Chili paprika tápoldat: az egészséges növekedés és bőséges termés titka

A chili paprika termesztése izgalmas és hálás feladat, mely frissességet és minőséget garantál a házi chili szószokhoz. Akár egy enyhébb fajtáról, mint a TV paprika, akár egy pokolian csípős Habanero-ról van szó, amiből Smokey Hot Chili Szósz készülhet, a gondos ápolás elengedhetetlen. A termesztés egy jó hobbi, edukatív élmény, melyben kicsik és nagyok egyaránt kedvüket lelhetik. Azonban paprikát nevelni nem túlságosan könnyű feladat, ha szem előtt tartjuk, milyen érzékeny növény. Ha nem figyelünk oda a tápanyagellátásra, hamar felléphet a paprikánál tápanyaghiány - de van megoldás!

A paprika tápanyagigényes növény, ezért a tápoldatozás kulcsfontosságú az egészséges fejlődés és a bőséges terméshozam eléréséhez. Nem tudunk finom chili szószt tálalni vendégeink asztalára, ha nem lesz mit leszüretelni.

A chili paprika tápanyagigénye és a hiánytünetek felismerése

A paprika tápanyaghiányának hátterében általában a nem megfelelő talaj áll. Ahhoz, hogy a növény optimálisan fejlődhessen, megfelelő talajt kell biztosítani számára, amely gazdag mikro- és makroelemekben, ásványi anyagokban, és szerkezete is megfelelő ahhoz, hogy ezeket a tápanyagokat könnyen felvehesse. Azonban még ez sem elég, a termesztés ideje alatt is folytatnunk kell a tápanyag-utánpótlást.

A leggyakoribb tápanyaghiányok és felismerésük:

• Nitrogénhiány: Ha a paprika gyengén fejlődik, levelei kisebbek az átlagosnál, fakózöld vagy sárgás színűek, nitrogénhiányra gyanakodhatunk. A nitrogén a lombozat fejlődéséért felel, így hiánya esetén a növekedés lelassul.
• Foszforhiány: A foszfor a növények gyökereinek fejlődéséért, virágzásért és a termések növekedéséért felel. Foszforhiány esetén a gyökérzet gyenge marad, a virágzás elmarad, és a terméskötődés is elégtelen lesz.
• Káliumhiány: A kálium a növények vízfelvételét és a betegségekkel szembeni ellenálló képességét befolyásolja.
• Kalciumhiány: A paprika különösen érzékeny a kalcium felvételére, ami például túl nagy hőségben, magas talajhőmérsékleten gátolt. Ilyenkor hiába van elég kalcium a talajban, azt a növény nem képes felvenni, ami például terméshulláshoz vezethet.

Chili paprika tápoldat házilag és a természetes megoldások

Többféle módszer létezik arra, hogy a paprikák talajában a tápanyagot minél hamarabb pótolni tudjuk és megszüntessük a paprika tápanyaghiányát. Amikor zöldségeket termesztünk, el kell gondolkodnunk azon, hogy mivel tápláljuk növényeinket. A hagyományos megoldásokról már régen kiderült, hogy nem olyan hatékonyak, mint amit elvárnánk tőlük.

Házilag is készíthetünk tápoldatot: Ekkor növényi levelek (csalán, pitypang, hagymahéj, stb.) erjesztett levét keverjük össze és 1:10 vagy 1:20-as hígításban a lombra vagy a palántára permetezzük. Ezek az erjesztett levek hatékonyan pótolják a szükséges tápanyagokat. A kalcium pótlására a hígított tejjel való permetezés is alkalmas lehet.

Bio növénytápok: Egyre gyakrabban találkozhatunk bio tápoldatokkal a kertészeti áruházak polcain. Ezek többségében természetes növényi kivonatok, azaz a szükséges tápanyagokat természetes formában tartalmazzák. A magas humuszanyag tartalmú bio tápok kiegyensúlyozott tápanyagellátást biztosítanak a növénynek, természetes módon. Léteznek speciális hiánytünetekre kapható olyan tápoldatok paprikához, melyeket biogazdálkodásban is használhatunk. Ilyen például a Chili Focus - Chili paprika tápoldat, amely virágzást és növekedést serkentő tápoldat, energizálja a növényt, növeli a vitalitást és elősegíti a terméshozam növekedését. Használat előtt érdemes alaposan felrázni, majd egy kis edényben elkeverni az öntözővízzel.

