A bogyós gyümölcsök szerepe az emberi táplálkozásban
A bogyós gyümölcsökben legnagyobb mennyiségben jelen lévő antioxidáns hatású fitovegyület a C-vitamin és a különböző polifenolos molekulák: flavonoidok, antocianidinek, fenolsavak. E vegyületek kiemelkedő jelentőségűek az emberi szervezet egészséges működéséhez és az egészség megőrzéséhez, ugyanis bizonyítottan szerepet játszanak a szabad gyökök által előidézett, oxidatív károsodásokkal összefüggő betegségek megelőzésében. Bár antioxidáns-kutatásokat már évtizedek óta végeznek a világon, kevés olyan megbízható vizsgálat született, amely a termesztési mód mint antioxidáns-tartalmat befolyásoló tényező szerepét tárgyalja.
Kutatási háttér és módszertan
Éppen ezért a MATE Környezettudományi Doktori Iskola egyik PhD-kutatása keretében fontosnak tartottuk magyarországi körülmények között megvizsgálni, hogy kimutatható-e szignifikáns különbség az öko- és konvencionális bogyós gyümölcsök összetételében. A kutatásban vizsgált minták Berkenye, Nógrád és Tolmács külterületeihez tartozó bio- és konvencionális ültetvényekről származtak. A gazdaságok termesztési körülményei talajtípus és klimatikus adottságok szempontjából szinte megegyeztek.
A bogyós gyümölcsök beltartalmi jellemzői közül a vízoldható szárazanyag-tartalmat, a titrálható sav-, a szénhidrát-, az összpolifenol- és az antocianin-tartalmat, valamint in vitro antioxidáns tulajdonságokat (hidrogéndonor-aktivitás és redukálóképesség) az egykori Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet élelmiszerkémiai-analitikai főosztályán mérték. Az öko és konvencionális bogyósok termesztésének tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi eljárásai nagymértékben különböznek egymástól, az öko bogyósok termesztésénél tápoldatot nem használtak.
Polifenol- és antocianin-tartalom alakulása
A vizsgált bogyós gyümölcsök közül a fekete ribiszke rendelkezett a leggazdagabb polifenol-tartalommal, melyet a szeder, málna és piros ribiszke követett. A kutatási eredmények alapján 2007-ben nem mutatható ki szignifikáns eltérés az öko és konvencionális fekete ribiszke, málna minták polifenol-tartalma között, ugyanakkor az öko piros ribiszke és szeder minták nagyobb polifenol-tartalommal rendelkeztek, mint konvencionális társaik. A következő évben pedig mind az ökológiai termesztésű málna, piros és fekete ribiszke, valamint szeder is szignifikánsan nagyobb polifenol-tartalmat mutatott, mint a konvencionális megfelelőik.
A vörös-lila-bíborvörös színű gyümölcsökben és zöldségekben a fenolok legnagyobb hányadát az antocianinek jelentik. A vizsgált bogyós gyümölcsökben található antocianinek a polifenol-tartalomhoz hasonló sorrendet mutatnak: fekete ribiszke > szeder > málna > piros ribiszke. Az ökotermesztésű minták következetesen kedvezőbb antocianin értékekkel rendelkeztek mindkét vizsgált évben.
In vitro antioxidáns tulajdonságok és preventív funkciók
Valamennyi vizsgált minta jól értékelhető antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezett. A bogyós gyümölcsökben jelenlévő bioaktív vegyületek hidrogén-donorként képesek viselkedni a lipidperoxidációs folyamatokban. A hidrogén-donor vegyületek elsőrendű, vagyis láncmegszakító antioxidánsok. Az öko fekete ribiszke minták mutatták a legkisebb I50 értéket, ami a legnagyobb hidrogén-donáló képességet jelenti.
Emellett a vizsgált bogyósok jelentős redukálóképességgel is rendelkeztek, ami azt jelenti, hogy másodrendű, azaz preventív antioxidánsokként is képesek funkcionálni a lipidperoxidáció gátlásában. A 2008-as év mintái közül szignifikánsan erősebb hidrogén-donor aktivitás volt látható az öko málna, öko szeder, öko piros ribiszke és fekete ribiszke esetén, mint a konvencionális termesztésű bogyósoknál.
