A rák nem a halálos betegség szinonimája, az esetek többségében akkor válik halálos betegséggé, ha nem ismerik fel időben. Ugyanez a megállapítás igaz számos más betegségre is, beleértve a ritka genetikai rendellenességeket, mint amilyen a Fabry-kór. A szűrések a másodlagos megelőzés fegyvertárába tartoznak, az elsődleges megelőzés az életmódbeli tényezők sora. A negatív elváltozást nem mutató szűrővizsgálati eredmény minimálisra csökkenti - az álnegativitás előfordulása miatt teljesen meg nem szünteti - a rosszindulatú daganat valószínűségét, a kedvezőtlen eredmény pedig esélyt ad arra, hogy a vizsgált személy még a betegség tünetmentes, korai állapotában kerüljön orvos kezébe. Fontos kiemelni, hogy a szűréssel nem lehet kiküszöbölni a daganatos megbetegedéseket.
A Fabry-kór egy ritka genetikai rendellenesség, amely a szervezet különböző rendszereit érinti, és számos olyan tünetet okoz, amelyek jelentősen befolyásolhatják az életminőséget. A Fabry-kór megértése nemcsak a diagnosztizált személyek, hanem családtagjaik és az egészségügyi szolgáltatók számára is kulcsfontosságú. A korai diagnózis a prognózis szempontjából kulcsjelentőségű, és a kezelés is sikeresebb, ha időben felfedezik.
A Fabry-kór: egy örökölt genetikai rendellenesség
A Fabry-szindróma egy öröklődő genetikai betegség, melyet Johannes Fabry német orvos írt le először, 1898-ban. A Fabry-kór egy lizoszomális tárolási rendellenesség, amelyet az alfa-galaktozidáz A enzim hiánya vagy csökkent szintje okoz. Ez az enzim felelős egy bizonyos típusú zsír, a globotriaozil-ceramid (Gb3 vagy GL-3) lebontásáért. Amikor ez az enzim hiányos vagy hiányzik, a Gb3 felhalmozódik különböző szövetekben, ami számos tünetet és szövődményt okoz. Mivel ez főként a sejten belüli kis tömlőkben, a lizoszómákban történik, ezt a betegséget lizoszómális tárolási betegségnek is hívják.
A Fabry-kórt az X kromoszómán található GLA gén mutációi okozzák. Ez a gén adja az alfa-galaktozidáz A enzim termeléséhez szükséges utasításokat. A mutációk az enzim teljes hiányához vagy aktivitásának csökkenéséhez vezethetnek. Mivel a gén az X kromoszómán található, az X-hez kötött öröklődés miatt a férfiak (akiknek egy X és egy Y kromoszómájuk van) súlyosabban érintettek, mint a nők (akiknek két X kromoszómájuk van). A nők a hiba hordozói, továbbörökítői lehetnek, és általában enyhébb tünetekkel rendelkeznek. Az anya hordozza X-kromoszómáján, így csak az XY kariotípusú férfiakat sújthatja súlyosabban. Az érintettek és családtagjaik genetikai vizsgálattal kiszűrhetők már egészen korai, akár tünetmentes állapotban is.
A németországi Rostock Orvosi Egyetemének orvosai szerint a génhiba gyakoribb, mint eddig gondolták. A Németországban jelenleg diagnosztizált 700 helyett legalább egy nagyságrenddel nagyobb, két-háromezer Fabry-kóros beteggel kell számolni. Azt gyanítják, hogy a kórkép csekély ismertsége és a rendkívül változatos, nemegyszer megtévesztő tünetek miatt a betegek jó része valódi diagnózis nélkül "elvész" a különböző szakrendeléseken. Az általuk ismert és kezelt betegeknél átlagosan 13 év telt el a kórisme megszületéséig. Néhány héttel ezelőtt az Orvosi Hetilapban a Fabry-kórral foglalkozó debreceni koordinációs központ hasonló véleményt tett közzé. A különböző statisztikák szerint 400, illetve 40 ezer élveszülés között egy esetben fordul elő. A tízszeres különbség minden valószínűség szerint az eltérő diagnosztikai pontosságból adódik.
A Fabry-szindróma nehezen diagnosztizálható, ha a megjelenés nem a klasszikus tünetekkel kezdődik, vagy nem volt korábban a családban ebben a kórban szenvedő beteg. A diagnózis felállításának kísérlete során az egy helyben topogás, a tanácstalanság, illetve a téves diagnózis veszélye sajnos magas.