Mikrobiológiai készítmények: Léteznek mikrobiológiai készítmények, amelyek hasonló elven működnek, mint az emberek esetén a probiotikumok. Nagy számban tartalmaznak olyan hasznos baktériumokat és egyéb szervezeteket, amelyeknek az a feladata, hogy a növények számára a tápanyagfelvételt megkönnyítsék. Ha nyáron kiültetjük a chili növényeket a veteményesbe, juttassunk hasznos talajbaktériumokat a termőtalajba. A jó minőségű termőtalajhoz megfelelő talajbaktériumok jelenlétére van szükség. Kiültetés előtt forgassunk a talajba mikrobiológiai talajjavító készítményt! Használjunk komposztot is!

Zöldtrágyázás: A paprika nevelése során, ha például a kalcium felvétele gátolt, érdemes úgynevezett zöldtrágyázást alkalmazni, azaz a levelekre oldott formában juttatjuk ki akár a kalciumot, akár más szükséges elemet.

Fentieket összefoglalva mindenképpen a természetes szerek használatát ajánljuk a paprika tápoldatozása során.

A műtrágyák és korlátaik

Vegyszer alatt értjük azokat a paprika tápoldatokat, melyek műtrágyát tartalmaznak és akár különböző szermaradványokat, vagy mesterséges adalékokat. A műtrágyák legfőbb problémája az, hogy csak három fő mikroelem: a nitrogén, foszfor és kálium pótlására alkalmasak. Nem tartalmaznak egyéb fontos elemeket, mint a kalcium vagy magnézium, illetve mikroelemeket sem, mint a bór, réz, vas stb. Idővel az ilyen tápoldattal kezelt növényeinken hiánytünetek léphetnek fel.

A korszerű szabadföldi étkezési paprikatermesztésben a tápoldatozás a leggyakrabban alkalmazott tápanyag-utánpótlási mód. Lehetővé teszi a folyamatos és kiegyenlített tápanyagszint tartását a talajban. Míg az alaptrágyát ősszel terítés formájában talajvizsgálat alapján adják, addig az indítótrágyát többnyire a bakhátkészítéskor dolgozzák a talajba, ennek a hatóanyag-mennyisége 25-45 kg/ha N, 15-25 kg/ha P2O5 és 50-60 kg/ha K2O között változik. A tápoldatos termesztés kapcsán gyors ütemben növekszik a különböző, vízben tökéletesen oldódó műtrágyák, így a nitrátok (magnéziumnitrát, káliumnitrát, kalciumnitrát), szulfátok (káliumszulfát, magnéziumszulfát), vagy a pH szabályozásához az ammóniumszulfát, amelyek használata jelentős technikaiszínvonal-növekedést (csepegtetőrendszerek, tápoldattartályok, tápoldat-bekeverők, kijelző műszerek stb.) is feltételez a gazdaságok részéről.

A kálium esetében a termesztők tisztában vannak a paprika klórérzékenységével, mégis a magas költségek miatt alaptrágyának a 40, illetve a 60%-os kálisót használják, ami a toxikusnak is mondható klórnak a talajban való gyors mozgékonysága miatt nem jelent igazán veszélyt, a téli csapadékkal a gyökérzónából kimosódik. A tápoldatozással kapcsolatos receptekben szereplő adatok csak javaslatnak tekinthetők, azokat a környezeti viszonyok és a növény állapota jelentős mértékben módosíthatja.

A tápoldatozás időzítése és fázisai

A fejtrágyázások időpontját célszerű fenológiai fázisokhoz kötni, akkor adni és olyan összetételben a tápoldatot, amikor és ahogy az egyes tápanyagok a legjobb hatékonysággal érvényesülnek.

