A székelés a test természetes módja a salakanyagok kiválasztására. Bármilyen tartós zavar a székletben fontos kórjelző lehet. Az emésztési folyamat alapos megismerése segíthet megállapítani, mi a probléma, ha a székelés nem a normális módon működik. A széklet milyensége számos dolgot elárulhat az egészségi állapotról és az életmódról. A székletürítés emberről emberre változik az étrendtől, a fizikai aktivitástól, az elfogyasztott víz mennyiségétől és a gyógyszerektől függően. Általában mindenki megszokta, hogy milyen színű és állagú a sajátja, így némi riadalmat kelthet az, ha attól eltérőt tapasztalunk - főleg akkor, ha nem változtattunk semmit a táplálkozásunkban. Bélrendszerünk komplex indikátora szervezetünknek, ezért bármennyire is tabunak számít nyíltan beszélni a székletünkről, érdemes komolyan venni minden elváltozást.
A széklet színének változásai
A széklet normális esetben általában barna színű az epesavak miatt, amelyek a májban termelődnek, és fontos szerepük van az emésztési folyamatban. Az átmeneti, alkalmi színeltérés nem feltétlenül utal betegségre, természetes folyamat eredménye is lehet. Az elfogyasztott étel tipikusan a fogyasztástól számított 3 nap múlva hagyja el teljesen a testet. Ha ez rövidebb idő alatt következik be, akkor a széklet enyhén zöldes színűvé válhat. Előfordulhat, hogy az elfogyasztott étel, vagy gyógyszer és étrend-kiegészítő festi meg a székletet (pl. a cékla pirosra, a széntabletta feketére), ez szintén nem kóros elváltozás.
Világos, agyagszínű vagy sárgás széklet
A széklet világos színe valamilyen emésztőrendszeri problémára utalhat. Leggyakrabban epeelfolyási zavar, pl. epekő esetén világosodik ki a széklet, ezzel párhuzamosan a vizelet sötétté (kólaszerűvé), a bőr pedig sárgává válik. Acholias, azaz szinte világosszürke, kréta szerű a széklet, ha az epe nem tud ürülni a bélrendszer felé (epepangás). E panasz mögött teljes epeelfolyási akadályt okozó kő, vagy sajnos egyre gyakrabban daganatos betegség igazolódik. Szintén világossárga a székelt, ha zsírok emésztésében és felszívódásában támad zavar, pl. hasnyálmirigy-elégtelenség miatt kialakuló emésztőenzim-hiány esetén. Ekkor a széklet világos, zsírfényű, laza, a víz felszínén lebeg. Ezen kívül cöliakia (lisztérzékenység) és egyes bélparazita fertőzések esetén is sárgás a széklet színe.
Vérzés: élénkpiros, bordó vagy fekete széklet
Az egyik legjelentősebb figyelmeztető jel, ha a széklet élénkpiros véres. A véres székletet az esetek többségében „csak” aranyér, vagy a székrekedés és erőlködés következtében a végbél szövetének kicsi megrepedése (végbélrepedés) okozza. Ebben az esetben a vér friss piros, és a széklet felületén vagy a wc-papíron hagy nyomot. Az esetek egy kisebb részében gyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa vagy Crohn-betegség), továbbá divertikulitisz tünete is lehet a véres széklet. Utóbbi esetben a vastagbél magasabb szakaszából (leggyakrabban szigma bélszakasz) származik a vérzés, hosszabb idő alatt éri el a végbélnyílást, emiatt a széklet alvadékossá, bordós színűvé válik. Ha a széklet színe és állaga leginkább málnazselére hasonlít, az leggyakrabban a vékonybél keringési zavarára (ischaemiás colitis) vagy bélelhalására utal.
Ha a széklet fekete (szurokszéklet), és az állaga nyúlós, kátrányszerű, bűzös, az az emésztőrendszer felső szakaszán történő vérzésre utalhat, a fekete szín a már emésztett vér miatt alakul ki. Ez az esetek nagy részében gyomorfekély, vagy -daganat következménye, esetleg a nyelőcső vénás hálózatának a súlyos vérzése is állhat a fekete székletszín hátterében. Fekete székletet a súlyos betegségek mellett eredményezhet egyszerű orrvérzés, vagy fogászati beavatkozás után is előfordulhat 1-2 fekete székletürítés. A széklet feketés elszíneződését okozza a nagy mennyiségű szeder- és áfonyafogyasztás, valamint a vas és bizmut tartalmú gyógyszerek szedése is, ám ekkor a széklet állaga és a szaga a szokásostól nem tér el.
A széklet állagának és egyéb jellemzőinek értelmezése
A széklet állagát sok minden befolyásolhatja. Az étkezési és életmódbeli szokások mellett romlott ételek fogyasztása, különböző krónikus vagy akut megbetegedések, gyógyszer-mellékhatások vagy akár hormonális változások is állhatnak a háttérben. A széklet lehet formált (normál), vizes, híg, bogyószerű, lágy vagy kenőcsös állagú. Mennyisége függ az elfogyasztott étel mennyiségétől és összetételétől: rostos étrend esetében nagyobb mennyiség, folyékonyabb, pépesebb ételeket követően pedig jellemzően kevesebb ürül.
