A paprika sokszínű világa: a levelektől a csípősségig és a kártevőkig

A paprika vagy tudományos nevén Capsicum annuum egy a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó zöldségnövényünk, amely világszinten nem tartozik a legfontosabb zöldségnövények közé, de hazánkban és környékén egy rendkívül kedvelt zöldség- és fűszernövény. A fűszerpaprika a magyar gasztronómia elengedhetetlen kelléke, így jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Magyarországon egyéves növényként termesztik, de őshazájában találkozhatunk többéves, akár fás szárú változatokkal is. A paprika sokrétű felhasználási lehetőségei, táplálkozási értékei és a termesztésével járó kihívások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a téma komplex és izgalmas maradjon.

A paprika botanikai jellemzői és termesztése

A paprika főgyökerének a tengelye egy jól fejlett orsógyökér, és ebből indulnak ki az oldalgyökerek. Hajtásrendszere alapján, csakúgy, mint a paradicsom esetében, két fajtát lehet megkülönböztetni: a folytonos növekedésűt és a determinált vagy csokros növekedésű fajtákat. Levelei kerekdedek vagy ovális alakúak, enyhén hegyesedők. Virágai fehérek, egyesével állnak és önbeporzók.

Alapvetően nagyon melegigényes faj. 30-32 °C-on kezd el csírázni. A legjobb növekedést a 30 °C-os nappali és 18 °C-os éjjeli hőmérséklet biztosítja. A fagypont alatti hőmérsékletet semmilyen formában nem viseli el, és 10 °C alatt megáll a fejlődésben. Rendkívül fény- és vízigényes is. Alapvetően nitrogénből, foszforból és káliumból is nagy mennyiségre van szüksége. Egyéb elemek közül kiemelendő a kalcium és magnézium, ugyanis ezekből nagyobb mennyiségre van szüksége.

Ma a paprika termesztéstechnológiájának elengedhetetlen része a palántázás. Ezzel a koraiságot vagyunk képesek növelni. Január és március közepe között érdemes elvetni a paprika magokat palánta nevelésre. Csíráztatáshoz 22-30 °C kell és fény. Rendszeresen kell öntözni, de túlöntözni nem szabad, mert hamar jelentkezhet palántadőlés. Vetéstől a palánták kiültetéséig legalább 2 hónapot kell számítani, de ha több, az sem baj. Porhanyós, jó vízelvezetésű talajra van szüksége. A sortávolság általában 40-60 cm között legyen, a tőtávolság pedig 15-20 cm.

A paprika leveleinek felhasználása

Hiába van rengeteg paprikafajta, egy dologban az emberiség egységesen egyetért: ha egy kis izgalmat, pikánsságot akarunk adni az ételhez, nyúljunk valamilyen fűszeres-csípős paprikához. A szokás nagy úr, és ez a gasztronómiában is igaz. A tradicionális zöldségeket általában úgy használjuk fel, ahogy megszoktuk, így pedig értékes részeiket kidobjuk a kukába. Ahhoz, hogy minimalizáljuk a szemetet és minél jobban kihasználjuk a megvásárolt termékeinket, érdemes átgondolni, milyen részei lehetnek a különböző alapanyagoknak, amelyet még fel tudunk használni.

A töretlenül népszerű paprika esetében is ez a helyzet. Ennek a növénynek ugyanis a levelei is ehetőek, mi több, ízletesek. Ráadásul más aromája van az édes, vagy az erős paprikák leveleinek. Utóbbiak egyébként nem annyira csípősek, mert a csípősséget okozó kapszaicin a termés erezetében, és nem a levélben koncentrálódik. A levelek felhasználásával pedig nemcsak a pazarlást csökkentjük, hanem új ízeket, textúrákat ismerhetünk meg. Ha otthoni felhasználás előtt először csak kóstolni szeretnénk, milyen is lehet egy kész ételben, egy-egy ázsiai ételben megtalálhatjuk. Ilyen a Fülöp-szigeteki tinola vagy egyes kínai ételek, ahol dinsztelve vagy kirántva találkozhatunk a paprika levelével.

