Vegetáriánus és vegán étrend: mítoszok és valóságok a halálozási kockázatokról

Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb teret nyer a vegetáriánus és vegán étrend, melynek szószólói gyakran hangsúlyozzák az egészségügyi előnyöket és a hosszabb élettartamot. Sokan szentírásként fogadják el azt az állítást, miszerint a húsfogyasztástól (vegetáriánus) vagy minden állati terméktől (vegán) tartózkodó emberek tovább élnek, mint a mindenevők, illetve húst fogyasztók. Azonban fontos alaposan megvizsgálni a témával kapcsolatos kutatásokat és eloszlatni az esetleges tévhiteket, különösen az egyoldalú táplálkozás lehetséges veszélyeit illetően. A vegetarianizmusnak számos formája létezik, az enyhébb szemi-vegetarianizmustól, ahol a halak és baromfi fogyasztása megengedett, a szigorú veganizmusig, amely minden állati eredetű terméket, még a mézet is kizárja az étrendből.

Zsanna Szamszonova esete: a nyers vegán étrend tragikus következményei

Zsanna Szamszonova, egy orosz influenszer, aki a vegán étrend apostolaként terjesztette annak áldásairól szóló igét, a legriasztóbb példája lett annak, hogy az egyoldalú táplálkozás milyen tragikus következményekkel járhat. A 40 éves nő, aki Zhanna D'Art néven vált ismertté a közösségi média felületein, szenvedélyesen hirdette a nyers vegán étrendet, amely szerinte a kiváló egészséghez vezet. Kizárólag nyers, egzotikus gyümölcsöket, napraforgómag-csírát, gyümölcsturmixokat és gyümölcsleveket fogyasztott, vizet pedig egyáltalán nem ivott az utóbbi hat évben, csak gyümölcs- és zöldséglevekből nyerte a folyadékot.

Zsanna július 21-én hunyt el Malajziában. Bár halálának pontos okát még nem állapították meg, édesanyja, Vera Szamszonova a Vecsernyaja Kazany című orosz lapnak nyilatkozva elmondta, hogy lánya koleraszerű tüneteket produkált, és a szervezete teljesen kimerült a vegán étrendtől. A gyászoló asszony szerint Zsannának épp a halála napján kellett volna hazatérnie Oroszországba. Vera egyébként nem helyeselte lánya egyoldalú étkezését, számtalanszor próbálta lebeszélni róla, sikertelenül. Most már csak azt szeretné elérni, hogy Zsanna holttestét mielőbb hazaszállítsák Kazanyba.

Az ételblogger egyik barátja a Newsflashnek névtelenül elmondta, hogy néhány hónappal ezelőtt Srí Lankán találkozott a lánnyal, aki rendkívül kimerültnek tűnt. Akkor a hatóságok haza akarták küldeni, hogy kezeltesse magát, de elszökött, és legközelebb Phuket szigetén látta, amikor elborzadt a csont és bőr Zsanna látványától. Egy emelettel felette lakott, és minden nap attól rettegett, hogy reggel holtan találja. Győzködte, hogy menjen kezelésre, de nem hatottak rá az érvek. A szemünk láttára olvadt el, de ő azt hitte, minden rendben van.

Zsanna körülbelül egy évtizede követett vegán étrendet, és az utóbbi időben még szigorúbb étrendre váltott, ami ismerősei szerint a halálát okozta. "Ez csak tiszta éhezés, nem egészséges, nyers vegán étrend. Sajnálom, hogy rosszul végződött. Bárcsak kimenekíthettelek volna az étkezési zavarodból" - reagált egy ismerőse halálhírére. Samsonova elkötelezett követői azonban nem hajlandók elhinni, hogy a nő étkezési szokásai vezettek a halálához, úgy vélik, hogy az elfogyasztott gyümölcsökben lehettek olyan vegyszerek, amik megölték.

A vegetarianizmus és veganizmus tudományos vizsgálata: miért torzítottak az eredmények?

A vegetarianizmust és veganizmust övező mítosz, miszerint sokkal egészségesebbek és tovább élnek, mint a "húsevők", Chris Kresser írása alapján alaposabb vizsgálatot igényel. A legtöbb kutatás, mely a vegetáriánusok és a mindenevők egészségességét és élettartamát vizsgálja, azt a hibát követi el, hogy nem az almát az almával hasonlítja össze. Ez magyarázza meg, miért is élnek egészségesebb életet a vegetáriánusok: kevesebbet isznak és dohányoznak, kevésbé lesznek elhízottak, vagy cukorbetegek, több testmozgást végeznek, több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak.

