A téli időszak beköszöntével az autósok, különösen a dízel járművek tulajdonosai, gyakran szembesülnek kihívásokkal. A hideg, nedves, gyakran jeges utak és a hiányzó fény mellett, az autók karbantartása is kiemelten fontossá válik. Az alapvető emberi tulajdonság, hogy próbálunk mindenhová időben odaérni, de ez sietséghez és balesetekhez vezethet, különösen téli útviszonyok között. Higgadt vezetéssel temérdek kínos vagy veszélyes helyzet megúszható. A téli autózás során számos folyadék működik az autóban, amelyek állapotára érdemes odafigyelni.
A téli üzemanyagok fontossága
Az üzemanyagok összetételét a szabályozásoknak megfelelően már a szezon elején megváltoztatják. A kutak november közepétől téli üzemanyagot kínálnak. A hagyományos üzemanyagok általában -5 fokig garantálják a használhatóságot, ennél azonban még Magyarországon is szokott hidegebb lenni, így változtatásra van szükség. Ezért a téli üzemanyagokban hidegindítási adalékot alkalmaznak, amivel extra hidegben is használhatóvá válnak.
A magyarországi benzinkutakon hivatalosan is megkezdődött a téli „üzemanyag-időszámítás”. November 15-től a hazai töltőállomásokon már csak olyan dízelt lehet tankolni, amelyet kifejezetten a hideg, téli időjáráshoz optimalizáltak. A szabályozás szerint november 15-én a magyar töltőállomásoknak át kell állnia a téli szabvány szerinti üzemanyagokra, ezekkel hidegebb időben is garantáltan működni fognak a járművek, mezőgazdasági gépek. A téli dízel szezonja február végéig tart. A nagyobb hidegekre felkészülő cégek egy része ezt az időszakot ki is tolja.
A dízel paraffinosodása hidegben
A paraffinkiválás a dízelmotoros járművek leggyakoribb téli meghibásodási forrása. A nem megfelelő adalékú gázolaj teljesítménycsökkenést, indítási nehézséget, végső esetben motorleállást okozhat. A gázolaj természetes módon tartalmaz paraffinokat, amelyek 0 °C alatt fokozatosan kiválnak az üzemanyagból. A kristályosodás már -10 °C környékén megindulhat. Az első nagyobb kristályok megjelenése pedig zavarossá teszi a gázolajat és romlik az áramlási tulajdonsága. Végül eltömíthetik az üzemanyagszűrőt és az üzemanyagellátó rendszer egyéb pontjait.
A probléma megoldását a finomítókban oldják meg. A benzinkutak üzemeltetői rendre felhívják a figyelmet arra, hogy ha a tankban még nyári gázolaj maradt, érdemes rá tankolni a friss, téli üzemanyagból. Ez azért szükséges, hogy a keverék már elegendő mennyiségű adalékot tartalmazzon. Továbbá a hideg időben is megfelelő legyen a motor ellátása, mert így elkerülhetők lesznek a lerakódások és eltömődések. Az üzemanyag-forgalmazók évente ütemezetten váltanak át a téli keverékre. Magyarországon minden évben november közepén történik meg a hivatalos átállás.
Téli és nyári gázolaj közötti különbségek
Kevesen tudják, de nem ugyanolyan összetételű benzin, illetve gázolaj kerül a töltőállomásokra télen, mint nyáron - a jelenlegi szabályozás szerint május elsején és november 15-étől változtatnak az üzemanyagok összetételein. Egyetlen kritikus paraméter van, amit a téli-nyári váltásra előír a szabvány: ez a hidegszűrhetőségi határhőmérséklet, ami azt mutatja meg, hogy mi az a hőmérsékleti érték, amelynél már olyan mértékben lecsökken a gázolaj szűrhetősége (a paraffin kiválása miatt), hogy az üzemanyagszűrőn már nem tud átmenni.