A paprika erőssége és a Scoville-skála

A chili paprika erőssége bizony mérhető, mégpedig a Scoville-skála segítségével, melyet Wilbur Scoville amerikai kémikus dolgozott ki 1912-ben. A skálán a legerősebb paprikák akár többszázezres értékűek lehetnek, mint a Jolokia vagy a Habanero, de vannak egészen enyhe, pár százas erősségű paprikák is, mint például a pepperoni. A Scoville-skála a paprikák csípősségét, azaz kapszaicin tartalmát, annak relatív mennyiségét méri. Egysége az SHU (Scoville heat unit), amelyet az anyag mérésével foglalkozó amerikai kémikusról, Wilbur Scoville-ről neveztek el, ugyanis az ő nevéhez fűződik az első használható mérési eljárás kidolgozása.

A különböző chili paprikák erősségét egy úgynevezett folyadék kromatográfiás módszerrel állapítják meg. A Scoville-egységben meghatározott értékek hozzávetőlegesek, egyrészt mert az egyes fajtákon belül is nagy eltérések tapasztalhatók a növény származásától, a klímától, páratartalomtól és a talajtól függően, másrészt mert a hagyományos mérési módszer érzékszervi teszteken (értsd: kóstoláson) alapul. Ezzel együtt mai napig gyakran hivatkoznak rá, többek között a csípős termékeket előállító élelmiszeripari cégek reklámjaiban is. Az Erős Pista csípősségi értéke nagyjából 1000 SHU, de a legerősebb hegyes paprikáink is alig haladják meg a 2500-as értéket.

A chili paprika hatóanyaga a kapszaicin, ami az erős ízt adja neki. A kapszaicin a bőr hőérzékelő idegvégződéseit ingerli, emiatt is lesz többek között melegünk chili paprikák fogyasztása után. A Scoville-skála 0-ról indul, a „teteje” pedig a 16 millió: ez a tiszta kapszaicin értéke. A kapszaicin a kapszaicinoidok egyike, amelyet nagy eséllyel gombák és az emlősök elleni védekezés miatt hozott létre a növény. A kapszaicin brutálisan megdolgoztatja a hő- és fájdalomérző receptorokat, kifejezetten érzékenyen hat a száj nyálkahártyájára.

Néhány ismertebb paprikafajta a Scoville-skála szerint:

• Viaszpaprika: 2500 - 8000 SHU
• Anaheim: 500-2500 SHU. Ízgazdag, kellemesen csípős paprikafajta, amelyet akár nyersen is fogyaszthatunk, de akár grillezve, szabadtűzön is elkészíthetünk. Nyugodtan bedobhatjuk a sütőbe is, azt is jól bírja.
• Poblano: 1000-2000 SHU. Eredetileg Mexikóban őshonos fajta, enyhén csípős. Szárított változatát ancho chili néven is ismerhetjük.
• Jalapeno: 2500-5000 SHU. Nyersen, savanyítva is finom, füstölve chipotleként ismerjük. Csípőssége széles skálán mozoghat, az egész enyhétől a már viszonylag erősig, általában még a széles körben tolerálható fajták között tartjuk számon.
• Serrano: 6000-23.000 SHU. Ennek a változatnak már van ereje, de még nem torokégető, aromájuk pedig nagyszerű.
• Cayenne: 30.000-50.000 SHU. Ez ugyanaz a paprika, amelynek szárított őrleménye sok fűszerpolcon megtalálható. A friss cayenne paprika vékonyka, hosszúkás és piros színű.
• Tabasco: 30.000-50.000 SHU. A paprika Mexikó Tabasco államából származik, ahol a mai napig bőségesen terem.
• Piri piri, bird’s eye, thai chili: 50.000-250.000 SHU. A sok név lényegében egy chilifajtát rejt, amelynek legfőbb jellemzője az intenzív csípősség.
• Habanero: 100.000-350.000 SHU. Általában narancssárga - de találkozhatunk piros, sárga, barna és zöld változattal is - paprika továbbra is a rendkívül ütősek táborát erősíti.
• Red Savina: 350 000 - 550 000 SHU. A Red Savina egy speciális habanero, ezáltal szintén egy csili paprika.
• Scotch Bonnet: 80.000-400.0000 SHU. Ezek a lapított formájú, apró, tüzes paprikák állítólag a tradicionális skótsapkához hasonló alakjukról kapták a nevüket.
• Ghost pepper, a szellem (Bhut Jolokia): 850.000-1.050.000 SHU. Indiából származik, és a világ egyik legcsípősebb paprikája.
• Carolina Reaper: 1.569.300 SHU (2014-es Guinness-rekord). Ez a fajta jelenleg a világ legcsípősebb paprikája, ugyan már hallani erősebbekről, de a hivatalos rekorder címét még mindig megőrizte.

