A csirke, mint alapanyag, számtalan módon felhasználható a konyhában, és sokak számára az egész csirke beszerzése, majd otthoni feldolgozása nemcsak gazdaságosabb, de nagyobb kontrollt is biztosít a kapott részek minősége felett. Azonban az egész csirke bontása megfelelő tudást és éles eszközt igényel, hogy a végeredmény egyenletes darabok legyenek, és minél kevesebb hús vesszen kárba.
Az egész csirke bontásának alapjai
Az egész csirke számtalan módon előkészíthető és szétbontható, és számos technika létezik, amelyek a különböző konyhai igényekhez igazodnak. A helyes bontás elsajátításával nemcsak pénzt spórolhatunk meg, hanem egyforma méretű részeket kapunk, amelyekkel aztán könnyebb dolgozni. Ha eleve csirkerészeket vásárolunk, akkor általában többet fizetünk, mintha egészben vásároltuk volna. Fontos, hogy megfelelően éles kést használjunk, mert a tompa kés csak széttrancsírozza a húst, ami rontja az esztétikai élményt és a főzési minőséget is. Egy csontozásra vagy halfilézésre alkalmas éles kés elengedhetetlen az első lépésekhez.
Előkészítés és ízületek megmozgatása
A darabolást az ízületek megmozgatásával kezdjük, hogy csontozáskor könnyebb dolgunk legyen. Ez a lépés jelentősen megkönnyíti a hús elválasztását a csontoktól. Amikor a csirkét a vágódeszkára helyezzük, győződjünk meg róla, hogy stabilan áll, és a mellrésze felfelé nézzen.
A szárnyak leválasztása
Először a szárnyat vágjuk le, úgy, hogy a vastagabb-húsosabb szárnyfal a csirkemell része maradjon. Ügyeljünk arra, hogy ne vágjunk bele a csontba és az ízületbe, hanem azok mentén haladjunk. A szárnyon lévő bőr megfeszül, ezt a feszes bőrt vágjuk szét, ettől a szárny elválik a melltől. Lágyabb porcokat is átvágunk, de ezek nem károsítják a kést. A szárnyak levágásakor mindig keressük az ízületi forgókat, mert ott egy kis bevágás után kézzel eltörhető, így elkerülhetjük a csontszilánkokat.
A combok leválasztása
Következik a comb! Bőrmentén elkezdjük vágni a csirkét és fejtjük le a testről a combot. A far-háton lévő, jellegzetes kis gömbölyű húst, másnéven "sot-l'y-laisse”-t (ejtsd szotaléz), szintén levágjuk a testről a combbal együtt. Ehhez mozgassuk fel-le a combot, hogy az ízületeket is meglazítsuk. Egyszer csak kattogó hangot fogunk hallani, és akkor érezzük, hogy a lábat le tudtuk választani a testről. Vannak, akik egyben, a csípőízületnél kezdik bontani a combot, és a bordák mentén késsel végigsuhintanak, elválasztva a mellcsontot a farháttól. Ezt egyedül a kívánságcsont nehezíti, amire különösen vigyázni kell.
A gerinc eltávolítása
Ismét fektessük a csirkét a hátára, és egy speciális konyhai ollóval vágjuk ki a gerincét, majd tegyük félre. Pontosabb mozdulatokhoz kést is használhatunk. Ez a rész kiválóan alkalmas húsleves alapnak.
A mell filézése
Ismét fektessük a csirkét a hátára. Óvatosan vágjuk át a bőrt és a húst a mellcsont jobb oldalán. A kés haladjon minél szorosabban a csont mellett, hogy minél kevesebb hús vesszen kárba. Ha szépen lefejtjük éles késsel, kézzel némileg alásegítve a mellhúst, akkor filét kapunk. A bőrre vigyázni akkor kell, ha egyben akarjuk hagyni, például rántott csirkéhez. Ha leszedjük a csirke bőrét, a hájon csirketöpörtyűt lehet készíteni, ami bár nem olyan finom, mint a libáé-kacsáé, de a grillcsirke ropogósra sült bőrére gondolva, az bizony csirketöpörtyű.
