Még egy kicsit nyár van, de nagyjából kettőt kell pislogni, és itt van a tél, meg persze a disznóvágások ideje. A kolbászkészítés szorosan kapcsolódik a disznóvágáshoz, hiszen nagy mennyiségű hús és szalonna, meg persze természetes sertésbél szükségeltetik hozzá. A disznóvágás és a disznótor időszaka klasszikusan a tél, a november és március közti hideg hónapok, és ennek nem csak praktikus okai vannak. Kolbászkészítés során hideg hússal a legjobb és legkönnyebb dolgozni, de emellett a hideg idő segít abban is, hogy a feldolgozott hús ne induljon olyan hamar romlásnak, mint mondjuk tenné azt a nyári kánikulában. Egy disznóvágás a régi időkben egy család szinte teljes évi élelméről gondoskodott, kezdve a friss húsoktól, szalonnáktól a füstölt sonkákon, a sertészsíron át egészen a kolbászokig, melyek a legtovább, a leghosszabb ideig kibírták. Sőt, egy-egy darab mondhatni rituális jelleggel a következő vágás elején, egy évvel később került felszelésre, fogyasztásra. A kolbász végigkísérte és még ma is végigkíséri a mindennapokat, meghatározza a magyar konyhát, a magyarok étkezési szokásait.
Nem hiába népszerű annyira a kolbász, és nem véletlen, hogy a két legismertebb fajta, a csabai és a gyulai is hatalmas rajongótábort tudhat magának. Alig 15 kilométerre fekszik egymástól Gyula és Békéscsaba, mégis hazánk két leghíresebb kolbászféléjét nevezték el a szomszéd városokról. Kevesebb mint húsz kilométer. Ennyi választja el Békéscsabát és Gyulát egymástól. Mégis úgy gondolunk rájuk, mintha két külön világ lenne. Legalábbis egy szempontból biztosan: van a gyulai és van a csabai kolbász. Összeszedtük, mit érdemes tudni az eredeti gyulai és csabai kolbászokról, amelyek nemcsak egyszerű hentesáruk, hanem hungarikumok is. Mind a csabai, mind a gyulai kolbász Hungarikum, és mindkettő 2013-ban, egyszerre kapta ezt a kitüntetést.
A Jó Kolbász Alapjai: Hagyomány és Szakértelem
A jó kolbászhoz nem kell sok dolog: legyen benne friss, jó hús (bármilyen konc megteszi, csak legyen rendesen megtisztítva), szalonna, hogy megadja a zsírosságot, a só és a jó minőségű paprika elengedhetetlen, és innen lehet menni felfelé. Örülünk, ha van benne bors, kömény, ha van benne fokhagyma, de csak ésszel, mert a mócsingnál csak a pusztító fokhagymaíz kiábrándítóbb, ha már húst akar az ember. A fűszer fontos. Mizsei János, a MÁK Bistro séfje szerint a jó kolbászhoz csak jó alapanyag, megfelelő technológia, a megfelelő zsír-hús arány (60% húsra és 40% zsírra esküszik) és jó fűszerezés szükséges. Hagyományosan a kolbászok sertéshúsból készülnek, de töltöttünk már báránykolbászt, vagy például egy kicsit keletiesebb kacsakolbászt is. Ha sertésből készítjük, akkor sertéslapockához füstölt hátszalonnát keverünk, mert annak feszesebb a szerkezete és magasabb az olvadáspontja, mint egy hasaalja szalonnának. Mindkettőt daráljuk, de a húst és a szalonnát is két különböző méretre: egy durvábbra és egy finomabb állagra. A fűszerezés olyan, amilyenre akarja az ember: lehet a klasszikus, jó minőségű paprikával, köménnyel, fokhagymával, de itt is lehet variálni az ízekkel, például római köménnyel, füstölt paprikával vagy sült fokhagymával. Mizsei szerint a húsok inazása elengedhetetlen, mert könnyebben fogyasztható, esztétikusabb (nem kell bogarászni a mócsingokat) és a feldolgozást is segíti. Van, aki sertéshálóba tölti a kolbászt, van aki juhbélbe, és vannak a hagyományosabbak, amiket vékony- vagy vastagbélbe töltenek. A kolbászkészítés a Dél-Alföldön jellemző leginkább, a gyártó cégek csaknem 60 százaléka található itt, így nem meglepő, hogy ez a két fajta nagyon ismert.