A szakember ismertette: a téli időszakban egy hidegindíthatóságot javító adalékot adnak a gázolajhoz, így a határhőmérséklet eléri a szabványban előírt -20 Celsius-fokot. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára megjegyezte, hogy a -20 fokos szabványértékre még rá is szoktak hagyni valamennyit, hogy az üzemanyag biztonsággal teljesítse a követelményeket. Azok a prémium üzemanyagok, amelyeket bizonyos töltőállomások még alacsonyabb vállalt hidegtűréssel hirdetnek, már akár -30 Celsius-fokig is képesek működtetni a dízelmotorokat - és ezt garantálják is a forgalmazók.
Közép-Európában a nyári minőségű (CFPP max. 0°C) üzemanyagról való átállás október elején kezdődik (CFPP max. -10°C), míg a teljesen téli minőségű dízelüzemanyagnak (CFPP max. -20°C) november közepén kell rendelkezésre állnia. Bár egyértelmű határidők vannak arra vonatkozóan, hogy a töltőállomásokon a téli minőségnek mikor kell jelen lennie, és ezt mindenkinek be kell tartania, ez az egyik olyan terület, ahol a szakosodott laboratóriumok leggyakrabban problémákat találnak. A jármű üzemanyagrendszerének érzékenységétől függően a gyakorlatban előfordul, hogy a motorok a CFPP-értéknél akár 5°C-kal magasabb hőmérsékleten sem képesek üzemelni (pl. -15°C-on problémák léphetnek fel, még akkor is, ha az üzemanyag megfelel a téli CFPP -20°C-os specifikációnak).
Benzin hozzáadása a gázolajhoz: Régi módszer, új kockázatok
A benzin gázolajhoz keverése egy régi, sokak által alkalmazott módszer. A benzin alacsonyabb dermedéspontja elvileg csökkenti a gázolaj paraffinosodási hajlamát. Azonban, ahogy a szakember elmondta, lényegesen komolyabb feladat a téli-tavaszi átállás, mint az őszi-téli. Ennek alapvetően az az oka, hogy a téli időszakban a benzinek lényegesen több könnyű, illékonyabb komponenst tartalmaznak, így a gőznyomásuk lényegesen magasabb, hogy megkönnyítsék a téli indítást.
Bár a benzin csökkentheti a paraffinosodást, jelentősen rontja a gázolaj kenési tulajdonságait. A modern dízelmotorok, különösen a magasnyomású befecskendezésű (Common Rail) rendszerek, rendkívül érzékenyek a kenés hiányára. Továbbá, a benzin gyulladási tulajdonságai eltérnek a gázolajétól. Ha valaki mégis a benzin hozzáadása mellett dönt, rendkívül fontos a helyes arány betartása. A legtöbb szakértő a maximálisan 5% benzin hozzáadását javasolja, és ezt is csak végszükség esetén. Fontos megjegyezni, hogy ez az arány is kockázatot hordoz magában, és a motor károsodásának esélye továbbra is fennáll.
A benzin hozzáadása a dízel üzemanyaghoz egy kockázatos megoldás, ami hosszú távon komoly károkat okozhat a motorban. A modern dízelmotorok érzékeny befecskendező rendszerei különösen sérülékenyek a kenés hiányára. Sokkal biztonságosabb és hatékonyabb alternatívák léteznek a dízel autók téliesítésére, mint például a prémium gázolaj, a dízel adalékok, és a rendszeres karbantartás.
Alternatív megoldások a dízel téliesítésére
Dízel adalékok
A kifejezetten dízel üzemanyaghoz tervezett adalékok hatékonyan meggátolják a paraffinkristályok képződését, javítják a kenést, és tisztítják az üzemanyagrendszert. Érdemes bevásárolni pár apróságból időben, hogy ne álljunk ott az első fagyos reggelen jégvirágos ablakokkal. A vény nélkül, akár autós boltokban megvásárolható adalékok, általában ugyanazok a termékek, amelyeket a téli gázolajban is használnak. Tehát erre a célra használatos elegy már amúgy is van a tartályban, de a megvásárolt hatóanyag hozzáadásával tovább növelheti a fagyálló védelmet, körülbelül mínusz 30 Celsius-fokig.
