Az étkezés utáni kellemetlen tünetek - mint a puffadás, bőrkiütések, hasi fájdalom vagy akár súlyos légzési nehézségek - sokak számára ismerősek. Fontos azonban pontosan különbséget tenni ételallergia és ételintolerancia között, mivel a kezelési módok teljesen eltérnek. A téves diagnózis nemcsak az egészséget veszélyeztetheti, hanem a kezelés hatékonyságát is rontja.
Ételallergia: Az Immunrendszer Túlzott Reakciója
Az ételallergia az immunrendszer túlzott reakciója egy adott fehérjére, amelyet veszélyesként azonosít. Ez a reakció akár életveszélyes is lehet, ezért az ételallergiát komolyan kell venni. A szervezet allergiás reakciót vált ki, amely során ellenanyagok (IgE) termelődnek az adott étel ellen. A reakciók gyorsan és hevesen jelentkezhetnek, akár néhány percen belül kialakulhatnak, és súlyos esetekben életveszélyes állapotok is felléphetnek.
Ételallergiát bármely életkorban lehet szerezni, nemcsak gyermekkorban, és az allergiás hajlam családi halmozódást is mutathat. A klasszikus allergia elsődleges oka az immunreakció, amelyben hízósejtek és IgE antitestek vesznek részt. Bármilyen anyag, ami antitest-termelést vált ki, antigénnek nevezünk; minden allergén egyben antigén is.
Az IgE-mediált anafilaxiás reakciótól a krónikus eozinofil gasztrointesztinális betegségeken át a sejtközvetített, késői típusú reakciókig terjedhet az ételallergia megnyilvánulási formája, mint például a FPIES (Food Protein Induced Enterocolitis Syndrome), melyet ma még elsősorban a csecsemők és kisgyermekek betegségének tartunk, de elvétve felnőttekről is vannak közlemények.
Ételintolerancia: Emésztőrendszeri Problémák
Ételintolerancia esetén az emésztőrendszer nem tud megfelelően lebontani bizonyos összetevőket. Ez általában kevésbé súlyos, de hosszabb távon kellemetlen tüneteket okozhat. A háttérben emésztési enzimek hiánya vagy funkciózavara áll, így az emésztőrendszer nem képes lebontani bizonyos cukrokat vagy fehérjéket. A tünetek késleltetve, órák vagy napok múlva jelentkeznek, ami megnehezíti az okok felismerését, és sokszor többféle étel is összefüggésbe hozható a tünetekkel.
Az ételintolerancia gyakorisága az életkorral nőhet, mivel az emésztőrendszer funkciói idővel gyengülhetnek. A leggyakoribb intoleranciák közé tartozik a laktóz- és a fruktózintolerancia, de intoleranciát gyakran kiváltó élelmiszerek közé tartozik a kávé, kakaó, banán, vörösbor és élelmiszer-adalékanyagok is.
Az ételintolerancia nem immunológiai folyamatok következtében alakul ki, és sokkal gyakoribb, a népesség akár 20%-át is érintheti. Az irritábilis bélbetegségben (IBS) és egyéb funkcionális gasztrointesztinális működési zavarokban az esetek 50-80%-ában jelen van. Az ételintolerancia általában az emésztőrendszert érintő, illetve arra korlátozódó panaszokat okoz, mint puffadás, hasi fájdalom, sok gáztermelődés (flatulencia) vagy hasmenés.
A Pontos Megkülönböztetés Fontossága
A megfelelő kezelés szempontjából elengedhetetlen, hogy tudjuk, allergiáról vagy intoleranciáról van-e szó. Téves diagnózis esetén nemcsak az egészségünk kerülhet veszélybe, de a kezelés sem lesz hatékony. Ételallergia esetén akár életveszélyes állapotok is felléphetnek: anafilaxia esetén azonnali sürgősségi beavatkozásra van szükség, így a késlekedés végzetes lehet.