Egyéb részek és felhasználásuk
A tyúk farkavégét a tojónyílással együtt mindig levágjuk, ezt nem ettük még akkor sem, ha éhesek voltunk, de ez is ízlés dolga, a grillcsirkések ezzel együtt sütik. A levesben landol a nyak, azt vagy most, vagy a törzs kettévágásakor választjuk le, elvágjuk a mellcsont feletti illesztésnél az egyik csigolya alatt.A belsőségeket ki kell szedni és átmosni. A lép nem ehető, az mehet a macskáknak. Az epét a máj mellől óvatosan kell kiszedni, ki ne fakadjon, mert mindent ehetetlen keserűvé változtatott a leve. A tüdőt sokan nem eszik meg, de van, aki levesbe főzi. A tyúkhájat, ami belül van, apróléknak is szokták nevezni. Vannak, akik a tyúk fejét is megeszik, a levesbe főzve, és az agyvelőt kiszívva. A kakashere pörkölt is ismert fogás.
Egész Csirke Bontása / Főzősuli - Zsebszakács
A házi baromfitartás: hagyomány és modern szabályok
Az élelmiszerek drágulása és a vidéki élet iránti vágy miatt reneszánszát éli a házi baromfitartás. Azonban a kezdő csirketartók gyakran elkövetnek alapvető hibákat. Fontos figyelembe venni a takarmányt, a csirkeól kialakítását vagy akár a mozgásigényt.
A baromfitartás története és jelentősége
A Néprajzi Lexikon szerint a baromfitartás a háziasított madárfélék (tyúk, lúd, kacsa, pulyka, galamb, gyöngytyúk) tenyésztésén alapuló állattartási ágazat. Története a bankivatyúk háziasításával kezdődött az i. e. 3. évezredben az Indus folyó völgyében. Eleinte az ember főleg kultikus célokra, illetve kedvtelésre tartott baromfit, gazdasági hasznára csak fokozatosan jött rá. A liba, a kacsa és a galamb háziasítása a Földközi-tenger mellékén ment végbe az i. e. 2-1. évezredben. Honfoglalás előtti török jövevényszava nyelvünknek a tyúk. Őseink vándorló életmódja miatt lassan bővült és változott a szókincsünk és a saját állatok tartásával, tenyésztésével kapcsolatos életforma. A 17. század elején már nemcsak a hazai piacokon értékesítették a baromfitartás termékeit, hanem külföldön is. A magyar gazdák háztáji állatok kedveltségét a 18. század végi osztrák statisztikák is megörökítették, e szerint Magyarországon jelentősebb volt a baromfitartás, mint bármely más országban. A dualizmus időszakában hazánknak már jelentős baromfitoll-, tojás- és élőbaromfi-kivitele volt. A 20. században a baromfitartás jelentősége, termékeinek forgalma és exportja tovább növekedett, ám ez az erősödés a 21. században némileg alábbhagyott, de a közelmúltban ismét felívelő tendenciát mutat.
A csirkék tartása a kertben
Elterjedt tévhit, hogy a csirkék csak nagy gazdaságokban élhetnek jól. A csirkék jól érzik magukat a házunk kertjében, udvarában is. Mielőtt az új lakótársak beköltöznének, megfelelően elzárt területet kell kiszemelni nekik. Alapvetően a nagytermetű csirkefajtáknak természetesen több helyre van szüksége, mint a kisebbeknek.
Kakas tartása
Sok baromfitartó már az elején felteszi magának a kérdést: kell-e a csirkéken kívül egy kakas is? És egyáltalán akarunk-e egyet? Szigorúan véve a tyúkoknak nincs szükségük kakasra. A csirkék között azonban általában egy kakas tölti be a vezető szerepet, közvetítőként működik, és együtt tartja a csirkéket, tyúkokat. A csirkék fajtájuktól függően nemcsak megjelenésükben különböznek, hanem nagyon eltérő tulajdonságokkal is rendelkeznek. A kertvárosi területeken a szomszédok biztos hálásak lesznek, ha hajnalban nem kukorékolnak kakasok a környéken.
