Beszáradt szilvalekvár felelevenítése: Megmenthető-e az elfeledett íz?

A szilva az egyik legkedveltebb gyümölcs hazánkban, és nem véletlen, hogy szinte minden családra átlagosan két szilvafa is jut a kiskertekben. A szilvafa gondozása nem túlságosan bonyolult, és a bő termésnek köszönhetően rengeteg szilvát dolgozhatunk fel, legyen szó befőttekről, pálinkáról vagy a legendás szilvalekvárról. De mi a teendő, ha a gondosan elkészített szilvalekvár beszáradt? Megmenthető-e még az elfeledett íz, és hogyan hasznosíthatjuk a beszáradt finomságot?

A szilva: Történelem és fajták

A szilva őshazája a Földközi-tenger keleti medencéje környékén van, valószínű, hogy először a törökök és a görögök kezdték el termeszteni. A gyümölcs hamar eljutott az összes kontinensre, de a legnagyobb mennyiségben Európában terem. Hazánkban is nagyon kedvelt, nem véletlen, hogy néhány település nevében is megtalálható, így Szilvásvárad, Szilvágy, Szilvás és Szilvásszentmárton elnevezésében is. A gyümölccsel kapcsolatos települések nevei mellett a szilvafajták elnevezései is igen érdekesek, így találkozhatunk Penyigei, Nemtudom, Boldogasszony, Bódi vagy akár Lotyó szilvával is. Vannak közöttük lilák, kékek, zöldek, pirosak és sárgák, és mind nagyon finom. Az egyik legkedveltebb szilvafajtánk a Besztercei, de sokak termesztik az Olasz kék, a Stanley és a Sermina fajtát is.

A szilvafa gondozása és betakarítása

A szilvafát nagyon egyszerű gondozni, de tudni kell, mire vágyik, hogy igazán bőséges legyen rajta a termés. A szilvafa nagyon szereti a napfényt, így eszerint válasszuk ki a helyét. Jól viseli a hideget, így a fagyoknak is ellenáll. Mivel elég késő tavasszal borul virágba, így általában a gyümölcsre sincs veszéllyel a fagy, ezért is érdemes legalább egy szilvafának helyet adni a kertben. Mivel azonban a szilvafa sekélyen gyökerezik, ha tartós csapadékhiány áll fenn, nem tesz jót neki, és le fogja hullatni a termését, ezért fontos, hogy rendszeresen öntözzük. De nem csak vízre van szüksége, a trágyázást is meghálálja.

A szilva szinte minden talajon megterem, de a futóhomokot és a szikes talajokat nem igazán kedveli. Sok önmeddő fajtája van, melyeket csak pollenadó fajtákkal együtt érdemes telepíteni. A szilvafa ültetése esetén az ültetőgödörbe tegyünk 10-15 kg érett istállótrágyát, majd minden ősszel érdemes 4-5 dkg kálisót és 4-5 dkg szuperfoszfátot, nyáron pedig 6-10 dkg pétisót adni a szilvafának. Ha több szilvafát szeretnénk ültetni, akkor azokat legalább hat méter távolságra ültessük egymástól, hogy kellő hely jusson számukra a fejlődéshez.