Ételintolerancia tünetei az életminőséget rontják, de nem életveszélyesek. Hosszú távon emésztési panaszokhoz, krónikus fáradtsághoz és gyulladásos folyamatokhoz vezethetnek. Az allergiák és intoleranciák pszichés hatásait sem szabad lebecsülni. A folyamatos tünetek szorongáshoz, étkezési zavarokhoz és társasági élet beszűküléséhez is vezethetnek. Az ételallergia és az ételintolerancia diagnózisának nagy nehézsége, hogy nemcsak az étel fő alkotórészére lehet valaki allergiás, hanem az elkészítés során felhasznált anyagokra is (fűszer, tartósítószer, állagmegőrzők).
Ételallergia Tünetei: Gyors és Súlyos Reakciók
Az ételallergiás reakciók gyorsan jelentkeznek, és akár életveszélyesek is lehetnek. A tünetek sokfélesége miatt fontos, hogy minden apró jelet komolyan vegyünk. Az étel elfogyasztását követően néhány perccel vagy néhány órával alakulnak ki. A valódi ételallergia leggyakoribb tünetei az alábbiak, amit befolyásol az ételallergia típusa is:
Bőrtünetek: Csalánkiütés, Ekcéma, Bőrpír
A bőr az egyik legelső szerv, amely jelzi, ha allergiás reakció zajlik a szervezetben. Csalánkiütés (urticaria) formájában viszkető, vörös foltok jelennek meg a bőrön, amelyek gyorsan terjedhetnek. A tünetek hirtelen jelentkeznek és fokozódhatnak, különösen, ha az allergén mennyisége magasabb volt. Az ekcéma az ételallergiával összefüggésben gyakran fellángol, viszkető, száraz, gyulladt bőrfelületeket okozva. A bőrpír mellett gyakran hámlás és kisebesedés is társulhat. Bőrtünetek esetén különösen fontos, hogy allergológiai vizsgálattal azonosítsuk a kiváltó ételt, mivel ezek sok más bőrbetegséggel is összetéveszthetők.
Légúti Tünetek: Orrdugulás, Fulladás, Asztmás Roham
Az ételallergia súlyosan érintheti a légutakat is, rövid időn belül fulladást okozva. Az orrdugulás, tüsszögés vagy nehézlégzés az allergiás reakció során kialakuló nyálkahártya-duzzanat következménye. Ezek a tünetek étkezés után néhány perccel is felléphetnek. Asztmás roham során a hörgők beszűkülnek, ami sípoló légzést, súlyos légszomjat és pánikérzetet okozhat.
Emésztőrendszeri Tünetek: Hányás, Hasmenés, Hasi Fájdalom
Az allergének a gyomor-bélrendszerben is komoly panaszokat okozhatnak. A hányás reflexszerűen jelentkezik, amint a szervezet megpróbál megszabadulni az allergéntől. Ez kiszáradáshoz és további elektrolitvesztéshez vezethet. A hasmenés és hasi görcsök a bélrendszer gyulladásos reakciójának jelei, amelyeket az allergiás mechanizmusok váltanak ki.
Anafilaxia: Életveszélyes Allergiás Reakció
Az anafilaxia a legsúlyosabb formája az ételallergiás reakciónak, amely azonnali sürgősségi beavatkozást igényel. Anafilaxia esetén a torokduzzanat, vérnyomásesés és eszméletvesztés akár percek alatt is bekövetkezhet. Az első tünetek után a helyzet gyorsan romolhat. Azonnali adrenalin-injekció (epinefrin) és orvosi ellátás szükséges a túléléshez. Ezenkívül folyamatos orvosi megfigyelés is indokolt.
Szájallergia és Keresztreakciók
Egyes embereken bizonyos nyers gyümölcsök és zöldségek enyhe allergiás reakciót váltanak ki: a száj zsibbadását, viszketését és nyálkahártyájának átmeneti megduzzadását. Ez keresztreakció, vagyis a gyümölcsök és zöldségek azon fehérjéi váltják ki, amelyek nagyon hasonlítanak olyan virágpor (pollen) fehérjékhez, amelyekre az illető valójában allergiás. Például, ha valaki allergiás a parlagfűre, akkor keresztreagálhat a dinnyefélékre, ha allergiás a birspollenre, akkor enyhe allergiát mutathat az almára. Ezek a gyümölcsök és zöldségek megfőzve általában nem okoznak tüneteket.
