Az egészségügyi szolgálati jogviszony: Új kihívások és lehetőségek az egészségügyi dolgozók számára
Az egészségügyi dolgozók foglalkoztatási jogviszonyának átalakítása 2021. március 1-jétől jelentős változásokat hozott a magyar egészségügyben. Az új, egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény (Eszjtv.) bevezetése számos kérdést vetett fel a dolgozók, a munkáltatók és a jogalkalmazók számára egyaránt. Ez a cikk arra törekszik, hogy átfogó képet adjon az új jogviszonyról, annak hátteréről, főbb szabályairól, valamint a felmerülő gyakorlati problémákról és azok lehetséges megoldásairól.
A jogviszonyváltás háttere és céljai
Az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése egy szélesebb körű reformfolyamat része, amelynek célja a közalkalmazotti státusz fokozatos kivezetése és az érintettek áthelyezése más jogviszonyokba, jellemzően a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá, vagy új jogállások létrehozása révén. Az egészségügy esetében ez az átalakítás az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) által valósult meg.
Korábban az állami és önkormányzati szolgáltatóknál dolgozók többségére a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), illetve a Munka Törvénykönyve (Mt.) vonatkozott. A kirendelésekkel kapcsolatban az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó szabályok voltak érvényesek. Az új jogviszony bevezetésével az Eszjtv. és annak végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) kormányrendelet lépett hatályba, amelyek eltérő szabályozást írnak elő az Mt.-hez képest.
A jogalkotó egyik fő célja a markáns béremelés volt, amelynek keretében három lépcsőben kerül sor a fizetések emelésére. Emellett az új jogviszony célja a stabilitás növelése, a kiszámíthatóbb munkavégzés és a szakmai fejlődés elősegítése is.
Az új egészségügyi szolgálati jogviszony főbb szabályai
Szerződéskötés és határidők
Az új egészségügyi szolgálati jogviszonyra irányuló szerződést legkésőbb 2021. február 28-ig kellett aláírniuk azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik át szerettek volna térni az új rendszerbe. Aki ezt elmulasztotta, annak munkaviszonya vagy közalkalmazotti jogviszonya 2021. március 1-jével megszűnt, legfeljebb 1-3 havi végkielégítés biztosítása mellett, amelynek mértéke a korábban szerzett gyakorlati időtől függött. Fontos megjegyezni, hogy nem volt tilalom arra vonatkozóan, hogy aki nem írta alá a szerződést, az később ne léphessen be az egészségügyi szolgálati jogviszonyba állami intézménynél.
Kikre vonatkozik az új jogviszony?
Az Eszjtv. hatálya kiterjed az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatott egészségügyi dolgozókra, beleértve az egészségügyi felsőoktatási intézményekben dolgozókat is, amennyiben ott egészségügyi ellátói tevékenységet is végeznek.
A szerződés tartalma és az eltérések lehetősége
Az új szolgálati szerződés aláírásával a foglalkoztatást az Eszjtv. és a végrehajtási rendelet szabályozza. Bár az Eszjtv. alapvetően az Mt. szabályaira épül, számos ponton eltér tőle. Lehetnek olyan elemek a szerződésben, amelyeket a törvény úgy szabályoz, hogy a munkáltatónak mozgástere marad a munkavállalóval való megállapodás szerint eltérni. Ilyen kérdések lehetnek például a bér, a próbaidő vagy a munkaidő beosztása. Az ilyen típusú kérdéseknél mindig az a mérvadó, hogy ki a foglalkoztató.
Próbaidő
Ha az egészségügyi dolgozó egyszerűen aláírja az új jogviszonyról szóló szerződését a korábbi munkáltatójával, akkor nem kell (de lehetséges!) próbaidőt kikötni. Viszont ha teljesen új egészségügyi szolgálati jogviszony jön létre, akkor a próbaidő kikötése kötelező, amelynek időtartama legalább 3, legfeljebb 4 hónap lehet.
Munkavégzés és összeférhetetlenség
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint nem lehet ugyanazt a beteget állami és magánellátásban ugyanazzal a betegséggel kezelni, kivéve sürgős, életveszély elhárítása érdekében szükséges eseteket.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki.
Másodállás és engedélyezés
A másodállás vállalása engedélyköteles. Akár több állami intézményben, akár állami és magánintézményben szeretne valaki dolgozni, erre engedélyt kell kérnie az illetékes szervtől. Az engedélyező szerv többnyire az adott kórház, intézmény vezetője által kijelölt személy. A kérelemhez csatolni kell a közvetlen felettes támogató nyilatkozatát.
Bérezés és juttatások
Az orvosok bérezése
Az orvosok csoportjába tartozók az új törvény bértáblája alapján kapják alapilletményüket, amely legfeljebb 20%-kal emelhető minősítéstől függően. A szakvizsgához kötött munkakörökben a 4. fokozatot a szakvizsga letétele nélkül nem lehet elérni.
A szakdolgozók bérezése
A szakdolgozók - minden egészségügyi dolgozó, aki nem tartozik az orvosok csoportjába - bérezése a már ismert bértáblák és pótlékok alapján történik. Sajnos 2021-re nem született döntés további emelésről. Ezen kívül a kormányrendelet meghatározza azokat a munkaköri pótlékokat, amelyekre egyes munkakörökben jogosultak lehetnek (pl. ágy melletti pótlék, asszisztensi pótlékok). Továbbra is megmarad az idegen nyelvtudási pótlék, a vezetői pótlékok, a műszakpótlék, valamint a rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét pótléka.
