Törökszentmiklós városa Budapesttől Debrecen felé, a 4-es számú főút mellett fekszik, Szolnoktól 20 km-re, az Alföld szívében. Utcái sakktáblaszerűen helyezkednek el, megközelítőleg 23 ezer lakosa van, református és katolikus többségű, de néhányan Szolnokra utaznak az autonóm, agapé, illetve metodista gyülekezetbe. Azonban Törökszentmiklóson is gazdag történelme van a baptista felekezetnek, melynek gyökerei egészen a XIX. század végéig nyúlnak vissza, és a közösség fennmaradása a mai napig kitartó munkának köszönhető.
A Baptista Hitvallás és Egyházszervezet Alapjai
Mielőtt mélyebben belemerülnénk a törökszentmiklósi gyülekezet történetébe, érdemes megismerkedni a baptista hitvallás és egyházszervezet alapjaival. A „baptista” elnevezés az ógörög „baptizó” igére megy vissza, ami „bemárt, alámerít, megkeresztel” jelentéssel bír. Ez az elnevezés arra utal, hogy a baptisták elvetik a gyermekkori keresztséget, és csak azt tekintik érvényesen megkeresztelkedettnek, aki felnőttkorában vállalja a Szentháromság nevében történő teljes vízbe merítkezést. Ezen aktus által az egyén újjászületik, átadja magát Jézusnak, és hitet tesz a bűnös élettel való szakítás mellett.
A baptisták hitvilágukban elvetik a dogmatikus hitvallást és a papságot. Egyedül a Bibliát fogadják el útmutatóul, és vallják, hogy a megigazulás csupán a hit által lehetséges. Egyházszervezetük kizárólag a gyülekezetekre épül, ezeket tekintik minden szerveződés alapjának. Aki megtér, az hamarosan csatlakozik egy gyülekezethez, ahová rendszeresen eljár istentiszteletre és úrvacsorát vesz. A gyülekezethez tartoznak még a lelkigondozottak, azaz a nem bemerítkezett felnőttek, illetve a tagok gyermekei.
A húsz tagnál kevesebbet számláló és imaházzal nem rendelkező gyülekezetet szórványgyülekezetnek tekintik. Azok a gyülekezetek és szórványgyülekezetek, amelyek egy lelkipásztor gondozása alatt állnak, együttesen körzetet alkotnak. A gyülekezetek és körzetek pedig egyházkerületekbe szerveződnek. Ma Magyarországon hat egyházkerület létezik: a Budapesti, Déli, Dunántúli, Északi, Kőrösvidéki és a Tiszántúli.
A bemerítést csak a lelkészek vagy a presbiterek végezhetik. A bemerítkezésnek szigorú alsó korhatára nincs, a döntésképesség fontosabb szempont. Minden gyülekezeti tag egyenjogú, úrvacsorával élhet, és részt vehet a gyülekezeti tanácskozásokon, ahol eldöntik, hogy kit lehet felvenni a gyülekezetbe, kit milyen feladattal bízzanak meg, hogyan gazdálkodjanak a gyülekezet anyagi javaival. A lelkipásztor illetményét a gyülekezet és az egyház Országos Központja együttesen fizeti. Sajátossága még a baptistáknak, hogy hitéletükben nagyon fontos szerepe van a zenének.
A Baptista Mozgalom Történelmi Gyökerei Európában és Magyarországon
A modern kori baptisták előfutárainak tekinthetők a reformáció korában létrejött anabaptista mozgalmak. Ezek olyan evangéliumi irányzatok voltak, amelyek a Biblia tanulmányozása alapján jöttek létre, s tanaik, és nem utolsósorban karizmatikus vezetőik (Thomas Münzer, Simon Menno) révén egyes területeken nagy népszerűségre tettek szert, és sokan csatlakoztak hozzájuk. Az ő hittételeik között is kiemelt szerepet játszott a bemerítés, a bizonyságtétel és a gyülekezet fontossága. Az anabaptistákat Európa legtöbb országában üldözték tanaik miatt, nemcsak a katolikus egyház, hanem az evangélikusok és a kálvinisták is. Magyarországon 1548-ban hozott törvényt ellenük az országgyűlés. De anabaptisták voltak azok a habán telepesek is, akiket Bethlen Gábor hívott Morvaországból Erdélybe 1621-ben, és nekik adományozta Alvinc községet. A későbbi üldözések azonban felmorzsolták őket.
