A paprika, őshazájától, Közép- és Dél-Amerikától kezdve, hosszú utat járt be, míg Európában, különösen Magyarországon is megkerülhetetlenné vált a konyhákban és a kertekben. Kezdetben dísznövényként tartották számon, és sokáig élt az a tévhit, hogy mérgező, így csak a 16-17. században kezdett elterjedni a kontinensen, annak ellenére, hogy Kolumbusz orvosa hozta magával az első példányokat. Kereskedelmi áruvá csak a 19. században vált. Magyarországon először a főúri kertekben jelent meg, és egyes feljegyzések vörös tökbors, törökbors, tatárkabors és pogánybors néven is illették. A paprika elnevezést először 1724-ben említik írásos források. Többféle elmélet ismert arról, hogy honnan is érkezett hazánkba, a legvalószínűbb, hogy délszláv és török közvetítéssel. Általánosan ismertté a 18. században vált hazánkban a fűszerpaprika, legelső kiemelkedő termesztési területe Szeged és környéke volt, később Kalocsa és Szentes térségében is egyre népszerűbbé vált. Elterjedése nem véletlen, hogy az ország déli részén kezdődött, hiszen melegigényes, és a fagyra igen érzékeny növény. A csípős zöld almapaprika különleges helyet foglal el a számos paprikaváltozat között, jellegzetes ízvilágával és sokoldalú felhasználhatóságával.
A Csípős Almapaprika Fajtái és Jellemzői
A csípős almapaprika vetőmag kínálatában számos hibrid és fajta található, amelyek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, így mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet, legyen szó szabadföldi, fóliás vagy hajtatott termesztésről.
Korai és Folyamatosan Termő Hibridek
Számos csípős almapaprika hibrid korai érésű és folytonnövő, ami azt jelenti, hogy folyamatosan köt és gyorsan megújul, biztosítva a megbízható termést a tenyészidőszakban.Ilyen például egy nagyméretű, vastag húsú, magas alma alakú, korai, ipari csípős almapaprika, melynek bogyói átlagsúlya 60-80 g. Egy másik folytonnövő, erőteljes bokrot képez, fejlődése gyors, ezért igen korai, és megbízhatóan terem, csüngő, kifejezetten nagy termései fényes felszínűek, vastag falúak, szabályos alakúak, zárt bibeponttal. Ezek a fajták könnyű termeszthetőséggel és nagyon jó általános stressz toleranciával jellemezhetők.
Méret és Alakbeli Különbségek
A csípős almapaprika termései változatos méretűek és alakúak lehetnek. Vannak nagyméretű, szabályos félgömb alakú hibridek, melyek bibepontja zárt, és lilulásra nem hajlamosak. A bogyók mérete az alkalmazott technológiától függően 5-6 cm között változhat, átlagos súlyuk 60-80 gramm, vállátmérőjük 6-8 cm. Más fajták termései a Zsófia F1-nél kisebb méretűek és lapítottabb gömb formájúak, bibepontjuk zárt, húsuk vastag. Egy enyhén csípős, vastag falú almapaprika termése felülete gömbölyű, technikai érettsége világoszöldtől sárgáig terjed, botanikai érettsége piros színű, 90-100g tömegűek. Léteznek olyan fajták is, amelyek termés átlagsúlya 70-90 g, vállátmérője/terméshossza 6-8/4-5 cm. A bogyók lehetnek szabályos félgömb, enyhén lapított gömb, vagy magas alma alakúak is.
Rezisztencia és Ellenálló Képesség
Az ellenálló képesség kulcsfontosságú a sikeres termesztéshez. Egyes új nemesítésű csípős almapaprikák baktérium rezisztensek (Xanthomonas vesicatoria), míg mások genetikailag kódolt Xanthomonas rezisztensek (Bs-2). Ez a rezisztencia segít megvédeni a növényeket a betegségektől, biztosítva a stabil és magas hozamot. Az általános ellenálló képességük jó, és a bogyók lilulásra nem hajlamosak.
Növényhabitás és Termesztési Sajátosságok
A csípős almapaprika fajták növényhabitusa változatos. Vannak folytonnövő, erőteljes bokrot képző, gyors fejlődésű növények, amelyek ágrendszere erős, gyökérzete kiterjedt. Más fajták erős gyökeret és lombot nevelnek. Az erős ág- és gyökérrendszerű fajták rendkívül könnyen termeszthetők, és kiváló megújulóképességgel rendelkeznek. Néhány fajta a nyári melegben az átlagnál lassabban pirosodik, az őszi időszakban pedig megőrzi színét, zöldülésre nem hajlamos.