Amikor a kutatók összehasonlítják a hagyományos amerikai étrenden élő mindenevők és a vegetáriánusok élettartamát, és megállapítják, hogy a vegák hosszabb ideig élnek, felmerül a kérdés: vajon honnan tudják, hogy a húsevéstől való tartózkodás eredményezi ezt a túlélési előnyt, nem pedig az, hogy a vegák többet mozognak, kevesebbet isznak, dohányoznak, illetve más egészségesebb életmódbeli döntések hatására élnek tovább? Ez a probléma az egészségtudatos életmódot követők irányába történő eredménytorzulás néven közismert, és a legtöbb étkezéssel kapcsolatos vizsgálatot rossz irányba befolyásolja.

Az elmúlt öt évtizedben a húsevés tévesen lett egészségtelennek nyilvánítva. A vegetáriánusokat az egészségtudatos mindenevőkkel összevetni már sokkal inkább felel meg az almát az almával összehasonlításnak. Mind a mai napig egyetlen vizsgálatban sem történt ilyen igazán alapos összehasonlítás. Van azonban négy vizsgálat, amelyben legalább kísérletet tettek arra, hogy egészségtudatos populációt válasszanak ki, és vegetáriánus, illetve vegán táplálkozókkal hasonlítsák össze őket. Létezik még a "45 éven felül" ausztrál vizsgálat is.

Például, egy vizsgálat megállapítása szerint a vegetáriánusok 30 százalékkal kisebb eséllyel halnak meg szívbetegségben, mint a mindenevők. Meggyőzően hangzik, ugye? Amikor azonban közelebbről megvizsgáljuk a tényeket, azt találjuk, hogy egészében véve nem volt különbség a két csoport között a halálozási arány tekintetében. Miért is? Mivel az egy bizonyos betegséghez köthető halálozás csökkenése nem sokat jelent, ha egy másik betegség miatt bekövetkező halálozás száma közben nő. A halálozás általános kockázata ugyanakkora lesz.

Hetednapi Adventista vizsgálatok: az egészségtudatosság torzító hatása

A Hetednapi Adventisták egy protestáns felekezet Amerikában, egyházuk 1860-as megalakulása óta tanításaik középpontjában áll az egészség. Nagy fontosságot tulajdonítanak az egészséges életmódnak, sokan közülük vegetáriánusok és kóser törvényeket is betartanak, például nem esznek sertéshúst és más tisztátalannak tartott állati terméket. Érdekes széljegyzet, hogy ha azt hisszük, hogy a táplálkozási irányelvek tudományos megalapozottságúak, akkor erősen tévedünk. A Hetednapi Adventisták több mint 100 éve gyakorolnak hatást az étkezési irányelveinkre. Például az adventista Lenna Cooper volt az Amerikai Dietetikus Társaság (ADA) társalapítója 1917-ben, Dr. John Harvey Kellogg, a Corn Flakes gabonapelyhet gyártó iparág alapítójának tanítványa.

Három jelentős Hetednapi Adventista vizsgálat is készült. Egy holland adventistákra vonatkozó vizsgálat 522 résztvevővel nem az egészségtudatos, hanem az átlagos mindenevőkkel hasonlította össze a vizsgálati személyeket. Ebben az esetben felvetődik az egészségtudatos életmódot követők irányába történő eredménytorzulás, mivel az adventisták számára előírás az életmódbeli fegyelmezettség - nem dohányoznak, nem isznak, több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak, több testmozgást végeznek. Mindezek eleve csökkentik a különböző betegségek miatti halálozás kockázatát.

A két amerikai adventista egészségvizsgálatot jobban tervezték meg. Mind vegetáriánusokat, mind nem vegetáriánusokat toboroztak a Hetednapi Adventisták közül. Az első amerikai vizsgálat - a 70-es évek végén, 80-as évek elején - még nem tért ki a dohányzásra, testtömeg indexre és egyéb zavaró tényezőre. Így aztán nem tudhatjuk, hogy a vizsgálatban részt vevő vegetáriánusok azért éltek-e tovább, mert nem ettek húst, vagy azért mert nem dohányoztak, nem híztak el. A második amerikai vizsgálatban már foglalkoztak az olyan zavaró tényezőkkel is, mint a dohányzás és a testtömegindex.