A paprika jótékony és káros hatásai

Az erős paprika jótékony hatásai és káros hatásai egyre több embert izgatnak. A válasz nem olyan egyszerű, ugyanis az erős paprika hatása a szervezetre igen sokrétű. Vannak jótékony és káros hatásai is, találkozhatsz hiedelmekkel, és tudományosan megerősített tényekkel is.

Jótékony hatások

• Vitaminokban gazdag: C-vitamin tartalma igen jelentős: 100 gramm paprikában 147 milligramm C-vitamin található. Ezen kívül gazdag A-, B1-, B2-, B6- és E-vitaminokban és folsavakban is.
• Magas vérnyomás: Az erős paprika magas vérnyomás esetén is kifejti hatását.
• Antioxidáns és gyulladáscsökkentő: A chili antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, és bevált étrendi antioxidáns különféle betegségek esetén, így az alkoholos májkárosodás esetében is az lehet.
• Fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő: A kapszaicin ingerli a nyálkahártyát, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő, és a testhőmérsékletet is megemeli, ezáltal izzaszt. Számos bőrbetegség ellen is hatásos megoldás.
• Fogyás: Az erős paprika fogyás esetén is gyakran bevetett eszköz.

Káros hatások és mellékhatások

• Emésztési problémák: Alapvetően a közönséges élelmiszerekben lévő mennyiség biztonságosan fogyasztható, de néha gyomorfájdalmat, hányingert, hasmenést és más emésztési problémákat okozhat. A túl sok csípős fogyasztása túlingerli a gyomor nyálkahártyáját, ami hányást, hasmenést is okozhat.
• Magasabb testhőmérséklet: A kapszaicin hat a szervezet hőszabályzó receptoraira, ezért melegséggel tölt el, így izzadással is jár.
• Vérnyomás emelkedés: Megemeli a vérnyomást, ez különösen akkor lényeges, ha vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szed valaki.
• Orrfolyás, könnyezés: Gyakori tényező, hogy megindítja az orr váladéktermelését a csípős paprika.
• Terhesség: Terhesség alatt akkor nem érdemes csípőset fogyasztani, ha már előtte is érzékenyebb volt valaki az erős ételekre. Alapvetően nem tudunk olyan állapotról, amikor nem szabad chilit enni.

A paprika betegségei és kártevői

A paprika igen népszerű zöldség hazánkban. Szinte nincs is olyan házikert, ahol nem terem legalább néhány tő étkezési vagy fűszerpaprika. Az elmúlt években a különleges chili fajták is hódítanak. Azonban amilyen népszerű, olyan érzékeny is egyben. Leggyakrabban gombás betegségekkel találkozhatunk, de emellett jelentősek a vírusok és baktériumok által okozott problémák is.