A Gyulai Kolbász Története és Gyártása
A gyulai kolbász története 1868-ban indult, amikor a városban megépítették az első közvágóhidat. A 19. század végére már elindult a kolbászgyártás. Ifj. Balog József házi gazdaságából kikerült kolbász készítményeit már Európa-szerte ismerték. 1882-ben Balogh József nyitotta meg gyulai szatócsüzletét, ahol saját készítésű házi kolbászt, szalonnát és disznósajtot árusított. Kezdetben főleg a közeli laktanyában állomásozó huszárzászlóalj megrendeléseinek tett eleget. Később azonban a termékei eljutottak pesti sógora fűszerüzletébe, sőt, Párizsba is küldött egy barátjának. Az első áttörést ifj. Balog József érte el az 1910-es Brüsszeli Világkiállításon, ahol aranyérmes lett a kolbászával. A nagyüzemi kolbászgyártás azonban már Stéberl András aranykoszorús hentesmester nevéhez fűződik, aki a kolbászkészítés művészetét Balogh József műhelyében tanulta meg, ahol segédként dolgozott az 1910-es évek elejéig. 1914-ben Gyulán saját üzletet és kisüzemet nyitott, amely tíz évvel később már 70 munkást foglalkoztatott. A 20. század elején Stéberl András gépesítette a gyártást. Néhány év elteltével már több földrészre exportálta a gyulai hentesáru készítményeket. Anyagi helyzete megengedte, hogy fejlesszen, új, korszerű üzemet létesített, füstölővel, hűtőházzal, raktárakkal. A siker sem maradt el, 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításon a mester „kis páros gyulai kolbásza" Arany Diplomát nyert.
1934-ben Párizsban elfogyott az összes gyulai. Mindez nem lett volna baj, ha az eset nem a Brüsszeli Világkiállításra igyekvő Stéberl Andrással, a gyulai kolbászüzem tulajdonosával esik meg, akinek a nemzetközi megmérettetésre szánt termékét valósággal „felzabálták” a szintén a jeles eseményre tartó más nemzetek kereskedői, küldöttségei. Az emlékezet szerint Stéberlék ekkor visszajöttek Gyulára, és a következő évben már kellőképpen nagy mennyiségű áruval felszerelkezve érkeztek a belga világkiállításra, ahol zajos sikert arattak. Közben mások is megpróbálták kolbászokat forgalmazni a Stéberl név alatt, így 1930-ban Stéberl védjegyként is bejegyeztette a használt címkét. A Gyulahús Kft. honlapján olvasható, hogy saját hizlalótelepén tenyésztett sertéseket 1938-tól már új, nagyobb gyárában dolgozták fel munkatársai. Stéberl-féle húsüzem államosítása után a kolbászüzem Gyulai Húsipari Vállalat néven, idényjelleggel működött tovább. A háború alatt lerombolt gyárat 1948-ban államosították, és beolvasztották a Békés Megyei Húsipari Vállalatba. Az eredeti gyár mellett, amely éveken át működött, 1978-ban átadták a régió egyik legnagyobb beruházásaként épült új húskombinátot. A komplex nagyüzem, a Gyulai Húskombinát 1978-ban kezdte meg működését. Az iparban itt valósult meg először, hogy a vágóhíd mellé feldolgozóüzemet is telepítettek. Az új, korszerű létesítmény lehetővé tette a szárazkolbászok mellett új termékféleségek, töltelékes áruk piacra vezetését. A szocialista mintavállalatot 1992-ben Gyulai Húskombinát néven részvénytársasággá alakították át. A nagyvállalat, amely mintegy 1200 alkalmazottat foglalkoztat, széles körű húsipari tevékenységet végez, és például az őshonos Mangalica sertésből készült termékeket is gyárt. Gyula város büszkesége, a Stéberl-féle húsüzem ma is eredeti helyén, a Béke sugárúton áll - szinte a belvárosban. Az államosítást és a privatizációt is túlélte a gyár, 2013-ban pedig