Összefoglalva: a három vizsgálat eredményei közül kettő nem vonatkoztatható az átlag népességre, egyrészt, mivel nem egy egészségtudatos mindenevő csoporttal vetették össze a vegetáriánus csoportot, másrészt nem törődtek olyan fontos zavaró és torzító tényezőkkel, mint a dohányzás vagy a testtömeg index. Fontos megjegyezni, hogy még itt sem az egészségtudatos mindenevőkről van szó, mindössze annyit tudunk ezekről a mindenevőkről, hogy egészséges élelmiszereket áruló üzletekben vásárolnak, illetve egészségmagazinokat olvasnak.

Más releváns vizsgálatok és meta-analízisek

Négy vizsgálatot terveztek el kifejezetten azzal a céllal, hogy egy egészségesebb mindenevő csoportot válasszanak ki, egy ötödik vizsgálat nem így járt el, de az is egy széleskörű általános mintán vizsgálódott (nem pedig egy vallási csoportban). A kutatók feltételezték, hogy az egészségboltokban vásárló, különböző, egészséges táplálkozást követő csoportokba tartozó, illetve egészségmagazinokat olvasó mindenevők egészségtudatosabbak, mint az átlagos mindenevők. Az adatok 1999-ben történő kielemzése után megállapították, hogy mind a vegetáriánusok, mind az egészséges élelmiszereket vásárlók csoportja tovább élt az átlagos népességnél, és nem volt különbség a túlélésben a vegetáriánusok és a mindenevők között.

Az Európai Táplálkozás és Rák kitekintő vizsgálat az Egyesült Királyságban 2002 és 2007 között, 44 561 résztvevő bevonásával azt állapította meg, hogy mind a vegetáriánus/vega, mind a mindenevők halálozási kockázata 52 százalékkal alacsonyabb volt az átlagnépességénél - hasonlóan a fenti két vizsgálathoz.

A "45 éven felül" ausztrál vizsgálat egy hosszmetszeti, követéses vizsgálat, amely 243 096 személyt követett hat éven keresztül az ausztráliai Új Dél Wales-ben. E vizsgálat azt állapította meg, hogy a vegetáriánusok körében kissé (10 százalékkal) magasabb a halandóság, mint az egészséges mindenevők körében. Az induláskor a vegetáriánusok fiatalok voltak, nem túlsúlyosak, vagy elhízottak, többnyire nők, sem kardiovaszkuláris, és anyagcsere betegségek (pl. 2-es típusú cukorbetegség, szívbetegség vagy sztrók), sem magas vérnyomás nem volt jellemző rájuk a felvételük idején. Egészséges életmódra jellemző magatartásmintákat követtek, például többnyire tartózkodtak az alkoholfogyasztástól és a dohányzástól.

Ezek után könnyen belátható, hogy a jelentős életmódbeli különbségek a vegetáriánusok és a mindenevők között nagymértékben befolyásolhatják, torzíthatják a kutatás végeredményét. Ez indította el a kutatókat abba az irányba, hogy a korábbi kutatásokhoz képest több figyelmet szenteljenek e különbségeknek. Ez nem zárja ki teljes mértékben vizsgálati eredmények torzulását, de legalábbis mérsékeli. Az eredmény pedig az volt, hogy nem találtak szignifikáns különbséget a vegetáriánus és a mindenevő táplálkozók között az összhalálozás tekintetében. Ez a megállapítás azért különösen jelentős, mert a vizsgálat hatalmas mintán történt - kb. 250 000 résztvevő bevonásával.

Két fontos meta-analízis is készült az összes vizsgálatról, amelyekben a vegetáriánusok és a mindenevők mortalitását hasonlították össze, a fent említett vizsgálatokat is beleértve. Tehát nincs arra valódi bizonyíték, hogy a vegetáriánusok és a vegák tovább élnének, mint a húsevők.

