Az EPR – Kiterjesztett Gyártói Felelősségi Rendszer Alapos Magyarázata

A környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás kiemelt szerepet kap a modern társadalmakban, és ennek egyik kulcsfontosságú eleme a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR). Magyarországon ez a rendszer 2023. július 1-jétől lépett életbe, jelentős változásokat hozva a vállalkozások számára a hulladékgazdálkodás terén. Az EPR célja, hogy a termékek teljes életciklusán keresztül - a gyártástól a hulladékká válásig - a gyártók vállalják a felelősséget, hozzájárulva ezzel a körforgásos gazdaság koncepciójának megvalósulásához.

Mi az az EPR és a körforgásos gazdaság?

Az EPR, vagyis kiterjesztett gyártói felelősség (angolul: extended producers responsibility) egy olyan elv, amely a termékek gyártóit vonja be a termék életciklusa során keletkező hulladék kezelésébe és hasznosításába. Ezáltal a gyártók ösztönözve vannak arra, hogy környezetbarátabb termékeket tervezzenek és állítsanak elő, csökkentve a hulladék mennyiségét és elősegítve az újrahasznosítást.

A körforgásos gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk. Ennek értelmében a termékeket úgy tervezik, hogy javíthatóak, újrahasználhatóak vagy újrahasznosíthatóak legyenek, minimálisra csökkentve a nyersanyagfelhasználást és a hulladéklerakókba kerülő anyagok mennyiségét. Az EPR rendszer kulcsfontosságú szerepet játszik ebben a folyamatban, hiszen a gyártókat anyagi és adminisztratív felelősséggel ruházza fel a termékeik hulladékává válásáért.

Az EPR díj és a körforgásos termékek

Az EPR díj a kiterjesztett gyártói felelősségi díj, amelyet a körforgásos termékekre kell fizetni. Ez a díj gyakorlatilag egy hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díj, melynek célja a hulladékok gyűjtésének, szállításának, előkezelésének és hasznosításának finanszírozása.

A kormányrendelet tételesen felsorolja, melyek azok a termékek, amelyek körforgásosnak minősülnek és EPR díj fizetési kötelezettség alá esnek. Ezek a következők:

• Csomagolások: Ide tartozik minden olyan anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak.
• Meghatározott egyszer használatos műanyagtermékek: Ezek olyan műanyagtermékek, amelyeket egyszeri vagy rövid idejű használatra terveztek, majd hulladékká válnak.
• Elektromos és elektronikus berendezések: Minden olyan berendezés, amely elektromos árammal működik.
• Elemek és akkumulátorok: Különböző típusú elemek és akkumulátorok, a háztartási elemektől az ipari akkumulátorokig.
• Gépjárművek: A gépjárművek és alkatrészeik.
• Gumiabroncs: Használt gumiabroncsok.
• Irodai papír: Irodai felhasználásra szánt papírtermékek.
• Reklámhordozó papír: Reklámozási célokra használt papír.
• Sütőolaj és zsír: Használt étolaj és zsír.
• Meghatározott textil termékek: Bizonyos textilipari termékek.
• Fabútorok: Fa alapanyagú bútorok.

Ezen termékek esetében a kötelezetteknek nyilvántartási, bevallási és díjfizetési kötelezettségük van.

Az EPR díjtételei és a csomagolások

A csomagolások esetében az EPR díjtételei kilogrammonként vannak meghatározva, és függnek az anyagáram típusától. A táblázat a gyártó által fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjakat mutatja be:

Fontos elkülöníteni a fogalmakat. A termékdíjat korábban a csomagolószer gyártója vagy első belföldi forgalomba hozója fizette, míg az EPR díjat a CSOMAGOLÁS létrehozója. A 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről pontosan meghatározza ezeket a fogalmakat.

A csomagolás definíciója szerint valamennyi olyan, bármilyen tulajdonságú anyagból készült termék, amelyet áru tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására, valamint bemutatására használnak. Az EPR kötelezettség akkor keletkezik, amikor a csomagolást létrehozod, azaz amikor az árut dobozba, zacskóba helyezed, befóliázod, felcímkézed. Még egy egyszerű címke felhelyezése is EPR kötelessé teszi a tevékenységet.

Az EPR és a termékdíj közötti kapcsolat

Fontos megjegyezni, hogy a termékdíj nem szűnik meg 2023. július 1-jétől, csupán a díjfizetés számítási módja változik meg. A vállalkozások ugyanazért a dologért nem fizetnek környezetvédelmi termékdíjat és EPR díjat egyszerre, ugyanis a környezetvédelmi termékdíjból levonható a megfizetett EPR díj. Ez a szabályozás arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a hulladékgazdálkodási láncban felelősséget vállalva, hatékonyabban kezeljék a termékek életciklusát, minimalizálva a környezeti terhelést.