Zsírszéklet és nyálkás széklet
Zsírszéklet esetén a széklet fénye olajos/zsíros, színe halványabb, kifejezetten bűzössé válik, ezzel párhuzamosan mennyisége megnő, lazább szerkezete miatt a víz felszínén lebeg. A jelenségért a zsír emésztésében szerepet játszó szervek, a hasnyálmirigy, vagy az epehólyag, epeutak valamely rendellenessége felel. A nyálkás széklet esetén a széklet mellett, illetve felszínán színtelen, vagy sárgás színű nyák is látható. Hátterében leggyakrabban valamilyen bélrendszeri betegség állhat (bélgyulladás, bélfertőzés, felszívódási zavar), de akár banálisabb ok, az elégtelen folyadékfogyasztás is okozhatja.
A széklet szaga és annak okai
A székletnek általában szaga van. De normális az, ha a széklet olyan bűzös, hogy a családtagok akár 1-2 óráig sem bírnak a wc közelében lenni? A válasz: igen, ez teljesen normális dolog, valószínűleg annak a jele, hogy a bélben lévő baktériumok jól működnek. A bűzös széklet általában akkor jelezhet betegséget, ha más elváltozás is kíséri, és színe, állaga is rendellenes. Ha olyan ételeket fogyasztunk, amelyekben sok a kén - ilyenek például a húsfélék, a tejtermékek, a fokhagyma, a karfiol, a kel, a brokkoli, akkor az megterheli az emésztésünket. A szokatlanul kellemetlen szagú széklet általában annak az eredménye, hogy bizonyos, az ételekben lévő anyagokat az emésztőrendszerünk nem tud kezelni, feldolgozni.
Hogyan tisztálkodtak a Középkorban? Higiéniai titkok, amelyek sokkolnak
Székelési gyakoriság és zavarok
A túlzottan gyakori vagy ritka székelés nem normális állapot, ugyanakkor a kelleténél többen aggódnak akkor, ha nem minden nap van székletük, vagy egy nap kétszer is szükséges. A napi egy-két székelés átlagosnak tekinthető.
Székrekedés és okai
A székrekedés az az állapot, amikor akár három vagy több napig nincs székelés. Amennyiben tartósan jelentős változás tapasztalható a normál bélműködésben, a korábbiakhoz képest átalakulnak a székelési szokások, az gyakran az első figyelmeztető jele annak, hogy a belek nem megfelelően működnek. Kiválthatja az étrend megváltozása - például kevesebb rost bevitel, a kevés napi folyadékfogyasztás, a fizikai tevékenység csökkenése, az ülő életmód, az anyagcserefolyamatok csökkenése. Bizonyos gyógyszerek (például az altatók, fájdalomcsillapítók és a vaspótló szerek) is okozhatnak szorulási problémákat.
Hasmenés és krónikus bélbetegségek
A hasmenés nem csak a gyakori, hanem a híg széklet ürítését is jelenti. Kiválthatja romlott ételek miatt kialakuló ételmérgezés, továbbá különféle baktérium vagy vírusfertőzések. A Crohn-betegség a bélrendszer nyálkahártyájának gyulladásos, hasmenéssel és fájdalommal járó, és akár az életet is veszélyeztető betegsége. A colitis ulcerosa a vastagbélben jelentkezik, jellemzője a laza, véres széklet, fájdalmas hasi görcsök, láz és hányinger. Az irritábilis bél szindróma (IBS) tünetei változatosak, de gyakori a görcsös hasi fájdalom, puffadás, szelesség, gyakori hasmenés, ami székrekedéssel váltakozhat.
Az egészséges bélműködés fenntartása
A rostban gazdag ételek, a sok folyadék és a rendszeres testmozgás segítenek fenntartani a belek egészséges működését. A rostos étrend esetében nagyobb mennyiség, folyékonyabb, pépesebb ételeket követően pedig jellemzően kevesebb ürül. A vízfogyasztás szintén jelentős tényező, ugyanis a megfelelő emésztéshez folyadék szükséges. A táplálkozáson túl a rendszeres testmozgás is jótékony hatással van a székelésre, ugyanis fokozza a bélmozgást, és enyhítheti a székrekedést az anyagcsere- és emésztési folyamat javítása által. A fizikai aktivitás hozzájárul a bélbetegségek jelentős részének megelőzéséhez. Amennyiben székletünk a szokásosnál lágyabbá vagy kifejezetten hasmenéses jellegűvé válik, több kiváltó okra gyanakodhatunk, és a tünetek enyhítése érdekében minden esetben fontos a megfelelő diéta, valamint a folyadékpótlás. Ideiglenesen kerüljük a zsíros, cukros, fűszeres és magas rosttartalmú ételeket, ha pedig a hasmenés tünetei három napon túl is változatlanul fennállnak, érdemes kivizsgálást kérni.