A tyúkok életterének kialakítása
Annak érdekében, hogy a csirkék és a tyúkok a beköltözés után védve legyenek a ragadozóktól (pl. rókák, ragadozó madarak), megfelelően biztosított ólra van szükség. Az állatok nemcsak a homokban szeretnek fürdőzni, rajonganak a kapirgálásért is. A monoton futótér unalmat okozhat, ezért érdemes egy kis pázsittal, homokággyal színesíteni a tyúkok udvarát. A száraz föld- vagy homokágy arra is kiváló, hogy a porfürdőzés során megszabaduljanak a parazitáktól. Amikor a csirkék kaparják és csipegetik a talajt, többnyire rovarokat és magvakat keresnek, illetve találnak.
Takarmányozás és játék
Nemcsak az emberek, a csirkék is szeretik a zabpelyhet és az elázott kenyeret a főétkezések között. Egy egyszerű, de hatékony módszer az étel magasra akasztása. Tehát a csirkéknek ugrálniuk kell, vagy ki kell találniuk a módját, hogyan szerezzék meg a finomságokat. Az állatok kedvelik a szalma- vagy szénabálákat is, amelyekbe gabonát vagy egyéb finomságokat rejtenek. A tyúkok szeretik széthúzni a labdát, hogy hozzáférjenek az ételhez.
Jogi szabályozások és szomszédjogi kérdések
Magyarországon számos jogszabály szabályozza a csirke tartását, amelyek célja az állatok jóllétének biztosítása, valamint a környezet és a szomszédok védelme.
Állatvédelmi törvény és helyi rendeletek
Az állatvédelmi törvény azt írja elő, hogy az állattartóknak - például a csirke esetében - gondoskodniuk kell az állatok megfelelő ellátásáról, beleértve a megfelelő táplálást, elhelyezést és egészségügyi ellátást. A helyi önkormányzati rendeletek pedig arról szolgálnak iránymutatással, hogy a tartásuk hogyan ne gyakoroljon negatív hatást a szomszédokra, a környezetre.
Az állattartás helyének kialakítása
Ha valaki haszonállatot akar tartani, először is olyan élőhelyet kell számukra kialakítani, ahol elegendő férőhely van, megoldott az állat etetése és itatása, ahol biztonságban van, semmi sem tud fizikai kárt okozni bennük és nem utolsósorban, ahol jól érzi magát. Az előírások szerint az állatok tartózkodási helyét el kell keríteni. Ez a karám, istálló vagy akár udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, sőt a kerítéstől számítva egy méteres szakaszt szabadon kell hagyni.
Szellőzés és trágyakezelés
Az állatok épületeinek szellőzőnyílásai sem lehetnek a szomszédos ingatlan irányába, csak saját udvar felé lehet terelni az onnan kiáramló levegőt, és olyan terelő berendezéseket kell használni, melyek a magasba juttatják a kellemetlen szagokat. A szomszédos lakóépülettől belterületen legalább 10 méter, külterületen legalább 20 méter távolságra lehet csak gyűjteni a trágyát. Azt is meg kell oldani, hogy a trágyalé ne kerüljön be a kommunális csatornahálózatba. Az elszállításáról is az állattartó tulajdonosnak kell gondoskodni, a meleg hónapokban, május és október között hetente, és oly módon, hogy a szállítás során se szennyezze a közterületet.
Állatfajok csoportosítása és szakorvosi egyeztetés
Bár minden önkormányzatnál eltérhetnek a rendelkezések, alapvetően két csoportra osztják a haszonállatokat. A kisállatfajokhoz tartozik a tyúk, gyöngytyúk, lúd, kacsa, pulyka és húsgalamb, a házi nyúl, valamint a prémes állatok, mint a nutria, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka, valamint a nyérc. A ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske és strucc pedig nagyállatfajként van számontartva. Ha olyan különleges állatfajról van szó, amely nem szerepel az előző felsorolásban, minden esetben a kerületi állatorvossal kell egyeztetni.