A baptisták történetének igazi kezdete a XVII. század elejére megy vissza, amikoris a John Smith és Thomas Helwys vezette puritán közösség az anglikán egyház zaklatásai miatt Angliából Hollandiába menekült, ahol Amszterdamban, követve a krisztusi példát, bemerítkeztek. A Hollandiában működő anabaptista mennoniták is segítséget nyújtottak az új egyház létrehozásában, melynek ekkor körülbelül 40 tagja volt. A gyülekezet azonban hamarosan meghasonlott, Smith néhány taggal a mennonitákhoz csatlakozott. Thomas Helwys pedig a gyülekezet többségével visszatért Angliába, - ahol időközben már felhagytak a puritánok üldözésével - s 1612-ben, Londonban létrejött az első angliai gyülekezet körülbelül 30 taggal. Itt azután elég hamar fejlődésnek indult az egyház. Európában azonban 1834-ig csak a szigetországban működött az egyház. Ekkor jött létre a kontinensen az első gyülekezet, mégpedig Hamburgban. Később is e város volt az európai baptisták egyik legfontosabb szellemi központja.
A munkahelyi jólét mint befektetés – hogyan profitál belőle a cég és az ember? - Nyikos Attila
A hamburgi gyülekezet megalapítója Johann Gerhardt Oncken volt, aki a legtöbbet tette azért, hogy Anglián kívül a szárazföldön is megvethesse a lábát a baptista egyház. Az 1842. évi hamburgi tűzvész után a város újjáépítésére Magyarországról is érkeztek fiatal mesteremberek a jó kereset reményében. Közülük három asztaloslegény, Rottmayer János, Vojka János és Marschall József kapcsolatba kerültek a még alig évtizedes gyülekezettel és annak nagy hatású vezetőjével, majd az egyház tagjaivá is váltak. Egyébként őket követően más Magyarországról jött iparoslegények is megtértek és beléptek a hamburgi gyülekezetbe.
1846-ban Oncken visszaküldte Magyarországra missziós feladattal Rottmayert és két társát. Magyarországon tehát ettől az évtől beszélhetünk baptistákról. Marschall József végül Bécsben telepedett le, Vojka János pedig Pécsett tevékenykedett. Rottmayer János Pesten próbált meg létrehozni egy gyülekezetet. Hamburgból segítséget is kapott Johann Lorders személyében, sőt 1848-ban maga Oncken is eljött Pestre, és megtartotta az első hazai bemerítést. Ez arra utal, hogy lassan a legelső hazai gyülekezet is elkezdett kialakulni, még ha egyelőre csak szórványgyülekezetnek lehetett is tekinteni csekély létszáma miatt. A szabadságharc viharai, a hadi események, majd a rákövetkező önkényuralom pedig még kevésbé kedvezett a missziós munkának. A Bach-korszak idején a vallásszabadságot durván megsértve nyomták el a protestáns felekezeteket. A baptisták különösen gyanúsak lettek, kis összejövetelek keretében tartott imaóráikat a hatalom államellenes szervezkedésnek vélte. A néhány éve külföldről érkezett segítőket kiutasították. Rottmayer könyveit elkobozták.
A Bach-korszak végétől, 1860-tól némileg javult a helyzet, újra tarthattak istentiszteleteket Rottmayer házánál. De a korábbi kis gyülekezetnek is csupán a töredéke maradt meg, annyira szétszóródott a közösség az önkényuralom éveiben. Maga Rottmayer János is, nem tudván megélni szakmájából a nehéz gazdasági helyzet miatt, végül 1865-ben úgy döntött, hogy a Skót Missziónál bibliaterjesztői állást vállal.
A Törökszentmiklósi Baptista Gyülekezet Kezdeti Lépései (1880-1900)
160 évvel később - 1880-ból - már vannak adataink arról, hogy baptista gyülekezet működött Törökszentmiklós városában. A hiteles, bejegyzett adatok (1880 - 1970-ig) kutatását és összegyűjtését Rácz István lelkipásztor testvérnek köszönhetjük. Meyer Henrik budapesti első lelkipásztor által vezetett anyakönyvi feljegyzések szerint Törökszentmiklósról Czégényné Karakas Julianna merítkezett be először 1880. április 7-én Temesváron (anyakönyvi száma: 233.). Valószínűleg azonban nem lakott tartósan a városban, mert későbbiekben nem találkozunk a nevével.
