A bálázás és bálacsomagolás a mezőgazdasági termelés elengedhetetlen része, amely során a takarmányok, például széna, szalma, szenázs vagy szilázs, tartósításra és tárolásra kerülnek. Az egy tekercs bálaháló felhasználásának hatékonysága számos tényezőtől függ, és a helyes beállítások, valamint a megfelelő anyagválasztás kulcsfontosságú a bálák minőségének és stabilitásának biztosításában. A hazai piacon is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a modern bálázási technológiák, és a gazdálkodók is egyre inkább felismerik a minőségi gépek és csomagolóanyagok előnyeit.
A bálaháló szerepe és alapvető tulajdonságai
A bálaháló egy speciális hálószerkezet, amelyet a mezőgazdaságban rendszeresen használnak, főleg a betakarítás utáni időszakban, kifejezetten a körbálák készítésekor. Ennek oka egyszerű: a bálazsineg a körbálákat nem tartja megfelelően össze, csak akkor, ha alaposan, többször áttekerik rajta, ezért terjedt el inkább a hálós megoldás. A bálaháló kiválasztása során fontos, hogy az megfelelő minőségű legyen, mivel ez nagyban befolyásolja a bála minőségét és eltarthatóságát.
A bálahálók stabilitását két fő tulajdonság jellemzi: a maximális szakítóerő és az ehhez tartozó nyúlás (szakadási nyúlás). A kötöző hálóknak szükségszerűen rendelkezniük kell bizonyos mértékű nyúláskészséggel. Ez teszi lehetővé, hogy a bálakamrából kieső bálák kitáguljanak („kirugózzanak”), ennek során a háló láncfonalai összerendeződjenek, és így az tökéletesen és biztosan igazodjon a bálához. Ugyanakkor a háló nyúlása túl nagy sem lehet, mert ekkor a bála túlságosan fellazulhatna. A tökéletes bálahálónak tűrnie kell az erős napfényt és UV-sugarakat is, mivel a bálázás után sok esetben hetekig kinn marad a földeken, ahol eső és erős napfény is érheti.
A prémium minőségű bálahálók, mint például a KITE Pack vagy a HELLASNET, kiváló ár-érték arányuk mellett függetlenül többféle bálázógépben is használhatók. Gyorsan betölthetőek, könnyen használhatóak, széltől-szélig fedést biztosítanak, és hosszú élettartamú anyagok. A „Edge to edge”, azaz széltől-szélig való fedés rendkívül fontos, mivel ez biztosítja a bála teljes felületének egyenletes befedését, minimalizálva a levegő bejutását és a romlás kockázatát.
A bálaháló felhasználását befolyásoló tényezők
Számos tényező játszik közre abban, ha egy bála elkészítése és csomagolása nem megfelelő. A behordó és továbbító hengerek beállításával, a megfelelő háló fordulatszám megválasztásával, valamint a takarmánytípus figyelembevételével tudunk alkalmazkodni a körülményekhez.
Takarmánytípus és bálaméret
A különböző takarmánytípusok eltérő nyomást gyakorolnak a bálahálóra, és ennek megfelelően változhat az optimális hálórétegek száma is.
- Fű, szilázsfű, legelő széna, szenázs: Ezek a takarmányok nagyobb fajsúlyúak, de nem aktívak és kis nyomást gyakorolnak a bálahálóra. A gazdák többsége 125-130 cm átmérőjű bálát készít ezekből. A javasolt minimum hálófordulat: 2,5-3 réteg, ami elegendő ahhoz, hogy a bálát biztonságosan egyben tartsa. A leveles takarmány (széna és szilázs) lapos, rugalmas, könnyen préselhető. Ilyen esetben a bála kevésbé energikus, de nehéz.
- Szalma és száraz gabonafélék (búza, árpa, zab stb.): Ezek a takarmányok nem olyan nehezek, mint az előzőek, azonban sokkal aktívabbak, ha összetömörítik azokat, ezért jóval nagyobb nyomást fejtenek ki a hálóra. Ez különösen igaz, ha szárazabb vagy rövidebb a takarmány. Az összepréselt szalma hatalmas „energiával” rendelkezik, amikor körbálába kerül. Ilyenkor a bálák nagyobb mennyiségű hálót igényelnek a stabilitáshoz, mivel az összepréselt takarmány igen „robbanékony”. A legtöbb ilyen bála átmérője 150-180 cm közötti, emiatt még erősebben feszíti a takarmány a bálahálót. Ezért a szalma és gabonafélék báláira legalább 3,5-4 réteg hálóra van szükség. Ha a szalma rövid, nagyon száraz és törékeny, bálázás során darabokra törik. Ilyenkor a bála még „robbanékonyabb” lesz a bálázó gépből való kijutás alatt, ekkor minimum 4 fordulat szükséges. A gabonatakarmány „csőszerű” szárral rendelkezik, rostokkal telített és nehezen nyomható össze. Akkor a legproblémásabb, amikor rövidebb és szárazabb a normálisnál.