Mozgás által kiváltott ételallergia
Vannak, akiknél az élelmiszerallergia tüneteit a mozgás váltja ki vagy súlyosbítja. Ahogy a szervezet a mozgás során stimulálódik, viszketés, bizonytalanságérzés és csalánkiütés alakul ki, súlyos esetekben anafilaxia is jelentkezhet. Nagyon nehéz diagnózis, mivel önmagában sem a fizikai aktivitás, sem az adott étel fogyasztása nem okoz tüneteket.
Ételintolerancia Tünetei: Késleltetett és Krónikus Panaszok
Az ételintolerancia tünetei általában kevésbé hevesek, de hosszabb távon komoly életminőség-romlást okozhatnak. A tünetek sokszor nem közvetlenül étkezés után, hanem késleltetve jelennek meg.
Fokozatosan Kialakuló Emésztési Panaszok
Az ételintoleranciára jellemző, hogy a tünetek lassan, fokozatosan jelennek meg, és nehezen köthetők konkrét étkezésekhez. A gyomor és a belek működése zavart szenved, ami puffadást, gyomorgörcsöket és emésztési zavarokat okozhat. Ez a folyamat akár órák alatt is kialakulhat. A késleltetett tünetek miatt gyakran több napos étrendi megfigyelés szükséges a probléma azonosításához.
Puffadás, Görcsök, Hasmenés vagy Székrekedés
A bélrendszer leggyakoribb válasza az ételintoleranciára az emésztési panaszok kialakulása. A puffadás a bélgázok túltermelődésének eredménye, amelyet a nem megfelelően lebontott étel okoz. Ez kellemetlen teltségérzettel és fájdalommal jár. A hasmenés vagy székrekedés a bélmotilitás zavarának következménye, amely az irritált bélnyálkahártya miatt alakul ki.
Krónikus Fáradtság, Fejfájás, Bőrproblémák
Az ételintolerancia nemcsak az emésztőrendszert, hanem az egész szervezetet érinti. A krónikus fáradtság a szervezet tartós gyulladásos állapotának következménye lehet, amely megterheli az immunrendszert. A bőrproblémák - mint például pattanások, kiütések - belső gyulladásos folyamatokra utalnak, amelyek a bélrendszeri problémákhoz kapcsolódnak. Az ilyen általános tünetek miatt az ételintolerancia sokszor évekig felismeretlen marad.
Leggyakoribb Allergiát és Intoleranciát Kiváltó Ételek
Bizonyos ételek sokkal nagyobb valószínűséggel váltanak ki allergiás reakciót vagy intoleranciát, mint mások. Ezek ismerete segíthet abban, hogy megelőzzük a súlyos tünetek kialakulását.
Allergiát Kiváltó Élelmiszerek
- Tej, tojás, földimogyoró, diófélék: Ezek az ételek különösen gyakran szerepelnek allergiás reakciók hátterében, különösen gyermekkorban. A tehéntejfehérje-allergia a kisgyermekek egyik leggyakoribb ételallergiája, amely idővel kinőhető, de súlyos tüneteket okozhat. A tojásallergia szintén jellemzően gyermekkorban jelentkezik. A földimogyoró- és diófélék allergiája viszont gyakran egész életen át fennmarad, és komoly anafilaxiás reakciók forrása lehet.
- Hal, kagyló, rákfélék: A tenger gyümölcsei erős allergének, különösen felnőttkorban. A halallergia általában már kis mennyiségű hal elfogyasztása után is súlyos tüneteket okoz. A kagylók és rákfélék allergiája gyakran egész életen át fennáll, és akár a főzési gőzök belélegzése is kiválthatja a reakciót. Sok esetben a tenger gyümölcsei közötti keresztallergia is fennállhat.
- Szója, búza, mustár, szezámmag: Ezek a növényi eredetű élelmiszerek is komoly allergiás kockázatot jelenthetnek. A szójaallergia különösen csecsemőknél és kisgyermekeknél gyakoribb. A búzaallergia - nem tévesztendő össze a gluténérzékenységgel - szintén súlyos allergiás reakciókat okozhat. A mustár- és szezámmagallergia Európában is egyre gyakoribb.