A következő bemerítés 1881. november 7-én történt Berettyóújfaluban, ahol Kornya Mihály öt személyt merített be Törökszentmiklósról. A missziómunkában elöljáró elődök nevei: Botlik Imre, Botlik Imréné (Török Zsuzsanna), Karancsiné Elekes Erzsébet, özv. M. Ők öten 1885-től a Barta nevű tanyán jöttek össze, hogy dicsőítsék Istent. Ismeretlen okból az anyakönyvbe nem nyertek bejegyzést: Karancsi Gergely cipészmester, Pásztor Borbála, Papp Istvánné, Karakas Bálint. Ők a városban, a II. úton, a cipészmester házánál találkoztak.
1882-ben a hat tagból álló szórványgyülekezet Bibliát vásárolt. Ez a Biblia, mint a régi parasztcsaládok krónikája, a kezdet kezdetén a gyülekezeti események feljegyzésének krónikás könyve is volt. „Ezen Szent Biblia vevődött a Baptista Gyülekezet részére Török Szent Miklós 1882. János evangéliuma 6. részének 68-69. verse: Uram kihez mennénk? Örök életnek beszéde van nálad és mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia. Továbbá: Zsoltárok könyve 150. részének 6. verse. Minden lélek dicsérje az Urat! Halleluja!”
A tanyai misszió eredményeképpen, és Kornya Mihály bizonyságtételei nyomán - aki gyakran látogatta a város környéki tanyákat - az 1900-ig terjedő másfél évtizedben többen is megtértek. A következők nevét ismerjük: Bana Ferenc és neje Török Zsófia, Czégény Erzsébet és férje, Simon Lajos és neje Bana Sára, id. Bácsi Bálint és neje Czégény Eszter, Czégény Imre és neje Jenei Zsófia, id. Bálint István és neje Tiba Zsuzsanna, ifj. Czégény Imre, valamint ifj. Bálint Sándor. A tanyai gyülekezet összejöveteleit id. Bácsi Bálint tanyáján tartotta, aki lakása egyik szobáját átengedte imaterem céljára.
1898-1900 között vásárolta meg a gyülekezet azt az 590 négyszögöles portát egy öreg épülettel, amelyen a mai imaház is áll. A kezdeti időszakban ebben az öreg házban voltak az összejövetelek. A mai imaház annak az öreg háznak a második utóda, sokadik javításban.
A Gyülekezet Önállósodása és Fejlődése (1900-1942)
1900-tól Balogh Lajos hajdúböszörményi prédikátor viselt gondot a közösségre, és hirdette Isten igéjét. 1903 körül Szilágyi Gábor testvér szolgálati idejében lett önálló gyülekezet. A Bihardiószegről ide érkezett Szilágyi testvér idején alakult ki egy vidéki nagy szórványkörzet. Szilágyi Gábor testvér, aki 1911-ig szolgált itt, igen elismerésre méltóan munkálkodott. A törökszentmiklósi gyülekezet és körzet önállósulásáról Balog Lajos testvér is megemlékezik 1912-ben a hajdúböszörményi gyülekezet 25 éves jubileumi ünnepségén. Ekkor a gyülekezetnek 8 állomása és 125 tagja van.
- március 14-én a Magyar Baptista Szövetség itt tartotta az országos konferenciáját. Ezen határozatot hoztak a szeretetházak megalapításáról, és gyűjtést rendeztek a felépítésükre, az adakozás elindítója Gódor András testvér. 1905-ben fölépült a kiskőrösi, majd 1910-ben a hajdúböszörményi szeretetház.
1912-től a pásztori teendők végzésére Kolozs József testvér Vámospércsről érkezett Törökszentmiklósra, ahogyan ezt a Békehírnök 1911-ben is megírta. Őt 1914-től 1928-ig Varga József testvér követte. Az I. világháború nehézségei a közösség életét is befolyásolták. Varga testvér a Békehírnök 1924-es jelentése szerint az országos konferencián a törökszentmiklósi körzetből képviselte a testvériséget. Ezután 7 évig, 1936-ig Holfinger István látta el a körzeti szolgálatot.
A Szövetség nagy családjába Hetényi Pál testvér segíti vissza a gyülekezeti közösséget, aki 1936-1942-ig a körzet lelkipásztora. A kis törökszentmiklósi gyülekezet az önállóvá válás után ekkor élte második virágkorát. Bebizonyult az Úr Jézusnak ama kinyilatkoztatása, mely szerint: „Hasonlatos a mennyek országa a mustármaghoz, mely mikor elvettetik, minden kertben vetett magnál kisebb, de amikor felnövekedik, fává lesz, annyira, hogy az égi madarak fészket raknak annak kiterjesztett ágain.” (Mt).