Vírusos és fitoplazmás betegségek

Ezeket a vírusos betegségeket általános tüneteik miatt nevezhetjük úgy is, hogy a paprika levélbetegségei. A paprika betegségei lehetnek vírusos, fitoplazmás, baktériumos és gombás betegségek.

Paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV)

• Tünetek: A leveleken sárga, később bebarnuló foltok láthatók, ezek kör alakúak is lehetnek. A hajtáscsúcs lehervad, majd elszárad. A száron sötétbarna foltok jelennek meg.
• Védekezés: E paprika betegség növényházban jelentkezik, a vírust leggyakrabban a nyugati virágtripsz és a dohánytripsz viszi át egyik növényről a másikra, de növényápolási munkák során szövetnedvvel is könnyű fertőzni, ezért a kéz és az eszközök fertőtlenítése elengedhetetlen két növény érintése között.

Paprika mozaik vírusok (TMV, AMV, CMV, TAV)

• Tünetek: A levélen mozaiktünetek észlelhetők, zöldszínű, vagy sárga „kockás” foltok. A száron gyakran csíkszerű, sötétbarna elhalások vannak. A bogyók kisebbek, dudorosak, felületükön gyakran folt- vagy csíkszerű, sötétbarna elhalások láthatók.
• Védekezés: Hajtatóházban talajcserét kell végezni legalább háromévente vagy talajfertőtlenítés gőzzel, csak utóbbi esetben kiirtjuk az összes élőlényt a talajból. Csávázott vetőmag-használattal kiiktatható, hogy magról fertőzzön a vírus. Sok paprikafajta már ellenálló a tobamovírusokkal szemben. Levéltetvek elleni védekezés.

Paprika stolbur (fitoplazmás) betegség

• Tünetek: A levelek csoportosan képződnek, a növény visszamarad a növekedésben. Az oldalhajtások rövid ízközűek, a levelek pedig elsárgulnak és elkeskenyednek. A sárgulás mellett még megfigyelhetők klorotikus foltok is. A levélnyél vagy nagyon hosszú lesz, vagy pedig nagyon rövid.
• Védekezés: A legfőbb fertőzési forrás a területen maradt fertőzött gyomnövények. Levéltetvek terjesztik, éppen ezért a levéltetű kártétel mértékétől nagyban függ a vírusfertőzés mértéke is. Viszont nem hurcolják hosszú távra, mert egy szívás után leadják a vírust a tetvek. Eszközök fertőtlenítése hipóval; rezisztens fajták telepítése pl: Bravia RZ F1, Combino RZ F1; levéltetvek elleni védekezés kontakt vagy felszívódó rovarölőszerekkel.

Paprika klórózis (fitoplazmás) betegség

• Tünetek: A növényeken általános klorózis figyelhető meg. A levelek sárgászöldek, bekanalasodnak, végül lehullanak. A helyettük növő levelek aprók maradnak, és azok is hamar lehullanak, végül az egész tő lombtalanná válik és a rajta lévő termések összeaszalódnak.
• Védekezés: A burgonyafélék családjából az összes faj gazdanövénye ennek a kórokozónak, valamint az apró szulák, aminek gyöktörzsén áttelelnek a kabócák, melyek átviszik a fertőzést egyik növényről a másikra. Akkor lehet számítani a betegség nagyobb elterjedésére, amikor meleg nyarakon a kabócák jobban elszaporodnak. Ezért a védekezés elsősorban a kabócák irtására irányul, illetve az áttelelésüket biztosító évelő gyomokéra.

Baktériumos betegségek

Vegye komolyan a baktériumos fertőzéseket, mint a paprika betegségei, és a védekezés is megfelelő legyen. A paprika baktériumos betegségeinek leküzdése csak megelőző védekezéssel eredményes. A kockázati tényezők megjelenésével (alacsony vagy éppen magas léghőmérséklet, magas páratartalom, nagymértékű csapadék) el kell kezdeni a védekezést, mely réztartalmú szerekkel lehetséges.