Gyula város vezetése elhatározta, hogy megmenti a híres márkát és a munkatársakat is. Sőt, mi több! A Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének köszönhetően mi is bepillanthatunk a gyulai húsipar történetébe. Az egykori vágóhíd egyik épületében működik ugyanis az a kedves magánmúzeum, melynek fenntartói a szakma legelkötelezettebb képviselői. A szakma és a közös pillanatok szenvedélyes szeretete mutatkozik meg a három szobányi kiállításon, melyet lelkes és felkészült vezetőkkel nézhetünk végig. Mire a látogatás végére érünk, már tudni fogjuk: a gyulai kolbász titka nem csak az összetevőkben, hanem a múltjában is rejlik! A Gyulai kolbász gyártása ma is az eredeti helyszínén történik, hagyományos technológiák alkalmazásával bükkfával, füstön füstölik és érlelőben szárítják.
A Csabai Kolbász Fejlődése és Jellemzői
A csabai kolbász szintén a 19. század végén jelent meg, de a két világháború közti időszakig csupán jellegzetes háziipari termék volt. A csabai kolbász Békéscsabáról és környékéről származó jellegzetes háziipari termék. Eredete a gyulaihoz hasonlóan a 19. század végére tehető, de igazán híressé a két világháború között vált, amikor Békéscsabán már nem csak otthoni körülmények között, hanem 40-50 hentes is készítette. A környékre vélhetően az ide települő szlovákok hozták el a receptjét. Régen ráadásul olyan nagy becsben tartották a paraszti házaknál, hogy csak az étkezések után kaptak be belőle néhány karikát. Valójában csak a 20. század eleje óta tartottak errefelé annyi sertést, hogy a húsfeldolgozás számottevővé váljon, de aztán gyorsan teret nyert, az 1930-as években pedig már országos hírű volt a csabai kolbász, amit sokan akartak utánozni, így a helyi ipartestület kezdeményezte a termék védjegy alá emelését.
Az 1950-es években kezdődött meg a nagyüzemi termelése a Békés Megyei Húsipari Vállalat orosházai telephelyén csabai csípős elnevezéssel. Nagyüzemi gyártását az ötvenes években az Orosházi telephelyén lévő Békés Megyei Húsipari Vállalat „Csabai csípős” név alatt indította el, és a hatvanas-hetvenes években már Békéscsabán, Gyulán és Budapesten is előállították. A mai napig jellemző, hogy a csabai kolbászt főként hentesek, hentesdinasztiák készítik, míg a gyulai kolbászt ipari mennyiségben állítják elő. A tradicionális Csabai által gyártott kolbász a szakértelem, a történelem, és az ideális földrajzi adottságok egyedi kombinációja. Békéscsabán a kolbászkészítés a XIX. századra vezethető vissza. Ekkor alakult ki a kolbász jellegzetes ízvilága, karakterisztikája. Életteli színeit a paprika, és a tradicionális füstölés adja meg. Az évszázados hagyományt és szakértelmet az 1977-ben alapított Csabai üzem viszi tovább. A kolbászokat a mai napig egyedi módon, valódi bükkfa parázson füstöljük. Ez adja meg a Csabai kolbász összetéveszthetetlen ízét, teltségét és aromáját. A megújulás a Csabait is elérte, ami új, friss lendületet hozott a márka életébe: így lett a régi Csabahús névből egyszerűen Csabai. Na meg persze azért, mert egy igazi kuriózumot hazánkban már senkinek sem kell újra bemutatni! Mi így készítjük a kolbászt. A békéscsabai kolbászkészítés több mint 100 éves múltra tekint vissza, ezt az évszázados hagyományt és szakértelmet visszük tovább. A kolbászokat a mai napig egyedi módon, valódi bükkfa parázson füstölik. Ez adja meg például a Csabahús-kolbász összetéveszthetetlen ízét, teltségét és aromáját.