A szilvafa ültetésére a legideálisabb időszak az ősz, de tavasszal is el lehet végezni. A konténeres szilvafa csemetéket tulajdonképpen egész évben el lehet ültetni, amikor nincs fagy. Azonban a szabadgyökerű szilvafa csemetéket csak októberben és novemberben szabad ültetni. A földlabdás csemeték egész évben ültethetők. Először is találjunk a szilvafa számára egy kellően meleg területet a kertben. Mivel nem lesz kis méretű, kellő távolságra ültessük a háztól és a kerítéstől, és azzal is számoljunk, hogy bizony potyogtatni fogja a gyümölcsét. Ássunk ki egy 60x60x60 centiméteres ültetőgödröt, majd helyezzünk bele istállótrágyát vagy komposztot. Ezt takarjuk be földdel, hogy ne érintkezzen vele közvetlenül a szilvafa gyökere. Helyezzük egyenesen a szilvafát a gödörbe, majd úgy fedjük be az ültetőgödröt, hogy a növény földjének felszíne egy síkba kerüljön a kerti talajjal. A szabadgyökerű szilvafa csemete elhelyezésénél nagyon fontos, hogy tökéletesen függőlegesen álljon, és a szemzési, oltási hely a földfelszín felett helyezkedjen el. Fél araszonként kell tömöríteni a talajt, és iszapolni. A szilvafát az ültetés után rendszeresen és bőségesen kell öntözni. Ne legyünk türelmetlenek, hiszen a szilvafa csemeték általában az ötödik évben hoznak elsőként termést.

Addig sem tétlenkedhetünk, hiszen van rá pár évünk, hogy kialakítsuk számára a megfelelő koronát. Mivel a szilvafa hajlamos rá, hogy sűrű legyen a koronája, ez nagyon fontos feladat, hiszen a metszés nélkül az átláthatatlan lenne, nem jutna át rajta a fény, és a levegő, így ez sem a termés szempontjából, sem a szilvafa egészségének szempontjából nem kedvező. Az évente elvégzett metszés során fontos, hogy távolítsuk el a koronát sűrítő ágrészeket. Mivel a szilvafák többsége gyökérsarjakat nevel, fontos, hogy ezeket is távolítsuk el.

Fontos, hogy mivel a szilvafán elég bőséges szokott lenni a termés, gondoskodjunk a fa alátámasztásáról, így nem kerül a szilva idő előtt a földre, és a szilvafa ága sem törik le a rajta roskadozó gyümölcs alatt. A szilvafáknak sokféle betegségük és kártevőjük van, ezért is fontos a rendszeres permetezés. Leggyakoribb betegsége a sharka-vírus, amely először a levelek világos mintázottságában jelentkezik, a fa nem tud kellő módon fejlődni, és a gyümölcse is lehullik, majd sajnos elpusztul a szilvafa. Gyakori betegsége még a vörösfoltosság és a monília, a kártevők közül pedig leginkább a pajzstetvek, a szilvamoly, a poloskaszagú szilvadarázs és a levéltetvek támadják meg. Nagy segítség a szilvafának, ha nem hagyjuk a talajon a lehullott gyümölcsöt, és rendszeresen ápoljuk a fa törzsét is. Ne feledkezzünk meg a metszés utáni sebkezelésről sem, hiszen így számtalan betegséget tudunk megelőzni.

Egy szilvafa átlagosan 40-50 kg termést hoz, és akár 30 évig is ellát minket gyümölccsel, ezért a most ültetett szilvafa termését még az unokáink is látni fogják.

Miért hullik a szilva a fáról?

Több oka is lehet annak, ha a szilva idő előtt lehullik a fáról:

1. A poloskaszagú szilvadarázs: A nőstény a megtermékenyült szilvavirágok magházába rakja a tojásait, melyekből lárvák kelnek ki és belülről eszik meg a szilvát. Ezért a gyümölcs még zöld állapotában lehullik.
2. A szilvamoly támadása: Ennek hatására is éretlenül hullanak le a szilvák a fáról.
3. A természetes gyümölcsritkulás: Ez is oka lehet annak, ha a termés egy része lehullik, hiszen ha túl sok a termés, a szilvafa szelektál. Ezáltal jóval nagyobb és finomabb lesz a szilva, hiszen nem aprózódik el a szilvafa energiája a sok, apró termés felé.
4. A sharka-vírus: Ez a vírus nem csak a fák lombozatát teszi szürkés színűvé, de az érésben lévő szilvák hullását is előidézi. A sharka-vírus a levéltetvek útján terjed, ezért is fontos a megelőző permetezés.

