A környezetünkben előforduló kellemetlen szagok forrása sokszor rejtélyesnek tűnhet, legyen szó akár az élelmiszerekről, akár az emberi szervezet működéséről. A jelenségek hátterében gyakran biológiai, élettani vagy éppen technológiai okok húzódnak meg, amelyeket érdemes tudatosan megvizsgálni.
A hússütés közben tapasztalt furcsa szagok mechanizmusa
Könnyen előfordulhat, hogy annak a húsnak, amely sütés közben furcsa szagot áraszt, valójában semmi baja sincsen. A hússütés közben előforduló kellemetlen szag egyik okozója a takarmnyozás lehet, nem titok ugyanis, hogy a baromfik takarmányába sokszor hallisztet kevernek, ettől furcsa, halas szaguk lehet. A sertéshúsok sütésénél keletkező vizeletszag vagy ivaros szag azonban más okok miatt alakul ki: könnyen előfordulhat, hogy a hím állatot korábban nem kasztrálták, vagy az állat heréje/heréi a hasüregben voltak - írja a hatóság.
Megint más a probléma forrása akkor, ha a hús még nyersen is büdös: ilyenkor valószínűleg az előállítás körülményei illetve a higiénia sem voltak megfelelőek, a hús felületén pedig elszaporodhattak a baktériumok.
A refluxbetegség: az emésztőrendszer összetett működési zavara
A 21. században egyre többen fordulnak emésztési zavarokkal orvoshoz, aminek kétségkívül az egyik legnagyobb oka az, hogy jelentősen megváltoztak étkezési szokásaink. A refluxbetegség a tápcsatorna felső szakaszának összetett működési zavara. A reflux jelenségét, azaz a gyomortartalom visszaáramlását a lakosság jelentős része átéli élete során legalább egyszer.
A nyelőcső alsó szakaszán elhelyezkedő záróizom alaphelyzetben zárva van, és csak arra az időre nyílik meg, míg a nyelőcső felől érkező falat áthalad rajta. Reflux akkor következik be, ha a záróizom az alulról ránehezedő hasűri nyomás miatt is kinyílik, és átengedi a gyomortartalmat. A záróizom gyengeségét rekeszizomsérv is okozhatja. A hasűri nyomás fokozódásának egyik leggyakoribb oka, ha a gyomor tartalmának mennyisége megnövekszik. A hasűri nyomás - és ezáltal a reflux kialakulásának esélye - több indok miatt is erősödhet. Hajlamosító tényező a rendszertelen táplálkozás, az ülőmunka és a stresszes életmód.
A nyelőcső és a reflux
A refluxbetegség egyik legjellemzőbb és legismertebb tünete a gyomorégés. A gyomorégés kellemetlen, változó erősségű fájdalom, ami elsősorban a szegycsont mögött, a mellkas középvonalában jelentkezik. Az égő érzés a gyomorszájtól egészen a torok tájékáig kiterjedhet. Másik gyakori tünet az úgynevezett savas felböfögés. Ennek során az emésztőnedvekkel kevert gyomortartalom visszaöklendezése csípős, savas ízt idéz elő egészen a szájüreg hátsó részéig. Figyelmeztető tünet lehet az általában fokozatosan, lassan kialakuló fájdalmas, nehezített nyelés.
Emésztési zavarok és a rossz lehelet kapcsolata
Az emésztési zavarok leginkább azért okoznak kellemetlen leheletet, mert a normálistól eltérő bélműködés miatt a gyomortartalom felkerült a szájüregbe. Ha emésztési zavar okoz rossz lehelet, akkor elég komoly esélye van annak, hogy a refluxot kell keresnünk a háttérben. A gyomornedv szaga pedig elég kellemetlen és savas ahhoz, hogy rossz szájszagot okozzon.
Összefüggés van a gyomor- és nyombélfekély, valamint a rossz lehelet között is: egy kutatás kimutatta, hogy gyomorfekély kialakulásáért felelős Helicobacter pylori akár az emberi szájban is előfordulhat. A Helicobacter pylori azért okozhat rossz szájszagot, mert olyan kellemetlen illatanyagokat termel, mint a hidrogén-szulfid vagy a metil-mercaptan. A gyomorhurut, vagy más néven gastritis valójában nem más, mint a gyomor nyálkahártyájának gyulladása. Kiválthatja a mértéktelen alkoholfogyasztás, a dohányzás, a túlzásba vitt kávézás, valamint fertőzések, baktériumok vagy idült gyógyszerszedés.