Két Hungarikum, Két Külön Világ: A Csabai és Gyulai Kolbász Különbségei
A kétféle kolbász között van néhány fontos különbség: mindkettő paprikás kolbász. A csabai és a gyulai kolbász közti legfőbb különbség a fűszerezésben rejlik. A csabai ízét a sok-sok pirospaprika határozza meg, illetve jellemző még rá a kömény, addig a gyulaiban nem ilyen hangsúlyos a fűszerpaprika, ellenben kerül bele bors, ami teljesen hiányzik a vetélytársból. Ugyan mindkét kolbász paprikás, de a csabai sokkal több pirospaprikával készül, és kömény is kerül bele, szemben a gyulaival, amihez borsot adnak. A csabai mindig csípős, csak köménnyel készült, míg a gyulai borssal. Mára ez lett a csabai kolbász egyik védjegye, hogy nem fűszerezik borssal. Ha borsot tesznek bele, már nem lehet hivatalosan csabai kolbász! Sokan furcsállhatják, hogy bors kerül a kolbászba, de pont ez az a fűszer, ami hosszú ideig meghatározta, az erejét adta a kolbásznak. A XIX. század elején azonban előfordult, hogy nem jutott bors Magyarországra, fűszerezni pedig mégiscsak kellett valahogy, így került a helyi termesztésű, erős fűszerpaprika a kolbászba, és ennek köszönhetően jött létre a sokak által kedvelt csabai kolbász. Az Eredetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság honlapjáról kiderül, hogy a csabai kolbászt korábban borssal fűszerezték, de az 1809-es angol háborús blokád miatt a bors nem volt elérhető hazánkban, így a helyiek a saját termesztésű erős paprikát használták hozzá.
Nagyobb különbség a két kolbász átmérője. Szintén különbség még a két kolbász vastagsága, a gyulai kolbász átmérője ugyanis kisebb, mint a csabaié. A gyulait sertés vékonybélbe (30-35 mm) töltik, a csabait pedig hagyományosan kuláréba, vagyis sertés vastagbélbe (40-55 mm) töltik. A gyulai páros kolbász, a csabai egyszálas és kissé vastagabb. Ezzel szemben a gyulai keskenyebb, egyenletesebb. A csabai kolbászt egyenetlen mérete miatt sokan inkább vastagkolbászként ismerik és szalámi helyett is ezt fogyasztják. Átmérője pedig változó, aszerint, hogy ki készíti. Eltérés mutatkozhat még a felhasznált sertéshúsok fajtája, a fűszerek mennyisége, a bél típusa, a füstölés és az érlelés során is, és ezek kapcsán még csabai és csabai, gyulai és gyulai között is lesz különbség. A régió gasztronómiai kínálata amúgy is jelentős: a soknemzetiségű vármegyében a magyar mellett szlovák, román, német, cigány és szerb specialitásokat is találunk.
