Ételeink tökéletes kiegészítői a saláták, amelyeket ecetesen, tejfölösen, olívaolajjal, vagy éppen szőlőmagolajjal ízesítve is készíthetünk. A kínálat rendkívül széles, hiszen salátaként számos növényfaj sok-sok fajtája felhasználható. A magyar „saláta” szó az olasz „insalata” megfelelője, ahol az „in” előtag „be” jelentésű, a „salata” utótag pedig a „sale”, azaz só szó továbbképzett formája, sózottat jelent. Az „insalata” eredetileg egy sóval, ecettel és olajjal készített ételt jelölt, majd később a „salata” szót bizonyos növényekre ruházták át, így alakult ki a mai elnevezés.
A tavasztól őszig virágzó természet bőségesen elkényeztet minket színes, friss, változatos gyümölcs- és zöldségfélékkel. A kiegyensúlyozott táplálkozás kiemelten fontos eleme a zöldségfogyasztás, amelyen belül örvendetesen nő a saláták választéka és mennyisége. Azonban sokaknak a saláta szóról még mindig csupán a tojásos nokedli mellé fogyasztott fejes saláta jut eszébe. Pedig rengeteg féle salátát ismerünk, mindenkinek megvannak a kedvencei, a jól bevált receptek, elkészítési módok. Általában saláta alatt egy olyan könnyű fogást értünk, amelynek alapját zöldségek alkotják, kerülhet rá egy kevés növényi olaj vagy egyéb dresszing, esetleg feltétként csirke, hal, sajt, tojás, kruton vagy pirított magvak. Mivel a saláták elkészítése többnyire egyszerű feladat, néhány percet és egy kis kreativitást igényel, érdemes megismerni a legnépszerűbb salátaféléket.
A Fejes Saláta - A hazai konyhák kedvence
A saláta gyűjtőnéven szereplő zöldségnövények közül ez a legkedveltebb. Tudományos nevén Lactuca sativa. A saláta szó hallatán elsőként a kissé kesernyés, úgynevezett „zöld ízű” fejes salátára gondolunk legtöbben, színük a világoszöldtől egészen a sötétliláig terjedhet. Az elmúlt években, követve a salátafogyasztásban kifinomultabb ízlésű nemzeteket, egyre többféle saláta érhető el a hazai piacokon és boltokban.
A legrégebben ismert és termesztett, Európában és Magyarországon a legelterjedtebben fogyasztott salátaféleség. Egykoron primőr terméknek számított, az első szedéseket többnyire a húsvéti időszakra időzítették. Hazánkban napjainkra idényzöldségből egész évben termesztett áruféleséggé vált, többféle termesztési módja és sok fajtatípusa miatt egész évben fogyasztható friss salátaként. Több száz különböző változata létezik, különbség leginkább formájukban, színükben, mintsem ízükben van. A különböző fejes saláták színe a világos zöldtől egészen a sötét liláig terjedhet, úgynevezett zöld ízük van, jellemzően kicsit kesernyés. A saláták színük alapján eltérő tulajdonságokat mutatnak, a zöld változatokban nagyobb mennyiségben találhatóak kávésav származékok, míg a vörös levelekben flavonok és antocianinek vannak, melyek a legnagyobb antioxidáns-aktivitással rendelkeznek. Legismertebb és legkedveltebb fajták a ropogós fejű saláta, a vajfejű saláta, a laza fejű saláta, valamint a cos.
A fejes salátáknak több száz változatát ismerjük, legismertebb közülük a cos, a ropogós fejű saláta, vajfejű saláta és a laza fejű saláta, de létezik vadon termő rokona is, amelyet keszeg saláta néven ismerünk.
Különleges Fejes Saláta Fajták és Hibridek
A fejes saláta kategóriájába számos speciális fajta tartozik, melyek eltérő tulajdonságaikkal és termesztési igényeikkel teszik sokszínűvé a választékot.
Sandeno RZ - A Tavasz Királya
A Sandeno RZ a tavaszi termesztési időszak legnagyobb mérettel rendelkező fajtája. Kimondottan gyors fejlődésű, gyorsan fejesedő saláta. Alsó oldala szépen zárt, szinte fehér színű, betegségre nem hajlamos. Levélszíne élénk zöld, fényes. Nagyméretű, 500-700 g-os fejeket nevel. Világoszöld színű. Nagyon egyöntetű árut ad, több ültetési időszakban is használható. Tavaszi és őszi ültetésre ajánlják.
