Az intézményi gyermekétkeztetés Magyarországon komplex rendszer, amelynek célja, hogy minden gyermek számára biztosított legyen a megfelelő táplálkozás, figyelembe véve a családok anyagi helyzetét és a gyermekek speciális igényeit. A „csak a karját kéne kinyújtania az ebédért” mondás jól tükrözi azt az alapelvet, hogy a gyermekeknek a lehető legkönnyebben hozzá kell jutniuk az étkezéshez, a bürokratikus terhek minimalizálásával. Ez a cikk részletesen bemutatja az ingyenes és kedvezményes étkeztetés feltételeit, a jövedelemszámítás szabályait, valamint az igénylés módját, kitérve a legfontosabb jogszabályi hátterekre és gyakorlati tudnivalókra.
Az intézményi étkeztetés alapjai és igénylése
Az intézményi étkeztetés térítési díjai, valamint az arra vonatkozó kedvezmények igénylése pontosan meghatározott jogszabályok szerint történik. A szülő legkésőbb a tanév első napján, vagy a tanulói jogviszony kezdetekor nyilatkozik arról, hogy kéri-e az intézményi étkeztetést, illetve a mindenkor hatályos törvényi rendelkezés szerinti normatív kedvezmény megállapítását. Az igényelt étrend és térítési díj megállapítására vonatkozó nyilatkozat kitöltése elengedhetetlen része a folyamatnak. Fontos, hogy a kedvezményes vagy az ingyenes étkezés igénybe vételéhez mindig egy nyilatkozatot kell kitölteni, amit a tanév folyamán bármikor le lehet adni, nem csupán az elején. Ha például tanév közben derül ki a diákról, hogy olyan ételallergiája van, ami tartós betegségnek minősül, akkor rögtön le lehet adni a kérelmet.
Az intézmények minden reggel felmérik és rögzítik a hiányzókat, ami alapvető fontosságú az étkezés tervezéséhez és a felesleges adagok minimalizálásához. Egyes nyugat-európai rendszerekben felmerült az a gondolat, hogy nem azokért az ételekért kellene fizetniük a szülőknek az óvodában, melyeket a gyermekek elfogyasztanak, hanem azokért a felesleges adagokért, melyet a szülők nem mondtak le időben.
Az ingyenes és kedvezményes étkeztetés jogcímei
A gyermekétkeztetés olyan természetbeni ellátás, amely meghatározott feltételek fennállása esetén ingyenesen vehető igénybe. Ez a támogatás díjmentes vagy kedvezményes étkezést biztosít bölcsődéseknek, óvodásoknak, iskolásoknak. Az ingyenes étkezés kizárólag intézményi keretek között biztosított, azaz óvodában, iskolában, kollégiumban - nem otthoni étkezésre vonatkozik.
Ingyenes étkeztetés bölcsődében és óvodában
Az óvodában és a bölcsődében akkor ingyenes a menza, ha a gyermek:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
- tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
- olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
- olyan családban él, amelyben az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a nettó minimálbér 130%-át,
- nevelésbe vették.
Ezek a feltételek biztosítják, hogy 2016. szeptember 1-től életbe lépő új szabályok alapján számos rászoruló gyermek ingyenesen étkezhessen. Az elmúlt években közel a duplájára nőtt a gyermekétkeztetésre fordított állami pénzösszeg, így mintegy 60 milliárd forintot költ a kormány 270 ezer kisgyermek ingyenes óvodai és bölcsődei étkeztetésére. Az ingyenes étkezés lehetősége a családi pótlék, családi adókedvezmény és egyéb családi támogatások mellett egy háromgyermekes családnak havonta akár 12-15 ezer forintos megtakarítást jelenthet.
Ingyenes étkeztetés általános- és középiskolában
Általános iskolában (1-8. évfolyamon) az alábbi esetekben lehet igénybe venni az ingyenes étkezést, ha a tanuló:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
- nevelésbe vették,
- fogyatékkal élők intézményében jár.
