Bevezetés
A készpénz mindennapi életünk szerves része, ám kevesen gondolunk arra, mi történik azokkal a bankjegyekkel, amelyek túlságosan elhasználódnak ahhoz, hogy tovább forogjanak a gazdaságban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint a papírpénzek élettartama kettő és tizenöt év között változhat, a kisebb címletek gyorsabban kopnak el, míg a magasabb értékűek tartósabbak. Az érmék még strapabíróbbak, évente csak átlag nyolc tonnányi kerül kivonásra és megsemmisítésre. A forgalomban lévő készpénz minőségének biztosítása érdekében folyamatos ellenőrzésekre van szükség, melyeket a Jegybank és más szakosodott szervezetek végeznek. A már nem megfelelőnek ítélt bankjegyeket kivonják a forgalomból, majd megsemmisítik az MNB-ben.

A Bankjegybrikett Készítésének Folyamata
A nagy teljesítményű bankjegyvizsgáló gépeken a valódiság ellenőrzését követően a bankjegyeket először apró darabokra darálják. Ezekből az aprított darabokból préselnek kb. 1 kg súlyú, úgynevezett briketteket. A bevonásával a régi papír kétszázas lett az első megszűnő bankjegy az új sorozatból, és a papírpénz hulladékából hozzávetőleg 40 tonna brikett készült. Évente körülbelül 50-70 tonna megrongálódott, elhasználódott bankjegyet von ki a forgalomból a jegybank. Ezek megsemmisítési eljárása során tömör, tégla alakú brikettek készülnek.

A Bankjegybrikett Hasznosítása és Pályázatok
A bankjegy-brikett fűtőértéke hasonló a barnaszénéhez, így vegyes tüzelésű kazánban elégethető. Az MNB már harmadik éve (2012-ben és a cikk alapján 2014-ben, 2015-ben is) ajánlja fel az elhasználódott, majd megsemmisített bankjegyeket brikett formájában. Az immár hagyományosnak nevezhető pályázat célja, hogy jelentősen csökkentse, vagy akár kiváltsa jótékonysági, illetve non-profit társadalmi szervezetek, alapítványok fűtési költségeit. A bankjegybrikettek alkalmazásával kiválthatják az igen költséges fa vagy szén fűtőanyagot. A pályázatokra közhasznú és kiemelkedően közhasznú alapítványok, társadalmi szervezetek, illetve közalapítványok pályázhatnak. A részletes kiírás az MNB internetes oldalán található.
A Papír Kétszáz Forintos Története és Numizmatikai Értéke
A papír kétszáz forintos története 1992-ig nyúlik vissza. Először 1992-ben és 1993-ban vertek kétszáz forintos érméket, amelyek különlegessége az volt, hogy 1947 óta ezek voltak az első forgalmi ezüstpénzek. Ennek célja a forint iránti bizalom erősítése volt a rendszerváltás utáni bizonytalanságban. 1994 és 1998 között is vertek ezüst kétszáz forintos érméket, hátlapjukon már Deák Ferenc portréjával. Az érméket 1998-ban a papír kétszázas váltotta fel. Az 1997-től fokozatosan bevezetett forintsor legkisebb címlete volt a szóban forgó papír kétszázas, amely 1998. május 1-jén, harmadikként került forgalomba. Hátoldalán a diósgyőri vár látható.
A papír kétszázas csak 11 évet élt meg, mert hamar elhasználódott, ezért a jegybanknak jelentős összeget kellett a pótlására fordítania. Ráadásul a rajta szereplő portréról időközben kiderült, hogy nem sok köze van Károly Róbert magyar királyhoz, mert a tervező egy ismerősét alkalmazta modellnek. Végül a kétszáz forintos címletet ismét érmeként hozták forgalomba 2009. június közepén. A bankjegyet 2009. november 15-i határidővel vonták be. Adtak rá még 20 évet, hogy névértéken át lehessen váltani a Magyar Nemzeti Bank lakossági pénztárában, Budapesten, amelynek határideje 2029. november 16-án jár le.
Még van időnk a jövő évi átváltási határnapig, de utána már csak numizmatikai értékük marad. Ez viszont jól jöhet, mert a kivont érméknek és bankjegyeknek, pláne, ha hibátlanok, óriási értéke lehet. Ilyen lehet a papír kétszázas is. Az egyik licitoldalon ugyanis 350 ezer forintért árulják, írta meg a Sonline is, az 1 darab magyar zöldhasút. Pál József, a Vas Megyei Éremgyűjtők Egyesületének elnöke szerint az eladó rendesen túlárazta az egy darab papír kétszázas értékét a 350 ezer forinttal.