Világoszöld és Sötétebb Zöld Fejes Saláta Fajták
Egyes fejes saláta fajták élénk világoszöld, közép vékony leveleikkel tűnnek ki, melyek nagyméretű fejeket alkotnak. A fajta fejlődése gyors, a szedési fejméret hamar kialakul és a kitelés is igen dinamikus. Más fajták nagy méretű, középzöld színű fejeket nevelnek, amelyek nemcsak homoktalajokon, hanem kötött, enyhén sós körülmények között is biztosan termelhetők. Fejméretük nagy, igazi 6-os. Fejtöltésük gyors, és a fényszegény időszakokban gyorsabban fejlődnek, mint a világos zöld fajták.
Fakto - A Hidegtűrő Robusztus Fajta
A Fakto egy nagy, robusztus világoszöld fejes saláta, sok külső levéllel és széles alsó résszel, hideg körülmények közötti hajtatásra, üveg vagy fólia alatti termesztéshez. Jól tűri a stresszt, termékeny, biztonságos fejképződéssel és magas belső peremtűréssel rendelkezik.
Fóliás és Szabadföldi Fajták
Léteznek világos, nyitott fejformájú fajták, enyhén rojtos levélvégekkel. Fóliás termesztésben kiválóan megfelelnek a frisspiaci elvárásoknak, és gyors fejlődésűek. Szabadföldi termesztésben a levél vastagabb, és jó utóbetakarítási eltarthatóság jellemzi. Fuzáriummal szemben ellenálló.
Piros Fejes Saláta Változatok
Piros fejes saláták is elérhetőek a téli hajtató időszakra. Fényes piros külső színe, valódi vajfej állaga igazi mutatós terméket biztosít. Más piros fejes saláta-levelű Salanova saláták mély piros fényes levélszínüket a teljes termesztési időszakban megőrzik.
Jones - A Kompakt és Rugalmas Fajta
A Jones kompakt / közepes méretű, zöld fejes salátafajta, fóliás és szabadföldi termesztéshez. Felálló növekedésű, nem hajlamos a megdőlésre, kis száralappal rendelkezik, így könnyen betakarítható. Levélszerkezete rugalmas, amely védelmet nyújt a mechanikai sérülésekkel szemben.
Hajtatási Fejes Saláták
Középnagy méretű hajtatási fejes saláta is létezik, amelyet a hajtatási időszak elejétől a végéig sikeresen lehet termeszteni. A legsötétebb időszakban is jól alkotja a fejeket.
Fusarium Ellenálló Fajták
Az első fejes saláta fajta, amely a Magyarországon előforduló Fusarium 1-es és 4-es rasszával szemben is ellenálló, nagyméretű, fényes, attraktív megjelenésű saláta. Levélzete enyhén felálló, emiatt egészségesebb marad csapadékos körülmények között is.
Jégsaláta - A Ropogós, Hosszú Élettartamú Saláta
A fejessaláta egyik alfaja a jól ismert jégsaláta. Az alacsony kalóriatartalommal bíró jégsaláta magas víztartalmú, húsos, ropogós levelekkel kecsegtet minket. A fejessaláta típusokhoz képest rövidebb múltra tekint vissza, egy batávia típusból nemesítették tovább Amerikában az 1940-es években. Nyugat-Európában a hetvenes évek óta termesztik, hazánkban a második számú salátaféleség.
Általában halványzöld színű, tömör fejet képező, az egészen nagy fejek káposztára hasonlítanak. A jégsaláta levelei sárgászöldek, a fejes saláta leveleinél vastagabbak, erősebbek, roppanósak, magasabb a víztartalmuk, jobban ellenállnak a sérülésnek, ízük enyhén édeskés. Más típusokhoz képest hosszabban eltartható, nem esik össze, továbbá a hőhatást is jobban tűri. A gyorséttermek és a salátabárok előszeretettel alkalmazzák szendvicsekben, hamburgerekben alapanyagként, és salátakeverék sem létezik nélküle. Az alacsony kalóriatartalmú jégsaláta bővelkedik jótékony tápanyagokban, valamennyi vitamint tartalmazza a B12- és a D-vitamin kivételével.
Hogyan termesszünk rukkolát? Vessük magról!
Lollo Saláta - A Tépősaláta és Változatai
A lollo saláták típusaival szintén gyakran találkozhatunk bevásárlóközpontokban, piacokon, de vendéglátóhelyek étlapjain is. A lollo salátát másnéven tépősalátának is nevezik, fejet nem képez, és nagy előnye a fejessalátákhoz képest, hogy az öregebb levelek sem válnak kesernyéssé. Levelei puhábbak, mint a Lollo típusú salátáké, fejet nem képez. Csak ritkán találkozunk vele, mert nem könnyű szállítani és nem bírja a hosszú tárolást sem. A Lollo elnevezésű igen mutatós salátaféle Itáliából származik.