Felhasználási Célok
A csípős almapaprika kiválóan alkalmas savanyításra, friss fogyasztásra, és ipari feldolgozásra is. Különösen ízletesek, csípmentesek azok a fajták, amelyek elsősorban savanyítási célra valók, de léteznek kifejezetten üvegben savanyításra kiváló, stabil húskozisztenciájú fajták is. A termésmérete töltve- és egészben savanyításra is alkalmas. Jól szállítható és tárolható.
A Paprika Története és Jelentősége
A paprika története évezredekre nyúlik vissza, őshazája Közép- és Dél-Amerika. Már az inkák is ismerték és termelték. Európába Kolumbusz orvosa hozta magával az első példányokat, de sokáig csak dísznövényként termesztették, mivel tévhit élt arról, hogy mérgező. A 16-17. században kezdett elterjedni a kontinensen, de kereskedelmi áruvá csak a 19. században vált. Magyarországra valószínűleg délszláv és török közvetítéssel került, és a 18. században vált általánosan ismertté a fűszerpaprika. Legelső kiemelkedő termesztési területe Szeged és környéke volt, később Kalocsa és Szentes térségében is népszerűvé vált. Elterjedése az ország déli részén nem véletlen, hiszen a paprika melegigényes és fagyra igen érzékeny növény.
A Paprika Egészségügyi Előnyei
Számtalan paprikafajta létezik, mindegyik magas C-vitamin, kalcium, foszfor, kálium és béta-karotin tartalmú. Ezen felül bioflavonoidokban és provitaminokban gazdag. Az erős fajták kapszaicint tartalmaznak, ez az 1876-ban izolált hatóanyag határozza meg csípősségét. A paprika csípősségéért felelős kapszaicin fájdalomcsillapító hatású. Fontos tudni, hogy nem a központi idegrendszerre hat, hanem az idegvégződésekre, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy közvetlenül a fájdalom helyén fejti ki hatását. Jótékony hatásai közé tartozik továbbá, hogy koleszterincsökkentő hatású, serkenti az anyagcserét, illetve vérkeringést szabályozó.
A Csípős Almapaprika Igényei és Termesztése
A paprika meleg-, fény-, tápanyag- és vízigényes növény. A csípős almapaprika termesztése során a megfelelő körülmények biztosítása elengedhetetlen a bő terméshez.
Talajigény és Helyválasztás
A csípős almapaprika humuszban gazdag, napsütötte, szélvédett helyet kedvel. Fontos, hogy a talaj jó vízelvezetésű legyen, és ne pangjon benne a víz.
Vetés és Palántázás
A vetés február-márciusban üvegházba vagy fűtött fóliába történik, 1-2 cm vetésmélységgel. Kelés után pikírozzuk a palántákat. A vetőmagszükséglet 10-15 g 1000 palánta előállításához. A kiültetés szabadföldbe május közepétől, a fagyveszély elmúltával ajánlott, 60x30 cm térállással. Hajtatásban 5-5,5 növényt ültessünk m2-ként, szabadföldre 5-6 növényt javasolunk m2-ként.
Gondozás és Öntözés
A paprika folyamatos és biztonságos kötéséhez elengedhetetlen a megfelelő tápanyagellátás és öntözés. Erős gyökeret és lombot nevel, ezért fontos a kiegyensúlyozott tápanyagutánpótlás. Fólia alatt egy szálra metszve és kordonos rendszerben is termeszthető.
Paprika "idomítása" kiskertben - Goldperger Andrással (FELIRAT/SUBTITLES)
A Csípős Almapaprika Befőzése és Savanyítása
A csípős almapaprika ideális savanyításra, és a megfelelő eljárással hosszú ideig eltartható.
Felöntőlé Elkészítése
Az almapaprika savanyításához először elkészítjük a felöntő levet. 1 liter vízhez körülbelül 3 dl ecet, 2-3 evőkanál só, 5-6 evőkanál cukor és ízlés szerint fűszerek (pl. babérlevél, koriandermag, mustármag, bors) szükségesek. A vizet a cukorral, sóval és fűszerekkel felforraljuk, majd körülbelül 10 percnyi forralás után hozzáöntjük az ecetet, és azonnal lezárjuk a tűzhelyet. A tartósítószert feloldjuk egy kevés forró vízben, hozzákeverjük a szódát, és az egészet a felöntő lébe keverjük. Eloszlatunk benne egy késhegynyi borként is.
Paprika Előkészítése és Befőzés
A szárak eltávolítása után a paprikákat megmossuk és néhány helyen kissé bevágjuk - a nagyobbakat elfelezhetjük -, végül csírátlanított üvegekbe rakjuk. Ezzel a lével töltjük meg az üvegeket. A bibepont zárt mivolta segít megőrizni a paprika integritását a savanyítás során. Amikor friss terméket akarunk vásárolni, akkor minden esetben a fajtára jellemző színű paprikát keressük. Fontos szempont, hogy kemény legyen és vastag legyen a héja.
tags: #csipos #zold #almapaprika