- Egyéb ritka ételallergiák: élesztőgomba, húsfélék, továbbá meg kell említeni az allergiát okozó élelmiszer-adalékokat is.
Intoleranciát Kiváltó Élelmiszerek
- Tej, tejtermékek, fruktóz (gyümölcscukor), kávé, kakaó, banán, vörösbor, élelmiszer-adalékanyagok: A laktózintolerancia esetében a tejcukor emésztéséért felelős laktáz enzim hiánya vagy csökkent aktivitása okoz panaszokat. A fruktózintolerancia a gyümölcscukor felszívódási zavara miatt alakul ki.
Ételallergia és Intolerancia Diagnosztikája
A tünetek alapján történő öndiagnózis nem megbízható, ezért allergológus szakorvosi vizsgálatokra van szükség. A helyes diagnózis az első lépés a megfelelő kezelés és életmód kialakításához.
Allergiavizsgálatok (Prick Teszt, Vérvizsgálat IgE)
Az ételallergia pontos azonosítása szakszerű tesztekkel történik. A prick teszt során kis mennyiségű allergén kivonatot juttatnak a bőrre, majd megfigyelik, hogy kialakul-e helyi reakció. Ez gyors eredményt adhat az allergének beazonosítására. A vérvizsgálatok (pl. specifikus IgE meghatározás) szintén kimutathatják az allergiás hajlamot egy adott élelmiszerre.
Az IgE-szint, illetve a részletes anamnézis alapján a gyanús ételre specifikus IgE-szint-mérésre alapul az IgE-mediált ételallergiák diagnosztikája. A diagnosztikus határt meghaladó IgE-szintek szenzitivitása >95%. Ezt a laboratóriumi vizsgálatot az allergológus által végzett bőrteszttel együtt javasolt elvégezni. A bőrteszt (Prick-teszt) gyors (eredmény 10−15 perc), IgE-mediált ételallergiát valószínűsít, és a negatív teszt alapján ez nagy biztonsággal kizárható (negatív prediktív értéke >95%). Ha pozitív ezek bármelyike, az azt jelenti, hogy a beteg szenzitizálódott az étellel szemben, és lehetséges, hogy allergiás. De az ételallergia csak abban az esetben állapítható meg, ha az adott étel panaszt is okoz a betegnek.
A legszélesebb körben elterjedt tévhit az ételspecifikusnak vélt IgG-és IgG4-tesztek végzése, amelyek rendszerint számos pozitív eredményt adnak, de ezek nem kóros, hanem az ételekkel kapcsolatos normál immunválaszt mutatják. Ezek a tesztek nem validáltak az ételallergia semmilyen formájában sem, ezért használatuk nem javasolható.
Eliminációs Diéta és Provokációs Teszt
Az intolerancia vagy allergia gyanúját eliminációs diétával lehet igazolni. Az eliminációs diéta során meghatározott ideig kerülni kell az összes gyanús élelmiszert, majd fokozatos visszavezetéssel figyelik a tünetek megjelenését. Ez segít azonosítani a problémás összetevőket. A provokációs teszt során ellenőrzött körülmények között, orvosi felügyelet mellett ismét fogyasztanak kis mennyiségű potenciális allergént.
Laktóz- és Fruktózintolerancia Vizsgálatok
Specifikus vizsgálatokkal az emésztőrendszeri eredetű intoleranciák is kimutathatók. A laktózintolerancia kimutatása hidrogénkilégzési teszttel történik, amely során mérik a laktóz lebontásából keletkező hidrogén szintjét a kilélegzett levegőben. Hasonló módon a fruktózintolerancia is mérhető, amely segít a pontos étrendi ajánlások kialakításában.