A szilva egészségügyi előnyei

A szilva finom és egészséges, nyersen és lekvárként is kiváló. Cukortartalma nagyon magas, így aki vigyázni szeretne a súlyára, fogyassza óvatosan. Kiváló a székrekedés megelőzésére, akár nyersen, akár aszalt szilvaként is. A szilva kalóriaszegény, nem tartalmaz telített zsírokat, de vitaminokban gazdag. Kiváló C-vitamin forrás, de jelentős az A-vitamin és a béta-karotin tartalma is. Az A-vitaminnak hála remek hatással van a látásra, a bőrre és a nyálkahártyák egészségének megőrzésére. A szilvában olyan antioxidánsok is vannak, mint amilyen például a lutein, amely segít a szabadgyökök elleni harcban. A szilva ásványi anyagokban is gazdag, így jelentős mennyiségben tartalmaz magnéziumot, káliumot, vasat és fluoridot. A szilva K-vitamint is tartalmaz, ami fontos a véralvadáshoz, a csontok fejlődéséhez és az Alzheimer-kór gyógyításában is jelentős szerepet játszik. A héjában található cellulóznak, és rostos húsának köszönhetően közismert vizelethajtó.

Szilvalekvár készítése: Tippek és trükkök

A szilvalekvárra azt szokták mondani, hogy olyan sűrűnek kell lennie, hogy megálljon benne a kanál. Ha nyár, akkor szilvalekvár. Persze nem a legjobb a hőségben órákig állni a forró tűzhely mellett, és kevergetni, de enélkül bizony egész biztosan oda fog égni. Ha nem akarjuk tartósítani, akkor a szilva hűtőben 1 hétig biztonságosan eltartható, azonban általában olyan sok a termés a szilvafán, hogy vagy befőttként, vagy mélyhűtve, vagy lekvárként, vagy pálinkaként szoktuk megőrizni későbbre.

Hagyományos főzés lábasban

A lekvárfőzés előtt legfontosabb a konyha zsírtalanítása! A konyhapultot, mosogatót tisztítsuk ki, zsírtalanítsuk. A mosogatóhoz használjunk tiszta, új, eddig nem használt törlőkendőt. Készítsünk elő tiszta konyharuhát is.

Miután megmostuk a szilvát és kimagoztuk, érdemes felkockázni, majd egy nagy lábasban elkezdeni főzni, kis lángon, folyamatos keverés mellett. Amikor pedig végre levet eresztett, 4-5 óra alatt fog a szilva pépesedni, majd besűrűsödni. Ha sűrűbb lekvárt szeretnénk, az így előkészített szilvát körülbelül egy órát kell főzni lassú tűzön, folyamatosan kevergetve. Csak olyan fakanalat használjunk, ami új, vagy amit csak lekvárfőzéshez használunk. Közben ízesíthetjük fahéjjal, szegfűszeggel, pár csepp ecettel adhatunk neki savasságot, de persze önmagában is tökéletes.

A megfőtt lekvárt azonnal szedjük üvegekbe és tiszta csavaros fedővel zárjuk le. Celofán nem kell alá. Erre állítsuk sorban az üvegeket, majd egy másik tiszta konyharuhával fedjük le és takarjuk be a maradék pléddel. Itt hagyjuk kihűlni! Kb. Egy éjszaka alatt hűl ki.

Lekvárkészítés sütőben

Ha nincs kedvünk a folyamatos kavargatáshoz, akár sütőben is készülhet a szilvalekvár, így egészen biztosan nem fog odaégni. Ehhez tisztítsuk meg, magozzuk ki, majd helyezzük egy nagy tepsibe a szilvákat úgy, hogy héjukkal legyenek lefelé. Süssük a szilvát lefóliázva, 200 Celsius-fokra előmelegített sütőben. Amikor a szilvák összeestek, 150 Celsius-fokon süssük tovább úgy, hogy már ne legyen rajta a fólia, és keverjük meg. Körülbelül 4 órán át kell ahhoz sütni, hogy pépes legyen úgy, hogy 30 percenként megkeverjük. Az így kapott félkész lekvárt lábasba öntjük, ha szeretnénk, fűszerezzük, majd cukorral összefőzzük. A sütésnek köszönhetően a gyümölcshús nem roncsolódik össze teljesen, és ha a fűszereket már a sütéskor a szilvához adjuk, az ízhatás is sokkal intenzívebb lesz. A sütőben sült lekvárhoz a legtöbb esetben semmilyen adalék nem szükségeltetik, csak szilvára, tepsire, türelemre és a villany-, vagy gázszámla előzetes kalkulációjára van szükség.