• I. szakasz: Gyökeresedés elősegítése. Az ültetést követő 2 hét alatt a jobb gyökeresedés miatt a nitrogénhez és a káliumhoz képest magas P-arányú tápoldat használata célszerű, vagyis a starterként, az ültetéskor adott tápoldattal tovább kezelik a növényeket.
• II. szakasz: Lombozat fejlesztése. A kiültetést követő 3-5 hétben jelentősen változik a paprikanövény tápelemarány-igénye, a lombozat felépítéséhez sok nitrogénre van szüksége. Ebben a fázisban alacsonyabb EC-t (elektromos vezetőképesség) és arányaiban több nitrogént használunk.
• III. szakasz: A tövek beköttetése.
• IV. szakasz: Bogyók tömegének növelése. Az első kötések megjelenését követően csökkentjük az EC-t, és növeljük a nitrogén arányát (N:K = 1:0,7-1), mivel az első terméskötéseket követő napokban ugrásszerűen megnövekszik a tápanyagfelvétel nitrogénből.
• V. szakasz: Újabb hajtások képződése, a termések folyamatos kifejlesztése. A szedések idején az újabb hajtások képződéséhez (remontáláshoz) - a nitrogénhez viszonyítva valamivel több káliumot igényel -, ami különösen érvényes a színesedő fajtákra. Jellemzően ebben a szakaszban 1,5-2,5-es EC-jű tápoldatot használunk. Az N:K arány a továbbiakban lényegesen nem változik, a tápoldat mennyisége a tenyészidő vége felé fokozatosan csökkenthető, esetleg a tenyészidő végén a fehér termésű fajták esetében a kálium el is hagyható.

Míg a paradicsomalakú fajtáknál változatlanul a heti 3 tápoldatozás a javasolt, addig ez a kápiák esetében 2-re csökkenthető. A kezdeti 1-1,5 dkg/m2/hetes műtrágyaadagok után a termésnövekedés kezdetétől (IV. szakasz) a tápanyag-utánpótlás intenzitása növelhető.

Lombtrágyázás: mikor és hogyan?

Minden növényi szerv képes a tápelemek felvételére, így a levél is, de ennek a folyamatnak fő szerve a gyökér. Morfológiájából adódóan nagyságrendekkel több tápanyagot képes hasznosítani, mint bármelyik más szerv. Ugyan levélen keresztül több tápelem is jobb hatékonysággal érvényesül, de levéltrágyázással csak kis adagokban és kevés tápanyag adható.

A lombtrágyák hatékonysága is növény- és környezetfüggő. Bizonyos fenológiai fázisokban jól hasznosulnak, látványos hatás érhető el velük. Párás környezetben és nem nagy forróságban (20-25°C-on) tovább marad a levél felületén, azaz lassabban szárad fel, jobb a levéltrágya hatékonysága. Beteg, funkciójában korlátozott levelek gyógyítására a lombtrágyázás alkalmatlan! A kijuttatás gyakoriságára a paprika esetében sem lehet pontos receptet adni, tapasztalatok szerint az 5-7 napi lombtrágyázás a kritikus esetekben is elegendő.

A levéltrágyázás sikere nemcsak a lombtrágyától függ, rossz minőségű vízben a hatékonysága csökken, ki is csapódhat. Ilyen célból legfeljebb 17-19 német keménységi fokú (nk0) és 0,5-1 sóértékű (mS/cm EC) vizet szabad felhasználni, hőmérséklete 15 °C-nál hidegebb ne legyen!

A paprika nevelésének alapjai: a vetéstől a kiültetésig

A trópusi- és szubtrópusi területekről származó chili paprikák vetését, és a palánta nevelését a hosszú tenyészidejük miatt már januárban, februárban érdemes elkezdeni.