A lollo saláták 3 legismertebb fajtája a lollorosso, a lollobianco és a lollo verde.
Lollorosso
A Rosso különlegessége a csodás vörösesbarna színátmenet, mely a levelek végén látható. Izgalmas ízű, erős levelű, harapható zöld, mely jól eltartható.
Lollobianco (Bionda)
A Bionda kevésbé erőteljes színvilágú, az íze is enyhébb.
Lollo Verde
A legtetszetősebb a harsányzöld Verde, mely nem csak intenzív aromájú, de a legfodrosabb is.
Római Saláta (Cos) - A Cézár Saláta Alapja
A római saláta egy fejessaláta típus, amely hosszú levelekkel rendelkezik. Kötözősalátának is nevezik. Fogyasztása során a salátaszív felé haladva egyre édesebb levelek következnek. Hosszúkás alakját a kertészeknek köszönheti, mivel régebben a levelek halványítása és a csúcsos forma elérése érdekében összekötözték a leveleket, innen is ered a kötözősaláta elnevezés. Ha igazán finom, autentikus Cézár salátát szeretnénk enni, mindenképpen római salátából készítsük! A római saláta levelei kissé vaskosak és enyhén kesernyések. Hálás salátaféle, hiszen hűtőszekrényben minőségromlás nélkül napokig tárolható.
A római saláta mini változata kicsi, rendkívül tömör fejet képez, és a római salátáknál megszokott módon zsenge, lédús és édeskés íze van. Rendkívül konyhabarát típus, mert torzsáját eltávolítva a saláta szinte egyforma méretű és színű levélre esik szét, melyek egyszerűen moshatók, majd tálalhatók. A római saláta elnevezésének eredete oda vezethető vissza, hogy a francia uralkodó nyomására, politikai és katonai okokból, V. A saláták királya a római vagy Cézár saláta, ami egyszerre könnyű, szinte füves ízű, és kellemesen roppanós. Egyetlen hátulütője, hogy a szára gyakran keserű utóízű, így ezt érdemes kivágni a közepéből.
Endívia és Cikória Saláta - A Kesernyés Elegancia
Az endívia botanikai nevén Cichorium endivia. Két alapvető típusköre van, a Salanova® és a Crispy Salanova®, de a Salanován belül van fejes- és tölgylevelű, sőt mindegyikből bordó változat is. A batávia saláta levele olyan friss és ropogós, mint a jégsalátáé. Színe sötétebb zöld, de van sárgás és vöröses változata is. A cikória egy fajtacsoportja a lilásvörös ropogós levelű, világos erezetű, káposztaszerű fejet képző radicchio.
Az endívia vagy cikória saláta, mindkét néven megtalálhatjuk ezt a sokrétű saláta-alapanyagot. Cikória salátának többnyire a fodros változatot, endíviának a sima levelű típust nevezik, de a két salátaféle ugyanabból a családból származik, mindkettő a francia konyha nagy kedvence.
Egész Európában elterjedt salátaféle, hazánkban is vadon él. Levelei a fejes salátáénál vastagabbak, keményebbek, ropogósak. Beltartalmi értékeit tekintve a salátafajok közül kiemelkedően magas vitamin- és ásványi anyag tartalommal rendelkezik. A cikóriák egy elsősorban Olaszországban kedvelt, gyorsan terjedő típusa, külleme és különleges íze miatt is kiemelkedik zöld rokonai közül. Szorosan egymásra boruló levelei tömör, gömbölyű fejet alkotnak, és csak a külső borítólevelek maradnak zöldek, melyek nem ehetőek. A belső, ehető levei élénk-piros, bordó, lila színűek, fehér levélerekkel, emiatt látványa szépen kidolgozott olasz márványra emlékeztet. Ezek tökéletesen borítják a fejet, ugyanis napfénymentes körülmények szükségesek a belső levelek mélyvörös színének kialakulásához. A sötétben lebomolik a zöld klorofill, és a bordó/vörös szín kialakulásáért felelős vegyület, az intibin érvényesül. Az intibin egy keserű ízt okozó glikozid, mely serkenti az epeműködést, ezáltal az emésztést. Az erezett levelek rendkívül erősek, szilárdak, ropogósak, sokáig jól megőrzik alakjukat és víztartalmukat, így nem fonnyadnak. Íze pikánsan, kellemesen kesernyés, enyhén borsos. Vitaminok tekintetében kiemelendő E- és K-vitamin tartalma, valamint tartalmaz egy prebiotikus