Bevezetés
Nagykanizsa kulturális életének kiemelkedő szereplője a Halis István Városi Könyvtár, amely számos rendezvénnyel, kiállítással és programmal igyekszik gazdagítani a város lakóinak mindennapjait. A könyvtár nem csupán a könyvek és az olvasás otthona, hanem aktív résztvevője a helyi közösségi életnek, támogatója az oktatásnak és a kulturális örökség megőrzésének. A könyvtári tevékenységek sokszínűségét mutatja, hogy az intézmény a holokauszt emléknapjától kezdve a hadtörténeti előadássorozatokon át, egészen a modern technológiai fejlesztésekig széles spektrumon kínál programokat. A könyvtár ezen kezdeményezései, valamint a NATO kommunikációs stratégiái, amelyek a tagság elfogadottságát célozzák, mind azt mutatják, hogy az információ terjesztése és a közvélemény formálása kulcsfontosságú.
A Halis István Városi Könyvtár szerepe a helyi kulturális életben
A Halis István Városi Könyvtár aktívan részt vesz Nagykanizsa kulturális és társadalmi életében. Benke Dániel, a városi könyvtár igazgatója például több előadást tartott iskolásoknak az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, január 27-én. A holokauszt nemzetközi emléknapja okán a Halis-könyvtár és a Zrínyi-iskola kiállítást rendezett a bibliotékában, ahol a Zachor Alapítvány „A művészet az elmondhatatlan tolmácsa” címmel mutatta be vándorkiállítását. A Nagykanizsai Városvédő Egyesület észrevételekkel síkra száll a város építészeti, környezeti és természeti értékeinek, valamint kulturális örökségének megőrzéséért, gondozza és támogatja a helytörténeti munkák kiadását, pályázik e célok megvalósításának érdekében, és a Halis István Városi Könyvtár segíti munkájukat. A könyvtár informatikai fejlesztéséhez mintegy 5 millió forint értékben nyújtott támogatást Szakacsits Szabolcs, a Tuxera IT-cég elnöke, aki Nagykanizsa díszpolgára is.
A könyvtár gyakran ad otthont különböző kiállításoknak. Gelencsér Gábor nyugalmazott újságíró és szerzőtársa, Kalmár Anikó öt földrész mintegy 100 templomáról szóló „A hit hajlékai” című kiállítása is itt nyílt meg. A „Cherchez la femme!, avagy Keresd a nőt!” címmel nyílt meg Gelencsér Gábor nyugalmazott újságíró és szerzőtársa, Kalmár Anikó kiállítása a Halis-könyvtárban. Bankjegyek, bélyegek, lapok címmel nyílt meg Gelencsér Gábor nyugalmazott újságíró kiállítása „A lempirától a latin fiestáig” címmel. Gelencsér Gábor nyugalmazott újságíró évek óta ismeretterjesztő céllal gyűjti a bankjegyeket, érméket, zászlókat, retró képeslapokat és a különféle kiadványokat. Legújabb tárlata a Halis-könyvtár emeletén a világvallások és a művészetek köré szerveződik.
A Halis-könyvtár emellett társadalmi kezdeményezésekben is részt vesz. A Nagykanizsai Család- és Gyermekjóléti Központ „Segíts, hogy segíthessünk” Alapítványa a „Szeretetfa” kezdeményezéssel várja az érkezőket a könyvtárba. A könyvtár idén csatlakozott a rajzfilm országos ünnepéhez. A tizedik, jubileumi rendezvényen a különböző népek meséit feldolgozó alkotások kaptak kiemelt hangsúlyt. A „Gondosóra” programban is segít a Halis István Városi Könyvtár.
Hadtörténeti előadások és a Gripen-pilóta látogatása
A Halis-könyvtár a hadtörténeti előadás-sorozat, a „Hadak útján” rendszeres helyszíne. E sorozat keretében néhai nagykanizsai katonatisztről, Dr. Horváth Lászlóról szólt a legutóbbi rendezvény. Majerik Máté százados, a Magyar Honvédség Vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. repülődandárjának aktív Gripen-pilótája vetített képes előadása repítette a felhők fölé az érdeklődőket. Az előadás november 6-án, szerdán 18 órakor volt hallható a kanizsai Halis-könyvtárban. A „Hadak útján” hadtörténeti előadás-sorozat újabb állomásán, a nagykanizsai Halis-könyvtárban, Gripen-pilóta vendégeskedett, a „JOYSTICKTŐL a vadászrepülőbe” címmel.
Konferenciát is tartottak a Honvéd Kaszinóban „Hadtörténelem és biztonságpolitika” címmel. Itt Benke Dániel, a helyi Halis-könyvtár munkatársa a bibliotékában elindult élő történelem teaházról beszélt. A „Hadak útján” sorozat két zalai kötődésű katonának az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban vállalt szerepéről szóló előadással folytatódott a Halis-könyvtárban, ahol ezúttal prof. dr. Hermann Róbert Széchenyi-díjas történész volt a vendég.