Loretta története: genomikai vizsgálatok és kezelés Fabry-kór esetén
A Fabry-kór tünetei és szövődményei
A Fabry-kór tünetei széles skáláját mutatják, amelyek egyénenként jelentősen eltérhetnek, függően az enzimhiány mértékétől és a GL-3 felszaporodásának pontos helyétől. Érintett lehet a bőr, szív, tüdők, vesék, végtagok, szemek és az idegrendszer is.
Korai tünetek
Általában fiatal fiúkban jelentkezik krónikus vagy változékony égető, zsibbasztó, kézfejen és a lábfejben jelentkező fájdalom formájában. Alig izzadnak, fáradékonyak, nem szívesen mozognak, illetve intenzív mozgás után hőemelkedés, láz jelentkezhet. Ezek az úgynevezett akroparesztéziák.
Bőrelváltozások
Serdülőkorban már jelentkezhetnek a jellegzetes vöröses-lilás bőrkiütések, amelyek a Fabry-kór legláthatóbb jelei. Ezek a keratomák (angiokeratoma corporis diffusum) vöröstől kéken át feketéig változó színű, a bőr felszínéből kiemelkedő, gombostűfejnyitől fél centiméter átmérőjű elváltozások, amelyek az anyajegyhez viszonyítva érdesebb felületűek az elszarusodás miatt. Aktivitásra, melegre a panaszok erősödhetnek.
Szemészeti tünetek
Időnként a betegek szaruhártyáján csillag alakú folt jelenik meg, amely a látást nem befolyásolja. Ezt cornea verticillatának nevezik.
Emésztőrendszeri problémák
Emésztőrendszeri problémák is jelentkezhetnek, étkezés utáni fájdalom, hasmenés, émelygés formájában.
Veseérintettség
A vese ereinek beszűkülése miatt a vese nem tudja ellátni a feladatát, egy idő után túl sok vizeletet ürít, fehérjét veszít, és magas vérnyomás alakulhat ki. A progresszív veseelégtelenség az egyik leggyakoribb halálok lehet.
Szív- és érrendszeri problémák
A szív megnagyobbodhat, a billentyűk rosszul működnek, szabálytalan szívverés, hirtelen szívleállás lehetséges. Az erek diffúz érintettsége okán a kor előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel jelentkező szívinfarktus és a gutaütés (stroke) is a leginkább veszélyeztető tényezők közé tartozik.
Idegrendszeri tünetek
A közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt népszerű színész révén széles körben ismert, hogy az ilyen esetek oka lehet az agyi erek rejtett fejlődési hibája. Német orvosok szerint azonban a tragédiák többségének a hátterében örökletes genetikai betegség, a Fabry-kór áll. Az agyi katasztrófák mintegy 10-15 százalékát 50 évesnél fiatalabb emberek szenvedik el. Az évek során felgyülemlett ceramid korai érelmeszesedéshez, magas vérnyomáshoz, és az érintett szervek egyre súlyosbodó működési zavaraihoz vezet, beleértve az idegrendszert is.
A Fabry-kór diagnosztizálása és kezelése
A Fabry-kór diagnózisa alapos klinikai vizsgálattal kezdődik, amely magában foglalja a részletes kórtörténet felvételét és a fizikális vizsgálatot. Számos állapot utánozhatja a Fabry-kórt, beleértve más lizoszomális tárolási betegségeket és a neuropátiás fájdalmat okozó állapotokat. A diagnózis felállításának legbiztosabb módja a vérből, könnyből, bőr biopsiából történő enzimszint meghatározás. Az érintettek és családtagjaik genetikai vizsgálattal kiszűrhetők már egészen korai, akár tünetmentes állapotban is, és a kóros gén hordozói is azonosíthatók. Tanácsadással, magzati vizsgálattal lehetséges így a megelőzés.
Mivel a betegség több szinten is támadja a szervezetet, a kezelése is több szakorvos együttműködését igényli. A korai diagnózis nagyban hozzájárul a várható élethossz növeléséhez, az életminőség javításához. Megfelelő kezelés nélkül 30-35 évig élnek ezek a betegek, a hiányzó enzim pótlása - melyet mesterséges úton állítanak elő - viszont visszafordíthatja, de biztosan késlelteti a szív-, vese- és idegrendszeri károsodások kialakulását. Jelenleg ez a legspecifikusabb kezelés. Az enzimpótló terápia 2001 óta lehetséges, melyet kéthetente kapnak vénás infúzióban a betegek.