A húsmentes táplálkozás típusai és táplálkozási kihívásai

A Nemzetközi Vegetáriánus Egyesület definíciója szerint vegetáriánus az, aki tartózkodik a húsfogyasztástól, beleértve a baromfit, halféléket és egyéb tengeri állatokat is. A vegetarianizmusnak több fajtája létezik:

• Lakto-ovo-vegetarianizmus: Fogyaszthatnak tejtermékeket és tojást is. Ez a leggyakoribb változat, amit köznyelvben általában vegetáriánizmusnak neveznek.
• Laktovegetáriánizmus: Fogyaszthatnak tejtermékeket, de tojást nem.
• Ovovegetáriánizmus: Fogyaszthatnak tojást, de tejtermékeket nem.
• Szemi-vegetarianizmus: A halak és baromfihúsok fogyasztási szokása nem változik, csupán a vörös hús kerül ki az étrendből.
• Veganizmus: A vegetarianizmus legszigorúbb formája, amelyben nem csak a húst, de minden állati eredetű élelmiszert (mint amilyen a méz is) kerülni kell. Ez egy komplex életmódváltással járó táplálkozási irányzat, amely mögött világnézeti meggyőződés húzódik. Sokszor utaltak már az irányzatok környezetszennyezési rátájára, és nem véletlenül: jelenleg ez a húsmentes táplálkozási forma terjedésének legmeghatározóbb hajtóereje.

Az egészséges vegetáriánus táplálkozáshoz elengedhetetlen, hogy jól átgondolt, minden szükséges vitamint és ásványi anyagot tartalmazó étrendet dolgozzunk ki. A nem megfelelő vegetáriánus étrend hosszú távon károsíthatja egészségünket, sőt, akár életveszélyes is lehet.

Fehérjék és biológiai érték

A húsok és halak fehérjedús, vasban és B12-vitaminban gazdag élelmiszerek, és ezek az anyagok sokkal kisebb mennyiségben és alacsonyabb felszívódási képességgel találhatók meg a növényi alapú nyersanyagokban vagy termékekben. A BV, vagyis biológiai érték azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszer 100 grammjában található fehérje hány grammja szívódik fel. Az anyatej után a tehéntej rendelkezik a legmagasabb BV értékkel (~90), majd következnek a húsok és halak (~85), és csak ezután kap helyet a vegánok fehérjepótlásra használt élelmiszere, a szója (~75). Az, hogy több zöldséget és gyümölcsöt eszünk, nem feltétlenül rossz, hiszen nagyjából nemzetközileg, de a magyar lakosságban mindenképpen fellelhető az átlagos alacsony rost- és vitaminbevitel, aminek a mérsékelt zöldség- és gyümölcsfogyasztás az oka.

Vas és B12-vitamin

A vaspótlás egy fokkal trükkösebb, a vörösvértestek zavartalan kialakulása és oxigéntranszport érdekében viszont nem elhanyagolandó pont. A gondot elsősorban az okozza, hogy a vas két formában is előfordul élelmiszerekben: hemvasként és nem-hemvasként. Az ideális forma a hemvas: jobb felszívódásával azonnal a vérbe kerül, tehát a hasznosulása sokszorosa a membrán előtt toporgó nem-hemvasnak. A vas létfontosságú anyag, amelynek legfőbb feladata az oxigén szállítása. Alacsony vasszint mellett csökken a hemoglobintermelés, a vér nem lesz képes elegendő oxigént szállítani, ezért például az izmok (többek között a szívizom) munkavégző képessége is csökkenhet. A vas hiányára utaló tünet lehet az ajkak és a körömágyak sápadtsága, a gyakori fejfájás, a fülzúgás, szédülés, a nyelv- és szájszárazság, az étvágytalanság, a nyelési nehézségek, a hajszálak töredezése, a korai őszülés vagy a körmök törékennyé válása is. Ennek a hiánybetegségnek az „előrehaladott” voltára utalhat az állandósult fáradtságérzet, a visszatérő fertőzési hajlam, sőt koncentrációs és hangulatzavarok is jelezhetik. Súlyosabb vashiányos állapotban akár enyhe lépnagyobbodás is felléphet, amely miatt vérszegénység alakulhat ki, de zavar keletkezhet az immunrendszer sejtjeinek, a fehérvérsejteknek a „működésében” is, amelyek védenek bennünket a fertőző betegségektől, illetve az idegen anyagok egészségkárosító hatásaitól.