Közösségi programok és olvasásnépszerűsítés
A Halis-könyvtárban közel ötszáz gyerek vett részt az őszi könyvtári napok keretein belül tartott író-olvasó találkozókon Gelsén, Felsőrajkon, Zalakomárban, Miháldon, Zalaszentbalázson, Murakeresztúron, Szepetneken és Nagykanizsán. A könyvtár és a Nagykanizsai Városvédő Egyesület időszakonként temetői sétákat is szervez a 15 hektáron elterülő nagykanizsai sírkertben, ahol hatalmas vadgesztenyefák és fenyőfák között lehet emlékezni.
A Halis-könyvtárban mutatták be Uzsoki Mária „Királyok vére” című legújabb könyvét a Czupi Kiadó gondozásában. Hatalmas társasjátékot szerveztek a kanizsai sétálóutcán, ahol Farkas Tibor közösségszervező a nagykanizsai Loco-Motiv Közösségi Alapítvány támogatásával sakkozni is lehetett a Halis-könyvtár munkatársaival. A könyvtári szombatok ismét digitális tartalmakkal megtöltött emlékhelyet kínálnak. Benke Dániel, a Halis-könyvtár könyvtárosa a nyár felnőtteknek szóló slágerkönyveiből válogatott, szerinte a legjobb könyv mindig az, ami nincs bent a bibliotékában, mert azt folyamatosan olvassák. Könyvtártermet avattak a Pannon Egyetem Nagykanizsa - Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központ főépületében, ahol a szolgáltatásokat az intézmény hallgatói mellett a város lakossága is igénybe veheti.
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) 1935-ben jött létre, zalai szervezete is közel öt évtizedes múltra tekint vissza, jelenlegi elnöke Bognár Csilla, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár csoportvezető munkatársa. Az MKE „A változás részesei vagyunk: Mi és Ml” címmel rendezte meg 55. Vándorgyűlését Szegeden, ahol a zalai könyvtárosok 20 fővel képviseltették magukat. Mozgókönyvtárakat azért hoztak létre, hogy olyan területekre is eljuttassák a kultúrát, például tanyákra, nehezebben megközelíthető helyekre, ahol nem volt könyvtár. A városkörnyéki könyvtárakat és információs helyeket látogatták meg nemrégiben a Zala vármegye Könyvtári Szolgáltató Rendszerben (KSZR) dolgozó könyvtárosok.
A Halis-könyvtár hagyományosan minden évben megszervezi napközis olvasótáborát. Az idén először három héten keresztül az olvasás mellett ismeretterjesztő vidám foglalkozásokat tartanak a fiataloknak. A helyi Kanizsai Dorottya Kórház és a Halis-könyvtár szervezésében a bibliotékában csütörtökön „Bélbetegségekről mindenkinek” címmel hangzottak el előadások. Temetői sétát szervezett Benke Dániel helytörténész, könyvtáros kalauzolásával a résztvevők számára, felkeresve Nagykanizsa első világháborús honvédsírjait. A nagykanizsai Halis-könyvtárban tárt karokkal fogadják azokat, akik szeretnének megtanulni a magasban járni. Czupi Gyula, a bibliotéka igazgatója örömmel figyelte a gólyalábasokat. A „Hadak útján” sorozat újabb jelentős állomásához érkezett a Halis-könyvtárban megtartott legutóbbi előadás, mely szorosan kapcsolódott a Piarista-iskolában felavatott emléktáblához, amely a Zala vármegyei születésű, s az első világháborúban Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett katonahősöknek állít emléket. Zalai könyvtárosoknak rendeztek találkozót a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Zala Vármegyei Szervezetének tagjai, a Csónakázó-tó partján tartották meg hagyományos közösségi programjukat. A Könyvtárpártoló Alapítvány a helyi Loco-Motiv Közösségi Alapítvány Green Gerilla pályázatának támogatásával gyógynövényes portát rendezett be a Halis-könyvtárban, ahol a Rozgonyi-iskola diákjai is jártak.
Pozsgay Gyula grafikus és dr. Pozsgay Péter tartalékos főhadnagy előadáson beszélt vitéz nemes Molnár László főhadnagyról, aki 25 igazolt légi győzelmével az egyik legeredményesebb magyar vadászpilóta volt a második világháborúban. A Hadak útján hadtörténeti előadás-sorozat szerdán 18 órakor folytatódott a Halis István Városi Könyvtárban. A szervező, Huszár András amatőr történelemkutató ezúttal is két előadót hívott meg az ingyenesen látogatható eseményre.