- Durva vagy nehéz szárú takarmány (pl. kukoricaszár): Még több bálahálóra van szükség a biztonságos tároláshoz. Legalább 4-4,5 fordulatot javasolnak, és a takarmány szeletelését a bálázás alatt.
A McHale V6-os bálázók bálakamráját három darab széles, végtelenített, dupla szövetbetétes gumiheveder alkotja. Ezekkel a bálázókkal 65 és 165 cm között bármekkora átmérőjű bálák készíthetőek. A bála méretének beállítása a traktorkabinba helyezhető, nagy grafikus kijelzővel ellátott kezelőpulton végezhető el. Ezen a kezelőegységen állítható be a tömörítési nyomás nagysága is, azaz hogy milyen tömörségű bála készüljön, illetve szintén itt állítható be a háló rétegszáma, vagyis az, hogy az elkészült bálára hány réteg háló kerüljön.
A bálázógép beállítása és karbantartása
A bálázó gép beállításai és a hálórétegek mellett gondosan kell kiválasztanunk magát a bálahálót is. A bálák minőségének 45%-át a bálázó gép, 55%-át a bálacsomagoló anyag befolyásolja. Az automatikus láncolajzás, amely alapfelszereltség a McHale bálázókon, folyamatos lánckenést biztosít, hozzájárulva a gép hosszú élettartamához és megbízható működéséhez.
A szezon előtti átvizsgálás elengedhetetlen. A bálaháló-adagoló rendszert úgy kell beállítani, hogy az egységesen adagolja a hálót a bálára. Ha az adagolás során akadályokba ütközik a háló, nagyobb a kockázata annak, hogy a bálák sérülnek. A kevesebb fordulat, azaz a kevesebb háló gyengébb bálákat eredményezhet, ami megakadályozhatja, hogy a bála egyben maradjon, eltorzulhat az alakja és sérülhet. A behordó és továbbító hengerek beállításával a megfelelő háló fordulatszám megválasztásával is alkalmazkodnunk kell a betakarítandó takarmánytípushoz. Rossz fedést okozhat a továbbító hengerek vagy a vágószerkezet beállításának hiánya. Mindenképp ellenőriznünk kell, hogy elkerüljük a háló gyűrődését, feltorlódását.
A bálázók is okozhatnak sérüléseket a bálán, amennyiben a hengereket szennyeződés borítja. A hengerekre tapadt takarmány akadályt jelent a bálának a gépből való kijutásnál. Szükség esetén távolítsuk el a sérülést okozó anyagokat.
A bálaháló feszessége és a bála formája
A bála rossz formázása a háló alkalmazásában is problémát okozhat. A bála közepe mindig nagyobb nyomás alatt áll, mint a szélei. Ha a bála alakja nem megfelelő, a háló a középpontjában még nagyobb feszítés alá kerül a széleket takaró réteghez képest. Ez növelheti a háló megrongálódásának kockázatát. Lényeges a bálázó megfelelő „etetése”, azaz a bála teljes szélességében nagyjából ugyanannyi termény legyen.
A bálaháló feszességének ellenőrzésére egy gyakorlati „ökölszabály” lesz a segítségünkre: a háló szerkezetét alkotó keresztösszekötő szálakból 10 szál hosszát lemérjük felhasználás előtt és a kész bálán is. A két érték közötti eltérés a nyúlás, ami maximum 10%-os lehet. Az alkalmazott bálaháló teljes mennyiségének a bála külsején kell elhelyezkednie. Ha a háló nem teljes mértékben a bála külsején található, a bála megnövekszik, ezáltal pedig még sérülékenyebb lesz a bálázóból való kidobás során, sőt a bála külső rétege nem tartja meg a bála alakját, kireped, a takarmány pedig kihullik. Ennek ellenőrzésére a kész bálán lévő háló mennyiségét kell megvizsgálni. Szükség esetén ellenőrizni kell a hálóadagoló rendszert.
Mennyi bálára elég egy tekercs bálaháló?
A kérdésre, hogy egy tekercs bálaháló hány bálára elég, nincs egyetlen egzakt válasz, hiszen ez a fent említett tényezőktől - takarmánytípus, bálaméret, a bálázógép beállítása, és a kívánt hálórétegek száma - is függ.