A hidrogénkilégzési teszttel a vékonybél bakteriális kontaminációja (SIBO) esetén tévesen laktózintoleranciát állapíthatunk meg. A laktózintolerancia diagnózisának felállításához elengedhetetlen, hogy a tüneteket, a genetikai hátteret és a hidrogénkilégzési teszt eredményét egymás összefüggésében helyesen értékeljük. SIBO esetén a laktózmentes tej fogyasztása mellett is megmaradnak a panaszok, illetve a tejtermékek is panaszt okoznak, míg a laktózintolerancia esetén a laktózmentes tej vagy tejtermékek általában nem okoznak panaszt.
A laktózhoz hasonló tüneteket okoz a fruktóz azokban a betegekben, akikben a vékonybélben csökkent GLUT-5 transzporter kapacitás okoz fruktózmalabszorpciót. Ebben az esetben tünetképző hatás 25 g fruktóz bevitelével érhető el. A fruktózmalabszorpció nem keverendő össze a fruktózintoleranciával, ami egy veleszületett, már csecsemőkorban megnyilvánuló ritka, életet veszélyeztető anyagcsere-betegség.
Mikor Érdemes Allergológushoz Fordulni?
Az ismétlődő, megmagyarázhatatlan tünetek mindig figyelmeztető jelek. Az időben végzett allergológiai kivizsgálás megóvhat a súlyosabb szövődményektől.
Ha Evés Után Ismétlődő Tüneteket Tapasztalunk
Ha bizonyos ételek után rendszeresen jelentkeznek kellemetlen tünetek, érdemes szakorvoshoz fordulni. A bőrpír, duzzanat, hasi fájdalom vagy nehézlégzés mind utalhat allergiára vagy intoleranciára. Minél hamarabb történik meg a kivizsgálás, annál könnyebb azonosítani a kiváltó tényezőt.
Ha Ismeretlen Eredetű Bőrtünetek vagy Légúti Panaszok Jelentkeznek
A rejtélyes tünetek mögött gyakran ételallergia vagy keresztallergia áll. Ha a bőrön kiütések, ekcéma vagy légúti panaszok jelentkeznek látszólag ok nélkül, érdemes allergiavizsgálatot végeztetni. A keresztallergiák (például pollen-étel keresztallergia) is gyakran produkálnak hasonló tüneteket.
Súlyos Allergiás Reakciók (pl. Anafilaxia) Esetén Azonnal
Az anafilaxiás reakciók halálos kimenetelűek lehetnek, ha nem történik gyors beavatkozás. Ha valaki étkezés után torokduzzanatot, eszméletvesztést vagy légzési nehézséget tapasztal, azonnal sürgősségi ellátás szükséges. Az adrenalin injekció alkalmazása és a gyors kórházi ellátás életet menthet.
Az Allergológus Szerepe a Kezelésben
Az allergológus feladata nemcsak a pontos diagnózis felállítása, hanem a beteg életminőségének javítása is. A szakszerűen kialakított kezelési terv segít megelőzni a további allergiás reakciókat és csökkenti a tünetek súlyosságát.
Ételallergia Pontos Beazonosítása
A pontos diagnózis az első lépés a hatékony allergiakezelés felé. Az allergológus célzott vizsgálatokkal (pl. prick teszt, vérvétel) azonosítja, hogy mely élelmiszerek okoznak allergiás reakciót. Ez lehetővé teszi az allergének teljes kiiktatását az étrendből. Emellett az orvos figyelembe veszi a beteg kórelőzményét, a tünetek súlyosságát és előfordulási gyakoriságát is a végleges diagnózis felállításához.
Biztonságos Diétás Tanácsadás
Az ételallergiák kezelése szinte mindig diétás megszorításokat igényel. Az allergológus szakszerű diétás tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan kerülhetők el az allergének, miközben a tápanyagok pótlása is biztosított marad. A megfelelő étrend kialakítása nemcsak a tünetek megelőzését segíti, hanem az általános egészségi állapot fenntartását is. Gyakran szükség van dietetikus bevonására is, aki segít az egészséges, egyénre szabott étkezési terv elkészítésében.