Könyvbemutatóval emlékeztek a kommunista diktatúrák áldozataira Nagykanizsán. A fővárosi Jane Goodall Intézet szervezésében „Együtt a remény útján, itthon és Afrikában. Változtassuk meg a világot!” címmel tartottak konferenciát a nagykanizsai Halis-könyvtárban. A bibliotéka részéről Benke Dániel mutatta be az intézményük zöld programját és az eddig elért eredményeket. Benke Dánielt, a nagykanizsai Halis-könyvtár könyvtárosát az olvasási szokásokról kérdezték. A bibliotékában megannyi korosztály megfordul, akiknek különböző az ízlésük, sokfajta témában lapozzák fel a könyveket. A nagykanizsai Halis-könyvtárban a hét minden szombatján várják a családokat ingyenes programokkal. A sorozat amolyan pluszszolgáltatás, hiszen az olvasnivaló mellé újszerű programokat kínálnak. Évindító szakmai tanácskozáson vettek részt a Zala vármegyei könyvtárak munkatársai. Sztorik a fővárosi legendákról címmel a nagykanizsai Halis-könyvtár legutóbbi vendége a népszerű Hungary sorozat szerzője, Kordos Szabolcs volt.
Az ENSZ közgyűlése január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Ehhez az emléknaphoz kapcsolódva szerveztek kedden kiállítást a Halis István Városi Könyvtárban, amelyet a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet készített „A Világ Igazai” címmel. Mindkét városban (Nagykanizsa, Zalaegerszeg) nagyszabású gálaesttel és díjak átadásával ünnepelték a magyar kultúra napját. A magyar kultúra napján, hétfőn a Halis-könyvtár szolgáltatásait bemutató kiállítás nyílt a bibliotéka oszlopain. Az érdekes tárlat évekre lebontva mutatja be a szolgáltatások fejlődését. A Zaol-podcast műsorában Kardos Ferenccel, a Halis-könyvtár igazgatóhelyettesével ezúttal a magyar kultúra napja apropóján beszélgettek irodalomról, költészetről. A Halis-könyvtárban családi batyus szilveszterre várták a látogatókat. A nagykanizsai Halis-könyvtár olvasás népszerűsítő programja, az Azolo, elhagyta a város határait és Gelsén igyekezett meggyőzni a fiatalokat, milyen jó fellapozni a könyveket. A Vakok és Gyengénlátók Zala Megyei Egyesülete kedden a Halis-könyvtárban karácsonyi műsort tartott.
A NATO kommunikációs stratégiák finanszírozása és megvalósítása
A NATO bemutatását, a NATO bővítéséről és Magyarország NATO-tagságáról szóló információk közlését (a továbbiakban a NATO-kommunikáció) különböző eredetű pénzekből finanszírozzák, és különböző csatornákon keresztül és formában valósítják meg. A NATO-kommunikációra fordított pénzek lehetnek állami eredetűek (költségvetés külön fejezete, kormánytámogatás, miniszteriális pénzek, pártpénzek, társadalmi szervezeteknek adott költségvetési támogatás), vagy magyar és külföldi (nyugat-európai és amerikai) szponzoroktól és alapítványoktól, vagy közvetlenül a NATO-tagországoktól, valamint a fegyver-tenderekben érdekelt cégektől, illetőleg a szervezetek tagdíjbevételéből származnak.
Kormányzati és minisztériumi finanszírozás
Elsősorban az országgyűlési képviselők és bizottságok, a frakciók tagjainak és szakértőinek euroatlanti információkkal ellátó szervezete a Képviselői Irodaházban, 1995 decemberétől működő Észak-Atlanti Tájékoztató Központ (ÉATK). Az ÉATK Interneten is olvasható célja, hogy „hozzá kíván járulni az euroatlanti integrációs törekvéseink hazai elfogadtatásához, a közvélemény pontos tájékoztatásához”, továbbá, hogy „részt kíván vállalni mindenekelőtt a közvélemény-formáló, a médiaszakemberek, újságírók felkészítésében, az NGO-kkal közösen rendezett szemináriumok, workshopok, pódiumviták és televíziós műsorok szervezésében, illusztris és szakértői látogatók meghívásában”. Mindezen feladatainak ellátásához az ÉATK tavaly ötmillió forint, idén pedig hatmillió forint költségvetési támogatással rendelkezik.
A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának NATO-NYEU főosztálya január elején elkészítette „Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozást előkészítő kommunikációs stratéga” címet viselő dokumentumát. „A kormányzati kommunikációs stratégia finanszírozását alapvetően költségvetési forrásból kell biztosítani. Emellett szükség lesz a NATO pénzügyi támogatására is” - szól a finanszírozás forrásait taglaló dokumentum. „A kommunikációs stratégiában leírtak végrehajtása összesen mintegy 450-500 millió forint ráfordítást igényel”, amiből „az 1997. évi feladatok végrehajtására a Külügyminisztérium költségvetésében 120 millió forint áll rendelkezésre” - olvasható ugyanott. A külügynek végül erre a célra idén meg kellett elégednie 112 millió forinttal, amit ugyan a Magyar Közlöny vonatkozó miniszteriális fejezetében tüntettek fel, de mindenképpen az Országgyűlés által jóváhagyott összeg.
A Külügyminisztérium azonban rendelkezik egy, a kormány által összesen 210 millió forinttal támogatott „Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását előkészítő kormányzati Kommunikációs Stratégiával” is. Ezen EU-stratégia által támogatott nyomtatott vagy elektronikus médiában gyakran jelennek meg az EU és a NATO összefüggését taglaló vagy éppen kifejezetten a NATO-ról, Magyarország NATO-tagságáról szóló információk is. E stratégia végrehajtásának érdekében kötött októberben a tárca a Magyar Televízió Rt.-vel, valamint a Magyar Rádió Rt.-vel azonos tartalmú keret-megállapodást, úgynevezett együttműködési megállapodást.