oligoszacharidot, az inulint is, amely a vastagbélflórában található jótékony, úgynevezett probiotikus baktériumok számára hasznosítható energiaforrás. Számos salátaféléhez hasonlóan sok szín- és alakváltozata ismert, létezik sima és szeldelt levelű fajtakör is. Észak- és Nyugat-Európában a sötétebb zöld fajtákat fogyasztják inkább, míg a déli országokban a sárgás-világos zöld, széles levelű, úgynevezett escarole típust kedvelik jobban. Levelei a fejes salátáénál nagyobbak, masszívabbak, keményebbek és ellenállóbbak, fejesen hűtve sokáig jól tárolható. A széles levelű endíviákat frissen is fogyasztják, emellett a salátafeldolgozóknak is fontos alapanyaga. A cakkos, szeldelt levelű, mely a frisée típus, szintén a saláta mixek egyik legfőbb összetevője a dekorációs felhasználás mellett. Az erősen szeldelt, többdimenziós kiterjedésű levelek nem tapadnak egymáshoz a tasakban, könnyedebbé teszik a salátakeverékeket. A frisée saláta egyik különleges változata a Très Fine Maraichière (TFM), amely egy keskeny levelű frisée típus, levelei szinte tűvékonyak, különlegesen mutatósak. A cikóriákkal való szoros rokonságból kifolyólag található benne keserű anyag, a keserűség mértéke függ a fajtától, a termőhelytől, a vízellátástól, valamint a növény korától. Bővelkedik jótékony tápanyagokban, magas folát tartalma van, és nagyobb mennyiségben tartalmaz kalciumot, káliumot, magnéziumot és cinket. Elegáns, erős leveleinek köszönhetően a belga endíviát gyakran használják előételek tálalására, akárcsak valami ehető tányért. Kunkorodó külső levelek és halványzöld árnyalat jellemzi a fodros endíviát, ám belga rokonával ellentétben ennek az íze kifejezetten kesernyés.
Rukkola (Borsmustár) - A Pikáns Ízvilág
A borsmustár (Eruca sativa) távol áll a fejessalátáktól, inkább a mustár rokona. Közismertebb neve rukkola. Levelei borsos-enyhén csípős ízűek, többeket az ízük tormára, vagy dióra emlékeztet. Pikánsságát a benne lévő mustármagolajnak köszönheti. A rukkola sokak kedvence, mások viszont idegenkednek kesernyés ízétől. Tény, hogy a rukkola közelebbi rokona a mustárnak mint a fejessalátának. Zsenge levelei igazán zamatosak, egyedi borsos ízvilágát a benne található mustármagolajnak köszönheti. A rukkola, más néven borsmustár, a káposztafélék családjába tartozik. Sok saláta alapját adja a picit kesernyés és olykor borsos ízű rukkola - nem véletlen, hogy bormustárnak is szokták nevezni. A rukkola levelei sötétzöldek, formája a gyermekláncfűre emlékeztet, íze pedig - a benne található olajoknak köszönhetően - kissé kesernyés, csípős, mely egyesek szerint a tormáéhoz, mások szerint a földimogyoróéhoz vagy a dióéhoz hasonlít. A rukkolát érdemes még zsenge korában leszedni, kissé kesernyés íze ekkor még nem annyira jellegzetes.
Madársaláta (Galambbegy) - A Hideg Időszak Salátája
A galambbegy-, más néven madársaláta (Valerianella locusta) semmilyen rokonságban nincs a fejessalátával. A hideg időszakok salátája, átvészeli az enyhébb téli időjárást is. Gyors fejlődésű, magról könnyen szaporítható, évente akár kétszer is szedhetjük. Az egykor szegények eledeleként emlegetett madársalátát ma a legmenőbb éttermek is előszeretettel használják, kicsiny, ovális tőlevélrózsákba rendezett levelei nagyon gusztusos, harapnivaló látványt nyújtanak. És bár a legtöbb saláta bővelkedik vitaminokban és rostokban, érdemes megemlíteni, hogy a madársaláta vitamintartalma kétszerese a fejessalátáénak, vastartalmát pedig csak a petrezselyem múlja felül a zöldnövények között. A madársalátát vagy galambbegy vagy mezei saláta vagy épp báránylevelű salátaként emlegetik. A macskagyökérfélék családjába tartozik. A madársaláta a késő téli, kora tavaszi időszakban élvezhető. Nyújtott ovális, élénkzöld színű levelei szétterülő tőlevélrózsát képeznek.