Tüneti kezelések
- Bőrgyógyászati problémák: Bőrgyógyászok lézerterápia alkalmazásával sikeresen tüntetik el az angikeratomákat.
- Szemészeti problémák: A csökkent könnytermelés műkönny használatával orvosolható.
- Veseelégtelenség: A veseelégtelenség kezelhető dialízissel, illetve a vesetranszplantáció is megoldás lehet.
- Idegrendszeri tünetek és fájdalom: Az idegrendszeri tünetek és a fájdalom difenilhidantoinnal és karbamazepinnel uralhatók.
Egyéb szűrővizsgálatok jelentősége a betegségmegelőzésben
A Fabry-kór példája rávilágít a korai felismerés és a szűrővizsgálatok általános fontosságára. Bár a Fabry-kór esetében a genetikai tesztelés a legspecifikusabb szűrés, más betegségek esetében is létfontosságúak a rendszeres ellenőrzések.
Emlőszűrés
Az emlő szűrővizsgálata a 45-65 év közötti nők kétévenkénti mammográfiás vizsgálatából és az emlők tapintásos vizsgálatából áll. Fontos a szűrés, hiszen minél kisebb a daganat, annál kisebb beavatkozásra van szükség, s a gyógyulás esélye is annál nagyobb. Az emlők röntgen vizsgálatát erre szakosodott, tapasztalt szakemberek (radiológusok, röntgen szakorvosok) végzik. A vizsgálat - mivel kontrasztanyag nélkül történik - különleges technikát és berendezést tesz szükségessé. Úgynevezett lágy röntgensugárzást és speciális röntgenfilmet alkalmaznak, betartva ezzel a kis sugárterhelés követelményét. A női emlő szerkezete 40 éves kor alatt nem ad lehetőséget arra, hogy a röntgenfelvétel kimutassa a mikroeltéréseket.
Legalább 20 éves kortól ajánlott az emlők havonkénti önvizsgálata, erre leginkább a menstruáció utáni napok alkalmasak. Különösen fontos, hogy odafigyeljenek magukra azok, akiknek a családjában már fordult elő jó- vagy rosszindulatú emlődaganat, vagy más nőgyógyászati tumorbetegség. Évente egyszer tanácsos orvossal is megvizsgáltatni a melleket. Az önvizsgálatot tehát - ha van - a menstruáció utáni néhány napban érdemes elvégezni. Hasznos, ha van egy jól megvilágított, nagy tükör a lakásban, amelyben egyszerre látható mindkét emlő. A bőr kisebesedését - főleg nagy emlőknél, alul a has bőrével érintkezve - beizzadás is okozhatja, ami miatt gombás fertőzés is kialakulhat, ezzel a tünettel bőrgyógyászhoz kell fordulni. A merevítős melltartók is okozhatnak kisebesedést a bőrön, ha ez bekövetkezik, érdemes puhább, kellemes viseletű melltartóra cserélni a fehérneműt. A mellek áttapintása történhet ülő vagy álló helyzetben egyaránt. Az ujjakat beszappanozva vagy bekrémezve könnyebb az áttapintás. A mell vizsgálatát az ellenoldali kézzel végezzük, miközben a vizsgált mell oldalán lévő kezünket felemeljük. A tapintást a kéz középső három ujjával végezzük, laposan, körkörös mozdulatokkal az emlőt a bordákhoz nyomva. Az emlőben lévő mirigyek egészséges szervezetben is lehetnek göbös tapintatúak, a peteéréstől a menstruáció végéig megduzzadhatnak, érzékennyé és fájdalmassá válhatnak. Azoknál a nőknél, akiknek eltávolították a méhét, de a petefészkeket nem, a hormonális ciklus az emlőkben ugyanúgy megfigyelhető. A hónaljban kitapintható csomóknak több tényező is állhat a hátterében. Azokat okozhatja szőrtelenítés után kialakuló szőrtüsző-gyulladás vagy a verejtékmirigy eltömítődése is - ezekben az esetekben a panasz néhány napon belül megszűnik.