A B12-vitaminra is igaz a hemvas rákfenéje: csak állati eredetű élelmiszerekben található meg, tehát itt is el kell jutni a dúsított élelmiszerek, vagy a kiegészítő tabletták beviteléig. Hiánya növeli a vérszegénység kockázatát, fáradtságot és idegrendszeri tüneteket okoz. Megfelelő B12-vitamin bevitel esetén a vegetáriánusokat kevésbé veszélyezteti a B12 hiány miatt kialakuló demencia.

Jód, cink, D-vitamin és Omega-3 zsírsav

A megfelelő anyagcseréhez, a szív, a vesék és az agy megfelelő működéséhez is elengedhetetlen a jód, amihez elsősorban tejtermékekből és tengeri ételekből juthatunk, így ezen ásványi anyag megfelelő szintjére különösen a vegánoknak kell odafigyelniük.

A sejtosztódást és a fehérjetermelést elősegítő cink ugyan növényi eredetű élelmiszerekben is megtalálható, de az állati eredetű termékekből szervezetünk könnyebben veszi magához. A cink hiány étvágytalanságot, hirtelen fogyást, hajhullást, lassabb sebgyógyulást és depressziót is okozhat.

A D-vitamin pótlásáról is gondoskodni kell, ha nem veszünk magunkhoz tejterméket. Ez döntő fontosságú a csontok szilárdsága szempontjából, ugyanis e vitamin nélkül a kalcium sem tud beépülni. Ideális D-vitaminforrás a zabpehely, a búzacsíra, a hidegen sajtolt olajak, tojás és a mértékletes napfény.

Az omega-3 zsírsav az utóbbi néhány évben a gyógyító erők bíbor köpenyét hordta vállán a különböző médiafórumokon, nem is véletlenül.

Kalcium és C-vitamin

A kalcium szerepe valószínűleg mindenki számára ismert: elsősorban a csontok fejlődéséhez, szilárdságuk kialakulásához szükséges, de szerepet játszik például idegi folyamatokban, izomműködésben és a véralvadásban is. Kalcium tartalmú élelmiszerek: elsősorban tej- és tejtermékek, de kis oxalát-tartalmú zöldségekből (brokkoli, kelkáposzta, petrezselyem) is képes megfelelő mennyiség felszívódni.

A növényi táplálékaink többségében is megtalálható a vas, ámde nehezebben szívódik fel és hasznosul, mint ha állati eredetű ételekből (húsok, belsőségek) származik. Ha tehát valaki nem fogyaszt húsfélét, előbb-utóbb a vashiányából származó egészségproblémákkal szembesülhet, feltéve, ha - előrelátóan - nem gondoskodik a vas felszívódásában, hasznosulásában fontos szerepet játszó C-vitamin folyamatos pótlásáról. A vashiány megelőzésében segíthet a hüvelyesek (bab, borsó, lencse), spenót, sóska, spárga, olajos magvak (elsősorban a mák), aszalt gyümölcsök, zabpehely fogyasztása, ám hasznosulásukhoz nélkülözhetetlen a C-vitamin jelenléte, vagyis elfogyasztásuk után ajánlatos meginni egy pohár narancslevet, limonádét vagy langyos csipketeát. A hosszú áztatás, főzés, párolás, fagyasztás, kiolvasztás vagy a főzővíz kiöntése jelentős C-vitamin-veszteséget okoz, de kerülni kell a fémedények (vas, alumínium, réz) használatát és az ételek ismételt felmelegítését is.

Ebből láthatjuk, hogy a tápanyagok pótlása vegetáriánus vagy vegán étrendben is megoldható, ha máshogy nem, táplálékkiegészítők szedésével. A legideálisabb helyzetben ott lapul a tarsolyunkban egy húsmentes táplálkozásban otthonosan mozgó dietetikus, vagy egy ennek megszerzésére fordítható pénzösszeg. Akinek egyik sem adatik meg egykönnyen, még mindig fordulhat az internethez… de fontos kiszűrni a tévhiteket.

Nitrát felhalmozódás és C-vitamin

Egyes növények különösen hajlamosak a nitrát felhalmozására (például sóska, paraj, sárgarépa, retek, cékla, zeller, karalábé). A gyomorban, illetve a vékonybél felső szakaszán a nitrát nitritté alakulhat át, majd a keringésbe bekerülve az oxigénszállító hemoglobint átalakítja oxigénszállításra nem alkalmas methemoglobinná, ezért a nitrit közömbösítésében - antioxidánsként - a C-vitamin fontos szerepet játszhat.