A Biomassza-tüzelés és a Brikett Gyártása
A biomassza-tüzelés manapság újra reneszánszát éli. Nemcsak a fatüzelésű cserépkályhák jelentenek alternatívát fűtés tekintetében, hanem a pelletes kazánok és a különböző brikettek is. A brikett a brikettálásnak nevezett agglomerációs eljárás során keletkezik. Formája és mérete elméletileg bármilyen lehet, az 5 centiméteres átmérőnél nagyobb kör alaktól a négyszög vagy sokszög profilú tömörítvényig, függően a préshüvely formájától. A gyártási folyamat célja a nagy sűrűségű végtermék előállítása, melyet a préselés során négyzetcentiméterenként minimum 1 tonna nyomással érnek el az alapanyag felületén.
A Brikett Alapanyagai és Típusai
Eljárástól és alapanyagtól függően a végtermék készülhet kötőanyag nélkül (ez általában a hidraulikus brikettáló rendszerekre jellemző), illetve kötőanyaggal (a mechanikus brikettáló gépek sajátsága). Brikettet gyakorlatilag bármilyen alapanyagból előállíthatnak, ha a szemcseméret (az aprított alapanyag-darabkák mérete) megfelelő. A tüzelőanyagok előállítása során beszélhetünk keményfa-, illetve agrobrikettről. A keményfa a legértékesebb alapanyag, rönkök esetén viszont az előállítását tovább drágítja a kérgező berendezés. A fakéreg ugyanis rontja a brikett minőségét, ráadásul sok szennyezőanyagot tartalmaz, amely csökkenti a brikettáló gép élettartamát, ezért attól a gyártási folyamat legelején célszerű megszabadulni. Az agrobrikett mezőgazdasági melléktermékekből készül, különböző lágyszárú növények felhasználásával.
Szénbrikett gyártósor
A Brikett Fontos Jellemzői
A brikett sajátos jellemzője az alacsony nedvességtartalom, mely a préseléshez nélkülözhetetlen alapkövetelmény. Ez, valamint a brikett nagy tömörsége biztosítja a jó tüzeléstechnikai jellemzőket. A jó minőségű brikett energiatartalma megegyezik a barnaszénével, átlagos fűtőértéke 16-19 MJ/kg, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2 kg brikett eltüzelése 1 köbméter gázénak felel meg. Némely fabrikett begyújtása elég nehézkes, ezért előgyújtó anyagot kell alkalmazni. Amennyiben az a célunk, hogy a brikett hosszú égési idővel rendelkezzen, célszerű tömörebbet választani. Erről a tulajdonságról a brikett felszínének repedezettsége is árulkodhat. A töredezett felszínű tüzelőanyag rövidebb ideig fog égni. A hamu mennyisége a felhasznált alapanyagtól függ.
A Brikett Gyártási Folyamat Részletesebben
A pellet gyártás nem túl régi technológia, hirtelen nagy fejlődésen ment keresztül. A gyártás lényege, hogy a fűrészporból, forgácsból, vagy fából gépek segítségével finom darálék készül, melyet megszárítanak, majd bekerül az anyag a pellet gyártó gépbe és itt elkészül a pellet, ezt követi a csomagolás.
Aprítás
A brikettáló gépek többsége részegységekből áll, melyek az automatizálhatóság érdekében egymással össze vannak kötve csigás adagolással vagy szállítószalaggal. A gyártási folyamat legelején a legtöbb esetben szükség van aprításra. Telepített aprítógépek alatt a villamos motorral meghajtott, a bemenő anyag méretét csökkentő, fizikai megjelenési formáját nagymértékben megváltoztató technológiai berendezéseket értjük. A shredderek a darálandó anyag térfogatcsökkentését, a megfelelő méretre történő aprítását végzik. Ezek a berendezések lehetnek egy-, illetve többtengelyesek.
Az egytengelyes aprítógépekben egy forgó, késekkel szerelt rotor végzi el úgy az aprítási feladatot, hogy egy hidraulika által mozgatott úgynevezett „kos” szorítja a rotorhoz a feldolgozandó anyagot. A berendezések kapacitása 30-3000 kg között lehet óránként, természetesen a gép méretétől függően. A berendezés belsejében, a forgó rotor alatt egy perforált rosta helyezkedik el, amelynek az a szerepe, hogy a gépből csak a megfelelő méretű anyag kerüljön kitárolásra. A megfelelő aprító kiválasztásához minden esetben figyelembe kell venni a beadagoló garatméretet, a megfelelő motorteljesítményt, illetve a rotoron elhelyezkedő kések számát.
