.) erőteljesen gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatású „gyógynövényeink”. Természetesen itt sem szabadna elfelejtenünk az organikus termesztési technológiát, mert a nagyüzemi növénytermesztésben használt vegyszerek teljes arzenálja erősen kétségessé teszi az étrend valódi értékét. Az idényjellegű növények fogyasztása, a helyi piac ismert kistermelőitől származó termék bizonyosan értékesebb, mint a messzi délvidéki fóliából származó téli paradicsom, paprika vagy eper. A hazai „ínséges” téli időszakban előnyben részesítendő idényjellegű forrásaink: a fagyasztott (bogyós) gyümölcsök, a hagyományos savanyítással tartósított káposztafélék, és tartósítószer nélküli vegyes savanyúságok.

Széles körben hozzáférhető, értékes flavonoidokban gazdag forrásunk a tea. A jó minőségű (erjesztés nélküli) zöld tea bővelkedik antioxidáns, gyulladásgátló hatású polifenolokban, flavonoidokban. Az erjesztett, fekete teánál kevesebb koffein származékot (tannin) tartalmaz, melynek felszívódása elhúzódóbb, ezért este, lefekvés előtt is bátran fogyasztható. A minőségi fekete tea általában nem filterezett. Antioxidáns, gyulladáscsökkentő hatása kissé csökken az erjesztés során, azonban a kíméletes erjesztés változatos, gazdag aroma-világgal nemesíti a teát. A napi 2,5-3 liter folyadékbevitel legalább felét érdemes tea formájában elfogyasztani. A kávé - a városi legendákkal ellentétben - mértékletes fogyasztás mellett rendkívül egészséges.

Az áteresztő bél szindróma és a bélrendszer egészsége

Egyre több beteget diagnosztizálnak áteresztő bél szindrómával, melynek kezeléséhez nem elég csupán az étrend módosítása. Szervezetünk egy rendkívül összetett rendszer, melynek megfelelő működése elengedhetetlen egészségünk megőrzéséhez. Ha bélrendszerünk megfelelően működik, a belek ellenállnak a káros anyagoknak, ám megnövekedett bélpermeabilitás (áteresztés) esetén ezek a káros anyagok elkezdhetnek átszivárogni a bélfalon keresztül a véráramba.

A gyakori és fájdalmas gyomorpanaszok aggodalomra adhatnak okot, hiszen azok akár az áteresztő bél szindróma, vagy más komoly betegség tünetei is lehetnek. Ha gyakori hasi fájdalmat, puffadást, vagy hasmenést tapasztalunk, vagy ha esetleg bizonyos ételekkel szemben érzékenyek vagyunk, érdemes orvoshoz fordulnunk a probléma gyökerének feltárásához. Az áteresztő, vagy szivárgó bél szindróma számos krónikus állapottal hozható összefüggésbe, ezek közé tartoznak például egyes ételérzékenységek és -intoleranciák, bizonyos bőrbetegségek, autoimmun betegségek, illetve mentális zavarok is.

Áteresztő bél szindróma esetén fontos a megfelelő étrend betartása, melynek meghatározásához ajánlott szakember segítségét kérni, hiszen az, hogy milyen ételeket fogyaszthatunk, olyan egyéni tényezőktől is függhet, mint a különböző intoleranciák, allergiák, a fennálló alapbetegségek, vagy a már alkalmazott gyógyszerek. Tüneteink csillapítására és életminőségünk javítására számos hatóanyagot és komplex étrend-kiegészítőt is alkalmazhatunk.

Támogató hatóanyagok és étrend-kiegészítők

1. Cink: Kulcsfontosságú ásványi anyag, mely számos anyagcsere-folyamat hatékony lebonyolításához járul hozzá. Nem csak immunrendszerünket erősítheti, hanem bélrendszerünket is képes lehet óvni. Egy nemrég végzett klinikai tanulmány beszámolói szerint a cink megfelelő, rendszeres alkalmazása képes lehet fokozni a bélnyálkahártya egészségét, így segít korlátozni a bél permeabilitását is.
2. Berberin: A borbolyafélékben is megtalálható bioaktív növényi alapú vegyület, amely többek között hozzájárul a bélrendszer megfelelő működéséhez és a bélburok egészségének megőrzéséhez, így alkalmazása rendkívül hasznos lehet áteresztő bél szindróma esetén.
3. Kollagén és kollagén peptidek: Kulcsfontosságú fehérje, amely testünk szinte minden szövetében természetesen megtalálható, így a bélrendszer egészségének megőrzésében is alapvető funkciója van. A kollagén peptidek a kollagén egy könnyebben hasznosítható és biológiailag hozzáférhető formája.
4. Kurkumin: A kurkumában és más élénk sárga növényekben is megtalálható növényi vegyület, melynek fogyasztása számos egészségügyi előnnyel rendelkezik. Ezek közé tartozik például a különböző ízületi gyulladásokra, köztük az artritiszre gyakorolt jótékony hatása, vagy a szorongást és álmatlanságot csillapító tulajdonsága is. Fontos a fekete borssal való egyidejű fogyasztás a jobb felszívódás érdekében.
5. Probiotikumok és rostok: A probiotikumok, mint élő mikroorganizmusok, hozzájárulnak a bél mikrobiomjának javításához. Az élelmi rostok pedig prebiotikum lévén tápanyagként szolgálnak a bélflóránkban található „jó baktériumoknak”. Az elfogyasztott rostok emésztése során egy rövid szénláncú aminosav jön létre, melyet butirátként ismerünk.
6. Édesgyökér: A népi gyógyászatban már évszázadok óta alkalmazott édesgyökér leginkább emésztőrendszert védő hatásáról ismert. Ajánlott deglicirrhizinezett édesgyökeret választani, mely a glicirrhizin eltávolítását követően megőrzi a benne található jótékony vegyületeket, és biztonságosan fogyasztható. Támogathatja gyomor- és bélrendszerünk egészségét, segíthet megelőzni és csökkenteni a gyulladásokat, illetve fokozhatja a nyálkatermelést is.
7. Glutamin vagy L-glutamin: Rendkívül fontos aminosav, melynek fogyasztása nem csak a sportolók és gyakori testmozgást végzők számára előnyös. Klinikai vizsgálatok szerint ugyanis az L-glutamin emésztőrendszerünk egészségére is jótékonyan hathat, hiszen segít a bélnyálkahártya regenerálásában.