Szatmári szilvalekvár

A szatmári szilvalekvár nem csak hazánkban, de külföldön is nagyon népszerű. A szatmári szilvalekvár penyigei szilvából készül, melyet nemtudom szilvaként szoktak emlegetni, mivel a legenda szerint egy utazó Penyigén járva megkérdezte, milyen fajta szilva terem errefelé, de a válasz mindig az volt, hogy "nem tudom". A szatmári szilvalekvárt hagyományosan vörösréz üstben főzik, de előtte nem veszik ki a magot, hanem főzés után rostálják ki belőle. Az eredeti szatmári szilvalekvárba nem tesznek cukrot és tartósítószert sem. Nagy mennyiség készítésénél általában még a szilvákat sem magozták ki, hanem összenyomkodva, maggal együtt kezdték a főzést, majd szitán történő áttöréssel távolították el a magokat. Kisebb mennyiségben viszont célszerű főzés előtt kimagozni. A kimagozott szilvát a könnyebb főzés miatt le lehet turmixolni, vagy összedarabolni, de maradhat felezve is, csak akkor a főzési idő növelésével kell számolni. Tárolása hűvös, száraz helyen történjen.

Fűszerezés és ízesítés

A szilvalekvár legkedvesebb fűszere a fahéj. Ezenkívül jól illik hozzá a rum, a vanília és a kardamom is. Ha szeretjük az extrém kombinációkat, akkor kerülhet a lekvárba pirított mandula, dió vagy egy kis mák is. A fűszerezéssel, házasítással óvatosan bánjunk, mindig gondoljuk végig, hogy ezeknek a fűszeres lekvároknak meglesz-e a helyük a konyhai repertoárunkban, s ha igen, mekkora mennyiség fogy el belőlük. Az ízek kikísérletezéséhez érdemes kisebb mennyiségű szilvával tesztfőzéseket végezni. Egy lekvárból többféle ízt is kicsalhatunk, ha a lekvárt a főzés végével szétosztjuk, és külön-külön hangoljuk. A lekvárba kerülhet egy kevés citrom is, hiszen ízében ez is harmonizál a szilvával, de nem csak emiatt szokás lekvárokba tenni, hanem azért, mert a citromsavnak köszönhetően a lekvár megőrzi eredeti színét.

Beszáradt szilvalekvár felelevenítése

Mi történik, ha a gondosan elkészített szilvalekvár a tárolás során beszárad? Ne essünk kétségbe, hiszen a beszáradt szilvalekvár is megmenthető és újra felhasználható!

Nedvesítés és feloldás

A beszáradt szilvalekvár felelevenítésének első lépése a nedvesítés. Ehhez tegyük a lekvárt egy lábasba, és adjunk hozzá egy kevés folyadékot. Ez lehet víz, szilvalé, almalé, vagy akár egy kevés rum vagy pálinka is, attól függően, milyen ízt szeretnénk elérni. Kis lángon, folyamatos kevergetés mellett melegítsük addig, amíg a lekvár újra felenged és kenhető állagúvá válik. Fontos, hogy ne forraljuk túl, csak addig melegítsük, amíg eléri a kívánt konzisztenciát. Ha túl sűrű marad, adhatunk még hozzá folyadékot.