A két- vagy többtengelyes aprítógépek segítségével gyakorlatilag bármilyen manapság keletkező hulladékfajta feldolgozható. A berendezés működésének lényege, hogy a két egymással párhuzamos, ám egymással lassú fordulatszámon szembe forgó rotoron elhelyezkedő kések gyakorlatilag szakítják, tépik, elnyüvik az aprítandó anyagot. A finomaprítók a fent említett shredderek vagy az erdészeti faaprítók segítségével megfelelő méretűre előaprított hulladékok, illetve nyersanyagok egészen apró méretre történő darálását végzik. A kalapácsos malomnak nevezett finomaprító berendezésekben több, tengelyre felfűzött, ám szabadon lengő kalapács végzi az aprítást. A kalapácsok igen nagy sebességgel mozognak. A berendezésbe bekerülő anyagot addig őrlik, amíg az a 2-10 mm lyukátmérőjű rostán át nem hullik.
Szárítás
A brikettálásra használt alapanyagot gyakran szárítani kell, amennyiben nedvességtartalma meghaladja a 10-14%-os értéket. Ebben az esetben a pellet, illetve brikett előállításának technológiai eszközei közé be kell iktatni a szárítógépet. A szalma, valamint az asztalosüzemekből származó anyagok, másodnyersanyagok (fűrészpor, faforgács, kisebb fahulladékok stb.) esetében nincs szükség ilyen berendezésre, mert a felhasználási területen már szárított alapanyaggal dolgoznak. A víztartalomnak a lehető legkisebbnek kell lennie a jó minőségű végtermék eléréséhez. Kis volumenben (100-200 kg/óra előállítási kapacitás) nem érdemes szárítani, mert az előállítás nem rentábilis.
A szárítási technológiák sora rendkívül változatos. A pellet- és brikettgyártásban elterjedt technológiák közé tartoznak a kisebb kapacitással bíró úgynevezett csöves szárítóberendezések, valamint a nagyobb hatásfokú forgódobos szárítók. A bemenő magas nedvességtartalmú alapanyag egy úgynevezett csőkígyós rendszeren halad át egyenáramban a biomassza-tüzelésű kazán (vagy más fűtőegység) által előállított meleg/forró levegővel. A rendszerhez egy ventilátor kapcsolódik, melynek szívóoldala előtt található a tüzelőberendezés, a nedves anyag betáplálása, valamint maga a csőkígyós rendszer is. A ventilátor nyomóoldalán helyezték el a por- és szemcseleválasztó rendszert. A porleválasztást ciklonnal, multiciklonnal vagy egy különösen hatékony rendszerrel, az úgynevezett zsákos porszűrő berendezéssel végzik. A szemcse- és porleválasztást követően a száraz alapanyag már teljes mértékben beadagolható a pelletáló vagy a brikettáló rendszerbe.
A forgódobos szárítóberendezések szárítási hatásfoka, valamint szabályozhatósága lényegesen jobb, mint a csőkígyós rendszereké, azonban kis kapacitás mellett (800 kg/h alatt) nem gazdaságos az üzemeltetésük, mert nagy a felmelegíteni szükséges levegő mennyisége. A megfelelően előaprított alapanyag egy szállítócsiga segítségével cellás adagolóval szabályozva kerül a forgódobos szárítóba. A berendezés egy relatíve nagy átmérőjű (>0,8 m) és hosszú (10-20 m) technológiai elem, amelyben a szárítandó anyag áramlása történhet a szárító levegővel egyen-, illetve ellenáramban. A szárítási fázis végén, tehát a forgó szárítódob kiadagoló nyílásán egy megfelelően száraz, alacsony nedvességtartalmú anyagot kapunk. A forgódobos berendezésekben több ponton hőmérséklet- és nedvességtartalom-érzékelők találhatók, amelyek segítségével nagyon pontos nedvességtartalom-beállítás érhető el.
Préselés
Ha az alapanyag kellően száraz, és a szemcsemérete is megfelelő, csak akkor kerül a brikettáló gépbe, ahol nagy nyomáson tömörítik, és elkészül a végtermék. Ezek a gépek lehetnek csigás, valamint dugattyús kivitelűek, amelyek hidraulikus vagy mechanikus dugattyúval működnek.
