Bevezetés a ciszterci rend történetébe és filozófiájába
A ciszterci rend története a 11. századi nyugati szerzetesi megújulási mozgalmakra vezethető vissza. Szent Benedek a 6. század közepén állította össze Reguláját, amely a 8. század végére szinte mindenütt elfogadottá vált a nyugati egyházban. A bencés szerzetesek életének három fő eleme az istendicséret (közösen mondott imádság, zsoltározás, zsolozsma), a közösség és az egyház érdekében végzett mindennapi munka, valamint az egyéni imádságos lelki és szellemi művelődés volt. Az apátot a szerzetesek választották, ő volt a szerzetescsalád feje, akinek Krisztus helyetteseként engedelmeskedtek. Azonban a monostorok megnövekedett jóléte és a világi beavatkozás gyakran zavarta a szerzetesek csendjét és magányát.
A 11. században több szerzetesi mozgalom indult, amelyek a feudális társadalom szorításától akartak szabadulni, visszatérve a szegénységhez, egyszerűséghez és testvéri szeretetközösséghez. Ezek közül a leghatékonyabbnak Cistercium alapítóinak vállalkozása bizonyult. Róbert francia apát 1075-ben Molesme-ben alapított apátságot, de a felhalmozódott adományok miatt 1098-ban húsz társával új monostort alapított Cistercium néven, Dijontól délre 23 km-re. Később Harding István határozta meg Cistercium jövőjét az istentisztelet, a lelkiélet elmélyítése és az apátságok szervezetének kialakítása révén. Az 1119-ben már saját szabályaik voltak, és valószínűleg István apát foglalta össze a Charta Caritatis-ban (a szeretet okmányában) az apátok gyűlése által hozott határozatokat, amely a ciszterci rend alapokmánya lett. Ez az irat biztosította az apátságok közötti egységet a generális káptalanok és a vizitációk előírása által, ugyanakkor kiküszöbölte az elszigeteltséget és a túlzott központosítást. Cîteaux a rend szíve és az egység jelképe lett, de a törvényhozó hatalmat és a fegyelmi intézkedéseket az apátok évenként megtartott gyűlése, a generális káptalan gyakorolta. A távolabbi monostorok apátjai, így a magyarországi apátok is, háromévenként vettek részt a káptalanon.
Az „ora et labora” életeszménye és a ciszterci élet tere
A ciszterciek belső életrendjükben visszaállították az imádság és a munka egyensúlyát, elvetve minden kényelmet és engedményt, amely ellentétben állt a Regula által megkövetelt szegénységgel és egyszerűséggel. Saját kezük munkájából akartak megélni, ezért kezdetben elutasítottak minden olyan jövedelmet, járadékot, tizedet, amelyért nem ők dolgoztak meg. Monostoraikat lakott helyektől távol építették, és gyakran még nem művelt földeket tettek termékennyé. A zsolozsmát mondó szerzetesek (monachi) a mezőgazdasági és házkörüli munkákat csak részben tudták elvégezni, ezért laikus testvéreket (conversi) is felvettek. A konverzusok többnyire írástudatlanok voltak, és az apátságok majorjaiban (grangia), műhelyeiben és az építkezéseknél dolgoztak. Számuk a kezdeti időkben messze meghaladta a monachusokét.
Cîteaux komoly szerzetesi fegyelmére egyre többen felfigyeltek, és új apátságok alapítására volt szükség. 1113 tavaszán La Fertét, ugyanebben az évben Bernát, testvéreivel, rokonaival és barátaival jelentkezett Cîteaux-ba. 1114-ben Pontigny, 1115-ben Morimond és Clairvaux apátságát alapították. Bernát 25 éves korában lett Clairvaux alapító apátja, és szavaival, beszédeivel, leveleivel nagy hatással volt kortársaira. Néhány évtizeden belül a nyugati egyház minden országában alapítottak ciszterci monostorokat. 1129 és Szent Bernát halálának éve, 1153 között 278 új ciszterci apátság létesült, és 32 már fennálló monostor is csatlakozott a rendhez. Az alapítások száma az 1250-es évekig folytatódott, utána ritkult. A 13. század közepén az érdeklődés a koldulórendek felé fordult. A középkorban létesített 736 ciszterci apátság a 16. század elejéig fennállt, bár a szerzetesek száma megfogyatkozott.