Paprika baktériumos lágyrothadása (Erwinia carotovora pv. carotovora)

• Tünetek: Szabadföldön fordul elő, inkább nyár végén, a kórokozó számára a csapadékos, meleg (28-30 °C) időjárás a legkedvezőbb. A bogyón a kocsánytól kiinduló, a bibepont felé terjedő világosbarna rothadás észlelhető. Csak a belső húsos részek és a magház rohad el, a bogyó héja ép marad.
• Védekezés: Három-négy éves vetésforgó. A rothadt bogyókat le kell szedni és meg kell semmisíteni. A kórokozó a talajról vízcseppek felverődése révén kerül a bogyó felszínére. Ép héjon keresztül nem hatol a bogyó belsejébe, csak az ápolási munkák során és a homokverés okozta mikrosebeken keresztül, de egyes fajták rosszul záródó bogyókocsányánál jut a belső szövetekbe.

Paprika baktériumos levélfoltossága (Xanthomonas campestris pv. vesicatoria)

• Tünetek: A levélen, a száron és a bogyón is láthatók tünetek. Levélen először apró, vizenyős, a fonákon kidudorodó foltok láthatók. Később a foltok nagyobbak lesznek, közepük kifehéredik, szegélye sötétbarna lesz. A beteg levelek lehullanak. A száron kerek vagy ovális, kissé kiemelkedő barna foltok vannak. A bogyón először pontszerű, majd 1-2 mm-es, kissé kiemelkedő foltok láthatók, amik később 2-3 mm átmérőjűek lesznek, világosbarna közepük bemélyed, szegélyük sötétbarna, felszakadozott, vagyis varas.
• Védekezés: Mivel a fertőzési forrás a mag - a kórokozó a felületén telepszik meg -, és a növénymaradványok, ezért jó minőségű vetőmaggal és a fertőző növényi részek megsemmisítésével már sokat tehetünk a betegség ellen. A kórokozók a talajról felcsapódással jutnak a növénybe homokfelverődéses sebeken és légzőnyílásokon át. A kórokozó számára legkedvezőbb a 30 °C körüli léghőmérséklet és a 90% feletti relatív páratartalom, így növényházban a fertőzés esélye csökkenthető szellőztetéssel.

Gombás betegségek

A paprika palánta betegségei elsősorban azok a gombás betegségek, melyek a palántakorú növények gyökérnyakát támadják meg.

Paprika pítiumos és rizoktóniás palántadőlése (Pythium debarianum és Rhizoctonia solani)

• Tünetek: E talajlakó gombák által okozott tünetei megegyeznek, de a rizoktóniás betegség jóval gyakoribb. A csíranövények sziklevele és gyökere elbarnul, majd elpusztul, hiányos lesz a kelés. A palánták gyökérnyaki része üvegessé válik, majd elbarnul, a szikleveles növénykék kidőlnek.
• Védekezés: Mivel a fertőzés forrása a talaj, nagyüzemekben gőzöléssel fertőtlenítik, vagy gombaölő szerrel kezelik. A Pítium ellen a legalkalmasabb készítmény a propamokarb hatóanyagú Proplant, esetleg egy metalaxil hatóanyagú Ridomil Gold Plus 42,5 WP. A rizoktónia ellen pedig boszkalid és piraklostrobin hatóanyagú Signum WG.

Paprika lisztharmat (Leveillula taurica)

• Tünetek: Csak a levélen vannak tünetek. A levél színén eleinte szögletes, sárgás foltok jelennek meg, melyek olajosan áttetszők. A levél fonákán apró dudorok és fehér konídiumtartó gyep („bunda”) figyelhető meg.
• Védekezés: A fertőzési források a beteg levelek, ezért a fertőzött lombot meg kell semmisíteni. A gomba konídiumokkal légmozgás útján terjed. A meleget szereti, 26-30 °C -ot, és bár száraz vidékeken fordul elő, konídiumai 100%-os relatív páratartalom esetén csíráznak leginkább. Gyakori szellőztetéssel elérhető, hogy ne alakuljanak ki kedvező a feltételek a gomba szaporodásához.