Aki már nem általános iskolás, de nappali, iskolarendszerű képzésben tanul, akkor jogosult az ingyenes étkezésre, ha nevelésbe vették, vagy utógondozói ellátásban részesül.
Kedvezményes (félárú) étkeztetés általános- és középiskolában
A menza árának felét kell fizetni azután a diák után általános- és középiskolában, valamint bármilyen nappali rendszerű iskolai oktatásban, ha:
- a családban három vagy több gyermeket nevelnek,
- a tanuló tartósan beteg (például gluténérzékeny) vagy fogyatékkal él, és nem jár neki az ingyenes étkeztetés.
Ezen kívül a középiskolában és bármilyen nappali rendszerű iskolai oktatásban a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók is féláron ehetnek a menzán. Fontos tudni, hogy a három és több gyermekes család gyermeke, továbbá a tartósan beteg gyermekek esetében 50%-os térítési díjkedvezményre érvényesíthető jogosultság, melyet igazolás ellenében lehet kérni.
Jövedelemszámítás és a jogosultság megállapítása
Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés igénylésekor kulcsfontosságú a család egy főre eső jövedelmének helyes meghatározása. A jogosultság megállapításához a szülők nyilatkoznak arról, hogy mennyi az egy főre eső jövedelmük. Nem szükséges, és az intézmény nem kérheti be a szülők jövedelmének igazolását, ami egyszerűsíti az adminisztrációt. A vonatkozó jogszabályok és minisztériumi tájékoztató alapján a jövedelemigazolás kérése nem jó gyakorlat.
Mi számít jövedelemnek?
A nyilatkozat megtételekor figyelembe veendő jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Rendszeres jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző 1 hónapban kapott összeggel kell számolni. Például 2017. februárjában benyújtott kérelem esetén a 2017. januári jövedelemmel. Egyéb jövedelem is figyelembe vehető, mint például a munkaviszonyból származó bér.
Mi az, ami nem minősül jövedelemnek?
Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 4. § (1a) bekezdése szerinti ellátásokat, így különösen a rendkívüli települési támogatást, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást és pótlékot, a gyermekvédelmi nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást. Fontos, hogy a jövedelem összegéből nem lehet levonni a rezsi, vagy például a hiteltörlesztés költségeit.
A családban az egy főre jutó havi jövedelem kiszámítása
A családban az egy főre jutó havi jövedelem összege a család összes nettó jövedelme (a jövedelemszámításnál figyelembe veendő személyek jövedelmének együttes összege) csökkentve a fizetett gyermektartásdíj összegével, majd osztva a jövedelemszámításnál figyelembe veendő személyek számával. A családtagok köre, akiknek a jövedelmét figyelembe kell venni, a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében részletezett.
Az óvodai és bölcsődei étkeztetés különleges szabályai és az aktuális változások
- szeptember 1-től annak sem kell fizetnie a bölcsődei és óvodai étkezésért, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát, azaz 2017-ben 110 224 forintot (2017-ben a nettó minimálbér összege 84 788 Ft volt).
A kormány tovább bővítette azokat a lehetőségeket és forrásokat, melyek biztosítják, hogy 2016. szeptember 1-től életbe lépő új szabályok alapján számos rászoruló gyermek ingyenesen étkezhessen az óvodában is. 2026-ban ingyenes gyermekétkeztetésre három vagy többgyermekes családok jogosultak, de azok a családok is jogosultak az ingyenes óvodai étkezésre, ahol tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek él, ekkor a testvérek is jogosulttá válnak. Ezen túlmenően minden olyan család is jogosult az ingyenes gyermekétkeztetésre, ahol a nettó minimálbér 130 százalékát nem éri el a családban az egy főre jutó nettó jövedelem értéke. Az ingyenes bölcsődei vagy óvodai étkeztetést igényelni úgy lehet, hogy a szülő egy nyilatkozatot nyújt be a bölcsőde vagy az óvoda vezetőjéhez. Az ingyenes étkezést csak egyetlen jogcím alapján lehet kérni. A jövedelemről készült nyilatkozatot csak abban az esetben kell mellékelni, ha egyéb okból a család nem lenne jogosult az ingyenes ellátásra.