A ciszterci templomok a rendi szabályok szerint felesleges és drága díszítésektől mentesen, nemes arányokkal, egyszerűséggel és praktikus elrendezéssel épültek. A templom a monostor leggondosabban megépített része volt, mindig keletelve, latin kereszt formájú alapokon, főhajóval, két oldalhajóval és kereszthajóval. A kereszthajó keleti oldalán kápolnák nyíltak a mellékoltárok számára. Tornyokat nem építettek, csak egy kis fatornyot, az úgynevezett huszártornyot a főhajó és a kereszthajó kereszteződése fölé két kisebb harangnak. A hajó nagyobb részében a konverzusok padjai voltak, akik vasár- és ünnepnapokon részt vettek a szentmisén. A napi zsolozsmát a monachusok nyolc részre osztva mondták el.
A klastrom (kolostor) legtöbbször a templom déli oldalához épült. A ciszterciek apátságaiknak alkalmas helyet a völgyekben találtak, ahol a folyóvizet sokoldalúan felhasználhatták. A klastrom helyiségei egy négyszögű belső kertet vagy udvart körülzáró, oldalt nyitott folyosóról voltak megközelíthetők. A keleti szárnyban volt a sekrestye, a káptalanterem, a beszélő szoba, az átjáró és a közösségi munkaterem. Az emeleten a monachusok hálóterme és a latrina helyezkedett el. A déli szárny közepén az ebédlő (refectorium), a melegedő szoba (calefactorium) és a konyha volt. A nyugati szárnyban a konverzusok laktak. Külön épületben kapott helyet a betegek háza (infirmarium). A monostor belterületét fallal (praecinctum) vették körül, ahol kapuház, vendégház (hospitale), kápolna vagy kisebb templom, valamint műhelyek (malom, kovácsműhely, sütőde, sörfőzde) és gazdasági épületek voltak. A konverzusok nagy része a majorokban lakott és mezőgazdasági munkát végzett, virágzó gazdaságot teremtve. A 13. század második felétől azonban a konverzusok száma megcsappant, és a birtokok nagy részét bérbe adták. A szerzetesek húst nem fogyasztottak, így nagy jelentősége volt a halgazdaságnak, de juh-, gyapjú-, bor- és gyümölcstermeléssel, sólepárlással és más ágazatokkal is foglalkoztak.
A Zirci Ciszterci Apátság története és fejlődése
A zirci ciszterci apátságot III. Béla Árpád-házi magyar király alapította 1182-ben, amely azonban csak fia, Imre uralkodása alatt készült el. A szerzetesek Clairvaux-ból érkeztek, ahol 30 évvel korábban Szent Bernát volt az apát. A Bakony szíve, az egykori királyi udvarháznak is otthont adó Zirci medence kiváló hely volt a világtól elvonulni vágyó szerzetesek számára. A középkori apátság épülete késő román és korai gót stílusban épült. Az épületegyüttes a mai apátság és az arborétum között helyezkedett el, alapjainak egy része megtekinthető az arborétum felől megközelíthető romkertben. A 13. században a zirci apátok 18 alkalommal kaptak megbízást a rendi generális káptalantól és 33 alkalommal a pápáktól rendi vagy egyházi ügyek intézésére, így 1276 körül Árpádházi Margit életszentségének kivizsgálására. 1232-ben szerzeteseket küldött a gotói monostor benépesítésére. Néhány apát és szerzetes neve azt mutatja, hogy még a 14. század második felében is voltak francia szerzetesek. Birtokai túlnyomórészt a Bakonyban és környékén feküdtek, jelentős jövedelme volt a győri vám egyharmada.