A Gyülekezet a Háború és a Szocializmus Idején (1942-1980)
A II. világháború idején, 1942-1948 között Éles Pál testvér egyenesen a Szemináriumból érkezett szolgálatra a gyülekezetbe. Katonai szolgálata alatt id. Dávid Imre presbiter helyettesítette. Ez idő tájt 16-17 állomást kitevő körzeti pásztorkodást végzett az 1965-ig munkálkodó Nagy Nándor testvér. Az ő vezérletével történt az imaház átalakítása és megosztása.
1965-től már a gyülekezet múltját összegyűjtő Rácz István testvér pásztorolta a testvéreket. Az ő áldásos munkálkodása idején a gyülekezethez 12 körzeti állomás, 30 úrvacsorázó és alámerített tag, 12 lelkigondozott tartozott. Körzetünkből való távozása után lelkipásztor nélkül maradt a közösség.
1980-ban, amikor 100 éves jubileumát ünnepelte a gyülekezet, Rácz István volt lelkipásztor tért vissza, hogy segítse a testvérek szervezőmunkáját, és bebizonyítsa az Úr kijelentését: „szemmel tartom a föld hűségeseit” (101. Zsolt.).
Az Újrakezdés és a Jelenkor Kihívásai (1981-től Napjainkig)
1981-ben a gyülekezet Veres Imre testvért hívta szolgálatra, aki kedves családjával három és fél évet töltött Törökszentmiklóson. 1982-ben az ő pásztorlása alatt öten merítkeztek alá. A 80-as évektől kezdtek állandó vendégei lenni a Budapest Wesselényi utcai Gyülekezet szolgálattevő testvérei. A gyülekezet tagjai remélték, hogy ezek után is együtt hirdetik: „Erős torony az Úrnak neve” (Péld.).
1984-ben, az Úr kegyelméből, Géczi Károly testvért és családját köszönthették a gyülekezetben. 1988-as távozása után újra lelkipásztor nélkül maradt a gyülekezet. Tóka Gyula péceli nyugalmazott lelkipásztor testvért küldte az Úr szolgálatra a gyülekezetbe. Majnár Zsolt testvérünk ekkor még kis családjával együtt érkezett Törökszentmiklósra. 1991-től sok-sok meghívott szolgálattevő, imaházújító tevékenység, evangélizációs alkalmak jelzik áldásos tevékenységét.
1993-ban Huszár Géza testvér vezetésével Falumissziós napokat tartottak, melynek eredményeképpen a következő években 7 bemerítkező volt. A jubileumi felújítási munkálatok nagy részére a testvérek a Kelet-Európai Missziós Alapítvány segítségével ruhaakciókból befolyó összeget fordították. A Kőrösvidéki Egyházkerület elnöke, Kiss Tibor Péter testvér, mint ügyintéző lelkipásztor segítségével a gyülekezet meghívta, majd szolgálatba állította a székesfehérvári gyülekezethez tartozó dr. T. lelkipásztort. Ekkor, 2007. szeptember 15-én, 6 misszió állomáson 19 tag, 7 lelkigondozott várta a lelkipásztort, feleségét és két gyermeküket.
A Gyülekezet Elöljárói és Hagyatéka
Végezetül álljon még itt a gyülekezet elöljáróinak neve a kezdetektől napjainkig, hiszen annak fennmaradása az ő munkájuknak is köszönhető: Karakas Bálint, id. Bácsi Bálint, Szántó Mihály, Dávid Imre, Kiszel Benjámin, Szabó Bálint, Farkas Imre, id. Borbíró József és ifj. Borbíró József.
A törökszentmiklósi gyülekezet évtizedeken át lelkesen és biblikusan képviselte anyagyülekezeti kötelességét. Áldoztak, szolgáltak. Többször eszközöltek alámerítést, példásak voltak az áldozathozatalban. Még olyanok is voltak a nem kis áldozatot hozók között, akik csak látogatói és támogatói voltak a gyülekezetnek, de a bibliai alámerítést sohasem vették föl. Mindez nem érdem, hanem Isten kegyelme.
A 2005-ös esztendő jubileumi évnek tekinthető mind a magyarországi baptista egyház, mind a városi gyülekezet történetében. Éppen 100 éve nyilvánították elismert felekezetnek a baptista egyházat, s ebben az évben már 125 éves volt a törökszentmiklósi gyülekezet. Ez a jubileum is azt bizonyítja, hogy a közösség ereje, kitartása és Istenbe vetett hite a nehézségek ellenére is megmaradt, és tovább élteti a baptista hagyományokat Törökszentmiklóson.
tags: #ebes #baptista #gyulekezet