A nyomócsigás eljárás során egy csiga hozza létre az alapanyag előre mozgását, valamint a kompressziót. Ez a technológia elavult, nagy a kopóalkatrész-igénye, így nehezen működtethető rentábilisan. A szárított alapanyag az előtömörítő csatornán (egy szűkülő keresztmetszetű, kúpos edény) át kerül beadagolásra a csiga végső szakaszába, és innen jut el a préscsatornába. A technológia által készített végtermék könnyen felismerhető a brikettben található lyukról. A csigát a préshüvely oldaláról (a brikett irányából) egy csappal támasztják meg. A csap átmérője megegyezik a brikettben található lyuk átmérőjével. A szükséges préselési nyomás csökkentése érdekében a munkafolyamat hőmérséklete a csiga köré épített külső előfűtő-fejjel növelhető. A súrlódás, valamint az alakváltozási munka hatására a hőképződés hatalmas, a brikett felszíne gyakran megég. A csigás brikettáló berendezéssel előállított brikett tonnánkénti fajlagos energiaszükséglete 80-100 kWh. Természetesen sok múlik az alapanyag kezdeti nedvességtartalmán is.
A dugattyús brikettáló rendszerekbe az alapanyagot közvetlenül a préscsatornába juttatjuk be. Itt több ütemből álló tömörítési eljárás zajlik, melyet a préshüvelyben mozgó dugattyú végez el. Az egydugattyús rendszerek kör keresztmetszetű rúdbrikettet állítanak elő, míg a többdugattyús technológiák alkalmazása során változatos alakú brikett készülhet. A többütemű tömörítés sajátsága, hogy az egyes ütemek által létrehozott frakciók határán a brikett hosszirányára merőleges erő hatására az agglomerátum könnyen törik.

Pellet Tüzelés: Egy Modern Fűtési Megoldás
A pellet fűtés mára kiforrott fűtési technológia, a világ szinte minden országában használják, már ahol szükség van fűtésre. A pellettel való tüzelés lehetséges pellet kazánba, pellet kályhába, pellet kandallóba. A pellet fűtéssel Ön eléri, hogy folyamatosan meleg legyen, nem kell szaladgálni a vegyestüzelésű kazánhoz és rátenni az éppen kéznél lévő tüzelőanyagot, brikettet, fát, szenet. Pellet fűtésnél Ön feltölti a készülék pellet tárolóját és élvezi az otthona melegét. A pellet fűtés technológiával ez tökéletesen megvalósítható.
Pellet Fűtés Rendszerek
A pellet tüzelés rendszerek a következők lehetnek: pellet kazán, pellet kályha és pellet kandalló.
- Pellet kazán: Általában kazánházban szokott elhelyezésre kerülni. Az előállított melegvizet keringető szivattyúk viszik el a radiátorokba, így az egész ház fűtésére alkalmas. Elzárt helyen van az épületben, így annak szépségét nem élvezhetjük lakáson belül.
- Pellet kályha: Lakóépületen belül van elhelyezve, itt lehet látni a tüzet, ami a kályhában ég.
- Pellet kandalló: Hasonlóan a kályhához, a kandalló szépségét és a tűz látványát is élvezhetjük.
Mindhárom rendszer kéményhez és áramhoz kötött. Gyönyörű pellet kályhák és hasonlóan magas esztétikai kivitellel elkészült kandallók elérhetőek.
Pellet Minőség és Vásárlás
A pellet vásárlás legfontosabb részlete a pellet minőség. Ez a legnagyobb buktató, amit ha nem veszünk figyelembe és nem tájékozódunk kellően, akkor sajnos sok bosszúság érhet bennünket. Ugyanis a gyengébb pellet minőség nem alkalmas kicsi, lakossági kazánokba, égőkbe. Ennek oka a pelletben lévő kosz, és kéreg. Lakossági felhasználásra az ENplus A1 vagy Din Plus minőségű pelletek alkalmasak, a gyártók ehhez a minőségi követelményhez készítik a berendezéseket.
A probléma az, hogy a gyenge minőségű pelletben lévő koszt, égés során nem tudja kezelni, és önmagát tisztítani a berendezés, ezért megáll, elakad a folyamatos tüzelési folyamat. Vannak már erre megtervezett automata önkihordós, vagy öntisztítós kazánok, égőfejek, de a legtöbb berendezés még nem tudja saját magát tisztítani, ezért kell jó minőségű pelletet vásárolni.
Fa pelletek minőség szerint lehetnek: DIN PLUS fapellet, ENplus A1 fapellet, ENplus A2 fapellet. A DIN PLUS és az ENplus A1 minősítésű pelletek alkalmasak a kicsi kandallókba és kályhákba. Ezekben a tüzelőanyagokban kevés vagy nincs kéreg és nincs kosz, ami az égetés során salakká vagy hamuvá válhatna. Pellet vásárláskor körültekintően kell eljárni, mert egyik készülék sem egyforma, és sajnos bele lehet nyúlni olyan pelletbe, amit nem tud felhasználni. Ilyen problémák lehetnek: salakosodik a pellet, lefojtja az égést, a salak kikeményedik és nehéz kitakarítani, kormolódik a kazántest belseje, nem ég az anyag, túl sok a hamu.