Az MTV-ben ennek a pénznek a felhasználásával készülnek EU-műsorok (EU blokk a Gazdatévé műsorában, ifjúsági tájékoztató műsor az EU-ról, ismeretterjesztő EU-műsor a nyugdíjasok, a napközben otthon tartózkodók részére, Agráregyetem EU vetélkedője, EU-magazin, EU Híradó, Politikai kultúra az EU-ban), amelyekre vonatkozó támogatás 60 százalékát a KÜM egy összegben előre fizeti ki az Euróinfo service-en keresztül. A rádióval hasonló tartalmú szerződés alapján kerül sor műsorok készítésére, de a KÜM már a szerződés megkötése előtt is támogatta a rádió EU-műsorait (például az 1996. októberi békéscsabai EU-Nap rendezvényeinek mintegy 2,1 millió forintos összköltségéből a KÜM 1,5 millió forintot kifizetett). A hat legnagyobb országos napilap tavaly összesen 4,5 millió forintot kapott egyenlő arányban EU-mellékleteinek támogatására. Mivel a KÜM „EU-kommunikációs stratégia”-pénzeiből támogatott médiák elektronikus és írott sajtóban megjelent hírek nem elhanyagolható mennyiségben közölnek NATO-híreket is, illetőleg a két integrációt tudatosan együtt kezelik, továbbá mert a KÜM NATO-kommunikációs stratégiája kifejezetten épít is az EU-adásokra, az EU-kommunikációra fordított pénzek jelentős (esetleg 30) százalékát lehet itt mint NATO-kommunikációt „elszámolni”.
A Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériumának szintén van a NATO-csatlakozást elősegítő hadseregen belüli és azon kívüli kommunikációs stratégiája, aminek az 1997-es keretösszege 35 millió forint. Egyes vélemények szerint ez kizárólag a NATO-csatlakozást elősegítő kormányzati stratégia honvédelmi vonulatának megjelenítésére fordítható összeg, míg más felfogás szerint ez az összeg a HM és a hadsereg egésze média-arculatának javítása érdekében használható föl. Valószínűbbnek tartom az utóbbi változatot, annál is inkább, mivel a kettő évek óta gyakorlatilag elválaszthatatlan: a hadsereg reformjáról, modernizációjáról, fegyver-beszerzéseiről, törekvéseiről stb. szóló hírek minden esetben NATO-tagságot óhajtó köntösben jelennek meg. A HM ebből a kommunikációs pénzből hirdette meg „A honvédelem és a NATO” című sajtópályázatát, amelyen összesen 540 ezer forint kerül szétosztásra, de ebből finanszírozzák a kifejezetten a madridi meghívást követően meghirdetett „Magyar Honvédség új, egységes arculatának kidolgozására” kiírt pályázatának összesen 2 millió 400 ezer forintos költségét is.
A HM kommunikációs stratégiájának része, hogy 1994 óta két havi rendszerességgel a magyar lakosság körében kérdőíves NATO közvélemény-kutatásokat végeztet a Magyar Gallup Intézettel és ritkábban a Szonda Ipsos céggel, összesen évi több millió forintos nagyságrendben. Mindezeken túl létezik egy külön, közelebbről nem ismert kormányalap, amely több tízmillió forintos nagyságrendben támogat NATO-bővítést népszerűsítő konkrét rendezvényeket, illetve NATO-t bemutató tanfolyamokat és képzéseket.
Fegyvergyártók és PR-költségek
A magyar kormány mintegy 30 darab vadászgép megvásárlását eldöntötte kb. 220 milliárd forint értékben, azóta négy vadászgép-gyártó fegyverexportőr küzd a magyar piacért. A 30 milliárd forint értékű, már elbírált légvédelmi rakéta-tenderben, a 20 milliárd forint értékben kiírásra kerülő rádiólokációs-tenderben, valamint a szintén meghirdetés előtt álló mintegy 40 milliárd forint értékű kommunikációs rendszer telepítésében érdekelt fegyvergyártók egymással versengve reklámozzák magukat, és „az éppen velük elérhető” NATO-tagságot, „a világ legerősebb védelmi szövetségében rendszeresített” fegyvereiket.
A küzdelem része, hogy beszállnak egy-egy napi- vagy hetilap NATO különszámának vagy mellékletének költségeibe, és primer vagy szekunder módon támogatják a NATO-tagságot népszerűsítő, általuk is látogatott rendezvényeket (például IFABO, C + D nevű fegyverkiállítás, kecskeméti nemzetközi repülőnap), az együttműködés kialakítása érdekében védelemtervezési szemináriumokat, konferenciákat szponzorálnak, és fizetik a magyar ipar képviselőinek, valamint újságíróknak az adott fegyvergyártó céghez való utazásait. A fegyvergyártók PR-költségei a legféltettebb hadititkok egyike. Erről keveset és sokat mond egyszerre, hogy a NATO-ba meghívott három ország területén működő, a vadászrepülőgépek eladásával megbízott PR-cégek havi 5-20 ezer dollár (kb. 1-19 millió forint) el nem költött pénzzel számolnak.