Méhnyakszűrés
Több évtizedes magyar hagyományos gyakorlat szerint - a 25-65 év közötti nőlakosság egyszeri negatív szűrővizsgálata után háromévenként elvégzendő teljes nőgyógyászati vizsgálatot jelent, amelynek elengedhetetlen része a citológiai vizsgálat is. Az eljárás nemcsak a daganatsejtek kimutatására, hanem más betegségek - gyulladás vagy fertőzés - észlelésére is alkalmas. Megjegyzendő, hogy az eljárás ugyanakkor nem ad százszázalékos biztonságot: előfordulhatnak álnegatív esetek, amikor nem sikerül kimutatni a daganatos sejteket. A rák diagnosztizálásának egyetlen biztos módszere a szövettani vizsgálat.
Tüdőszűrés
Amíg korábban a TBC volt a legrettegettebb légúti betegség, mára a tüdőrák foglalja el ezt a helyet. A tüdőrák világszerte a leggyakoribb daganatos halálok, Magyarország különösen rossz helyet foglal el a halálozási statisztikákban. A tüdőrák egyre inkább veszélyezteti a nőket is. A tüdőrákok jelentős hányadát a tüdőszűrő állomások fedezik fel, ám sokan nagyon későn kerülnek orvoshoz. Tény: a mellkasröntgen a tüdőrákok többségét alkotó központi (centrális) tumorokat később képes kimutatni, mint a ritkábban előforduló perifériás daganatokat. Az esetek többségében a kezdődő tüdőrák tünetmentes vagy nagyon tünetszegény. A dohányzók előszeretettel példálódnak egy-egy olyan ismerősükkel, aki cigarettázva is szép kort megélt. Ez viszont nem változtat azon a tényen: a tüdőrák mintegy 80 százalékáért egyedül a dohányzás felelős!
Vastag- és végbélszűrés
A vastag- és végbélszűrés az 50 és 70 év közötti férfiakat és nőket egyaránt érintheti. A klinikai vizsgálatok tanúsága szerint a vastag- és végbélrákok a jól szűrhető daganattípusok közé tartoznak. A szűréseket 40-50 éves kortól tanácsos elkezdeni, ám amennyiben a családban halmozott előfordulás jelentkezett vagy valamelyik felmenőnél fiatalabb korban fordult elő béldaganat, akkor a rendszeres szűrést akár már a húszas években is el lehet kezdeni.
Szájüregi szűrés
A szájüregi rákok okozta halálozás az utóbbi időszakban drámaian megnövekedett. Ennek az egyik alapvető oka összefüggésben van a fogak általános rossz állapotával is, a társadalom tagjainak jelentős része ugyanis csak fájdalma esetén fordul fogorvoshoz. Az ajkakat, az ínyeket, a szájpadlást, a nyelvet és a nyelv alatti részeket is gondosan átnézve győződjünk meg arról, nincs-e fehér folt vagy fekélyszerű, esetleg szemölcshöz hasonló elváltozás, gyógyulni nem akaró afta, megvastagodás a szánkban.
Bőrrákszűrés
A nemzetközi irodalom szerint a bőrrák gyakorisága folyamatosan nő. A bőrdaganatok kétharmada a napsugarak káros hatásaira vezethető vissza. Az egyik legrosszabb indulatú daganatféle a melanoma. A bőrdaganatok minél korábbi felismeréséért a 20-40 év közötti tünetmentes egyének számára három évente, míg 40 év felett évente ajánlatos a bőrgyógyászati szűrővizsgálat elvégzése. Indokolt a bőr önvizsgálata az újonnan kialakuló bőrnövedékek és egyéb változások felismerése miatt. A bőrgyógyászati vizsgálat mindössze néhány percet vesz igénybe, semmilyen kellemetlenséggel nem jár, a bőrgyógyász speciális nagyítóval ellenőrzi az anyajegyeket. Ezt a rendszeres önvizsgálat mellett is érdemes legalább évente elvégeztetni.