A 16. században, a török hódoltság idején a szerzetesek elmenekültek, Zirc a környező bakonyi falvakkal együtt elnéptelenedett, az apátság épülete pusztulásnak indult. 1538 előtt elnéptelenedett, oklevelei és tárgyi emlékei elenyésztek. Miután 1552-ben Veszprém török kézre került, Zircen 150 évre a falu is lakatlanná vált. A templom boltozata beomlott, de falai 1732-ig álltak, utána lebontották és köveit elhordták az új apátsági templom építéséhez. Az 1912-13. évi ásatások szerint a háromhajós templom 56 méter hosszú volt kereszthajóval és abban két-két kápolnával. Ma csupán a főhajó egy emléknek meghagyott pillérkötege látható. 1538-ban világiak, 1609-ben világi papok kapták meg az apátság birtokjogait. 1659-ben került vissza a rendhez, a lilienfeldi apáthoz, aki sikertelen visszaállítási kísérlet után 1699-ben a sziléziai Heinrichau apátjára ruházta. 1814-ig a heinrichaui apátok Zirc apátjai is voltak. Az ő érdemük, hogy Zirc ismét felépült, és ezzel megteremtették a későbbi magyar ciszterci élet előfeltételeit.
Az újjáépítés 1727-ben kezdődött, a barokk monostor és templom falaiba a középkori épületek köveit is beépítették, csupán egyetlen pillérköteget hagytak meg emléknek eredeti helyén, a mai Köztársaság úton. 1727-33-ban elkészült az új kolostor, 1732-52-ben az új apátsági templom, 1770-ig barokk berendezése. 1750-ben a konvent elérte a 12-es létszámot, élére perjel került. Az apátság bakonyi és Fejér megyei birtokain a ciszterciek földművelő lakosságot telepítettek, templomokat, plébánia-házakat és iskolákat építettek, ellátták a falvak népének lelkigondozását. 1802-ben a helytartótanács a zirci apátságot Heinrichautól függetlennek nyilvánította, 1814-ig kormányzó perjel, azután apát állt a konvent élén. A már korábban Pásztó révén átvett egri gimnázium mellett 1813-ban elvállalta a székesfehérvári és pécsi egykori jezsuita gimnáziumok fenntartását és ellátását. Ekkor lett a magyar ciszterciek sajátos feladata az ifjúság tanítása és nevelése. Zirc megmaradt központnak, de egyre több rendtag költözött a gimnáziumokhoz csatlakozó rendházakba. 1878-ban a zirci apát megkapta a szentgotthárdi apátságot is, és annak fejében elvállalta a bajai gimnázium fenntartását. 1912-ben a budapesti Szentimre-városban tanítani kezdtek az 5. ciszterci gimnáziumban. 1866-tól Zircen működött a rend hittudományi főiskolája, 1889-től Budapesten az egyetemi tanárképzés tanulmányi intézete, a későbbi Bernardinum.
Az apátsági épületegyüttes több szakaszban, folyamatosan bővítve épült, ma is látható formáját a 20. század elején nyerte el. A zirci apátok sorából kiemelkedik Villax Ferdinánd (1784-1857), az ő nevéhez köthető az épületegyüttes déli és nyugati szárnyának, az apáti- és királyi lakosztályoknak, a műemlék könyvtárnak és a Vörös-tornynak a megépítése, valamint az angolkert kialakítása is. Regnálásának ideje az apátság és Zirc egyik legfényesebb korszakának tekinthető.