Magvetés és csíráztatás

1. Talajelőkészítés: Töltsd bele a palántaföldet (laza szerkezetű, rostos anyagokban gazdag, hozzáadott tápanyagoktól mentes talaj) kicsi edényekbe (pl. alján lyukas használt tejfölös pohár). Fontos a megfelelő ültetőközeg is!
2. Magvetés: Helyezd a magot a palántaföldre, majd szórj a tetejére egy kevés földet, olyan 0,5 cm vastagságban (nem kell lenyomkodni). Minden lyukba 1-2 mag kerüljön, így legalább egy növény biztosan kibújik majd.
3. Öntözés: Öntözd meg vízzel, permetezve. A magok elültetését követően ügyelj arra, hogy a talaj folyamatosan nedves legyen mindaddig, míg a csíranövények meg nem jelennek! Amíg ez meg nem történik, nyugodtan lefedheted a talajt, azonban minden nap szellőztesd, mert megjelenhet a penész. Ezen túl figyelj arra, hogy ne öntözd túl a magokat, mert könnyen rothadásnak indulhatnak!
4. Hőmérséklet: Mivel trópusokról származó növény, a chili paprika legszívesebben 26-32 Celsius fokon csírázik. A chili magok 30 °C és 32 °C közötti hőmérsékleten csíráznak. Fűtőtesthez közel próbálkozz a csíráztatással, de vigyázz, hogy túl meleg se legyen! A paprika magok akkor csíráznak leggyorsabban, ha a talaj hőmérséklete 27-32 °C közötti. A vetőmagfűtő szőnyegekkel növelhető a hőmérséklet. Egy fűtött üvegház biztosítja az állandó hőmérsékletet. Nem csak meleget ad a magok számára, hanem a megfelelő páratartalmat is biztosítja.
5. Páratartalom: A másik létfontosságú összetevő a páratartalom. Ha a paprika magjai a csírázás során bármikor kiszáradnak, előfordulhat, hogy a mag egyszerűen nem kel ki. A palántázó tálcákhoz általában tartozik egy fedő, amely növeli a levegő páratartalmát. A fent említett kupola miatt a magoknak időnként szükségük lesz a levegő frissítésére is.
6. Csírázási idő: Az elvetett chili magok csírázása hosszabb ideig is eltarthat, ne ess kétségbe, ha még esetleg 2 hét után sem bújt ki a csíra! A chili akár néhány nap alatt is kicsírázhat, míg a legcsípősebb paprikák némelyikéhez akár egy hónap is szükséges lehet. A legerősebb paprika fajták csírázása akár 4-6 hét is lehet. Az ökölszabály annyi, hogy minél erősebb a paprika, annál hosszabb csírázási időre lehet számítani.
7. Gyorsítási tippek: Az egyik legjobb dolog, amit tehetsz a magokért, az az áztatás. Hajts félbe egy papírtörlőt, majd permetezd be vízzel. Tedd bele a magokat a papírtörlő közé, majd az egészet tedd egy zárható műanyag dobozba vagy zacskóba. Az egész kis csíráztató közeget tedd meleg helyre, 25-30 Celsius fok ideális a csírázáshoz. A chili paprika magok csírázásának másik nagyszerű módja a tőzegpelletek vagy a kőzetgyapot használata. Számos helyen kaphatsz már kisebb műanyag palántanevelő dobozokat: ezekkel hasonló hatást érhetsz el.
8. Feliratozás: Ne feledkezz meg a feliratozásról! Lehetőleg alkoholos filccel, műanyag felületre, pl. a talajba szúrt jelzőtáblára, írd rá az elvetett fajta nevét.

Palántanevelés

A chili palánták - mint a többi kétszikű növény - keléskor két sziklevéllel rendelkeznek. Ilyenkor még a növények a sziklevelekben felhalmozott tápanyagokat élik fel. A termesztés első fontos mérföldköve a négyleveles állapot elérése.

