Amikor a kert nagy része téli álmot alszik és a szürkeség uralkodik el a tájon, a közönséges csarab (Calluna vulgaris) apró, színes lámpásként töri meg az egyhangúságot. Ez a szerény, mégis szívós örökzöld nemcsak a fagyos reggeleket teszi barátságosabbá, hanem a balkonládák és sziklakertek igazi túlélőművésze is.
A Csarab Történelmi Jelentősége és Elterjedése
A közönséges csarab nem mindig tartozott a megbecsült növények közé. Míg ma Norvégia büszke nemzeti virágaként ismerjük, és a téli balkonládák elmaradhatatlan díszeként tekintünk rá, évszázadokon át csupán a szegény ember tüzelőjének vagy a „kopár vidékek haszontalan gyomjának” tartották. Kivéve a skót felföldeken, ahol sörfőzésre is használták. Azonban ez a különleges ital több volt egyszerű frissítőnél. Mivel a növény bizonyos részei - különösen a rajtuk megtelepedő apró gombák révén - hallucinogén hatással bírhattak, a csarabsör fogyasztása olykor látomásokkal is járt.
A csarab, más néven seprűvirág, üde színfoltot jelent azokon a vidékeken, ahol a természet zordabb és barátságtalanabb arcát mutatja. Vadon Norvégia északi részétől, Dél-Spanyolországon át Afrika északi területeiig terjedt el. A közönséges csarabbal ma már Európa nagy részén találkozhatunk, hiszen rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert. Hazánkban megtalálható a Nyugat-Dunántúlon, valamint a Balaton-felvidéken. A Calluna vulgaris a mérsékelt égövi régiókban őshonos növény, és természetes élőhelyén többnyire alacsony páratartalomhoz szokott. A csarab az egyik legismertebb hegyvidéki és erdei cserje Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában. A csarab szinte mindenhol megtalálható Európában, de leginkább a kelet-nyugati és észak-nyugati, atlantikus vidéket szereti. Nyugat-, és Észak-Európában sokszor alkot összefüggő talajtakarót.
Botanikai Jellemzők és Változatosság
A csarab (Calluna vulgaris) egy évelő, télálló törpecserje, amely a Calluna nemzetségébe és a hangafélék (Ericaceae) családhoz tartozik. A csarab alacsony termetű növény, egy törpecserje. Magassága 20-50 cm között változhat, hajtásait sűrűn borítják levelei. A csarab 40 cm magas törpecserje. Szárai fásodók, levelei örökzöldek és csaknem tűszerűek. Erősen bokrosodik. Színe a nyári időszakban szép élénk zöld, télen viszont vöröses lesz.
A csarab virágai kicsik, hegyesek és sűrűn borítják a hajtásokat, elfedve a leveleit is. A vad faj apró, harangszerű virágai általában rózsaszínűek. A virágok színe a fehértől a rózsaszínen, piroson, lilán át az ibolyáig terjednek. A virágok nem illatosak. A nemesített fajták virágszíne piros, ibolyaszínű vagy fehér is lehet. Az alapfajból sok kerti változatot nemesítettek, amelyek virágszíne rózsaszín, bíbor vagy ibolyaszínű, fehér vagy akár krémszínű is lehet. Legismertebb fajtái a hófehér virágú ‘Alba Plena’, a magasabb növésű, vörös-ibolya virágú ‘Alportii’, a mély ibolyaszínű virágokat hozó, kékes zöld lombozatú ‘C.W. Nix’. Az egyik legszebb fajta a ‘H. E. Teltvirágú fajták sokkal hosszabb ideig virágoznak, mint az egyszerű virágúak. Akinek nincs kertje, dézsában vagy erkélyládában is tarthatja. A csarab magvai aprók, és ezeket a szél is terjesztheti. A csarab virágai aprók, hegyes végűek és sűrűn borítják a növény hajtásait. Virágzata sűrű és gazdag. A csarab virágainak természetes színei a fehér, zöld, rózsaszín, pirosas és lilás, viszont a többi szín, a világoszöld, narancssárga, lila, kék, ezüst, mesterségesen festett színek. A Calluna multicolore vagy a háromszínű csarab, csak a megjelenésének elnevezése.