A vegetáriánus étrend lehetséges pozitív hatásai

Mindezek ellenére a jól megtervezett vegetáriánus táplálkozásnak számos pozitív hatása van:

• Valószínűleg a növények magas antioxidáns és rosttartalmának köszönhetően bizonyos rákos megbetegedések ritkábban fordulnak elő vegetáriánusoknál.
• A vegetáriánus (különösen a vegán) étrend csökkenti az LDL-koleszterin szintjét, a túlsúly valószínűségét, így mérsékli a magas vérnyomás és a szívbetegségek kockázatát.
• A teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, diófélék fokozott fogyasztása csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség előfordulásának valószínűségét.
• Megfelelő B12-vitamin bevitel esetén a vegetáriánusokat kevésbé veszélyezteti a B12 hiány miatt kialakuló demencia.

Tehát, ha a vegetarianizmus mellett dönt, ügyeljen rá, hogy megfelelő étrendet dolgozzon ki.

Ételmérgezés és a Bacillus cereus baktérium

Fontos megjegyezni, hogy nem csak az egyoldalú táplálkozás okozhat egészségügyi problémákat. Az ételmérgezés veszélye a mindenevők és a vegetáriánusok számára egyaránt fennáll, ha nem tartják be a megfelelő higiéniai előírásokat és ételtárolási szabályokat.

A Bacillus cereus baktérium szinte bárhol életben marad, beleértve a talajt, az állatokat, a rovarokat, a port és a növényeket is. Egy 2005-ös esetnél a Journal of Clinical Microbiology számolt be arról, amikor egy családban öten betegedtek meg a négynapos tésztasaláta elfogyasztását követően. A salátát pénteken készítették el, hogy másnap el tudják vinni a piknikre. A maradékot hazavitték, majd hétfő estig hűtőben tárolták, amikor végül a gyerekek vacsorára megették. Már aznap este hányni kezdtek a gyerekek, majd kórházba is kerültek. A legkisebb gyerek nagyon rövid időn belül meghalt, egy másiknak komoly májbetegsége alakult ki, a többieknek pedig súlyos ételmérgezésre utaló tünetei voltak.

Annak ellenére, hogy az ilyen jellegű halálesetek meglehetősen ritkák, többször előfordultak már. Egy másik, 2011-es esetnél az akkor 20 éves, Belgiumban élő diák spagettit főzött. Annyit készített, hogy a héten már ne kelljen több időt főzéssel töltenie, azonban az egyik napon véletlenül kint felejtette a tésztát a konyhapulton. Ennek nem tulajdonított különösebb jelentőséget, megmelegítette a tésztát és a szószt, majd elfogyasztotta. Azonban nem sokkal később hasi fájdalmai és hasmenése lett, hányni kezdett, és még aznap este meghalt.

Mielőtt azonban teljesen kiirtanánk a tésztát az étrendünkből, érdemes tisztázni, hogy a bacillus cereus által okozott májelégtelenség csak nagyon ritka esetben halálos, általában enyhe, ételmérgezésre utaló tünetekkel túl lehet rajta esni. A bacillus cereus egyik rossz szokása, hogy az élelmiszerekben kiválasztja a veszélyes toxinokat, melyek közül vannak, amik elpusztításához nem elég a mikró hője. Például a hányást okozó toxinok képesek 90 percen keresztül is ellenállni a 121 fokos hőnek, és ez nem a legkeményebb a toxinok közül.

Ami viszont mindannyiunk számára tanulság, hogy ne kelljen kidobni, mindig tartsuk az ételt a hűtőben, hiszen az alacsony hőmérséklet lelassítja a legtöbb baktérium szaporodását. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pontosítása szerint a hűtés-fagyasztás nem pusztítja el a patogén mikroorganizmusokat, csupán lecsökkenti az anyagcsere-tevékenységük/szaporodásuk sebességét, így tovább lesz biztonságosan fogyasztható az élelmiszer, de a romlás nem fordítható vissza. Ebből adódóan, ha egy ételt estére a pulton felejtettünk, akkor azt hiába tesszük már be a hűtőbe-fagyasztóba, nem fogjuk tudni biztonságosan elfogyasztani.

tags: #egy #vegetarianus #meghalt #mergezesben