Médiafelhasználás és médiatámogatások
A kommunikációs „össz-stratégia” pénzei elsősorban a médiákhoz, másod- és harmadsorban különböző szervezetekhez, könyv- és folyóirat-kiadókhoz, valamint konkrét programok rendezőihez vándorolnak. A legnagyobb „felhasználó” az elektronikus média. A Magyar Televízió Rt. Külpolitikai szerkesztősége által készített „Atlanti Expressz” című műsorsorozat 9 millió forintos, a NAP TV NATO-vetélkedők szervezésére 3,5 millió forintos, a Magyar Rádió Rt. NATO-műsorok készítésére 2,5 millió forintos támogatást kapott a külügytől. Ez utóbbi tételen belül „A Szabó család” című rádióműsor április és július között 400 ezer, a külpolitikai műsorok szerkesztősége 380 ezer forintos támogatásban részesült. A „Família Kft.” 13 része NATO-epizódjainak elkészítéséhez a honvédelmi tárca járult hozzá 8 millió forinttal, míg a NATO-témákkal rendszeresen foglalkozó „Manőver” című, havonta egyszer jelentkező katonapolitikai magazinhoz évi mintegy 12 millió forinttal. (Adásonként egymillió forint értékben, egy műsorszám kb. 80 százalékát kitevő arányban a Horizont Katonai Filmstúdión keresztül.) Az MTV-ben sugárzott „Szerencsekerék” egy-egy adásában, nemkülönben a kereskedelmi rádió státuszában lévő Juventus és Danubius rádió szintén külügyi pénzek nyomán foglalkozott a NATO-val. A Duna TV egy szeptemberben bemutatásra kerülő hat részes NATO-műsor elkészítéséhez 2 millió forint hozzájárulást kap a KÜM kommunikációs stratégia keretéből a bemutatásra kerülő sorozat „külföldi utazásaihoz”. Tudható még továbbá, hogy mindazok, akik az elektronikus médiákban valamilyen műsort készítenek a NATO-ról (csatlakozásról, tagságról stb.), megemelt honoráriumot kapnak a külügytől, továbbá, hogy a „Szomszédok” című tévéműsor szponzorálás nélkül, önként, de vállalta a NATO propagálását.
Az írott sajtó is jelentős szeletet hasít ki a kommunikációs stratégia pénzeiből. A Népszabadságot, a Magyar Nemzetet, a Népszavát és a Világgazdaságot egész évre szóló szerződés köti Külügyminisztériumhoz. A havonta egyszer vagy három hetente megjelentetett 2-4 oldalas NATO-mellékletek vagy NATO-oldalak sajtóorgánumonként évi mintegy hatmillió forintjába kerülnek a külügynek. A Magyar Hírlap csak július közepén jelentette meg első NATO-mellékletét, amit az év hátralévő részében, havi rendszerességgel fognak újabbak követni, összesen mintegy hárommillió forint támogatással. A Világgazdaság nem mellékleteket, hanem a témához kapcsolódó elemzéseket, híreket közöl. A vidéki lapok sem maradnak ki a támogatásból, azok a külügy által 10-20 millió forinttal pénzelt MTI Press-en, a megyei és regionális sajtót cikkekkel és háttéranyagokkal ellátó, az MTI sajtóügynökségén keresztül jutnak NATO-anyagokhoz. Az Élet és Tudomány, a TIT és a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. hetilapja májustól kezdve négy részes NATO-ismertető sorozat közlését határozta el összesen négyszer három oldalon, a KÜM kommunikációs stratégiájából kapott közel egymillió forintos anyagi támogatásból. A hetenként Budapesten megjelenő Budapest Business Journal július közepi számának NATO-mellékletében reklámozott harci repülőgépek és ezzel összefüggő hirdetések (British Aerospace, Aero Vodochody, Lockheed Martin) az ország leendő NATO-tagságra alapozták, a nekik összesen mintegy 1,8 millió forintba kerülő hirdetéseiket.
Civil szervezetek és alapítványok szerepe
A Külügyminisztérium kommunikációs stratégiájában külön elérendő célcsoportként szerepelnek a civil szervezetek. A KÜM Interneten olvasható honlapján „a magyar NATO-csatlakozásért tevékenykedő nem-kormányzati szervezetek [angol rövidítésük alapján: NGO-k] címei” elnevezés alatt olvashatók a kommunikációs stratégiából támogatott NGO-k nevei, elsőként a Magyar Atlanti Tanács (MAT). A volt külügyminiszter által 1992-ben alapított szervezet alelnökei között számos, ellenzéki és kormánypárti parlamenti képviselő akad - továbbá a politikai, a tudományos és a gazdasági élet, a fegyveres és rendvédelmi szervek ismert képviselőit tömöríti az atlanti együttműködés célkitűzéseiért fáradozó MAT.