• Hőmérséklet: A legmagasabb hőmérsékletet kelés idején igénylik a palánták, ilyenkor a 28-30°C az optimális. A 4 leveles állapotban már csökkenthetjük a hőmérsékletet. A túl magas hőmérséklet nem tesz jót, még árthat is! Optimálisan tartsuk 20-24°C között a hőmérsékletet. Nappal természetesen a magasabb, éjszaka az alacsonyabb hőmérséklet a kedvező. Az átültetett chili palánták számára fontos a megfelelő hőmérséklet fenntartása.
• Fény: A fény a másik fontos kulcskérdés, amire oda kell figyelnünk a chili palánták gondozása során. Ilyenkor még a természetes fény a legtöbb esetben kevés. A chili paprika magas fényigényű növény. Ne hagyd, hogy a palántáid megnyurguljanak! Nevelj erős, ellenálló palántákat növénynevelő LED lámpával! A fény felé hajló, megnyurgult palánták gyenge gyökérzetet fejlesztenek és kevés szárelágazással rendelkeznek, mert minden energiájukat a hosszanti növekedésre pazarolják, hiszen az éltető fény felé keresik az utat. A kiegészítő megvilágításra jó megoldást jelentenek az úgynevezett hideg fénycsövek vagy izzók. Ha nagyobb területet szeretnénk megvilágítani, mindenképpen a fénycső lehet a jobb választás, amennyiben viszont csak néhány palántát nevelünk, akár egy izzó is megfelelő.
• Öntözés: Sose hagyjuk szárazon a növényünk termőközegét: amikor a paprika növekedni kezd, már csökkentheted a vízmennyiséget. A növényeket érdemes alulról öntözni, amíg kisebbek: így pontosan annyi vizet vesz majd fel a palánta, amennyire szüksége van. Ne hagyd kiszáradni, de ne is öntözd túl őket. A paprika nemcsak a tápanyag-, de vízigénye is nagy. Hagyományos szabadföldi termesztésben a paprikák vízfogyasztási együtthatója 140 és 200 között van, intenzív szabadföldi körülmények között (talajtakarás, csepegtető öntözés stb.) csak 80-100, a kápia és a paradicsom alakú fajták esetében kicsit kevesebb, mint a fehér (TV) paprikáknál.
• Átültetés: Attól függően, mibe ültetted a magokat, most itt az ideje, hogy a növénykezdemények kisebb helyről nagyobb cserépbe kerüljenek. Hamar kinövik ugyanis a tőzegpellet otthonukat. Az úgynevezett sejtes vetőtálcákban vetett chiliket is át kell ültetni, ugyanis a talaj mennyisége kevés lesz a fejlődő növénynek. Az átültetés során arra kell figyelni, nehogy megsérüljön a növények még gyenge gyökere. Célszerű a folyamat megkezdése előtt jól beöntözni az állományt, nehogy elszakadjanak a hajszálgyökerek. Egy tompa késsel, vagy spatulával nyúljunk a növény alá, és óvatosan emeljük ki a palántát. Ezután pedig helyezzük egy nagyobb, talajjal, vagy komposztos tőzeggel feltöltött cserépbe.
• Tápoldatozás: Négyleveles állapottól szükséges lehet megerősíteni a növényeket némi tápoldattal. Elsőként a gyökérrendszer növekedését és megerősödését is szükséges támogatni. Az erős és jól fejlett gyökérrendszer lesz a záloga az egészséges és a kiültetést is jól toleráló palántáknak. Az erős és ellenálló gyökérzet kialakításához nagy segítséget nyújt pl. a Quick-link használata. A tápoldatból kb. 20 millilitert kell elkeverni 10 liter vízbe, majd beöntözni a palántákat, heti vagy 10 napos gyakorisággal. A lombtrágyák és nitrogénben gazdag tápoldatok használatát a 6-8 leveles kortól célszerű rendszeresen alkalmazni. Ebben az időszakban a zöld részek, a szár és a lomblevelek fejlődését kell elősegíteni, ehhez nitrogéntúlsúlyos tápoldatra van szükség.
• Párásítás: Lombleveles állapotban igénylik a párásítást, ennek legegyszerűbb módja, ha kb. 3-5 naponta a szórófejes flakonnal spricceljük le a növényeket, és környezetüket.

Kártevők és betegségek elleni védekezés a palántanevelés során

A kezdeti stádiumban, a kétleveles és a négyleveles állapotban a legnagyobb problémát a talajlakó gombák okozzák. A legismertebb kórokozók a Rhizoctonia, a Pythium, a Fusarium, a Sclerotinia és az Alternaria fajok. Ezek a gombák legnagyobb eséllyel a túl nedves, és hűvös környezetben ütik fel a fejüket. Ez ellen a veszélyes betegség ellen a legjobb megoldás a megelőzés. Nem szabad a palánták termesztőközegét túlöntözni, inkább kapjanak kevesebb vizet. Akár az is megengedhető, hogy a talaj felszíne enyhén kiszáradjon. Szintén jó megoldás lehet a fent említett kórokozó gombák ellen bevetni egyfajta biológiai védekezésként a gombapatogén gombákat. Ezek a szervezetek elpusztítják a termesztő közegben a kórokozó gombákat, ezzel megelőzik a palántadőlés kialakulását. Javasoljuk ehhez például a Trifender készítményt, amely tökéletesen vízoldható.

A palánták kiszoktatása és kiültetése

A paprika nagyon érzékeny a hidegre! Ha túl hamar viszed ki az otthon melegéből, a palántáid elpusztulhatnak. Várd meg, míg az utolsó fagyok is kipörögtek, ezután jó eséllyel már kiültethetők a palánták. Ez pedig a kiültetés előtti szoktatás. A palántákat ne tedd ki közvetlen napfénynek, amíg kisebbek, azonban fontos, hogy megszokják leendő lakhelyüket. Így megszokják az időjárást, a szelet és a hőmérsékletet is. Voltaképp nem sokkolod le őket azzal, hogy kikerülnek a szabadba. Alapvető szabály, hogy inkább kicsit szárazabb legyen a talaj, mint, hogy tocsogjon a vízben. Alapvető tény, hogy a paprika a legjobban a megfelelő hőmérsékletű talajban fejlődik. Ehhez a talajnak 10 Celsius felett kell lennie. Mindenképp várd meg, míg a kinti hőmérséklet magasabb lesz: körülbelül április derekától május elejéig érdemes várni, ez a kiszoktatás időszaka. A cserépben történő rendszeres gondozás, trágyázás előnyös lehet a kiültetést megelőzően.