Virágzás és Élettani Sajátosságok
A Csarab augusztustól novemberig hozza számtalan, apró, harang alakú virágát, melyek egész télen virítanak. A virágzási időszak általában nyár közepére esik. A csarab (seprűvirág) nyár közepén hozza számtalan, apró, harang alakú virágát. Nyár végétől nyílik, augusztus végén már megjelennek a hajtásokon. Ősszel csodásan mutat balkonládákban más növényekkel összeültetve, vagy nagyobb cserépben a bejáratnál, de a legszebben sziklakertekben mutat. Sokan sírokra is ültetik, mivel még Halottak Napján is virágzik. A csarab vagy más néven seprűvirág ősszel virágzik. Ősszel kezd virágozni, fehér, rózsaszín vagy enyhén vörös színekben, január-február hónapokra éri el a virágzásának a csúcsát.
A kemény, strapabíró hangaféle tulajdonságaiban az alpesi növényekhez hasonlít. Ez az évelő, télálló törpecserje kevés nedvességgel, napon vagy félárnyékban is remekül megvan. Napos és félárnyékos helyeken egyaránt jól fejlődik. Átlagos teleken fagytűrő. Közepes fényigényű, legjobban világos, félárnyékos helyen fejlődik. A teljes napon is jól érzi magát, de a délutáni erős napfénytől inkább védjük. A csarab egy évelő, télálló törpecserje. Viszonylag hidegtűrő, jobban is érzi magát enyhébb, hűvösebb környezetben. A magas hőmérséklet és a forró, száraz időjárás nem a legjobb a Calluna vulgaris virágnak és hosszabb távon károsíthatja a növényt. Tavasszal és nyáron, a csarab aktív növekedési időszaka alatt, a 15-20 °C fokos hőmérséklet az ideális. A növény kiválóan alkalmazkodik a hideg éghajlathoz és a savas talajhoz, amelyek megnehezítik más növényeknek a túlélést.
A Csarab és az Erika Különbségei
A csarabot (Calluna vulgaris) sokan tévesztik össze az erikával. A legtöbben azt mondják, hogy a csarab az erika másik neve, ez viszont egyáltalán nem így van, a csarab és az erika más-más növény! Az igaz, hogy mind a kettő ősztől tavaszig virágzik, és közeli rokonságban állnak egymással, a virágaik is hasonlóak, viszont kicsit mást igényelnek. Ha jól megnézzük őket, akkor észrevesszük az egyedi különbségeket. Legszembetűnőbb különbség, hogy az erika virágai teltek, trombitaszerűek, nyitott a végük, míg a csarab virágai hegyesek és zárt a végük. A hangafélék családjába tartozó, örökzöld növény. Meszes talajon is megél, tél végétől kora tavaszig virágzik, virágai apró harangokra emlékeztetnek. Nem nő nagyra, mindössze 20 cm a magassága, emiatt jól használható növény-összeültetéseknél.
Csarab: ezeket jó ha tudod, mert sokan elrontják
Ültetés és Talajigény
A csarab a savanyú talajt kedveli! Viszonylag igénytelen, de a talajára oda kell figyelni, kizárólag a mészmentes, savanyú, legalábbis nem lúgos talaj a megfelelő számára. A többi hangafélékhez hasonlóan a savanyú homokos talajt kedveli. Enyhén savas talajra van szüksége, ezért olyan tápoldatot vagy alaptrágyát válasszunk, amely enyhén savasítja a talajt, például rododendron vagy azálea trágyát. A hangakert laza, savanyú talaja kiváló élőhely a csarab számára. A rézsút mutatóssá tehetjük a csarab szőnyegszerű beültetésével, ha a talaj adottságai megfelelőek. Az ugyancsak laza, savanyú talajt igénylő növényekkel együtt csodálatos hangakertet alkot.