A MAT pénzhez jut a költségvetésből (kommunikációs stratégia, egyéb állami pénzek, társadalmi szervezeteken között szétosztott pénz), kap pénzt külföldről (NATO-követségek, külföldi projekt pénzek), a banki szférából, a vállalkozói támogatásokból és a tagdíjakból. A MAT a NATO-ismeretek iskolai oktatására (oktatócsomag részeként szemléltető-eszközök és egyéb oktatási felszerelések készítése) négymillió forintot és egy, az euroatlanti gondolatot népszerűsítő - elsősorban vidéki - klubhálózat létrehozására kétmillió forintot kapott a KÜM kommunikációs stratégia keretéből. Az euroatlanti gondolattal kapcsolatos tudományos kiadványokat (évi 5-6 szám), rövidebb háttérelemzéseket (évi kb. 25 szám) a Magyar Fejlesztési Bank Rt. támogatásával adja ki. Az Országgyűlés által évenként szétosztásra kerülő költségvetési támogatásából 100 ezer forintot kapott. A MAT bevételhez jut a nem jelképes összegű tagdíjakból is, de munkáját számos üzletember segíti pénzt hozó vagy anyagi megtakarítást jelentő kapcsolataival. A MAT tagjainak és az általa meghívott politikusoknak, újságíróknak, a gazdasági élet személyiségeinek stb. a NATO-tagságot támogató, előadással egybekötött elegáns, kb. 70 fős vacsorákat ad a margitszigeti Ramada Grand Hotelben. (A havi rendszerességgel megismételt partik alkalmanként mintegy 300-350 ezer forintba kerülnek.) A NATO-tagországok a szakmai segítségen túl a Partnerség a Békéért (PfP) programban részvevő országoknak adható, projektenként 10 ezer dollár (kb. 1,8 millió forint) támogatásban is részesítik a MAT-ot.
A KÜM említett honlapján a következő „NATO-csatlakozásért tevékenykedő” nem-kormányzati szerv az 1995 végén megalakult Manfred Wörner Alapítvány (MWA). A külügy-, a honvédelmi, valamint az ipari és kereskedelmi miniszter, továbbá az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának számos tagja és több országgyűlési képviselő mellett az egyik kormánypárt és az egyik ellenzéki párt első embere által alapított és a kuratóriumában többek között a HB elnökét, a HM egyik helyettes államtitkárát és a Magyar Honvédség vezérkari főnökét soraiban tudó Alapítvány is több lábon áll anyagilag (kommunikációs stratégia pénzei, a honvédelmi tárca és egyéb állami támogatás, állami cégek, fegyverexportőrök, NATO-pénzek). Az MWA számos, például történelemtanároknak, pedagógusoknak, újságíróknak, katonáknak, ingyenes, féléves védelempolitikai tanfolyamot és NATO-t bemutató szemináriumot tart egymillió forintos kormánytámogatással. Az MWA szervezte a tavalyi és idei NATO-expressz proatlanti rendezvényt.
Az 1997. májusi háromnapos kecskeméti nemzetközi repülőnap nemcsak Magyarország, de a NATO-ba kívánkozó valamennyi ország vonatkozásában kiemelkedő proatlanti eseménynek számított, amelynek a hatása - a honvédelmi tárca értékelése szerint - a júliusi, jelentős NATO-szimpátia növekedésben is közrejátszott. A rendezvény teljes költsége nem ismeretes, a rendezők hadititokként kezelik. Az azonban tudható, hogy a rendezésre az MWA 9 millió forintos állami támogatást kapott, hogy a fegyvergyártó cégek azért, hogy jelen lehessenek 15 ezer dollár (kb. 2,7 millió forint) részvételi díjat fizettek ki, hogy csak az egyik jelenlévő vadászgépgyártó cég, a Gripen 200 ezer dollárt (kb. 36 millió forintot) költött plakátokra, hirdetésre. Ebből a pénzből futotta az első napra meghívott vendégek mintegy 500 fős táborának (egy vasúti kocsit megtöltő mennyiségű) étellel, itallal, valamint játékrepülőgép-makettekkel való ellátására is. A repülőnapra a Népszabadság 30 oldalas színes NATO-mellékletet jelentetett meg 270 ezer példányban a Manfred Wörner Alapítvány gondozásában. A melléklet megjelenését többek között a fegyvergyártó vállalatok finanszírozták.
A média szabályozása és a digitális átállás
A 2010-es médiaszabályozás (2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, 2010. évi CIV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény módosításáról) gyökeresen átalakította a jogi keretrendszert. Ez a jogszabály egyedülálló, mivel a kormányt segítő testületben a pártok határozták meg a prioritásokat, és a törvénynek van alárendelve. A médiapiac nagy változásokon ment keresztül.