A zirci Nagyboldogasszony templom építése 1732-ben kezdődött, felszentelésére 1752-ben került sor. Különleges értéket képvisel az 1745-ben készült oltárkép, mely a kor kiváló művészének, Franz Anton Maulbertschnek az alkotása. A monostor egykori narancsházában 2013 óta látogatóközpont működik, ahol a vendég bepillantást nyerhet a ciszterci rend múltjába és jelenébe, az itt élő szerzetesek mindennapjaiba. A Habsburg Birodalom területén, az apátsági épületekben szokás volt olyan lakosztályok kialakítása, amelyek az adott monostorba látogató uralkodó és hozzátartozói, vagy esetleg más nemes vendégek méltó fogadására szolgáltak. Ebből a célból készült a zirci apátság királyterme is 1844 és 1846 között, az épületegyüttes impozáns nyugati szárnyával és a főhomlokzattal együtt. Az úgynevezett Vöröstorony - amely nevét a felfelé vezető, vörösmárványból készült csigalépcső után kapta - 1847-ben, a királytermet és a műemlék könyvtárat is magába foglaló nyugati szárny megépítése után készült el. A tornyot felkereső látogatók Zirc városának legcsodálatosabb panorámájában gyönyörködhetnek - akárcsak a szerzetesek közel két évszázaddal ezelőtt, amikor a Veszprém felől közeledő Ferenc Józsefet és kíséretét figyelték innen 1852-ben. Az apátság könyvtára közel 65 000 kötetből áll. A gyűjtemény egy részét még a 18. századból érkezett heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. A számos ősnyomtatványon, könyv- és folyóirat ritkaságon túl a könyvtárterem intarziás berendezése - amely a Wilde testvérek alkotása - is rendkívüli értéket képvisel. Az apátság épületében található a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállítása is. A Zirci Apátság 2015-ben indította útjára - többszáz éves hagyomány alapján - a zirci sörfőzdét, amely az épület alaksorában kapott helyet.
A rend nehézségei és újjászületése
A 14-15. században sok megpróbáltatás érte a ciszterci apátságokat. Franciaországban a százéves háború során számos apátságot feldúltak és kifosztottak. Az egész Európán végigsöprő nagy pestisjárvány (1347-52) a kolostorok lakóit megtizedelte. A nyugati egyházszakadás (1387-1417) a ciszterci rendet is két részre szakította. A huszita hadak Csehországban és a szomszédos tartományokban 1419 és 1436 között közel 30 apátságot dúltak fel.
XI. Pius 1923-ban rendezte a hazai ciszterciek egyházjogi helyzetét, felállította a Ciszterci Rend Zirci Kongregációját. 1928-39 között Budapesten, Baján, Pécsett és Székesfehérváron a rend új gimnáziumokat építtetett. A kolozsvári egyetem teológiai karán tanuló 18 kispap 1944. október 8-án 2 tanárral Zircre menekült, ahol folytatták a tanévet. Az 5 ötödévest 1944. december 10-én a veszprémi börtönben Mindszenty József szentelte pappá. 1945. április 4. után visszatértek Kolozsvárra. 1948. június 16-án az összes egyházi iskolával együtt a ciszterciek gimnáziumait is államosították. 1950. júniusban a kongregációnak 191 örökfogadalmas pappá szentelt, középiskolai tanár tagja, 35 növendéke és 12 novíciusa volt. 1950. szeptember 7-én a rend hazai működését az állam betiltotta.
A rendszerváltást követően, 1990-ben indult újra a szerzetesi élet és szép lassan megkezdődhetett az épületegyüttes felújítása is. 1990-2007 között lépésről lépésre visszakapták az apátság épületét és helyreállították a szerzetesi életet. Zirc ismét a magyar ciszterciek központja. Intézményei: Budapesten a Budai Szent Imre Gimnázium, Egerben a Gárdonyi Géza Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Pécsett a Nagy Lajos Gimnázium és Kollégiuma, Székesfehérváron a Szent István Gimnázium, Zircen a Szent Bernát Idősek Otthona. A templomot 1995 és 2005 között, a főhomlokzatot és a díszudvart 2011 és 2013 között újították fel.
A jelenlegi helyzet és kihívások a Zirci Apátságban
A Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Dikasztériuma 2023. május 15-én kelt dekrétumával, a fenntartott intézményekben felmerült nehézségek orvoslására és a szerzetesi élet segítésére Mauro-Giuseppe Lepori ciszterci generális apátot pápai biztosnak nevezte ki a Zirci Ciszterci Apátság élére. Segítségére társbiztosként Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapátot és Horváth Olga kismarosi apátnőt rendelte. A pápai biztos és segítői kérik a Zirci Ciszterci Apátság minden szerzetesének és minden munkatársának segítő támogatását, hogy az Apátság és intézményei biztonságos működését előmozdíthassák.