A csarab ültetése egyszerű, de néhány szempontot érdemes figyelembe venni. Földje legyen enyhén savas, 4,5 - 5,5 pH körüli. A földjét savanyíthatjuk rododendron vagy azálea trágyával. A csarab gondozása szempontjából legjobb tavasszal vagy kora ősszel elültetni. Tavasszal érdemes nagyobb cserépbe, vagy szabadföldbe ültetni.
Ültetési útmutató a kertben:
- Mélyen lazítsuk fel az ágyás talaját.
- Vegyük ki a csarabot a cserépből és úgy ültessük el, hogy a gyökérlabda felső síkja talajszintbe kerüljön.
- Alaposan öntözzük meg, hogy a talaj a gyökerekhez mosódjon.
Ha a csarab a kertbe lesz ültetve, ássunk mély, széles gödröt, nagyjából a gyökérlabda méretének kétszeresét. Helyezzük a növényt a gödörbe és takarjuk be a kiásott földdel. Ügyeljünk arra, hogy a növény a talajszinten maradjon. Hasonlóan járjunk el, ha a csarab cserépbe vagy balkonládába lesz ültetve. Átültetésnél óvatosan ássuk ki a földből, vigyázva, hogy gyökerei épségben maradjanak. A kertben lehetőleg nagyobb csoportokba ültessük.
Gondozás és Metszés
A csarab gondozása röviden: napos vagy félárnyékos helyre, enyhén savas földbe ültessük. Földjét ne hagyjuk túlságosan kiszáradni, de kerüljük a pangó vizet. Nyáron több öntözést igényelhet. A csarab gondozása cserépben, balkonládában, kertben és sziklakertben is hasonlóképp történik.
Öntözés és Tápoldatozás
A csarab mérsékelt vízigényű, de rendszeres öntözést igényel. A nyári, forró napokon gyakrabban kellhet öntözni. A tavaszi és őszi hónapokban kevésbé igényli az öntözést. Lágy vízzel öntözzük, mert a meszes - vagyis a magas pH-jú - víz megemeli a talaj pH szintjét, ami nem ideális a Calluna növénynek. Öntözését esővízzel, vagy olvadt hóval végezzük, ezért nagyon hálás lesz. Csak a dézsás egyedeket kell egész évben öntözni.
A csarab nem igényli túlzottan a tápoldatozást, de mérsékelt mennyiségű tápanyag segíthet a növény egészséges növekedésében és virágzásában. A csarabokat általában tavasszal vagy kora nyáron érdemes tápoldatozni, az aktív növekedési időszakuk alatt. Ezeknek a növényeknek a növekedési időszakban 2-3 hetente adjunk tápoldatot. Nem igényli a tápanyag-utánpótlást.
Metszés
A csarabot a tavaszi új hajtások megjelenése előtt ajánlatos metszeni. Akár tövig is levághatjuk, ügyelve arra, hogy némi élő zöld lomb mindig maradjon rajta. Metszésére a tél elmúltával kerítsünk sort, az új hajtások megjelenése előtt. A csarab metszése tavasszal vagy kora nyáron történik. Vizsgáljuk meg a növényt és vágjuk le azokat a hajtásokat amelyek elhaltak vagy sérültek. Formázhatjuk is metszéssel a Calluna vulgaris-t, ha levágjuk azokat a hajtásokat, amelyek túlzottan kinyúltak.
Szaporítás
A csarab szaporítása többféle módon lehetséges:
1. Bujtással
Ez a módszer legegyszerűbben a kerti növényeknél alkalmazható. Ha azonban a csarabot cserépben neveljük, akkor állítsunk mellé egy ugyanolyan magas, földdel feltöltött másik cserepet. Válasszunk ki egy aránylag hosszú hajtást, és vessük át egy másik cserépbe. Ezt a hajtást vágjuk be sekélyen azon a helyen, ahol az a talajjal érintkezik. Dróthurokkal rögzítsük ezen a ponton a talajhoz, vagy tegyünk rá egy követ nehezéknek. A bevágási helyen csakhamar gyökerek képződnek. Eltávolítva a rögzítést megnézhetjük, hogy begyökeresedett-e a bujtatott hajtás.