Paprika kladospóriumos levélfoltossága (Cladosporium capsici)

• Tünetek: A levél színén sárgászöld foltok keletkeznek, a fonákon pedig 3-4 mm átmérőjű, olykor 8 mm-t is elérő foltok észlelhetők, amelyek kezdetben szürkésfehérek, majd barnák lesznek, ez a gomba konídiumtartó gyepe. Később a levél kanalasodik, elsárgul és lehullik.
• Védekezés: A lehullott levelek megsemmisítése fontos, mert fertőzési forrás. A kórokozó számára sűrű növényállományban a feltételek még kedvezőbbek. A betegség megelőzése nem igényel vegyi védekezést, mert a paprika számára kedvező termesztési feltételek a kórokozónak nem kedveznek.

Paprika szklerotíniás betegsége (Sclerotinia sclerotiorum)

• Tünetek: A szártőn képződő, eleinte vizenyős, majd elparásodó foltjain fehér, pókháló szerű, majd vattasűrűségű micéliumbevonat látható. A foltok később megnőnek, körülölelik a szárat, a tő hervad, majd elszárad.
• Védekezés: Az egyik fertőzési forrás a talaj, ahol a kórokozó sokáig életképes. A másik a fertőzött növénymaradványok. A hajtatóház talajának cseréjével lehet védekezni, illetve vetésforgóval. Kiültetés után közvetlenül gombaölővel érdemes kezelni az állományt.

Paprika fuzáriumos tőhervadása (Fusarium oxysporum f. sp. capsici)

• Tünetek: A gyökérzet elbarnul, elkorhad. A tövek sárgulnak, lankadnak, elhervadnak. A szártövön szintén barnulás, majd korhadás észlelhető.
• Védekezés: Fertőzési források a talajba került növényrészek, melyeken a gomba hosszú ideig életképes marad, ezért paprikát ne termesszünk ugyanazon a helyen több évig (vetésforgót célszerű alkalmazni) és a többi gazdanövényt se. A gomba vetőmaggal is fertőzhet, vetőmagot csak egészséges tövekről nyerjünk, mert a magcsávázás nem használ.

Paprika botritiszes betegsége (Botrytis cinerea)

• Tünetek: A száron és az oldalhajtásokon először vizenyős, majd szürkésbarna, ovális, elhalásos foltok jelennek meg. A foltok jellegzetesen zónáltak. Később az elhalt foltok feletti növényrészek elhervadnak, elszáradnak. A virágok vizenyősek lesznek, rajtuk dús konídiumtartó gyep alakul ki.
• Védekezés: A fertőzési források az elpusztult növénymaradványok, melyeken a kórokozó sokáig életképes, ezért a növénymaradványokat mindig el kell távolítani. A gomba számára a magas relatív páratartalom és a 22-24 °C hőmérséklet a legkedvezőbb. A növényház rendszeres szellőztetésével csökkenthető a páratartalom.

Paprika alternáriás termésfoltossága (Alternaria alternata)

• Tünetek: A betegség jellemzője, hogy az érett és a túlérett bogyókon gyakori. A bogyón eleinte csak apró, kerek foltok, majd 20-30 mm hosszanti átmérőjű, ovális, besüppedő szürkésbarna foltok találhatók. A foltokban szabad szemmel is látható fekete képletek vannak.
• Védekezés: A fertőzési források a növénymaradványok, melyeken a kórokozó sokáig életben marad. A talajról fertőz felverődő vízcseppekkel, sérüléseken át jutnak a kórokozók a bogyó szövetébe. Az érett bogyóba ép szöveten át is bejut a gomba.