Ősz 2019! - Látogatás a Zirci Ciszterci Apátságban
A Vatikán a zirci pénzügyek visszásságaira kíváncsi, és az apátság gazdálkodását egy nemzetközileg jegyzett könyvvizsgáló céggel világíttatná át. A helyzet annyira súlyos, hogy Bérczi L. Bernát apátot nemcsak az apáti, de a zirci plébánosi teendői alól is mentesítették, sőt a zirci kongregációhoz tartozó dallasi apátságba „száműzték”. A zirci templomban szolgáló többi ciszterci papot is áthelyezték. A Válasz Online szerint a kifelé mutatott sikeresen vállalkozó, iskolákat menedzselő magyarországi ciszterci kép nagyon nem felelt meg a belső valóságnak.
Az elmúlt években többen kiléptek a ciszterciektől, egy tragikus haláleset is történt, újak nem jönnek, és a szerzetesi közösségnek lassan kevesebb aktivizálható tagja van, mint gimnáziuma. Pedig egy klasszikus tanítórend nyilván nem arról ismerszik meg, hogy sem szerzetes iskolaigazgatókat, sem paptanárokat nem tud kiállítani - miközben a pénzügyi-vállalkozási kérdésekhez (nem egyszer milliárdos tételek elosztásához) viszont nagyon akar érteni.
A portál szerint egy szerzetesrend kétféleképpen viszonyulhat a birtokában lévő oktatási intézményekhez: üzemeltetői-működtetői, vagy fenntartói hozzáállással. A zirciek a források szerint nem így működtek, hanem a vezetők totális szereptévesztésbe esve nem foglalkoztak azzal, hogy a rend egy ideje már képtelen a fenti kettősből az előbbi szerepkör betöltésére. A Ciszterci Iskolai Főhatóság megdöbbentő magabiztossággal tartotta vissza egy-egy iskolájától az állam által biztosított támogatások egy részét (ezzel veszélyeztetve akár a kréta és vécépapír szintű beszerzéseket), illetve elvonta egyes intézmények saját - terem- és tornacsarnok-kiadásból származó - bevételeit. A Válasz Online tud olyan ciszterci gimnáziumokról, amelyeknek a zirci vezetés akár évente százmilliós nagyságrendben nem adta oda a nekik szánt állami támogatást. Az így lecsippentett pénzeket a rend nevelési alapjába forgatták vissza, de emellett furcsa, hogy a ciszterciek hatalmas veszteségeket termelő kirakatvállalkozásokat is fenntartottak (ilyen például az éves szinten több tízmilliós veszteséget generáló sörfőzdéjük), és egyelőre nem tudni, hogy ezeket az évről évre kiújuló lyukakat milyen forrásokból tömték be. Zirc azt sem hagyta, hogy az oktatási intézmények saját épületeik bérbeadásával segítsék ki magukat a szorult helyzetükből, mert az ebből származó pénzeket is magához vonta a rend.
Idén március 15-én Drabos Erik Kasszián, a Familiare Társadalomszervező Központ igazgatója Rétvári Bence KDNP-s belügyminiszter-helyettes kezdeményezésére kapta meg a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatát. Drabos az elmúlt 10-12 évben a ciszterci rend legbefolyásosabb háttéremberévé nőtte ki magát, ő a rendi vállalkozások cégjogi képviselője, illetve a zirci apátság gigaberuházásainak - például a Szent Imre Gimnázium sportcsarnokának - közbeszerzési kapcsolattartója. Drabos 2011 óta igazgatóként is jelen van a Familiare Társadalomszervező Központban, amely a Válasz Online szerint az egyik legrejtélyesebb ciszterci „képződmény”. A könyvelése titkos a külvilág számára, és a portál úgy véli, hogy a Familiare az állam és az egyház összefonódásának egyik legfőbb bizonyítéka.