Üzemanyagszűrő cseréje
A tiszta üzemanyagszűrő elengedhetetlen a hatékony működéshez. A hideg időben a gázolaj viszkozitása megváltozhat, ami megnehezítheti az üzemanyag áramlását a szűrőn keresztül. Egy eltömődött szűrő tovább súlyosbíthatja a paraffinosodás okozta problémákat.
Prémium gázolaj tankolása
Hasonló a helyzet a gázolajjal is, szerencsésebb, ha az alacsonyabb biokomponens-tartalmú prémium gázolajat választjuk, ami persze, a prémium benzinekhez hasonlóan drágább. Ha még jobbat szeretnénk az autónk motorjának téli üzemben, érdemes legalább ebben az időszakban prémium-üzemanyagot tankolni. A legtöbb töltőállomáson találunk ilyet, ott van például a Shell V-Power Diesel üzemanyaga, amely megnövelt mennyiségű szennyeződésbontó összetevőt is tartalmaz, így könnyíti a motor dolgát és tisztábban is tartja az üzemanyag-rendszert, mint a hagyományos gázolaj. A szokásosan kapható üzemanyag azonban már jelentős mennyiségben tartalmazza ezeket az adalékanyagokat, és a további javulás legfeljebb 9°C-os is, amit tesztelés nélkül nem lehet pontosan meghatározni.
Parasztvakítás vagy csodaszer a prémium benzin? - Alapjárat
Egyéb fontos téli tippek dízelautókhoz
Akkumulátor és izzítógyertyák ellenőrzése
A dízelmotorok izzítógyertyái fontos szerepet játszanak az égéstér előmelegítésében, különösen hideg időben. Ha ezek a gyertyák nem működnek megfelelően, vagy az autóban régi, kevésbé hatékony típus található, az indítás nehézkesebbé válik. A hideg idő csökkenti az akkumulátor hatékonyságát, mivel az elektrokémiai reakciók lassabban mennek végbe alacsony hőmérsékleten. Ez különösen kritikus a dízelmotoroknál, mivel ezek indításához erősebb indítóáram szükséges, mint a benzines motorokhoz. Az akkumulátor energiatároló kapacitása nagyban függ a környezeti hőmérséklettől. -20 Celsiuson a felére csökken, és -30-nál a 20 százaléka a kezdeti értéknek. Oda kell figyelni az izzítógyertyákra, az akkumulátorra és az üzemanyagra, akkor nincs gond.
Hűtőfolyadék és ablakmosó folyadék
Tévedés vízként gondolni a hűtőrendszerben keringtetett hűtőfolyadékra. Ennek ugyanis csak kis százaléka víz, több okból is. Megfelelő hűtőfolyadéknak kell benne lennie. Ez ugyanis többféle anyagot tartalmaz, melyek védik a fém alkatrészeket a korróziótól, kenést biztosítanak a vízpumpának és meggátolják, hogy fagypont alatti hőmérsékleten bekásásodjon, megfagyjon a hűtőfolyadék. Fagyálló hűtőfolyadék szükséges télen, ez a szaknyelvben etilén-glikol névre hallgat és desztillált vízzel keverve kerül a hűtőrendszerbe. Szintén érdemes figyelni az ablakmosó folyadékra, ebből is létezik téli, melynek egyik összetevője az etilalkohol, így nem fagy rá a szélvédőre.
Indítás hidegben
Örök a vita arról, hogyan bánjunk a motorral télen. Az egyik tábor szerint azzal teszünk a legjobbat neki, ha hidegen nem terheljük, hagyjuk szépen bemelegedni álló helyzetben. A másik oldal szerint pedig pont az ellenkezőjét kell csinálnunk, minél hamarabb el kell indulni. Az igazság valahol a kettő között van. Ugyanis ha hosszú percekig csak ülünk az autóban, miközben alapjáraton megy a motor, az lassú bemelegedést fog eredményezni, miközben a hideg motor hengerfalain az üzemanyagból kicsapódó pára hosszasan mossa le a kenőanyagot a hengerekről. Mégis érdemes egy kicsit várni indítás után, mégpedig azért, hogy a motorolaj elérje az összes kenési pontot a motorban. Ez motortól és olajviszkozitástól függően pár másodperctől közel egy percig is nyúlhat.