Így készül a Gyulai Extra Erős Kolbász
Az Eredetvédelem Jelentősége és a Minőségi Garancia
A gyulai és a csabai kolbászok eredetvédett termékek, még a Hungarikumok Gyűjteményébe is bekerültek, úgyhogy nagyon büszkének kell rájuk lennünk. Egy ilyen minősítés után feltételezhető, hogy a gyártásra vonatkozó szabályozások kikötik, hogy minden gyulainak és csabainak nevezett termék ugyanolyan magas minőségben kerüljön a fogyasztó elé. Két csillaggal. 2010-ben az Európai Bizottság Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) védjegyhasználatát engedélyezte a gyulai és a csabai kolbász számára. 2013-ban a gyulai kolbászt szakmai grémium beválasztotta a Hungarikumok Gyűjteményébe. 2015-ben a brüsszeli Nemzetközi Íz és Minőség Intézet (iTQi) által kiírt minősítő teszten a gyulai kolbász 2 aranycsillagos minősítést ért el. A Csabai kolbász híres Hungarikum, amely nem csak az adott régió, hanem az egész ország értékeit hirdeti. Ennek elismeréseként 2010-ben kapta az Európai Unió földrajzi árujelző oltalmát.
Az Eredetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság honlapjáról kiderül, hogy az OFJ védjegy ezt jelenti: "Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező termékek esetében a termék és a lehatárolt földrajzi terület között egy szoros kapcsolatban van a termelés, feldolgozás és előállítás valamennyi fázisának az adott földrajzi területen kell történnie. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező termékek esetében elég, ha a kapcsolat csak valamelyik fázisban áll fenn. Tehát a feldolgozásra kerülő alapanyag származhat a lehatárolt területnél nagyobb, a termékleírásban meghatározott területről." Nem sokat segített, de legalább kiderült, hogy az Élelmiszerkönyv leírása szerint a csabait jó lesz műbélbe tölteni, miközben hagyományosan kuláréba (sertés vastagbélbe) töltik.
A Magyar Élelmiszerkönyv specifikusabb leírásokat tartalmaz a termékekre vonatkozóan:
- A gyulai kolbász: "26-40 mm átmérőjű, 18-26 cm-re pározott, sertésvékonybélbe töltött, 6-8 mm-re aprított sertéshús (A.4.) és/vagy marhahús (A.2.) és gyártási szalonna alapanyag (A.7.2.) felhasználásával, húspép hozzáadásával készített, jellegzetesen fűszerezett, füstöléssel és szárításos érleléssel készült termék. Forgalomba hozható fóliás, vákuumfóliás vagy védőgázos csomagolásban, egészben vagy szeletelve." Az eredeti Gyulai kolbász elkészítéséhez szigorú minőségi követelményeknek kell megfelelnie. A hús részét képezi a magyar nagyfehér hússertés fajta, amelyet mangalica és magyar lapály fajtákkal kereszteznek, valamint a hampshire, duroc és pietrain fajták és hibridjeik, amelyeket legalább 135 kg-ra hízlalnak. Az ízesítéshez sót, csemege- és csípős paprika őrleményt, fokhagymát, borsot és őrölt köményt használnak.
- A csabai kolbász: "Egyenletes hengeres formájú, 35-45 mm átmérőjű, 20-55 cm hosszúságú, műbélbe töltött termék, amelyben a sertés- (A.4.) és/vagy marhahús (A.2.) 4-6 mm-re van aprítva, a gyártási szalonna alapanyag (A.7.2.) szintén 4-6 mm-re van aprítva. Száraz pép hozzáadásával összeállított, füstöléssel tartósított és szárítással érlelt. Jellegzetes fűszere a csípős paprika és a só. Forgalomba hozható fóliás, vákuumfóliás vagy védőgázos csomagolásban, egészben vagy szeletelve."
Nagy baj, hogy nem tudunk nagyon újat mondani. Ha két ilyen kiemelt minősítésű terméknél, sőt hungarikumnál nem világos, hogy mitől az, ami, akkor csak annyit lehet tenni, hogy jó alaposan elolvassuk a címkét, és a polcon hagyjuk, ami húson, zsíron és a megfelelő fűszereken kívül bármi mást tartalmaz. Nem könnyű eligazodni, nincs is mindig türelem hozzá, de jó, ha tudja, mit keressen, ha már eredetit akar venni.