A Familiare több furcsa ingatlanügyben is megjelenik. 2012-ben az Országgyűlés úgy rendelkezett, hogy a Drabos-féle Familiare ingyen kapjon meg egy állami tulajdonban lévő, a Balaton-parttól egyutcányira lévő siófoki telket (Deák Ferenc sétány 41.) - kifejezetten „szociális, kulturális, oktatási és hitéleti célokra”. Öt évvel később egy kormányhatározat további közel 610 millió forint ingyenpénzt rendelt ugyanehhez az ingatlanhoz, hogy úgynevezett családos központ épüljön rajta. A Familiare aztán már apartmanház-kivitelezésre írt ki tendert, melyet egy LTV Interior nevű kft. nyert meg. A cég jogelődjét Rétvári Bence-féle váci egyéni választókerület egyik KDNP-s motorja, Lukács Balázs alapította, és ma is az ő testvére vezeti. Tehát a Familiarénak szociális, kulturális, oktatási és hitéleti célokra adott ingyentelken a családos központra adott ingyenpénzből épített piaci alapon működő, jelenleg Szent Bernadett Családi Apartmanház néven futó szállodát egy KDNP-közeli kft. A Drabosékkal megértőbbek szerint időnként szociális célokra is használják az épületet, sőt tavaly ukrán családoknak is adtak itt menedéket, bár tény, hogy az apartmanba jelenleg is lehet szállást foglalni a Booking.com-on keresztül.
A portál röviden beszámol egy a Familiaréhoz köthető másik ingatlanügyről is. Eszerint Drabos egy világi szervezetét, a Magyar Vezetőképző Alapítványt 2021 februárjában bevitte a Familiaréba, tehát egyházi tulajdonba helyezte, majd négy hónap múlva kivette onnan. Ezen négy hónap pedig a Válasz Online anyaga szerint elég volt arra, hogy az alapítvány egyházi jellegéből fakadóan ingyenesen és illetékmentesen kapott az államtól diákotthoni célokra egy XI. kerületi, Aga utcai kutatóintézeti központot - majd közel 1,8 milliárd forintnyi közpénzt is a felújításra. A döntés kimondását követően az alapítvány gyorsan el is vesztette egyházi jellegét.
Az igazgatók időnként úgy beszéltek a ciszterci iskolákban dolgozókkal, mintha az iskolának lenne rendje, nem pedig a rendnek iskolája. A központban a felgyülemlett forrásokat a rend nevelési alapjába folyatták, tehát azok végső soron oktatási célokat szolgálnak. Az úgymond bővelkedő iskoláktól elvesznek - és az így lecsípett összegekből a szegényebb (egri vagy pécsi) intézmények részesülnek. A Vatikán eljárása egyértelműen a ciszterci intézményekben dolgozók panaszai alapján indult - és Róma tanúvallomásokat, sok-sok adatot is bekért a „gyanúsításközlés” előtt. A mélyebb nyomozás aztán most, az apát felfüggesztésével kezdődött, a következő hónapokban pedig - az említett auditor cég bevonásával - a belső könyvelés és gazdálkodás átvilágítása van soron. A kormányzat három típusú forrást biztosít a felekezeti intézményeknek: átlagbéralapú költségvetési hozzájárulást a tanárok illetményéhez, működési pénzt a tanulók létszáma alapján, valamint úgynevezett egyházi kiegészítő támogatást. Vannak olyan ciszterci gimnáziumok, amelyeknek a zirci vezetés akár évente százmilliós nagyságrendben nem adta oda ezt a kiegészítő tételt. Ennek a pénzvisszatartási gyakorlatnak az lett az eredménye, hogy napi kihívásokkal küzd egy-két elitiskola. A cisztercieknél az is bevett gyakorlattá vált - az egyházi kiegészítő támogatás részbeni „lenyelése” mellett -, hogy az iskolai ingatlanok bérbeadásából származó tényleges piaci bevételeket is elvonta a rendi központ. Zirc főleg a szerzetesközösség legnevesebb egységét, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumot „büntette”, amely nemrég gigantikus sportcsarnokot kapott az udvarára az államtól. Az iskola remélte, hogy ha már nemigen kapja meg a neki járó egyházi kiegészítő támogatást az apátsági központtól, s ha már kénytelen elviselni az eredeti neobarokk gimnáziumépülettel konkuráló betonszürke sportkomplexumot érő esztétikai bírálatokat, legalább a testmozgásra, rendezvényekre, esküvőkre alkalmas új terek esti vagy hétvégi piaci hasznosításából lesz némi saját bevétele. Nem lett. A „ciszterci közösségi működés” jegyében Zirc ezeket a bérbeadási bevételeket is magához rendelte.