Prosztataszűrés
A prosztata-specifikus antigén (PSA) kimutatása, valamint a prosztata végbélen át ujjal történő vizsgálata alkalmas a prosztatadaganatok szűrővizsgálatára. A gyakorlatban alkalmazott vizsgálatok tájékozódó jellegűek, amelyeket a beteg egyéni kockázataival, tüneteivel és más vizsgálatokkal összhangban lehet csak értékelni. Mivel azonban a prosztatarák viszonylag nagy számban fordul elő, nem szabad lemondani a korai szakban történő felismerésről, hiszen a minimális elváltozások szoros nyomon követése lehetővé teszi az időben történő beavatkozást és a teljes gyógyulást. A prosztata a végbélen át könnyen vizsgálható. Az alapvizsgálatot az jelenti, amikor az orvos egy gumikesztyűben a végbélen át megtapintja a prosztatát. Ezt rektális digitális vizsgálatnak (rectalis digitalis, RDV vagy DRV) nevezik: az előkészületek jóval tovább tartanak, mint maga a vizsgálat. A betegség legszembetűnőbb jele, ha a prosztata az átlagosnál nagyobb, göbös, megkeményedett. A prosztata megnagyobbodása idős korban általánosnak mondható rendellenesség, a mirigy eredeti méretének akár a többszörösére is megnövekedhet. A prosztatadaganatot nem ritkán véletlenül fedezik fel: a rák korai stádiumban rendszerint semmilyen tünetet nem okoz. Figyelmeztető jel lehet ugyanakkor, ha valaki rendszeresen küzd vizelési problémával, vizeletében vagy ondójában vért fedez fel.
Herevizsgálat
A heredaganatok jelentős része jelenik meg fiatalkorban, a 15 és 35 év közötti férfiaknál. Természetes, hogy a két here nem egyforma nagyságú. Az észlelt tünet ugyan nem feltétlenül jelent rosszindulatú daganatot, azt számos más betegség - gyulladás, jóindulatú ciszta, stb. - is okozhatja.
Loretta története: genomikai vizsgálatok és kezelés Fabry-kór esetén
A megelőzés és a korai felismerés jelentősége
A tapasztalatok szerint sok nő és férfi azért nem megy el a szűrővizsgálatokra, mert attól tart, hogy ott „kiderül valami”. Másokat a munkahelyük elvesztésétől való félelem vagy a munkából való kiesés, az anyagi kiszolgáltatottságtól való tartás tart vissza. Sajnos ma még sok daganattípusra nincs hatékony szűrővizsgálat. Ez az egyik oka annak, hogy számos tumort már csak akkor fedeznek fel, amikor az előrehaladott, kései stádiumban van, s valamilyen panasz hátterének felderítése érdekében célvizsgálatokba kezdenek. Elsősorban azok a daganatok szűrhetők ki nagy hatékonysággal, amelyek olyan szervet támadnak meg, amelyek viszonylag könnyen vizsgálhatók. Ezért könnyű felismerni a szakemberek számára a bőrrákot, a szájüregi-, a méhnyak- vagy az emlőtumort. A szűrési program alkalmasságának értékmérője az érzékenység (szenzitivitás) és a fajlagosság (specifitás).
Az egészségügyi gyakorlatban szervezett és alkalomszerű szűrővizsgálatokat különböztetnek meg. Szervezetten csak a bizonyítottan hatásos szűrővizsgálati módszereket alkalmazzák, azokat is leginkább a nagy átlagos kockázatú népességcsoportokban. Az alkalomszerű szűrések az orvosok - háziorvosok és szakorvosok - onkológiai éberségén is múlik.
A Fabry-kór esetében a genetikusoknak, biokémikusoknak és a legkülönbözőbb diagnosztikai szakágak képviselőinek köszönhetően szinte mindent tudni lehet már a kórképről. Alig néhány éve pedig lehetőség van a betegség hatékony kezelésére: a súlyos szövődmények megelőzésére, a késleltetésükre is. Hasonlóan a cukorbetegség inzulinpótló kezeléséhez, előállították a Fabry-kórban hiányzó enzim gyógyszerként alkalmazható változatát. Az érintettek és családtagjainak genetikai vizsgálatával kiszűrhetők már egészen korai, akár tünetmentes állapotban a betegek, és a kóros gén hordozói. Tanácsadással, magzati vizsgálattal lehetséges így a megelőzés, de állatkísérletek folynak már a génterápiás gyógyítás módozatait illetően is. Mindeddig afféle orvosi kuriózum volt ez a betegség: tragikus kimenetelű, kevéssé ismert ritkaság - mára sikerrel kezelhető anyagcsere-betegséggé vált. A Fabry-kór egy összetett genetikai rendellenesség, amely gondos kezelést és megértést igényel. A korai diagnózis és kezelés jelentősen javíthatja az életminőséget és megelőzheti a szövődményeket.