Médiapiaci változások és trendek
A magyar gazdaságra hatással volt a globális gazdasági és pénzügyi válság eredményeképpen, a munkanélküliségi ráta viszonylag magas maradt. Az internet elterjedése és a digitális átállás gyökeresen megváltoztatta a hírfogyasztási szokásokat. A civil aktivisták egyre gyakrabban használják az internetet. A hagyományos médiumok közönsége csökken, és új üzleti modellekkel kísérleteznek, hogy megtartsák közönségüket. A közösségi hálók és blogok egyre népszerűbbek, és lehetővé teszik a szélesebb nyilvánosság számára, hogy kifejezzék véleményüket.
A televízió továbbra is a legfontosabb hírfogyasztási csatorna, bár a közönségarányok csökkennek. Az internet-penetráció folyamatosan emelkedik, és a híroldalak látogatottsága is növekszik. A nyomtatott sajtó példányszáma csökkent, de az online verziók olvasótábora növekedett.
A médiahatóság szerepe és a frekvenciaosztás
A frekvenciaosztást korábban a Rádió és Televízió Testület (ORTT) végezte, most pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságé (NMHH) ez a jogkör. A 2010-es médiaszabályozás új rendszert vezetett be, amelyben a közszolgálati média finanszírozása és irányítása is megváltozott. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) felel a közszolgálati műsorok gyártásáért.
A frekvenciaosztás folyamata továbbra is vita tárgyát képezi, és a pályázati követelmények nincsenek megfelelően meghatározva. Ez önkényes döntésekhez vezethet, és akadályozhatja a rádiós piac valódi versenyét.
A digitális átállás
A digitális átállás célja, hogy a nézők jobb minőségben nézhessék az adást, de a határidő 2014. január 1-je lett. Ez a folyamat infrastrukturális beruházásokat és támogatásokat igényel. A kábelszolgáltatók és mobilszolgáltatók is beléptek a televíziós piacra, és új szolgáltatásokat kínálnak, mint például az IPTV. A digitális átállás tervezett határideje is több alkalommal módosult.
A média koncentrációja és a hirdetési piac
A médiapiac koncentrációja és torzulásai továbbra is problémát jelentenek Magyarországon. A médiatörvények célja, hogy korlátozzák a piaci monopóliumot, de a gyakorlatban ez nem mindig valósul meg. A politikai hirdetések és az állami támogatások diszkriminatív módon kerülnek szétosztásra, ami súlyosan torzítja a médiapiacot.
Hirdetési piac és finanszírozási modellek
A hirdetési piac strukturális változásokon ment keresztül az elmúlt években. A televíziós és rádiós hirdetési bevételek csökkennek, míg az internetes költések aránya növekszik. Az állami hirdetések jelentős szerepet játszanak a politikai sajtóban, és gyakran a kormányhoz közel álló médiumok részesülnek belőle. Ez a gyakorlat súlyosan torzítja a médiapiacot, és akadályozza a független újságírást.
Az alternatív finanszírozási modellek, mint például a „közvetlen termékfogyasztás” vagy az „örökbefogadási” programok, próbálják pótolni a hiányzó bevételeket. Az internetes piac konszolidálódása várható, és a promóciós költések csökkenéséhez vezethet.
A civil újságírás és az internet hatása
Az internet és a közösségi hálók megjelenése új lehetőségeket teremtett a civil újságírás számára. A bloggerek és aktivisták egyre gyakrabban használják ezeket az eszközöket, hogy felhívják a figyelmet a társadalmi problémákra, és véleményüket kifejezzék. Az internet lehetővé teszi a gyors információterjesztést és a tömegek elérését.
Etikai kérdések és kihívások
A digitális korban az újságírás alapelvei nem változtak, de az új eszközök kihívásokat is jelentenek. Könnyebb meghamisítani egy dokumentumot, és a hírek minősége is romolhat. A gyorsaság és az emberhiány miatt az újságírók gyakran nyomás alatt dolgoznak.
A civil újságírás és a blogolás új lehetőségeket teremt az oknyomozó cikkek elkészítéséhez és a társadalmi témák feldolgozásához. Az interneten keresztül könnyebb kapcsolatot teremteni az emberekkel, és információkat gyűjteni. Azonban a civil újságírás esetében is fontos a hitelesség és az etikai normák betartása.
Nyelvi hibák és médiahasználat
A magyar médiában számos nyelvi hiba és furcsa fordulat található. Ezek a hibák a szerkesztési, fordítási és nyelvi gondatlanságokból erednek. A médiában megjelenő közhelyek és téveszmék szintén hozzájárulnak a nyelvromboláshoz. Fontos, hogy a sajtómunkások odafigyeljenek a helyes nyelvhasználatra, és kerüljék a töltelékszavakat és a képzavarokat.
Dr. Gulyás Zoltán, Láng Attila D. és Vadász Ferenc munkái rámutatnak a médiában előforduló nyelvi hibákra. A magyar nyelv gazdagságát és pontosságát meg kell őrizni, és a média felelőssége, hogy példát mutasson a helyes nyelvhasználatban.