Konfliktuskezelés és hatósági fellépés
Még ha a szomszédunkban haszonállatot tartók minden szabályt és előírást betartanak, akkor is okozhatnak problémát az élőlények. Az állatok ugyanis minden esetben szaggal járnak, és persze zajjal. Ha a helyzet nagyon zavaró, beszéljünk közvetlenül a szomszéddal. Jelezzük a problémát és kérdezzük meg, van-e valami ötlete arra vonatkozóan, hogy a probléma megszűnjön vagy csökkenjen. Az viszont biztos, hogy ha olyan környezetben élünk, ahol a szomszédság állattartással foglalkozik, minden esetben szükség van kompromisszumokra.Ha a beszélgetés nem segít, a Polgári Törvénykönyv szomszédjogra vonatkozó rendelkezései szerint a tulajdonos köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat szükségtelenül zavarna. Ilyen esetben írásban forduljunk a helyi önkormányzat jegyzőjéhez, aki az ügyben eljárhat. Amennyiben az állattartás sérti a közegészségügyi, környezetvédelmi vagy építésügyi előírásokat, a megfelelő hatóságok, például az Állategészségügyi Szolgálat, Környezetvédelmi Hatóság is bevonhatók az ügybe. Az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság kiemelt feladatai közé tartozik az állatvédelmi szabályok betartatása, a szakterületen felmerülő problémák kezelése, valamint a felelős állattartási kultúra terjesztése.
Egész Csirke Bontása / Főzősuli - Zsebszakács
Pénzügyi szempontok: megéri-e otthon bontani a csirkét?
A döntés, hogy egész csirkét vásárolunk és otthon bontjuk szét, vagy már előre darabolt részeket veszünk, gyakran anyagi megfontolásokon alapul. A legtöbb esetben az otthoni bontás megtakarítást jelenthet.
Költségelemzés és megtakarítási lehetőségek
Ha csak mellfiléből készítenek rántott húst, ott biztosan nem érdemes gondolni sem rá. Ha azonban rendszeresen főz valaki húslevest, amire a farhát is tökéletes, és van kereslet a családban például a ropogósra sült combra, szárnyra is, akkor biztosan elgondolkodott már rajta, spórolhatna-e a saját kezűleg végzett darabolással.Egy konkrét példában, ahol egy zsigerelt egész csirkét vásároltak, és a bontott darabokat ugyanannak az áruháznak a kínálatából árazták be, 94 forintot spóroltak az otthoni bontással. Ez az összeg akár duplája is lehet, ha a csomagolóanyagért is fizetünk minden esetben. Ha sikerül akciósan megvennünk az egész csirkét, vagy ha a táblázatban szereplőnél magasabbak a bontott darabok egységárai, akkor többet is megtakaríthatunk. Ugyanez igaz akkor is, ha a farhátra, csirkemellre vonatkozó árstop megszűnése után nem ugrik meg jelentősen az egész csirke ára.Miután darabokra szedték a csirkét, azt is megnézték, hogy egy csontos mellből mennyi filét lehet kihozni. Egy üzletben a filé egységára 1499 Ft/kg volt, a csontos csirkemell pedig 1299 Ft/kg. A 780 g csontos mell ára így 1013 Ft lett volna, a filé 824 Ft, maga a hús tehát 189 Ft-tal többre jön ki, ha otthon bontjuk. A mellcsontot egyébként 180 forintért (399 Ft/kg) kaphattuk volna meg külön. Ha szeretjük a csirke bőrét, vagy felhasználjuk levesnek a csonttal együtt, esetleg házi kedvenc etetésére tudjuk használni, akkor viszont már nem veszítünk a csontos változattal. Abban az esetben pedig, ha az árak között nagyobb az eltérés a példában szereplőnél, még nyerhetünk is vele.
Tippek a vásárláshoz
Ha már egész csirke vásárlására adod a fejed, mindig tanyasit válassz, kisebb vagy közepes méretben. Az egész csibéből fantasztikus egyben sülteket lehet készíteni, de másfajta fogások is készülhetnek belőle. Nem árt tudni, hogy kell csirkét darabolni, hogy aztán főzz valami felejthetetlent a részekből. Hogy minél egyszerűbb legyen a folyamat, olyan csirkét vásárolj, amelynek a végbélnyílása és a faggyúmirigye el van távolítva, valamint a belső részeit is kikapta már a hentes. Ez jelentősen megkönnyíti az otthoni előkészítést.
tags: #bontott #csirke #feltetelei