Általános tapasztalatok és ajánlások alapján:
- Fű és széna esetén: Amennyiben 2,5-3 réteg hálóval dolgozunk, egy tekercs bálaháló, például egy 3600-3800 méteres tekercs, nagyságrendileg 1200-1500 bálára lehet elegendő, természetesen a bála átmérőjétől és a háló szélességétől függően. Ha például egy 123 cm széles és 3600 m hosszú hálót használunk, és egy bála befedéséhez 2,5 fordulat szükséges, akkor 3600 / (1,23 * 2,5) = kb. 1160 bála.
- Szalma és gabonafélék esetén: Mivel ezekhez a takarmányokhoz 3,5-4 réteg háló javasolt, ugyanazon hálómérettel számolva: 3600 / (1,23 * 3,5) = kb. 838 bála, illetve 3600 / (1,23 * 4) = kb. 731 bála.
- Kukoricaszár és durva szárú takarmány esetén: A 4-4,5 réteg hálóval számolva még kevesebb bála készíthető egy tekercsből. 3600 / (1,23 * 4,5) = kb. 651 bála.
A Metal-Fach Z560 csomagolónál 750x1500-as fóliával 150-es bálából 40 darabot csomagolnak +-1-2 darab max feszességgel, 12-szer tekerve körbe a bálát, ha csak csomagolnak. Ha szenázsnak készítik, akkor 24-szer, ekkor értelemszerűen csak 20 bálára elég. Ez rávilágít arra, hogy a bálacsomagoló fólia esetében is hasonlóan változatos lehet a felhasználás. Egy fóliatekercs általában 20-25 bála elkészítéséhez elegendő, ami 1 hektár területről teszi lehetővé a zöldtakarmány csomagolását.
Bálacsomagolás és a fermentációs folyamat
A bálacsomagolás során a bálafóliák többrétegű, extra erős, rendkívül rugalmas mezőgazdasági csomagolóanyagok. Kiváló tapadási tulajdonságuk tökéletes fedést biztosít, a rendkívüli nyúlási képesség pedig lehetővé teszi a bálák légmentes zárását, amellyel a takarmány tartósítása egyszerűvé válik. Az optimálisan végrehajtott, veszteségmentes fermentációs folyamat azt jelenti, hogy a csomagolást a lehető leggyorsabban kell elvégezni.
Feltételezve, hogy a levegő hőmérséklete 20 °C, a bálákat legkésőbb az anyag préselése után 2 órával be kell csomagolni. Ez az idő meghosszabbítható, ha a hőmérséklet alacsonyabb. Így 15 °C körüli hőmérsékleten a maximális becsomagolási idő 3 óra, 10 °C fokos hőmérsékleten pedig 4 óra. Fontos, hogy a becsomagolt bálákat azonnal a végső tárolóhelyre kell szállítani, és a végükre kell helyezni függőleges helyzetben. A csomagolt hengeres bálák legfeljebb két sorban helyezhetők el. A szilázs fermentációs folyamata legalább 6 hétig tart, de ajánlatos 8 hétre meghosszabbítani.
A fóliával történő csomagolásnál 50%-os „átfedést” érdemes használni, melynél a bála kétszeri becsomagolásakor 4 réteg egyenletesen felvitt fóliát kapunk. Például Lengyelországban az a szabvány, hogy a fóliát kétszer kell becsomagolni, és az átfedésnek köszönhetően 4 réteg fóliát kapunk. A skandináv országokban viszont a hármas csomagolás az alap. Ennek oka a silótermelés nehezebb körülményei, amelyekben a fő takarmányanyag a hüvelyesek jelentős részét tartalmazó fűkeverékek. A bálát háromszor becsomagolva 6 egyenletesen felvitt fóliaréteget kapunk.
A bálák kezelése és tárolása
A már kész bálák kezelése és a logisztika megszervezése is veszélyekkel járhat a bálák utóéletében. Minél több az átrakás, annál több az esélye a sérülésnek még eredetileg hibátlan bálák esetében is. A bálatüskével történő rakodáskor célszerű a bála középpontjától kb. 20-25 cm-el feljebb szúrni a tüskét.
A fóliavágó és -megfogó nemcsak a befejezéshez, hanem a kezdéshez is kulcsfontosságú. A lengyel Metal-Fach Z560 csomagológép, amely egyszerű, mint a faék, árban is jó, és sokan használják gond nélkül, két láncszakadáson kívül eddig baja nem volt. Fontos, hogy a fóliát üzembiztosan fogja és vágja a gép. A bála billentő funkció is hasznos lehet, hogy a bálák talpra állva kerüljenek a tárolóhelyre, ezzel is csökkentve a sérülés kockázatát.
Mi mindig a telepen csomagolunk, minél kevesebb legyen a csomagolás sérülésének esélye. A pótkocsiról pedig le kell venni, akkor már teheti a csomagolóra. Ez is hozzájárul a bálák épségének megőrzéséhez és a tárolási veszteségek minimalizálásához.