A fűszerek szinergikus hatása

A Tokiói Egyetem Biológiai Tudományok és Technológia Tanszékének kutatói azt kezdték vizsgálni, hogyan hatnak a fűszerek az immunsejtekre. Japánban most a fűszerek együtthatását, szinergiáját analizálták, és hihetetlen eredményekre bukkantak a gyulladáscsökkentést illetően. Azért is fontos ez, mert a gyulladások gyakran észrevétlenül dolgoznak a szervezetben, és súlyos kórságokat okozhatnak, mint a cukorbetegség, elhízás, ízületi gyulladás, szívbetegség, rák.

A gyógynövények, fűszerek és aromás növények természetes vegyületeket tartalmaznak, fitokemikáliákat, amik befolyásolhatják a gyulladásos útvonalakat. Laboratóriumi körülmények között is kimutatták gyulladáscsökkentő hatásukat, de sokkal nagyobb mennyiségben, mint ami az ételekben található. Ennek vizsgálatára a Tokiói Tudományegyetem egyik kutatócsoportja a növényi eredetű vegyületek kombinációit analizálta, a mentában, eukaliptuszban és chili paprikában gyakran előforduló vegyületekre összpontosítottak.

A csapat makrofágokat vizsgált, olyan immunsejteket, amelyek kulcsszerepet játszanak a gyulladásban úgy, hogy jelátviteli fehérjéket szabadítanak fel, amik segítenek a gyulladásos válaszok kiváltásában. Nyomon követték, hogy ezek a kezelések hogyan befolyásolják a fontos gyulladásos markereket, és azt is vizsgálták, hogy a vegyületek milyen csatornákon keresztül hatnak. Egyenként tesztelve a chili vegyülete mutatta a legerősebb gyulladáscsökkentő hatást, de a legerősebb eredmények akkor jelentkeztek, amikor a vegyületeket kombinálták. Ez a kombináció azért volt extrém hatásos, mert egyszerre aktivált különböző sejtes útvonalakat. Kiderült az is, hogy a mentol és az eukaliptusz milyen csatornákon és a kalcium jelátvitelen keresztül befolyásolta a gyulladást. De a chili egy másik útvonalon keresztül fejti ki hatását. Molekuláris szinten tehát bebizonyosodott, hogy a kombinálásuk milyen hatásos, és a népi gyógyászat tényleg jól okoskodott. Ha együtt fogyasztjuk őket, akkor nem is kell nagyobb mennyiség, komoly biológiai hatásokat tudnak kifejteni.

Vízminőség és folyadékbevitel

Az ivóvíz minősége külön is szót érdemel. A vezetékes ivóvíz csak aktív klórozás mellett nem válik kórokozók tenyészetévé - de ettől még egészségtelen marad. A PET-palackban árult, mélyfúrású kutakból származó tiszta ásványvízbe a tárolás során jelentős mennyiségű ftálsav-származék oldódik. Mivel életünk során bőséges mennyiségű vizet fogyasztunk, ennek minősége igen fontos lenne.

Kerülendő élelmiszerek és étkezési szokások

Fontos megjegyezni, hogy az egészséges étrend gondos válogatást és tudatos odafigyelést igényel. A "szemét-kaja": olcsó, színes, és ízletes, csaknem ellenállhatatlan, azonban kerülni kell. A helyi kistermelőtől származó minőségi élelmiszer drágább, mert a nagyüzemi dömpingárával nem lehet versenyezni.

Általánosan kerülendő élelmiszerek bélgyulladás esetén (különösen fellángoláskor):

• Babgulyás, halászlé, gulyás-, korhely-, frankfurti leves
• Töltött-, rakott káposzta
• Zsíros, fűszeres pörköltek, vadas marhaszelet
• Erősen tejfeles ételek, paprikás burgonya, hagymás ételek
• Rántott-, resztelt máj, kenőmájas, zsíros felvágottak
• Jelentős mennyiségű rostot tartalmazó ételek, mint a káposzta, szárazbab, sárgaborsó, lencse, zöldborsó, karalábé, karfiol, zöldbab, gomba, kukorica, zöldpaprika, retek, mogyoró, mák, mandula, körte, szilva, sárgabarack, aprómagvas gyümölcsök és a dinnye.
• Szénsavas üdítőitalok (puffadást okoznak)
• Cukor, túl édes szörpök (fokozzák a gyomor-bél működést, hasmenéses állapotban nem ajánlottak, helyette mesterséges édesítőszereket ajánlunk)

A zsírszegénység betartása kulcsfontosságú: a zsiradékok megengedett napi mennyisége 50 g, ennek kb. fele használható ételek készítésére, másik fele a nyersanyagok természetes zsírtartalmából adódik. Az ételkészítéshez felhasznált zsiradék lehetőleg növényi eredetű (olaj) legyen, vaj helyett light margarinok fogyasztása ajánlott.

tags: #belgyulladas #eheto #fuszerek