2. Dugványozással
Augusztusban dugványokat is vághatunk a növényről. Ehhez kb. 1 cm hosszú, beérett hajtáscsúcsok szükségesek. Mivel a fás részek nehezebben képeznek gyökereket, ültetés előtt mártsuk be a dugványokat gyökeresedést serkentő hormonba, amely folyékony formában is beszerezhető a szaküzletekben. A dugványozással kicsit körülményesebb a csarab szaporítása, de gyorsabban gyökeresedik. Vágjunk le egy kb 15 cm hosszú, egészséges, rugalmas és nem virágzó ágat. A dugványokat ültessük kis cserepekbe, tálcákba. A dugványok néhány hét vagy pár hónap alatt elég gyökeret növesztenek.
3. Tőosztással
Ha elég terjedelmes már az anyanövényünk, a földből kivéve tőosztással egyszerűen szaporítható a Calluna. Szétválasztás után máris ültethetjük új helyére.
4. Magról történő szaporítás
Nehezen szaporítható magról, de ha ezzel próbálkozunk, ősszel érdemes fólia vagy üveg alatt elszórni a magokat nyirkos tőzegrétegre. A csarab magról történő szaporítása időigényes lehet. Először gyűjtsük össze a friss magokat a virágzás utána. Szaporítását ősszel kell elvégeznünk fólia alatt. Gyűjtsük össze a magjait, és szórjuk el nyirkos, kemény tőzegrétegre. Párás, huzatmentes, de nagyon világos helyet válasszunk a számára.
Teleltetés és Kártevők
A Calluna vulgaris, vagyis a csarab teleltetése viszonylag egyszerű, mivel a növény a hűvös klímához szokott. A kifejlett, megerősödött példányok a mínuszokat is könnyedén elviselik. A dézsás növényeket azonban védeni kell a fagytól. A csarab gondozása cserépben, a lakásban, mint szobanövény nehezebb vállalkozás lehet. A csarab gondozása nyáron nehezebb lehet, ha meleg klímájú helyen élünk. A forró nyári napokon való kitettséget el kell kerülni. A hőségtől levelei kiszáradhatnak és elszíneződhetnek.
A csarabot is érinthetik bizonyos betegségek és kártevők:
- Szürkerothadás (Botrytis cinerea): A csarab levelein és virágzatán megjelenő rothadás. Nedves, párás környezetben fordul elő, így fontos a levelek és virágok szárazon tartása.
- Rozsda (Puccinia spp.): Sárga vagy narancssárga púpokat okozhat a csarab levelein, ami gyengíti a növényt.
- Csigák: A csigák a csarab leveleit és virágait megrágják.
A csarab nem mérgező, nem veszélyes a kisállatokra, macskákra, kutyákra, valamint az emberre sem.
A Csarab Jelképes és Praktikus Használata
A méhek is nagyon szeretik a csarab virágait, mert könnyen hozzáférnek és a virágok sok nektárt is tartalmaznak, emiatt méhlegelőkön is hasznos növény. A közönséges csarab (Calluna vulgaris) Norvégia nemzeti virága. Az őszi hónapokban a csarabok virágzásával azonosítják Norvégiát, részei a norvég hagyományoknak és kultúrának. Norvégiának nemzeti büszkesége. A fehér csarab Skóciában a jó szerencse jelképe, ahol a csarab ágait gyakran teszik esküvői csokrokba is. Skóciában a menyasszonyi csokrok kelléke.
A csarab sokoldalú növény és a díszértékén túl, régen szárait használták seprű és ecset készítéséhez, fontak belőle kosarat és még szalmatetőhöz is alkalmazták. Eredeti latin neve, a Calluna, a görög “söpörni” igéből ered, mivel a középkorban söprűket is készítettek belőle. Mi ne tegyünk ilyet velük, inkább pusztán gyönyörködjünk bennük! Skóciában a 18. század óta használták textíliák festésére. A színek a fás száraiban vannak, amit különböző eljárások révén vontak ki belőle.