Immunterápia Lehetősége Bizonyos Allergiák Esetében
Nem minden allergia kezelhető kizárólag kerüléssel - bizonyos esetekben immunterápia is szóba jöhet. Az immunterápia során az allergént ellenőrzött módon, fokozatosan adagolják a szervezetnek, hogy az immunrendszer hozzászokjon és csökkentse a túlzott reakciót. Bár ez a kezelés hosszabb időt vesz igénybe (több hónaptól akár évekig is eltarthat), tartós tünetmentességet eredményezhet.
Az Allergia Kialakulásának Okai és Kockázati Tényezők
Az allergiás elváltozások száma folyamatosan emelkedik. Ezt a tendenciát magyarázza egyrészt a növekvő környezetszennyezés, a növényvédő szerek alkalmazása, az élelmiszerek előállításánál használt eljárások, másrészt a diagnosztikus lehetőségek bővülése.
Genetikai Hajlam és Családi Halmozódás
Az allergiára jellemző a több génes öröklődés és a halmozott családi előfordulás. Önnek fokozott kockázata van az ételallergia kialakulásával szemben, ha az allergiás megbetegedések (a szénanátha, az asztma vagy ekcéma) gyakoriak a családban. Az a gyerek, akinél az egyik szülő allergiás, 50 százalékos valószínűséggel fog allergiában szenvedni. Ha mind a két szülő allergiás, akkor 70 százalék az allergia kialakulásának valószínűsége. A hajlamos egyénben már korán megkezdődik az érzékenység kialakulása.
Környezeti és Életmódbeli Tényezők
Emellett viszont bizonyos környezeti hatások, táplálkozási szokások és a lelki állapot is lehet kiváltó tényező. A stressz is hozzájárul az allergiás esetek legújabb kori szaporodásához, hiszen tartós stresszhelyzetben felborul a szervezet immunrendszere és növekedhet az allergiás reakciókra való készsége. A táplálékallergiák súlyosságát növelik a bél permeabilitását fokozó tényezők (alkohol, aszpirin), gyógyszerek (ACE-gátlók, béta-blokkolók), fizikai aktivitás, vírusinfekció, kialvatlanság, menstruáció, és általában fokozottabb asztmásokban.
Az Orális Tolerancia Szerepe
Születés után az emberi szervezet számára, elvileg minden elfogyasztott anyag idegennek minősül, viszont a bélben működő precíz szabályozás alatt álló immunrendszer megismerteti a belső immunsejteket a kívülről érkező vegyületekkel. Ezt nevezik orális toleranciának. Ennek köszönhető, hogy élelmiszereink alkotóelemeit szervezetünk felismeri, annak zavara vagy hiánya esetén súlyos ételallergiás kórképek lépnek fel. Ezt a mechanizmust elsősorban az anyatejes táplálás, valamint a bélflóra állapota és működése befolyásolja. Ezzel pedig eljutottunk a legfontosabb gondolatig, hogy az emésztőrendszer válaszát nagymértékben befolyásolják a szervezetbe kerülő ételek, italok, gyógyszerek és egyéb anyagok. Törekedjünk arra, hogy kisbabánk szervezete minél később találkozzon allergizáló anyagokkal. Együnk ellenőrzött, jó minőségű alapanyagokat, hogy amennyire lehetséges kivédjük, illetve csökkentsük az antibiotikumok, növényvédő szerek, élelmiszeradalékok stb.
Élelmiszer-adalékok és E-számok
A betegek gyakran felvetik az ételfestékek, ételekben kimutatható peszticidek, antibiotikumok szerepét, de ez eddig nem bizonyított, mint ahogy az sem, hogy az organikus ételek kevésbé lennének allergének. Az E-számokkal ellátott anyagok többnyire természetes anyagokat vagy azokból előállított termékeket jelölnek. Az ételadalékokkal szemben jelentkező allergiás reakciót populációs vizsgálatokban 0,23%-nak találták.
Gyermek- és Felnőttkori Ételallergiák
Az ételallergia kapcsán azt gondolhatjuk, hogy ha valakit érint, akkor a tünetei biztosan gyermekkorban jelentkeznek először. A közelmúltban megjelent vizsgálat azonban épp ennek az ellenkezőjét bizonyítja: az ételallergia felnőtt korban is jelentkezhet és egyáltalán nem ritka. A felnőttkori kezdet az esetek csak mintegy 15%-a.