Adminisztratív kötelezettségek és szoftveres támogatás

2023. július 1-jétől a kormányrendelet alapján kötelező megadni a megfelelő KF kódot, a hozzá tartozó díjtétel kódját és a díjtételt. Szintén kötelező a számlán szerepeltetni a kódhoz tartozó záradék szöveget. Ezen előírások betartása kulcsfontosságú a jogszerű működéshez.

Amennyiben már a termékdíj miatt a cikkek rögzítve vannak, csak a KF kód megadására van szükség. Ha még nincs rögzítve, akkor a Törzsadatok/Cikk Törzsadatok menüpontba belépve rögzíteni kell a cikket. A + vagy insert gombot megnyomva a korábban rögzített kódokból választhatunk, és fontos, hogy több KF kód esetén legyen egy alapértelmezett.

Amennyiben a cég már használja a termékdíjakat (rögzítve vannak a szükséges beállítások és cikkek), csak egy ellenőrzést kell futtatni, ha a KF kódok rögzítve lettek és ezek az egyes termékáramokhoz hozzá lettek rendelve. A Szerviz/Ellenőrzés/109. Termékdíjas ellenőrzés futtatása az egyes termékáramokhoz rögzített alapértelmezett KF kódokat a hozzá tartozó díjtétellel együtt és a termékdíjnál megadott mennyiséggel tölti fel.

A számlázó programok lehetőséget adnak arra, hogy bizonyos vevők számlájára kerülő EPR díjakat testre lehessen szabni. A Törzsadatok/Partner törzsadatok/Partner és cikk összefüggések menüpontban van lehetőség rögzíteni az összefüggést. Itt meg kell adni a megfelelő partnert, a termékáram cikket (csomagolóanyag, hulladék) és a hozzá tartozó KF kódot. Ezen beállítás mellett lehetőség van a KF-kódok módosítására is.

A vállalkozások és az EPR kötelezettségek

Az EPR bevezetése sok céget váratlanul ért, és felmerültek kérdések a hulladékgazdálkodás gyakorlati oldalával kapcsolatban. Minden cég, ideértve az egyéni vállalkozókat is, köteles szelektíven gyűjteni a hulladékot. Azoknak a cégeknek, akik külföldről hoztak be terméket, korábban környezetvédelmi termékdíj bevallást kellett leadniuk, mivel a csomagolásért is fizetni kellett. Gyakorlatilag, ha valaki külföldről hozott be bármit, biztosan volt környezetvédelmi termékdíj bevallási kötelezettsége. Sok cég a könyvelőjétől várta, hogy elkészítse ezt a bevallást, pedig a környezetvédelmi termékdíj tanácsadó képzés külön végzettséget igénylő szakterület.

Vannak olyan termékek is, amelyek különösen veszélyesek a környezetre, így ezen hulladékok után EPR bevallási és fizetési kötelezettség is van. Azok a cégek is, akik termék értékesítéssel foglalkoznak, kötelesek regisztrálni a MOHU rendszerébe, azonban itt megkülönböztetjük azokat az üzleteket, amik 400 m² alatt, vagy felett vannak.

Ellenőrzés és szankciók

Sok cégvezetőben felmerül a kérdés, hogy vajon honnan tudják az ellenőrző szervek, hogy miben érkezett az áru Magyarországra. A vállalkozások EPR kötelezettségeinek betartását, mint például a MOHU oldalon való bejelentkezés, az EPR bevallási kötelezettség teljesítése, és az üzletben minden szabályos történik-e, a következő hatóságok ellenőrizhetik: rendőr, közteres, és bármilyen más hatóság vagy félhatóság is. Ennek a veszélyforrása, hogy még például a NAV nagy ellenőrzés rutinnal és eljárási szabályokkal rendelkezik, addig egy közteres, vagy egy rendőr nem biztos, hogy megfelelően ért ehhez.

A NAV visszamenőleg 5 évig ellenőrizheti a termékdíjat. Ha egy vállalkozás 5 éven keresztül kötelezett lett volna, de nem fizetett termékdíjat, javasolt adótanácsadót igénybe venni, aki elmondja, milyen szankciókkal kell számolnia. Ha csak pár hónapja kötelezett, akkor valamivel jobb a helyzet, de akkor is kell számítani szankciókra.

Különleges esetek

• Autószerelők és ipari hulladék: Az olyan vállalkozások, mint például az autószerelők, akik használt olajjal is rendelkeznek, ipari hulladéknak minősülnek, és ennek elszállításáról külön kötelesek gondoskodni.
• Irodabérlés: Ha valaki egy irodaháztól bérel irodát, ebben az esetben a bérleti szerződésbe szükséges beleíratni, hogy a hulladék elszállításáról a bérbeadó gondoskodik.