Paprika fekete magháza (Alternaria alternata f. sp. capsici)

• Tünetek: A betegség csak a bogyón fordul elő. A magházban a magvak elbarnulnak, felületükön sötétszürke, vattaszerű bevonat figyelhető meg. A bogyó húsa belülről kifelé haladva vizenyősen rothad.
• Védekezés: A fertőzési források a növénymaradványok. A kórokozó légmozgással és a talajról felcsapódó vízcseppekkel kerül a kötődött bogyó elhalt bibéjére.

Kártevők

A paprika kártevői szintén nagyon fontos témakör, hiszen ők nem csupán önmagukban károsítanak, hanem terjeszthetik is a betegségeket, így ha például nem védekezünk a levéltetvek ellen, az egész paprika állományunk áldozatául eshet valamelyik végzetes betegségnek, mint például a vírusoknak.

Gyökérgubacs-fonálférgek

• Tünetek: Növényházakban gyakori. A lárvák a gyökércsúcsnál bejutnak a növény gyökerébe és gubacsképződést idéznek elő, melyek gátolják a víz- és tápanyag-felvételt, ez hiánytünetekben jelentkezik, illetve a növények a növekedésben visszamaradnak, lankadnak, hervadnak, a hajtáscsúcs kifehéredik. Termésmennyiség csökken, korai öregedés.
• Védekezés: Agrotechnikai védekezés: Kőzetgyapoton termesztés, a talajtól izoláltan. Fonálféreg fajok ellen ellenálló fajták termesztése.

Takácsatkák

• Tünetek: Négy pár lába van, szárnya nincs, 0,5 mm-es állat. Szárazság- és melegkedvelők, a levelek fonákán szívogatnak, ami klorofil elhaláshoz vezet, amitől elsárgul, majd elhal a levél. Finom szövedéket készítenek a levélen.
• Védekezés: 2-3 hét alatt kifejlődik egy nemzedék. A védekezés integrált módon történhet, ragadozó atkák, például Phytoseiulus persimilis betelepítésével.

Levéltetvek

• Tünetek: Több levéltetű faj is megjelenhet paprikán. A levéltetvek soktápnövényűek, mind szabadföldön, mind hajtatásban rendszeresen megjelennek paprika állományban, ha elszaporodnak, jelentősen meggyengítik a növényeket. Sok nemzedékük alakul ki évente, tojás alakban telelnek. Kártételük a levélerek szívogatása nyomán alakul ki, a levelek fonnyadnak, kanalasodnak a fonák felé. A levéltetvek cukorban gazdag ürüléke a levélen a mézharmat. Ezen később megjelenik a korompenész. Azonban nem közvetlen szívogatásuk a legveszélyesebb, hanem a vírusok terjesztése.
• Védekezés: Szerencsére számos készítmény áll a rendelkezésünkre és nem kell feltétlenül szintetikus készítményekhez nyúlni. Az olajos készítmények, valamint a káliszappanos kezelés is szépen gyéríti az állományt. Felszívódó készítmények: Acetamiprid- Mospilan 20 SG; Pirimikarb- Pirimor 50 WG/Piricarb 50 (speciális levéltetű írtó).

  Paradicsom és paprika vetése palántának

Üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum)

• Tünetek: 1,5 mm hosszú rovar, fehér por fedi, „molylepkeszerű”, szúró-szívó szájszervű. Levelek fonákára teszi tojásait, a lárva helyhez kötött, a levélfonákon található, viaszbölcső alakul ki körülötte, ez a pajzsa sárgászöld. Kártételük egyrészt az, hogy a levelek a szívogatás miatt halványulnak, majd lehullanak, másrészt a szívogatással átviszik a vírusbetegségeket egyik egyedről a másikra, azaz vírusvektorok.
• Védekezés: Biológiai védekezésben a Encarsia formosa fürkészdarázs alkalmazható.