Életmódbeli tényezők és a gázképződés
A szellentésnek mindig kellemetlen szaga van, egyes esetekben azonban a bűz olyan erős, hogy még hosszabb idő után is érezni lehet a helyiségben. Sok tényező szerepet játszhat abban, hogy egy szellentés szaga mennyire "tartós". A cukrok, a laktóztartalmú ételek, a hüvelyesek, a nyers zöldségek és gyümölcsök, a keresztes virágú zöldségek és a tojás is okozhat fokozott gázképződést.
A gázképződés minden embernél teljesen természetes dolog, a normál emésztés velejárója. Az édesítőszereket - szorbitot, maltitolt és xilitet - tartalmazó ételek ráadásul az arra érzékenyeknél akár komolyabb szélgörcsöket is okozhatnak. A ruhák, amelyeket viselünk, egyfajta szűrőként is szolgálnak a szellentés szempontjából. Ha laza, szellős ruhákat viselünk, akkor könnyebben terjed majd a szag. Ám ha például egy vastagabb anyagú nadrág van rajtunk, akkor az tovább képes magában tartani a kellemetlen illatot. Nem árt tudni továbbá, hogy ha egy szivacsos felületen, például fotelban vagy kanapén ülünk, és úgy szellentünk, akkor az is képes tovább magában tartani a szagot.
Diagnosztika és kezelési stratégiák
A reflux legtöbbször már a tünetek alapján gyanítható. Az orvos részletes kikérdezéssel és fizikális vizsgálattal kezdi a diagnosztikát, majd szükség esetén további vizsgálatokat is javasolhat. A legfontosabb eszközös vizsgálat a gyomortükrözés (gasztroszkópia), amely során közvetlenül látható, hogy van-e nyálkahártya-gyulladás vagy más eltérés a nyelőcsőben.
A reflux kezelésének első lépése szinte mindig az életmód rendezése. Ennek része az egészséges, kiegyensúlyozott étrend, a kisebb adagokban történő, rendszeres étkezés, valamint bizonyos ételek és italok kerülése. Érdemes kerülni a késő esti, lefekvés előtti nagy étkezéseket, és ajánlott kissé megemelt fejvégű ágyban aludni, hogy a sav kevésbé tudjon visszacsorogni. A testsúly rendezése is kulcsfontosságú, hiszen már néhány kiló fogyás is jelentős javulást hozhat a tünetekben. Amennyiben az életmódbeli változtatások nem hoznak megfelelő eredményt, gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Leggyakrabban savcsökkentő gyógyszereket írnak fel, például protonpumpa-gátlókat, amelyek hatékonyan mérséklik a gyomorsav termelődését.
A rossz lehelet kezelésének alapjai
A rossz lehelet egy olyan dolog, amit mindannyian próbálunk elkerülni. Rágóval, mentolos cukorkákkal, szájvízzel próbáljuk meg elnyomni, és rettegünk, hogy érezni fogják mások a rossz leheletet. Valójában azonban csak akkor oldódik meg a rossz lehelet, ha megtaláljuk és kezeljük az okát.
A rossz lehelet leggyakoribb oka a nem megfelelő szájhigiénia. A rendszertelen vagy nem kellően alapos fogmosás és fogköztisztítás miatt ételmaradék rekedhet meg a szájüregben és elszaporodhatnak a baktériumok is. Bár nem tartozik szervesen az emésztőrendszeri zavarok miatti rossz lehelethez, de érdemes megemlíteni azt is, hogy a háttérben a gyulladt fogíny is állhat. A fogínygyulladást kiváltó fogkő a helyes szájápolási szokásokkal, megfelelő étrenddel és 3-6 havonta esedékes professzionális rendelői fogkő-eltávolítással megelőzhető. A rossz lehelet megszüntetésének legbiztosabb módja, ha kezeljük a rossz lehelet hátterében álló okokat. Fontos, hogy ne csak tünetileg próbáljuk enyhíteni a rossz lehelet állapotát, hanem ragadjuk meg a probléma gyökerét és kezeljük az alapbetegséget.