A Juhos és Juhos Kft. elsősorban 6mm pelletet forgalmaz, ENplus A1 és Enplus A2 minőségben. A forgalmazott pelleteink alkalmasak lakossági és ipari felhasználásra egyaránt.
Pellet Égőfejek és Fogyasztás
Univerzális pellet égőfej szerintem nincs. Olyan van, hogy többféle tüzelőanyagot is el lehet vele égetni, viszont olyan nincs amibe mindenféle égetésére van lehetőség. Az égőfejeket szakosítják általában a gyártók, agripelletre, fapelletre, borsószénre. Egyes gyártók csak a fapellet használatát javasolják, sőt meg is adják a használati útmutatóban, hogy pontosan milyen minőségű pelletet lehet felhasználni az adott égőfejben. Fontos, hogy az égőfej tulajdonos ne próbáljon ki olcsóbb, gyengébb minőségű pelletet, mert az a fűtési rendszer nem megfelelő működéséhez vezethet.
Egy 30-40kw körüli teljesítményű égő csúcsfogyasztáson nagyjából 5kg pelletet fogyaszt óránként. Ez nem az átlag fogyasztása, hanem amikor bekapcsol és felfűti a rendszert üzemi hőmérsékletre. Az égő miután felmelegítette a rendszert, átvált hőn tartásra, kikapcsol és bekapcsol készenléti állapotra.

Pellet kontra Gáz: Fűtési Rendszerek Összehasonlítása
A fűtési rendszer választásakor számos szempontot érdemes figyelembe venni.
Pellet mellett szól:
- Több helyről lehet megvásárolni az alapanyagot.
- Különböző minőségű és árú pelletet lehet vásárolni.
- Különböző kiszerelésben kapható (15 kg-os zsákok, 1 tonnás big bag zsákok).
- A pellet kereskedők és gyártók között piaci verseny van, ár és minőség tekintetében.
- Magunk szabályozhatjuk a felhasználás mennyiségét.
- Környezetbarát, nem kerül több széndioxid a légkörbe.
Pellet ellen szól:
- Kosz és hamu keletkezhet, ha rossz a pellet minősége.
Gáz mellett szól:
- Fizethetünk átalányban havonta egy összegben.
- Elvileg folyamatos a szolgáltatás.
Gáz ellen szól:
- Havidíjat (készenléti) fizetünk, ha nem is használjuk a gázt.
- Ki vagyunk szolgáltatva az áremelésnek.
- Nincs verseny, a gáz ára egyforma.
- A politika mindig is befolyásolni fogja a gáz árát.
- A Makó alatti óriási gázmezőben lévő hatalmas gáz tartalék kinyerése állítólag sokba kerül.
- A gáz minősége is változhat, ahogy a pelleté.
Az energiafüggetlenség, költséghatékonyság és fenntarthatóság egyre fontosabb szempontok. A nemzetközi és hazai piaci szereplők az iparban és a mezőgazdaságban is olyan gyorsan megvalósítható megoldásokat keresnek, amelyek csökkentik az energiafelhasználást és növelik a működési stabilitást. A napenergia és a szélenergia felhasználása is fontos lenne, de ezek kinyerését nagy mértékű adók terhelik.
Pellet Szállítás és Csomagolás
Pellet zsák általában kétféle szokott lenni. A gyártó 15kg-os zsákos kiszerelésben készíti a lakossági felhasználásra szánt pelletet. Ezt műanyag zsák, azért 15kg, mert azt könnyen tudja vinni egy gyermek is. A másik kiszerelés az 1 tonnás big bag zsákos, ezt targoncával lehet rakodni, emberi erővel nagyon nehéz mozgatni.
A pellet árát a Juhos és Juhos Kft. úgy határozza meg, hogy van egyszer a pellet ára és van egy szállítási költség. Náluk ezért nincs rejtett költség. A pellet szállítását emelőhátfalas teherautóval végzik a fuvarozók. Nálunk a pellet eladás folyamatos, napi rendszerességgel indítunk raklapos pelletet országosan házhozszállítással. Pellet házhozszállításról a Posta gondoskodik. Pellet vásárlás lépései: 1, Megrendelés 2, Szállítás 3, Az otthon melege.