A Békés Vármegyei Gasztronómia Kincsei: Hagyományok és Modernitás
Békés vármegye korábbi és jelenlegi székhelye ezer szállal kötődik az ízletes füstöltáruhoz. A régió gasztronómiai kínálata amúgy is jelentős: a soknemzetiségű vármegyében a magyar mellett szlovák, román, német, cigány és szerb specialitásokat is találunk. Békéscsabán, Szarvason és Tótkomlóson jelentős számú szlovák nemzetiség él, őseik az 1700-as évek elején telepedtek le ezen a vidéken. Hozták magukkal régi ételeiket is, például a heti böjtnapon fogyasztott haluskát, vagyis a gyúrt, majd kifőzött tésztát, amelyet mákos, túrós, brindzás és káposztás változatban is érdemes megkóstolni. Böjtnapon fogyasztották a haluskát. Nem mondható böjtösnek, de nem szabad kihagyni Békés városában az ország első cigány éttermét, a Kirát sem, ahol olyan fogásokat kínálnak, mint a füstölt csülkös pacal vagy a cigány káposzta.
Gyulán üljünk be egy süteményre vagy kávéra az 1840 óta üzemelő Százéves cukrászdába, hazánk második legrégebbi cukrászdájába. A történelmi épület festett falai és biedermeier bútorai visszarepítenek a reformkorba, miközben a helyben készült kézműves bonbonok és csokoládék mellett olyan finomságokat kóstolhatunk, mint a Lehár szelet vagy a pisztáciaszuflé. Nézzük meg az egykori cukrászműhely helyén berendezett múzeumot is! A vármegye nyugati felén fekvő Orosháza már a 18. században az ország legjelentősebb baromfitenyésztő vidéke volt. Innen származik hazánk egyik legjobb minőségű libamája, ami zsírjában sütve az igazi. A Körösök völgyének nevezetessége a kizárólag helyi vörös szilvából készülő, eredetvédett békési szilvapálinka. Aki szeretne többet megtudni a szilvóriumról, az járja végig a Békésen, Békéscsabán és Gyulán át vezető tematikus útvonalat.
Nézzük, mit kell tudni az eredetvédett csabai és gyulai kolbászokról, amelyeknek még múzeumot is szenteltek a névadó városokban! A békéscsabai CsabaParkban bekapcsolódhatunk a kolbászkészítés folyamatába, megismerhetjük a húsfeldolgozás lépéseit, vagy akár egy disznótoron is részt vehetünk. A gyerekeket az Óriások konyhája ügyességi park várja, ahol játékos módon tanulhatják meg, hogyan zajlik a kolbászkészítés. A több mint húsz éve létező Csabai Kolbászfesztiválon az ország minden részéből és határon túlról érkező csapatok mérik össze tudásukat, a verseny végén zsűri választja meg az év legjobb csabai kolbászát, amelynek készítője viselheti a kolbászkirály címet. Nagy dicsőség ez, de az is szép eredmény, ha a kolbásztöltő versenyen lesz helyezett egy csapat a több száz közül. A frisskolbász gyúrását, ízesítését, töltését a helyszínen végzik a profi vagy akár teljesen amatőr csapatok, igazán vidám hangulatban. Hiába, a kolbász több szempontból is örömforrás az életben! Készíteni és enni is jó. Akár a gyulairól, akár a csabai kolbászról van szó, mindkettő esetében igaz, hogy a receptek családról családra, apáról fiúra öröklődnek.