Szolgálati elismerés
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt szolgálati elismerés illeti meg a jogviszonyban eltöltött idő alapján. A szolgálati elismerés mértéke 25 év jogviszony esetén 2 havi, 30 év jogviszony esetén 3 havi, 40 év jogviszony esetén 5 havi illetménynek megfelelő összeg. A korábbi jogviszonyokban (munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony) eltöltött időt is figyelembe kell venni a szolgálati idő számításánál. Az erre vonatkozó jogi szabályozás és gyakorlat bírósági viták tárgyát is képezte, különösen a jogviszonyváltás utáni számítások tekintetében. A bíróságok több esetben kimondták, hogy a korábbi jogviszonyban már megszerzett jogosultságokat is figyelembe kell venni.
Végkielégítés
Jár végkielégítés, de annak mértéke jóval alacsonyabb, mint a közalkalmazottakra általában vonatkozó végkielégítés összege. A jogalkotó a jogviszonyváltás meghiúsulására speciális végkielégítési szabályokat alkotott.
Munkaidő, szabadság és pihenőidő
Munkaidőkeret
Kedvező változás, hogy a munkaidőkeret legfeljebb 3 hónapra szólhat, és csak a hónap 1 napján indítható. A rendkívüli munkaidőt írásban kell elrendelni, évi 250 óra mértékig.
Szabadság
A szabadság szabályozása lényegében nem változik a szakdolgozói körben: 20 vagy 21 nap alapszabadság és a fizetési fokozatnak megfelelő pótszabadság jár. Az egészségügyben dolgozóknál 20 nap alapszabadság + pótszabadság, legfeljebb 10 nap életkortól függően. A pótszabadságok között szerepel az életkor (25 éves kortól kezdődően 2 évenként 1 nap, maximum 10 nap) és a gyermekek után járó pótszabadság is.
A tanulmányi szerződés vonatkozásában a munkaviszonyban töltött idő számításánál - eltérő megállapodás hiányában - munkában töltött időnek minősül a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság.
Kirendelés és áthelyezés
A kirendelés a fenntartó arra vonatkozó döntése, hogy az egészségügyi dolgozó ideiglenesen ne a munkaszerződése szerinti egészségügyi szolgáltatónál, hanem egy másik egészségügyi szolgáltatónál álljon munkába. Kirendelés esetén tehát megváltozik a dolgozó munkahelye és adott esetben akár a munkaköre is. A kirendelés csak határozott időre szólhat, és időtartama korlátozott.
A kirendelés a dolgozóra nézve nem járhat aránytalan sérelemmel. Az arányosság vizsgálata során a törvény szerint különös tekintettel kell lenni a dolgozó korára, egészségi állapotára, de egyéb körülményeket is értékelni kell. Kirendelés esetén csak a kifizető változik, a fizetés (illetmény) mértéke nem. Az egészségügyi dolgozót min. 10 munkanappal korábban kell tájékoztatni a kirendeléséről.
PRAXISÉPÍTÉS: másodállás és az egészségügyi szolgálati jogviszony
A szerződés aláírásával kapcsolatos aggályok és tanácsok
Időben történő tájékoztatás
Sajnos nincs olyan jogszabály, amely előírná, hogy mennyivel hamarabb kell megkapni a szerződéstervezetet. Álláspontunk szerint csak annyit tehetünk, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy legalább néhány nappal a határidő előtt elolvashassuk a szerződés tervezetét.
Szerződésmódosítás és bizalom
Ha a szerződésben elírás történt, azt a munkáltató záros határidőn belül javítani fogja. Fontos azonban tudni, hogy a munkáltató a későbbiekben hivatkozhat arra, hogy ezeket a feltételeket elfogadta, és ő nem köteles módosítani a szerződést. Ez komoly bizalmat igényel a munkáltató irányába. Ha a mulasztás szándékos, például az alacsonyabb fizetési osztályba sorolás érdekében, akkor nem valószínű, hogy a szerződésen módosítanának az aláírás után.
Nyilatkozatok aláírása
Nem kötelezheti munkáltatója a munkavállalókat, hogy bizonyos nyilatkozatokat írjanak alá. Valószínűleg azért ragaszkodik ehhez a munkáltató, mert törvényi kötelezettsége van arra, hogy a munkaszerződést felajánlja, és a nyilatkozattal magát akarja bebiztosítani.
Kollektív szerződések hatálya
A kollektív szerződések hatályukat vesztik 2021. január 1-jével. Az azokban rögzített juttatások a továbbiakban nem feltétlenül illetik meg a dolgozót. Nem derül ki egyértelműen, hogy adhatja-e ezeket a munkáltató továbbra is, vagy sem.
Jogsegély és szakszervezetek
Mielőtt bármit aláírna, olvassa el alaposan a szöveget! Ne hagyja magát nyomás alá helyezni, kérjen időt, hogy értelmezni tudja a szöveget, és átgondolja, mit ír alá! Jogi segítséget is igénybe vehet ehhez! Ne passzív résztvevője legyen a megállapodásnak, hanem aktívan vegyen részt annak alakításában! A dolgozó nem köteles bármit elfogadni, amit a munkáltató javasol. Keresse meg a szakszervezetet, az üzemi tanácsot, az üzemi megbízottat! A TASZ jogsegélyszolgálata segítséget nyújt az egészségügyi dolgozók jogviszonyváltásával kapcsolatos jogi kérdésekben.
A közös fellépés eredményesebb, így senki sem marad magára, senkinek nem kell egyedül vállalnia a kockázatot, hogy esetleg ellentmond a munkáltatójának.
tags: #eggyutt #toltott #eveket