• Hely és talaj: Elsősorban gondoskodnod kell a megfelelő helyről és talajról. A chili paprika föld igénye sem mindegy. Alapvetően a chili paprika szereti a laza, enyhén savas termőközeget.
• Tápanyagellátás: Mikor kiülteted a növényeket, gondoskodj a megfelelő tápanyagellátásról: a mész, a csontliszt, és a szerves komposzt minden esetben jó ötlet lehet.
• Talajtakarást (mulcsozás): A talajtakarást se mellőzd, ugyanis így megkímélheted magad a gyomok elszaporodásától, emellett vizet is spórolhatsz. A vízmegtartás érdekében és a gyomosodás ellen mulcsozd a kiültetett paprika körül a talajt! Ha a talaj takarására voksolsz, figyelj arra, hogy a takaró szellőzzön és áteressze a vizet. A sima fólia nem megfelelő erre, használj agroszövetet.
• Távolság: Ha túl közel kerülnek bár támogathatják egymást, több tápanyagra is van szükségük.
• Virágok eltávolítása: Ha nem bokrosodik eléggé, vagy nagyon megnyurgult a növény, csípd le a korai virágokat! A paprikanövények csak akkor fognak virágozni, ha a növény megerősödött és elég egészséges ahhoz, hogy beindulhasson a termések növekedése.
• Virágzási problémák: A virághullás is gyakori probléma lehet. Ez vagy a túl nagy meleg miatt, vagy a gyökérzetet érő túl nagy hő miatt is bekövetkezhet.

Chili fajták és a termesztés kihívásai

A különböző fajokba tartozó paprikák másképp csíráznak? Bővebben is olvashatsz a különböző fajokról és a chili fajták tulajdonságairól. Az egészséges chili paprika nevelése azért nem olyan bonyolult feladat, ha megvannak a szükséges előkészületek a chili paprika mag csíráztatás során és ha odafigyelsz néhány szükségletre, akkor biztosan nem.

Nincs annál frusztrálóbb a kertészkedésben, mint mikor gondosan, előkészíted a terepet, odafigyelsz a növényre, az mégsem hoz termést. Tovább megyünk: van, hogy a mag sem bújik ki a földből. Gyakori probléma, hogy nem megfelelő a hőmérséklet. A chili paprika trópusi környezetből származik, és melegre van szüksége a csírázáshoz. Ráadásul sok csípős paprika több hőt igényel, mint az édes paprikák. Habár a paprikanövényeknek melegre van szükségük, túlzásba sem szabad esni. Ha ez mégis megtörténik, a mag megsérülhet, és elveszítheti a nedvességet. A paprikamagok gyorsan kiszáradhatnak. Ha az ültetés után nem tartod nedvesen a talajt, különösen száraz időben, a magok gyorsan elveszíthetik csírázási képességüket. A víz szuper, a túl sok víz káros! A növényeknek oxigénre van szükségük a túléléshez, és a túlöntözés elveszi ezt a talajból.

Érdemes otthon termeszteni chilit, mert frissességet és minőséget garantálunk vele saját magunknak, a házi paprika mindig zamatos marad. A jól fejlődő, egészséges növény titka a gondos ápolás és a megfelelő időzítés. A chili paprika termesztése és annak sikere a megfelelő nedves közegen, napfényen és tápanyagokon túl a szerető gondoskodásban is rejlik. Sőt, a chili paprika teleltetése is megoldható. Az egészséges palánta és a sikeres termesztés titkait már tudjuk. Ültess több fajtát: nem biztos, hogy a nagy kedvenced szeretni fogja a környezetet, amelybe ülteted. Sok esetben ajánlják a növény leveleinek ritkítását, hogy a gyökérzet nagyobb lehessen, és a paprika az adott termésekre fókuszálhasson. Akár Jalapeno, akár 7-Pot paprikák, akár Carolina Reaper: minden chilit egyformán szeretünk!

tags: #chili #paprikahoz #tapoldat