Kötelező óvodába járás és annak következményei
A legfontosabb szabályváltozás azonban az, hogy minden három évét betöltött gyermeknek kötelező óvodába járni Magyarországon. Ez pedig azt jelenti, hogy biztosítani kell számukra a megfelelő óvodai férőhelyszámot is, így a kormányzat óvodaépítési programba kezd majd. A kötelező óvodába járásra nagyon fontos figyelni, hiszen az általános iskolai rendszerhez hasonlóan amennyiben a gyermek húsz óránál többet hiányzik az oviból, akkor megvonhatják a szülőtől a családi pótlék folyósítandó összegét. Amennyiben a gyermek az óvodából legalább öt napot hiányzik igazolatlanul, akkor a szülő figyelmeztetésben részesül, húsz nevelési napot meghaladó igazolatlan hiányzás esetén pedig a családi pótlék folyósításának szüneteltetésére is sor kerülhet. A helyi jegyző egyébként adhat felmentést indokolt esetben az óvodába járás alól, de ehhez a védőnő vagy az óvodavezető beleegyezése is szükségeltetik.
Az étkezési támogatások további aspektusai
Az étkezési támogatás nem korlátozódik kizárólag a tanévre. Az iskolai szünetek alatt is jár az étkeztetés. Ilyenkor az önkormányzat gondoskodik az ingyenes szünidei étkezésről. Az étkezés módja településenként változhat - lehet helyben fogyasztható étel vagy elvihető adag. Az igénylés minden hosszabb szünet előtt történik.
Változtatások kezelése és határidők
Kérnénk a kedves szülőket, hogy az étkezéssel kapcsolatos mindennemű változtatási igényüket - az arra kijelölt nyomtatványon - legkésőbb adott hónap 25. napjáig jelezzék. Ez a határidő biztosítja, hogy az intézmények időben tudjanak reagálni a változásokra, és pontosan tervezni tudják a következő hónap étkeztetését. A precíz adminisztráció hozzájárul a hatékony és gazdaságos működéshez, minimalizálva az élelmiszerpazarlást. Az intézmények részére a Kalória Nonprofit Kft. biztosítja az étkeztetést, garantálva a minőségi és megfelelő táplálkozást a gyermekek számára.
Egyéb munkáltatói juttatások és cafeteria elemek
Bár az intézményi étkeztetés a gyermekekre fókuszál, érdemes megemlíteni a munkáltatók által nyújtott egyéb juttatásokat is, amelyek közvetetten szintén hozzájárulhatnak a családok anyagi terheinek enyhítéséhez. Ezek a cafeteria elemek széles skáláját fedik le, és az adózásuk alapján csoportosíthatók.