A Csabai Kolbász Titkos Receptje és a Készítés Folyamata
A Mindmegette és a BEOL közös sorozatában a Csabai Kolbászfesztivál győzteseivel, a kolbászkirályokkal és -királynőkkel közösen fedeztük fel a családi kolbászrecepteket, a kolbászkészítés különféle titkos fortélyait. Az elkészült videókban és cikkekben részletekbe menően megismertük, milyen disznó a legjobb vágás szempontjából, milyen hús kell a finom házi kolbászba, milyen fűszerekből áll a csabai kolbász, emellett kiderült, hogyan kell darálni és tölteni, mivel célszerű füstölni, meddig kell érlelni a kolbászt és hogy kerüljük el, hogy megpenészedjen. A receptet pedig velünk is megosztották a kolbászkirályok!
Hozzávalók egy tradicionális csabai kolbászhoz:
- 10 kg sertéshús és szalonna (70-75 százalék hús és 25-30 százalék szalonna)
- 25 dkg őrölt, házi fűszerpaprika, az édes és csípős aránya ízléstől függ
- 18-20 dkg asztali só
- 2-4 dkg apróra vágott tavaszi fokhagyma
- 2-3 dkg egész fűszerkömény
Elkészítés:A lehűtött húst és szalonnát 6-8 mm-esre daráljuk, és a fűszerekkel többször összegyúrjuk. Vékony sertésbélbe, valamint kuláréba (vastagkolbász) töltjük. A frisskolbászt megsütjük, a többit füstöljük, a vastagot pár nappal tovább, mint a vékonyat. A legkiválóbb sertéshús kerül a kolbászainkba, amelyeket válogatott pirospaprikával fűszerezünk, majd valódi bükkfafüstön lassan megfüstölünk. A füstölőben eltöltött három napot követően a kolbászok készen állnak a szárításra, amelynek során több héten keresztül megérnek bennük az ízek. A csabai kolbászt ma is kistermelők állítják elő, akár több generáción át hagyományozott receptúra szerint.
Gyártók és a Jövő: Ki Áll az Eredeti Kolbászok Mögött?
A Gyulahús Kft. honlapján olvasható, hogy az 1930-as években már országos hírű volt a csabai kolbász, amit sokan akartak utánozni, így a helyi ipartestület kezdeményezte a termék védjegy alá emelését. Gyula és Békéscsaba térségét ajánlja felfedezésre a Magyarország vár magazin. Pihentető fürdőkről, pompás kastélyokról, Munkácsy Mihályról és térség híres kolbászairól is olvashat a friss lapszámban.
Az Európai Uniós szabályozás miatt a Gyulai Kolbászt csak Magyarországon, pontosabban csak Gyula és Békéscsaba közigazgatási területén belül lehet előállítani, meghatározott technológiai eljárások és szabályok szigorú betartása mellett. A Gyulai kolbász hírnevét egy kis családi vállalkozás építette fel a 19. században. Ifj. Balog József házi gazdaságából kikerült kolbász készítményeit már Európa-szerte ismerték. Néhány év elteltével már több földrészre exportálta a gyulai hentesáru készítményeket. Anyagi helyzete megengedte, hogy fejlesszen, új, korszerű üzemet létesített, füstölővel, hűtőházzal, raktárakkal. A saját hízlalótelepén tenyésztett sertéseket 1938-tól már új, nagyobb gyárában dolgozták fel munkatársai.
Ha kolbász akkor Gyulai? Vagy Csabai? Egyáltalán mi a különbség a kettő között? A válasz: nem. Gyulai is készül Békéscsabán, és Csabai is készül Gyulán, de mindkettőnek szigorú készítési szabályai vannak. A kolbászt szinte minden magyar ember szereti, és rengeteg olyan ételrecept létezik, amelyben alapvető összetevő a finom kolbász. Remek ízt kölcsönöz a rakott krumplinak, a paprikás krumplinak, de a rakott káposztából, vagy a parasztrántottából sem hiányozhat. Sokféle kolbászt kapni a boltokban, ám a két legnépszerűbb a csabai és a gyulai, de hogy melyik is a finomabb, nos ez a kérdés jócskán megosztja a magyarokat.