Pak Choi - Az Ázsiai Konyha Különlegessége
Néhány évvel ezelőtt talán még el sem tudtuk volna dönteni, hogy a pak choit eszik vagy isszák, ma viszont már a legtöbb hipermarket zöldségosztályán találkozhatunk vele. A pak choi valójában egy hibrid zöldség, káposzta és saláta „keveréke”. A levelek alsó, vaskos, ress szárrészei káposztára emlékeztetnek, a zöld levélvégek viszont igazán puha, selymes salátaélményt nyújtanak. Elkészítési módjának se szeri se száma, gyakran a zöld levélrészeket nyersen, saláta alaphoz használják, a ropogósabb szárrészeket párolják, grillezik. Előszeretettel használja az ázsiai és karibi konyha, de a Fülöp-szigeteken is elterjedt fogás.
Egyéb Salátafélék és Különlegességek
Gyermekláncfű Saláta
Tudományos neve (Taraxacum officinale) is mutatja, hogy egy valódi saláta különlegességgel van dolgunk. Már régebben is előszeretettel gyűjtögették a gyermekláncfű leveleit kora tavaszi saláták készítéséhez.
Mizuna (Mustárspenót)
A Mizuna, mizuma, namenia, mustárspenót, kiotói vízizöld, sárkányfogó saláta - káposztafélékhez tartozik. A mizunának igen karakteres íze van, sokak szerint kicsit borsos, csípős ízzel rendelkezik, éppen ezért ajánlják elsősorban borsos, mustáros, tormás ételekhez.
Tölgyfalevél Saláta
Fejessaláta típus, a tölgyfalevelére emlékeztető levelekkel. Nyitott fejet képez. Látványos színű és alakú, izgalmas, karakteres, dióízű salátafajta. Könnyű öntetekkel, visszafogott zöldségekkel keverjük. Kerüljük a harsány, csípős kísérőket, a hagymát és a paprikát. Kivétel talán a fokhagyma, mely furcsa módon jól illik hozzá. Jó tudni, hogy a tölgylevélsaláta nagyon érzékeny fajta, mely hamar összeesik.
Vajsaláta
A sárgás-zöld levelekkel büszkélkedő vajsaláta nevét könnyű, vajas textúrájáról kapta. Általában egészen kicsi és közepes fejekben árulják, így tökéletes hamburgerek és szendvicsek ízesítéséhez.
Vízitorma
Kicsi a bors, de erős, tartja a mondás és ez a vízitormára is igaz.
Salátafajták Termesztése és Tárolása
Az otthoni salátanevelés sikeréhez, fontos a saláta fajták és azok évszakonként változó egyedi igényeinek megismerése. Bizonyos fajták csak a tavaszi időszakban termeszthetők, mert nyáron a meleg és hosszú nappalok hatására gyorsan magszárat képeznek. A nyáron sikeresen nevelhető fajták viszont télen nem fejesednek. A fajtaválasztás előtt el kell döntenünk, hogy mikor akarunk salátát termeszteni. A tavaszi hajtatható fajták rövidebb nappalok alatt is jól fejesednek. Termeszthetjük palántaneveléssel vagy szabadföldbe vetéssel. Palántanevelés esetén a magokat február közepén vetjük el, a kikelt palántákat márciusban tudjuk kiültetni. A nyári fajták a hosszú nappalos időszakban sem képeznek magszárat. A téli fajtákat nevelhetjük palántaneveléssel vagy szabadföldbe vetéssel. Szabadföldbe a magokat augusztusban-szeptemberben vetjük, így a következő évben tavasszal lesz saját termesztésű salátánk. Történelmi források alapján Egyiptomból származó zöldségnövény, manapság több száz változatát ismerjük. A jégsaláta amerikai kertészek nemesítésének eredménye. Tömör fejet képez és igen magas víztartalommal rendelkezik. A tépősaláta fejet nem fejleszt, magszáron folyamatosan növő leveleit fogyasztjuk. Idősebb levelei nem keserednek meg egészen kora őszig szedhetőek, levelei keményebbek, mint a fejes salátáé.
A magok csírázása után 40-50 nap múlva szedhető a saláta, a kiültetett palántának a 80% a várható terméshozam. A saláta minősége tenyészterület függő, a sűrű ültetéssel kisebb, a ritkább ültetéssel nagyobb fejnagyságú lesz a termés.Ha fogyasztani szeretnénk, kézzel tépkedjük nagyobb darabokra. Ha később szeretnénk felhasználni, tegyük tiszta dobozba vagy akár befőttes üvegbe. Így tovább tárolható.