Védett parkolóhely
Az üzemanyag viszkozitásának megőrzése érdekében parkolja az autót védett helyre. Amennyiben lehetősége van rá, tárolja garázsban dízel autóját. A modern, gázolaj-meghajtású járművekbe már speciális fűtőrendszert építettek az üzemanyagrendszer védelmére. Ha az autó már nem indul, mert túl sok paraffinrészecske rakódott le, akkor az üzemanyagrendszert ki kell olvasztani. Ehhez az autót meleg helyre kell vitetni, például egy műhelybe vagy egy garázsba - a vontatás az egyetlen megoldás. Amint a rendszer újra felmelegszik, a paraffinrészecskék feloldódnak - és a gázolaj ismét szabadon áramlik a rendszerben.
Félretankolás: Mit tegyünk, ha rossz üzemanyagot tankoltunk?
Egy-egy mellétankolási eset mindig előfordul az autótulajdonosok, vagy a benzinkutas figyelmetlensége miatt. A benzin a dízel autók motorjában komoly károkat okozhat. A dízelek üzemanyagrendszerében az üzemanyag kenőanyagként is funkcionál, a hiánya, vagy a felhígulása gyors kopást eredményez. Tehát, ha viszonylag kevés benzin kerül egy dízel autó tankjába, az is okozhat bajt, nem lehet legyinteni: például, ha észreveszi a hibát a tankolást végző és megszakítja a feltöltést, vagy, ha csak részleges rátankolás történik.
A károsodás mértéke nagyban függ attól, hogy milyen keverési aránnyal kerül benzin a tankba, illetve, hogy mennyi ideig üzemelt a kevert üzemanyaggal a motor. Szerencse lehet a bajban, hogy a dízelmotor nagyon nem szereti a benzint, így az idegen tüzelőanyagot azonnal jelzi: a motor kihagy, nem húz, leáll, amint hígul a gázolaj. Már kis mennyiségű rossz üzemanyag tankolása esetén se indítsuk be a motort, vagy ha már megtörtént, akkor azonnal állítsuk le. Lapozzuk fel az autó kezelési útmutatóját: ha egy régebbi dízeljárműről van szó (örvény-, vagy előkamrás dízel, nem direktbefecskendezős), ebben az esetben néhány liter benzin a maradék dízelmennyiséggel keveredve a legtöbb esetben nem káros.
Másképp van ez a common-rail és az adagolófúvókás hajtóműveknél (kb. 2000 óta a piacon): semmi esetre se hagyjuk a motort járni. Ezután a gyártó előírásának megfelelően járjunk el. Ha el sem indítottuk a motort a rossz üzemanyaggal, adott esetben elegendő lehet a benzin-dízel keverék kipumpálása a tankból. Ha már a motor járt, szükségessé válhat a teljes befecskendező rendszer cseréje a magasnyomású pumpa, a befecskendezők, az üzemanyagcsövekkel és a tankkal együtt. Ez többszázezer forintba is kerülhet. Egy ilyen drága javítás különösen szükséges, ha forgácsok képződtek az üzemanyagrendszerben. Ha a motor járt, a magasnyomású befecskendező rendszer elemei megsérültek, mert a benzin azonnal a szükséges dízel kenőréteget lemossa. Ez gyakran a pumpa teljes megrongálódásában mutatkozik meg.
Teendők félretankolás esetén
A szervizben hibafeltárással kell kezdeni, hogy valóban félretankolás okozza-e a gondokat. Ezt egyszerű ellenőrizni, hiszen a benzinnek és a gázolajnak más a szaga: elég kinyitni a tanksapkát. Ezután jöhet az érdemi munka, el kell tüntetni a benzint a teljes üzemanyagrendszerből. A korszerű dízelmotorok segítenek ebben, ugyanis a nagynyomású szivattyú mellett a tankban dolgozik egy kisebb, 2-3 bar nyomással üzemelő szállító szivattyú is. Ehhez is kell persze tudás, hiszen az elektromos pumpát el kell indítani, amit az áramkörének a zárásával érnek el (a kapcsoló relé alatt tudják zárni a kört a relé kiemelésével).