Ízesítés és újrahasznosítás

A felélesztett szilvalekvárt újra ízesíthetjük, ha szükséges. Kóstoljuk meg, és ha hiányzik belőle valami, adhatunk hozzá egy kevés fahéjat, szegfűszeget, vaníliát, vagy akár citromlevet a frissebb ízért.

A beszáradt szilvalekvár felelevenítése után számos módon felhasználhatjuk:

• Süteménytöltelék: Ez a sűrű szilvalekvár süteményekbe szokás tenni, például leveles vagy hájas tésztából készített különféle formájú sütemények kiváló tölteléke lehet. A sűrűbb lekvárokat bármilyen kelt tésztába belecsomagolhatjuk. Készíthetünk töltött kuglófot, vagy kipróbálhatjuk a tepertős pogácsa alapokon nyugvó szilvás papucsot is, de az omlós tésztákhoz, a linzerekhez, hókiflikhez is nélkülözhetetlen egy jóféle tartalmas szilvalekvár.
• Gyümölcslevesek ízesítése: Ízesíthetünk vele különféle őszre hangolt gyümölcsleveseket.
• Húsételek mellé: Kínálhatjuk vadhúsok, marha-, sertés- és szárnyashús mellé.
• Szilvásgombóc vagy bukta töltelék: Ha jó kemény a lekvár, akkor felhasználhatjuk szilvásgombóc vagy bukta töltésére is. A sűrű szilvalekvár nagyszerűen felhasználható derelye és flódni készítéséhez is.
• Reggeli és uzsonna: A lágyabb lekvárok jól illenek a reggeli kenyérre, egy-egy piskótához, gyümölcsrizs, tejbedara ízesítéséhez, tejes pite vagy fánk megbolondításához, de nagyon jó töltelékei lehetnek bármilyen piskótából készített roládnak, tortának, illetve joghurtos, túrós tortákba is nyugodtan beletehetjük.
• Palacsintába: Palacsintába is tölthetjük a szilvalekvárt.

Amennyiben a cukor nélkül készített, összesütött lekvárt választjuk, szinte lelkiismeret-furdalás nélkül használhatjuk bármibe.

Szilvapálinka: Két híres hungarikum

Ha már kellő mennyiségű szilvalekvár került a polcokra, és még maradt szilva, akkor készíthetünk pálinkát is. Két igazán híres, szilvából készült pálinkánk is van:

1. A szatmári szilvapálinka: Ezt nem lehet kihagyni a sorból, sőt, vele illik kezdeni, hiszen igazi hungarikum. A szakirodalom a Szatmár-Beregi síkság vidékét külön agrometeorológiai körzetként tartja nyilván, emiatt olyan különleges az itt termett szilva íze, mely a pálinkát is igazán egyedülállóvá teszi. A szatmári szilvapálinka előállításához a penyigei és besztercei szilvafajták használhatók, és az előírás szerint a párlat az előbbi két szilvafajtát 80%-ban, egyéb szilvafajtát maximum 20%-ban tartalmazhat. A szatmári szilvapálinka földrajzi jelzés kizárólag a Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén termesztett szilvából készített pálinka esetén használható.
2. A békési szilvapálinka: Ez a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt gyümölcspálinka. Mivel a szilva hosszan érik, nagy a cukortartalma, ezért kitűnő pálinka készülhet belőle. A „békési" megjelöléssel előállított szilvapálinka alapanyaga a Békésen és Békés környékén termett szilva. A pálinka előállításához vörös szilva használható fel minimum 50%-ban, és besztercei, stanley és ageni szilvák használhatók mellette. A vörös szilva színe kékespiros, íze édeskés. A besztercei szilva kék színű és édes, a stanley szilva sötétkék színű, míg az ageni szilva ibolyáskék színű és nagyon illatos.

Jó lekvárkészítést, illetve pálinkafőzést kívánunk! Azt pedig ne felejtsük el, hogy a pálinkát csakis kis mennyiségben célszerű fogyasztani!

tags: #beszaradt #szilvalekvar #felelesztese