Ételallergiák Gyermekkorban
Ételallergia leggyakrabban gyerekkorban, különösen csecsemőknél és kisdedeknél (tipegők) jelentkezik. A kor előrehaladtával az emésztőrendszer beérik és egyre kevésbé szívódnak fel olyan anyagok, amelyek allergiát hozhatnak létre. A gyerekek általában kinövik a tej, szója, búza illetve tojás allergiájukat. Gyermekeknél a leggyakoribb allergének a tehéntej (tejfehérje allergia), eper, málna, gabona, búza és szójabab.
Ételallergiák Felnőttkorban
A Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent adatok szerint az Egyesült Államokban élő felnőtt lakosság 10%-a tapasztalt már ételallergiás tüneteket. Ez az arány jóval magasabb, mint a gyerekek körében előforduló ételallergiák aránya. Felnőttek körében a fő ételallergének, amik a tüneteket kiváltották, a kagyló, tej, mogyoró, dió és halak. A dió, mogyoró, kagyló és hal allergia azonban rendszerint élethosszig tart. A vizsgálat további megdöbbentő adatokkal is szolgált: a résztvevők 45%-a egyszerre több ételre is allergiás volt, illetve 48%-nál felnőtt korban jelentkeztek először a tünetek.
A Diéta Fontossága és Komponensdiagnosztika
Ételallergia és ételintolerancia esetén is a legfontosabb a diéta. Ez azonban mindkét esetben mást jelent. Laktózintolerancia esetén viszont a savanyított, vagy laktózmentes tejtermékeket lehet fogyasztani. A hisztamin intolerancia kezelése is diétával történik, ám nagyon fontos, hogy mielőtt bármilyen élelmiszert kizárnánk az étrendből, azt csak a kivizsgálást követően tegyük.
Az egyes allergénekről ma már tudjuk, hogy több összetevőből, komponensekből állnak. Ezek a komponensek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért fordulhat elő, hogy két ember ugyanúgy allergiás például a földimogyoróra, de csak az egyiküknél okoz életveszélyes tüneteket a fogyasztása. Ezért lehet az is, hogy valaki az ételekben sütve, főzve el tudja fogyasztani az almát, pedig allergiás rá.
Egyéb Érintett Betegségek és Állapotok
Az ételintolerancia az irritábilis bélbetegségben (IBS) és egyéb funkcionális gasztrointesztinális működési zavarokban az esetek 50−80%-ában jelen van. A rövid láncú szénhidrátok tünetképző szerepe az utóbbi időben előtérbe került, a FODMAP (Fermentable Oligo-,Di-,Mono-sacharides And Polyols) diéta révén. Az ide tartozó szénhidrátok általában nem a betegség okozói, de a FODMAP az IBS és egyéb funkcionális gasztrointesztinális betegségek tüneteit rövid távon jelentősen mérséklik. A FODMAP szerepe felmerült a nem coeliakiás gluténérzékenység (NCGS) tüneteinek a kialakulásában is, és javíthatja az erre általában jellemző puffadást, de nem magyarázza az ehhez általában társuló neurológiai, pszichés tüneteket, a fibromyalgiát és a dermatitist.
Az ételintolerancia kapcsán gyakran merül fel a hisztaminintolerancia is, amit étkezés után jelentkező bőrpír (flush), viszketés, fejfájás, hányinger, hasmenés jellemez.
A coeliakia és a dermatitis herpetiformis Duhring szintén kimeríti az ételfehérjékkel szemben jelentkező adverz reakciók kritériumait, ugyanakkor mindkét betegség esetében jól azonosítható az autoantigénnel (szöveti transzglutamináz) szemben, bizonyos HLA-konstelláció esetén kialakuló autoimmun folyamat áll a háttérben.
Az eozinofil oesophagitis és egyéb sejtmediált ételallergiák esetén viszont korlátozott vagy egyáltalán nincs haszna bizonyos allergia teszteknek. Ne felejtsük el, hogy 30 éve az eozinofil oesophagitist is a gyermekek betegségének gondoltuk.