A lefejtés időbe is telik, szakaszosan történhet, mivel nincs visszaáramló üzemanyagmennyiség, mint normál üzem közben, így levegősödik a rendszer. A tankon a nyílás az üzemanyag szintjelző és szivattyú beépítési pontján van, ezeket kiemelve ellenőrizhető a bent maradt mennyiség. Ha csak egy-másfél „centinyi” keverék van az alján, akkor már megúszható a tank leszedése, mert teletöltve újra dízelolajjal a kocsit, ez a kis mennyiségű benzin már nem okoz gondot (kerülve a nagy fordulatú üzemeltetést). Azonban, ha nem sikerült a lefejtés, akkor le kell szerelni a tankot.
A tanktisztítás után ki kell szedni az üzemanyagszűrőt, ezt cserélni is kell, le kell szedni az üzemanyagvezetékeket. Ez azért is szükséges, mert a benzin alaposan kimossa a tankból a lerakódásokat, és tisztítja az üzemanyagszűrőt is, így sok szennyeződés jut az üzemanyagrendszerbe. Minden kiszerelt, megtisztított alkatrész állapotát ellenőrizni kell, és csak ha nem károsodott lehet visszaszerelni. A kalandba sérült alkatrészeket újracserélve lehet összeszerelni a rendszert.
Összerakás után jöhet az indítási próba, de nem a saját üzemanyagrendszert használva, ugyanis ellenőrizni kell a fúvókák állapotát is. Ehhez kis tartályokból kap üzemanyagot a motor, minden henger saját adagot. Ez azért fontos, mert az üzemanyag fogyásának a mértékéből következtethetnek a fúvókák rongálódására. Amelynél több fogy, az bizony hibás lehet és cserélni kell.
Ha valaki teletankolt és elindul, érezni, hogy nagyon csúnyán jár a motor, ezután hamar megáll az autó. A teendőkkel kapcsolatban Papp László elmondta, hogy autómentővel szervizbe kell menni, kiüríteni a tartályt, és megpróbálni a benzinnel feltöltött gépkocsi saját tápszivattyújával átmosni a befecskendezőt. Ha ez nem megy, akkor a befecskendezőt is ki kell szerelni, és kitisztítani.
Parasztvakítás vagy csodaszer a prémium benzin? - Alapjárat
Véletlen tankolás elkerülése
Különösen ügyeljünk az üzemanyag fajtájára, ha benzinkannából töltjük a tankba: ezek a kannák általában kisebb betöltőcsővel vannak ellátva, mely egyaránt illik a benzin és a dízel tankok betöltőnyílásába. Ilyenkor érdemes biztosra menni, hogy valóban a megfelelő üzemanyagot használjuk. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, inkább használjunk egy üres kannát, amit magunk töltünk meg a megfelelő üzemanyaggal.
Az ADAC több száz aktuális járműmodellt vizsgált meg: néhány BMW, Ford és LandRover kivételével az összes dízel jármű (a kisebb átmérőjű töltőpisztoly miatt) benzinnel is megtankolható volt. Az alábbi benzineseket - a többi vizsgált modellel ellentétben - tévesen dízellel is meg lehetett tankolni: Chrysler 300 C, Citroen C1, C4, Lexus IS 250, RX 400H, Mazda 5, Mitsubishi Colt, Nissan 350 Z, Peugeot 107, Seat Toledo II, Skoda Octavia II, Smart forfour, Toyota Aygo, VW Golf V.
Mit ne tegyünk, ha hidegben nem indul a dízel?
Hajszárítóval semmiképp ne melengesse az üzemanyagrendszert! Amennyiben hajszárítóval vagy hasonló módon próbálja saját maga felmelegíteni a csöveket és a tartályt, életveszélyes szituációba keveredhet. Nehogy benzint öntsön az üzemanyagtartályba, mert csúnyán megjárja! Az lehet, hogy régebben rendben volt, amikor télen kis mennyiségű benzint adtak a dízelhez. Ezt a modern autókban semmiképp ne próbálja ki!