Tripszek (dohánytripsz, nyugati/kaliforniai virágtripsz)

• Tünetek: A hajtatóházakban jellemző kártevők a tripszek (a dohánytripsz őshonos, a nyugati/kaliforniai virágtripsz idegen). A tripszek apró, hosszúkás rovarok, 0,8-1 mm-esek, szabad szemmel is láthatók, szúró-szívó szájszervűek. Két pár hártyás állományú szárnya van, melyeket pillák vesznek körbe: tartós repülésre nem képesek. Legfontosabb kártétele a termések szívogatása általában a kocsánytól vagy levelektől védett helyeken. Szívogatásuk nyomán ezüstös szívásfoltok keletkeznek a leveleken (kiszívják a sejtnedvet), a paprikabogyók kocsánya barnul, majd parásodik. Mivel a tojásaik a bőrszövetben vannak (tojócsövük segítségével süllyesztik a növény szövetébe), az egyik lárvaállapota a növényben fejlődik.
• Védekezés: Kémiai védekezés mellett biológiai védekezés is lehetséges ragadozó atkák (Amblyseius fajok) és ragadozó poloskák (Orius fajok) alkalmazásával.

Bagolylepkék (Noctuidae)

• Tünetek: Rendszertanilag a lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a bagolylepkék (Noctuidae) családba tartozó, rendkívül széles tápnövénykörrel rendelkező kártevő. A fiatal, maximum 10-20 cm-es növényeket a talajfelszínen vagy afölött pár cm-vel teljesen átrágja, amitől az el is pusztul. A paprika esetében további kártétel még, hogy a földfelszínén még körbe rágják, aminek hatására a növekedésben visszamarad a növény. A kifejlett növények esetében a fiatal lárva sokszor vagy a termés kezdeménybe, vagy pedig a szárba rág bele és ennek a belső részét fogyasztja el.
• Védekezés: Az időzítésen múlik. Ha nem sikerül elkapni az imágót a tojásrakás előtt, akkor esély sincs a sikeres védekezésre, mert ha benne van már a növényben, akkor már nem fogjuk tudni elérni semmivel. Növényvédőszerek közül a piretroidokkal jól lehet gyéríteni az imágókat pl: Deltametrin- Decis Mega; Lambda cihalotrin- Karate Zeon 5 CS.

Lótetű (Gryllotalpa gryllotalpa)

• Tünetek: A kárképe nagyon hasonlít a cserebogár pajoréhoz annyi különbséggel, hogy ez jobban nyomon követhető. Bár a kertészetileg fontos növényeket, köztük a paprikát, képes károsítani, azonban nagyrészt lebomló maradványokkal táplálkozik.
• Védekezés: Komoly munkálatot nem igényel, mert csak szórványosan, nagyrészt homokos területeken fordul elő. Arra kell figyelni, hogy ne legyen a közelben nagy trágyadomb, vagy komposzt. Ha mégis felütötte a fejét, akkor érdemes a lárvákra koncentrálni és egy piretroidos beöntözéssel nagyon szépen lehet orvosolni a problémát. A cserebogár ellen alkalmazott szerek tökéletesen megfelelnek a védekezésre.

Cserebogár pajor (Melolontha melolontha)

• Tünetek: A kártevő, a bogarak (Coleoptera) rendbe azon belül is a cserebogarak (Melolonthoidae) családba tartozik. A kifejlett imágók a leveleket rágcsálják, de ez nagyon súlyos gondot nem okoz. A lárvái a talajban élnek és a gyökereket rágják, ami a növény pusztulásához vezet.
• Védekezés: Ha a talajban van már, akkor gyakorlatilag lehetetlen ellene a védekezés. Talajfertőtlenítőt lehet alkalmazni, de ez kockázatos, mert telepítéssel együtt kell kijuttatni, és viszonylag magas a humán toxicitása is. Ezeken felül csak az 1 éves lárvákat pusztítja eredményesen. Az imágók tojásrakását kell megakadályoznunk. Növényvédőszerek: Deltametrin- Decis Mega; Lambda- cihalotrin- Karate Zeon 5 CS.

tags: #eros #paprika #levelei