A Nemzeti Digitális Adattár (NDA) és a digitális kultúra
A digitális hálózati technológia olyan sok előnyt kínál az analóghoz képest, hogy az egész kommunikációs-kulturális rendszerünk átkerül digitális platformra. Ez szinte trivialitás. Ami nem digitális, az nincs, az nem lesz. Elemi kulturpolitikai (nemzetstratégiai) cél tehát, hogy kulturális örökségünket áttegyük digitális platformra. Az analóg korszakban a kanonizált kulturális átörökítés talán legfontosabb szereplői a közgyűjtemények voltak, ezért az itt őrzött tartalmak (szövegek, képek, beszédek, zenék, filmek stb.) digitalizálása kell legyen az egyik első lépés a digitális átállásban.
Az NDA koncepciója és kihívásai
A Nemzeti Digitális Adattár (NDA) koncepciójának központi gondolata az volt, hogy az NDA nem birtokol saját digitális tartalmat, csak összegyűjti a közgyűjtemények metaadatait, és ezek segítségével integráló, eligazító szolgáltatást nyújt. Az Open Archive Initiative (OAI) elvei alkották az NDA-koncepció vázát. A megvalósíthatósági tanulmány fontos javaslata volt, hogy a minél szélesebb szakmai konszenzusok kiformálása végett érdemes lenne munkabizottságokat felállítani. Három munkacsoportot állítottak fel: a Tartalominfrastruktúra Bizottságot, a Névtér Bizottságot és a Terminológiai Bizottságot.
Azonban az NDA első évére szánt nagy összegek (egy milliárd körüli nagyságrend) szétosztásakor nem az NDA-koncepcióból fakadó intézményi feladatok elvégzéséhez kötötték a tényleges kifizetéseket. Ezért a közgyűjteményi szféra legfontosabb játékosai nem az NDA elvárásainak megfelelő módon használták fel a pénzeket, például az OSZK többszáz milliót költött a retrospektív katalógus digitalizálására. Ez az indulási helyzet alapvetően meghatározta azt, hogy az NDA sosem tudta elérni azt a kritikus tömeget, ami elegendő lett volna ahhoz, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá váljon a koncepció értelme és haszna.
Interoperabilitás és metaadat-integráció
Az analóg világ technológiai kényszerek miatt szegmentáltan, egymástól elkülönítve kezelte a különböző típusú kulturális tartalmakat. Ez a technológiai kényszer azonban már nincs jelen a digitális hálózati világban. Az interoperabilitás vagy a metaadat-integráció megvalósítása azt jelenti, hogy a különböző digitális gyűjtemények metaadatrendszereit átjárhatóvá kell tenni. Ehhez egységesíteni kell az eltérő metaadatrendszereket. Ha valamilyen módon a metaadatokat szemantikai értelemben szabványosítjuk, és a gyűjtemények rávetítik saját metaadataikat a közös szabványra, akkor a „szétszórt és egyedi” metaadatok nyitottakká és bárki által értelmezhetőkké válnak, megteremtve a lehetőséget arra, hogy bárki keresni tudjon bennük.
A metaadatok nyitottságát háromféleképpen lehet elképzelni: i) az archívumok felületet nyitnak és beengedik magukhoz a metaadat-keresőket, ii) az archívumok a szabványosított metaadataikat közreadják és mindenki viheti, szolgáltatást építhet belőlük, iii) minden metaadatot összegyűjtünk egy helyre és azokból építünk egy integrált keresőszolgáltatást. A második opciót akarta az NDA megvalósítani, a harmadikat a MANDA.
A Creative Commons Magyarország és a nyitott tartalom
A Creative Commons (CC) licenszek bevezetése új lehetőségeket nyitott a digitális tartalmak megosztására és felhasználására. A MOKK-ban alakult csapat elkezdte lefordítani a CC szövegeit és a különböző licenszeket, ezzel hozzájárulva a nyitott tartalomkultúra terjedéséhez Magyarországon. A nyitott archívumi kezdeményezés (OAI) filozófiája, amelyet az NDA is követett, az adatgazdai és szolgáltatásgazdai szerep elválasztását hangsúlyozza, és a metaadatok nyilvánosságát biztosítja.
A média és a politika összefonódása
A magyar médiában a politikai törésvonalak mentén megosztottság tapasztalható. A médiumok egy része jobboldali beállítottságú, mások a balliberális értékekkel rokonszenveznek. Ez a polarizációs tendencia az elmúlt húsz évben viszonylag stabil volt. A kormányzati hirdetések diszkriminatív módon történő szétosztása súlyosan torzítja a médiapiacot, és befolyásolja a médiumok függetlenségét. A „kliensújságírás” vagy pártos újságírás jelensége is megfigyelhető, ahol a médiumok a finanszírozóik érdekeit szolgálják. A média pénzügyi támogatása és az átláthatóság hiánya további problémákat okoz.
A közösségi hálókon és a blogokon keresztül azonban a polgárok is lehetőséget kapnak arra, hogy elmondják véleményüket, és felhívják a figyelmet a problémákra. Ez hozzájárulhat a média sokszínűségéhez és a nyilvánosság megerősítéséhez.
tags: #egesz #oldalas #gripen #reklam #nepszabadsag