Adómentes juttatások
Számos olyan juttatás van, amelyet a munkáltató adómentesen biztosíthat a munkavállalóinak, ezzel is növelve a nettó jövedelmüket. Ilyen lehet például a belépő kulturális rendezvényekre vagy kulturális szolgáltatások igénybevételére, mint kiállítás, színházjegy, táncelőadás, cirkusz, zeneművészeti előadás, vagy akár könyvtári beiratkozás.A távmunka költségtérítés is adómentes juttatás, melyet havonta adhat a munkáltató, amennyiben a munkavállaló otthonról, home office-ban dolgozik. Havonta a minimálbér 10 százalékáig adómentes ez a juttatás, tehát ennek az összege is évről évre változik.Adómentesen igényelhető továbbá kegyeleti ellátás, melynek nincs összeghatára, illetve temetési segély is. A kettő közötti fő különbség, hogy előbbinél nincs meghatározva a juttatásban részesíthető köre, utóbbinál a kifizetést a munkavállaló vagy az ő közeli hozzátartozója, illetve házastársa kaphatja meg.A munkáltató adómentesen tudja támogatni a munkába járást is. A távolsági menetjegyek és bérletek térítése számla ellenében lehetséges, maximum az azon szereplő összeghatárig, de ennél kevesebb is lehet, minimum az igazolt 86 százaléka. Helyi közlekedésre szóló bérlet árát akkor téríti meg a munkáltató, ha a bérlet a munkavégzéshez szükséges (ilyen munkakörök azok, ahol például ügyfélhez, pácienshez kell utaznia a munkavállalónak).Szállásban is adómentesen segíthetnek a munkáltatók azoknak a dolgozóknak, akiknek nincs 50 százalékot meghaladó tulajdoni hányada olyan lakóingatlanban, ami más által haszonélvezettel nem terhelt. Ha ennél is többet szeretne hozzátenni a munkáltató a munkavállaló lakhatásához, akkor kamatmentes munkáltatói kölcsönt is nyújthat neki.
Kedvezményesen adózó juttatások
Van a béren kívüli juttatásoknak egy csoportja, amely után kell adózni, de kevesebbet, mint az alapjövedelem után. Ezek az egyes meghatározott juttatások, melyek után a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 13 százalékos szociális hozzájárulást az adóalap 1,18-szorosa után kell megfizetni. Bizonyos juttatásoknál ettől eltérhetnek az adózási szabályok, de az sem ritka, hogy egyes juttatásokra vonatkozó szabályok év közben változnak, mint ahogyan az már megtörtént a SZÉP Kártya esetében is. Évente ebben a formában legfeljebb 450 ezer forintot adhat a munkáltató a munkavállalóknak, ez 2023-ban kivételesen akár 650 ezer forint is lehet, és a felhasználhatóságot is módosította a kormány. A SZÉP Kártya adóterhe a rekreációs keretig 28 százalék.Szintén ebbe az adózási kategóriába tartoznak az úgynevezett célzott juttatások, melyek lehetnek nyugdíjcélúak, de akár egészségpénztári juttatás is. Az egészségpénztárakkal gyakran együtt működő önsegélyező pénztáraknál máshogyan alakulnak az adózásra vonatkozó szabályok. Az adót a pénztári befizetésekből igényelt szolgáltatás értéke után kell megfizetnie a munkavállalónak egyéb jövedelemként. Az igénybe vett szolgáltatás értékének 89 százalékára fizet a munkavállaló 13 százalék szociális hozzájárulási adót és 15 százalék személyi jövedelemadót. Így a fizetendő adó az igénybe vett szolgáltatás 24,92 százaléka.Adhat a munkáltató a dolgozóknak ajándékutalványt, csekély értékben. Ez azt jelenti, hogy a termék vagy szolgáltatás értéke nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát. Köthet a munkáltató a dolgozókra csoportos kockázati biztosítást. Vannak olyan juttatások is, amelyek nem tartoznak a cafeteria elemek közé, adózási szempontból azonban ebbe a kategóriába illeszkednek. Lehet ebben a formában fizetni az önkéntes pénztári tagdíjakat. A dolgozónak szánt juttatás forrásául szolgáló összeg után a munkáltatónak 13 százalék közterhet kell megfizetni, a munkavállalónak pedig számolnia kell a 33,5 százalékos adó- és járulékteherrel is. A számlára a levonások utáni nettó összeget lehet jóváírni.Szintén ebbe az adózási kategóriába tartozik a munkahelyi étkeztetés, a mobilitási célú lakhatási támogatás és a diákhitel törlesztése is. Emellett ha a munkába járást a munkáltató a közigazgatási határon belül élő munkavállaló számára fizeti ki, akkor ezt csak adófizetés mellett teheti meg.