A bélmikrobiom és a polifenolok kapcsolata
Napjainkban a bélmikrobiom fogalma széles körben ismertté vált. Mára közérthetővé vált az is, hogy a bélflóra egészsége szoros kapcsolatban áll az immunrendszer, az anyagcsere és az emésztés megfelelő működésével. A polifenolok a növényekben található kémiai vegyületek, amelyek védik a növényt a káros hatásoktól, például az UV-sugárzástól vagy a kórokozó mikroorganizmusoktól. Bár a polifenolok a szájüregtől a vékonybélig utaznak, több mint 90%-uk változatlan formában jut el a vastagbélbe, oda, ahol a bélmikrobiom túlnyomó része él.
Hogyan működik az emésztőrendszer | 3D animáció
A polifenolok fokozzák a jótékony baktériumok szaporodását, és visszaszorítják a patogén vagy gyulladáskeltő fajokat. Fontos felismerni, hogy a polifenolok is meghatározói a mikrobiális ökoszisztémának. Ehhez jól illeszkedhetnek azok az élelmiszerek is, amelyek jó minőségű, természetes polifenolforrásokat tartalmaznak: kakaóport, olívaolajat vagy liofilizált bogyós gyümölcsöket. Nemcsak a rost, a szín is számít, hiszen a polifenolok döntő többsége a növények színanyagaiban található.
Hagyományos tudás és a gyümölcsészet jelentősége
Korábbi blogposztunkból megismerhettük, hogy mi is az a gyümölcsészet, miért fontos a téma kutatása és miként válhat hasznunkra ez a fajta hagyományos ökológiai tudás napjainkban is. Nincs ez másképp az Ipolymentén és a Börzsönyben sem. Kutatásunkban Kóspallag és Ipolyszakállos gyümölcsészeti emlékeit vizsgáljuk; egyaránt kíváncsiak vagyunk e két település gyümölcsfogyasztó- és felhasználó gyakorlatára, valamint a gyümölcsökhöz köthető egyéb szokásaikra, hiedelmeikre és a gyümölcsökkel összefüggésbe hozható társadalmi folyamatokra.
Munkánkat a téma szakirodalmának áttekintésével kezdtük, melyek közül kiváltképp segítségünkre voltak Andrásfalvy Bertalan és Szani Zsolt munkái. Szerettünk volna valami kézzelfoghatóbb, a közösség számára is hasznos eredményt, így úgy éreztük munkánk valódi gyümölcse egy helyi, a tájfajtákat bemutató, tovább örökítő tündérkert lenne. Ennek érdekében fajtamentési munkálatokba is belekezdtünk: a kiválasztott fákról oltóvesszőket, szemzőhajtásokat gyűjtünk, hogy ily módon szaporíthassuk őket.
Ágazati kutatások és a TÉSZ K+F program
A „zöldség-gyümölcs ágazati közösségi TÉSZ K+F program” egy komplex kutatás-fejlesztési program, amely a hazai kertészeti ágazat előtt álló szakmai, gazdasági és környezeti kihívásokra ad rendszerszintű válaszokat. A megvalósításban 31 termelői értékesítő szervezet (TÉSZ) vesz részt, amelyek a kutatások helyszínét, az üzemi környezetet, a gyakorlati tapasztalatokat, és nem utolsósorban a finanszírozást biztosítják.
A kutatómunkát három felsőoktatási intézmény - a Debreceni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a Szegedi Tudományegyetem - végzi, biztosítva ezzel a tudományos hátteret és a módszertani megalapozottságot. Az almatermesztéshez kapcsolódó projektek középpontjában a fajtaválasztás és alanyhasználat optimalizálása, a rezisztens és alacsony vegyszerigényű fajták termesztési értékének meghatározása áll. A hajtatott zöldségtermesztés területén a kutatások a körforgásos gazdaság gyakorlati megvalósítását, az energetikai és anyaghasznosítási lehetőségek feltárását, valamint a vírusos betegségek elleni védekezés precíziós és adatvezérelt fejlesztését célozzák. A program egészét áthatja az innováció, a fenntarthatóság és a gyakorlati hasznosíthatóság elve, hosszú távon hozzájárulva a termelésbiztonság növeléséhez és a versenyképes, fenntartható kertészeti rendszerek kialakításához.
tags: #bogyos #gyumolcsos #tanulmany #szie