EPR kötelezettség import és webáruház esetén

A webáruház nyitásakor, különösen import termékek értékesítése esetén, számos EPR és termékdíj kötelezettség merül fel. Tételezzük fel, hogy az importált termék sem EPR, sem termékdíj köteles. Ebben az esetben az alábbi kötelezettségek vannak:

Termékdíj

• Bejövő termék csomagolása után: (Pl: ékszer dobozban - doboz után, vitamin műanyag dobozban - műanyag doboz után, ceruza dobozban - doboz után, kávé tasakban - tasak után) nyilvántartási, bevallási kötelezettség. 2023. július 1 után fizetés csak pár anyagáram esetén.
• Lebontott csomagolás után: (a gyűjtő doboz, raklap, fólia, amiben az összes termék volt, és amit eltávolítunk, amikor beérkezik hozzánk az áru) ugyanezek a kötelezettségek fennállnak.

EPR díj

• Bejövő termék csomagolása után: (Pl: ékszer dobozban - doboz után, vitamin műanyag dobozban - műanyag doboz után, ceruza dobozban - doboz után, kávé tasakban - tasak után) nyilvántartási, bevallási kötelezettség. 2023. július 1 után fizetés csak pár anyagáram esetén.
• Kiszállításkor létrehozott csomagolás: Amikor kiszállítod az árut, csomagolást hozol létre, ennek alkotóelemeire szintén EPR díjat kell fizetned (ragasztószalag, fólia, doboz, raklap, zacskó, tasak, stb., a felsorolás nem teljes).

Ha EPR köteles terméket importálsz, akkor ezen felül a termékre is van EPR nyilvántartási, bevallási és díjfizetési kötelezettség. Ha termékdíj köteles is, akkor van termékdíj nyilvántartási, bevallási kötelezettség. Fizetési csak akkor, ha az új számítási módszer szerint azt az eredményt kapod, hogy fizetni kell.

Regisztráció és első bevallás

Ha valaki 2023. július 1-ig nem regisztrált, és nem jelentkezett be az EPR kötelezettek körébe, szankció ebben az esetben valószínűleg nem lesz. Javasolt mihamarabb megtenni ezt, és regisztrálni a MOHU Partner Portálon, valamint az OKIR kapun keresztül igényelni KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) számot. Az első adatszolgáltatás, bevallás határideje 2023. október 20, eddig mindenképpen eleget kell tenni a kötelezettségeknek.

Az első negyedév - fél év valószínűleg nem az ellenőrzések időszaka lesz. Október 20-ig nem is tudnak nagyon mit ellenőrizni, ugyanis az az első bevallás időszaka. Ami az „úgysem tudják ellenőrizni” részt illeti: évek óta készítik a termékdíj bevallásokat a gyártók, és fizetik a termékdíjat. A NAV tudja, hogy kik adnak el olyan termékeket, amiből majd a gyártók vevői csomagolást fognak létrehozni. Mivel minden számla bemegy közvetlen a NAV-hoz, könnyen lekérhetik a korábban termékdíj kötelezettek partnereit, és megnézhetik, hogy nyújtott-e be bevallást. Nem érdemes arra alapozni, hogy ebből úgysem lesz semmi, mivel már érvényes és hatályos is az a jogi szabályozás, ami az EPR-t tartalmazza.

Szakértői támogatás és tévhitek

Nincs előírva, hogy EPR ügyintézőt kell alkalmazni, sőt, egyelőre nincs ilyen képzés sem, ezért nincs EPR szakember sem, sőt ügyintéző sem. A jogszabályok értelmezésében környezetvédelmi szakjogász, termékdíj ügyintéző végzettséggel és több éves gyakorlattal rendelkező szakemberek tudnak segítséget nyújtani. Fontos a jogszabályok változásainak folyamatos követése és szükség esetén állásfoglalás kérése.

Egy gyakori tévhit szerint a termékdíj esetén az összsúly 10%-át kell bevallani és befizetni termékdíjként. Azonban egyetlen jogszabály sem tartalmaz 10%-os szabályt. A szabály az, hogy a termékdíj köteles termékeket is, és az EPR köteles termékeket is súly alapon kell nyilvántartani, bevallani és megfizetni. Ha annyira sok termék van, hogy nem tudsz ilyen adatbázist kiépíteni, akkor sem célravezető a 10%-os nem létező szabályt alkalmazni, mert nagyon nagy veszteséget okozhat, nem beszélve egy esetleges ellenőrzésről.

Egy másik tévhit, hogy ha valaki csomagolást hoz létre, akkor ő lesz a csomagolószer gyártója. Ez téves. A csomagolószer, azaz maga a doboz, zacskó, fólia gyártója az, aki a csomagolószert gyártja, azaz a doboz gyártó, a fólia gyártó. Te csomagolást fogsz létrehozni, ami nem gyártás. De ettől függetlenül, az a mozzanat, amikor a csomagolást létrehozod, megteremti az EPR kötelezettségedet. De ettől még nem leszel gyártó.

tags: #epr #tenyleges #teljesitmeny