A Zirci Ciszterci Apátság apátjai
A Zirci Ciszterci Apátság története során számos apát vezette a közösséget, akiknek munkája és döntései nagyban befolyásolták a rend és a régió életét.
Középkori apátok
A zirci apátság első ismert apátja Joannes Lemovicensis volt (1208-18). Őt követte Guido (1221) és J… (1226). A 13. században Jacobus (1249) és S… (1259) neve is felbukkan. Később Gregorius (1287), majd Jacobus (1290-1332) vezette a monostort, akinek regnálása idején Joannes (1327) és Stephanus (1332) is említésre kerül. Odo (1332-65) hosszú ideig volt apát, majd Egydius (1366) és Alardus (1369-71) követte őt. A 14. század végén Joannes (1374-75) és Nicolaus (1380-96) irányította az apátságot. A 15. században Conradus (1406), Andreas (1415-33), Leonardus (1437), Blasius (1448), Petrus (1450), Nagyváthi Péter, Dionysius (1462), majd ismét Nagyváthi Péter (1464-89) szolgált apátként. A 15. század végén és a 16. század elején Matthaeus (1499-1502), Maglódi Miklós (1513) és Ettwes Ferenc (1519) (győri egyházmegyés pap) töltötték be az apáti tisztséget.
Világi adminisztrátorok és ciszterci szerzetesek
A török hódoltság idején az apátság elnéptelenedett, és világi adminisztrátorok irányították annak birtokait. Közülük említésre méltó Monoszlay Mihály (1609), Bolerázy István (1616), Bőjthe Miklós (1638), Káldy Mihály (1640), Gorup Ferenc (1641) és Héderváry János br. (1647-59). A rend 1659-ben kapta vissza az apátságot, ekkor Újfalusy Márton (1660-78) ciszterci szerzetes vezette.
Lilienfeldi és Heinrichaui apátok
Később lilienfeldi apátok irányították a zirci monostort, mint Matthaeus Kollweis (1678-95) és Sigismund Braun (1695-99). 1699-ben a sziléziai Heinrichau apátjára ruházták át az apátság irányítását. A heinrichaui apátok közül Henricus Kalert (1701-02), Tobias Ackermann (1703-22), Anthonius Niklas (1723-24), Gregorius Regnard (1725), Geradus Wiesner (1732), Candidus Rieger (1749), Constantinus Haschke (1763), Marcus Weltzel (1778) és Constantinus Gloger (1793) voltak Zirc apátjai is. Az ő érdemük, hogy Zirc ismét felépült, és ezzel megteremtették a későbbi magyar ciszterci élet előfeltételeit.
Pásztói, Pilisi és Szentgotthárdi apátok
Az apátság függetlenedése után pásztói és pilisi apátok vezették a konventet. Dréta Antal (1814-23) volt az első kormányzó perjel, majd apát. Őt követte Villax Ferdinánd (1826-57), akinek regnálása az apátság egyik legfényesebb korszakának számít. Később Rezutsek Antal (1858-79) volt az apát. A pilisi, pásztói és szentgotthárdi apátok között találjuk Supka Jeromost, Vajda Ödönt (1891), Békefi Remiget (1911), Werner Adolfot (1924) és Endrédy Vendelt (1939-50, †1982).
A rend újjáéledése utáni apátok
A rendszerváltás után, 1990-ben indult újra a szerzetesi élet Zircen. Bérczi L. Bernát atyát 2018. július 13-án választotta meg a szerzetesközösség hat évre a monostor apátjává. 2018. szeptember 15-én, a Fájdalmas Szűzanya emléknapján végezte Mauro-Giuseppe Lepori generális apát Bérczi L. Bernát zirci apát benedikálását. A mindenkori zirci apát egyben a Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának prézes apátja, így Bernát apát egyúttal ezt a szolgálatot is ellátta. Azonban 2023 májusában a Vatikán pápai biztosnak nevezte ki Mauro-Giuseppe Lepori ciszterci generális apátot a Zirci Ciszterci Apátság élére, és ezzel egyidejűleg azonnali hatállyal felfüggesztették Bérczi L. Bernát apátot.