A „Falusi Libák” egy olyan blog, amely a vidéki élet szépségeit, kihívásait és a közösség erejét mutatja be, méghozzá egyedi, személyes hangvétellel. A blog alapítója, Fülöp Cecília, három gyermek édesanyja, aki a legkisebb fia születésekor kezdett írni. A desszertek iránti szenvedélye olyan erős volt, hogy maga mögött hagyta addigi munkáját, és cukrászként helyezkedett el, sőt, elvégezte a cukrásziskolát is. Barátnőjével, Tamaraval, akivel cukrászévei alatt ismerkedett meg, közös terveket szőnek, amelyek között szerepel a kiscsoportos kurzusok indítása a műhelyben. A „Falusi Libák” nem csupán egy kulináris blog, hanem egyfajta útinapló is, amely a vidéki életbe való beilleszkedés, a hagyományok megőrzése és az emberi kapcsolatok fontosságának történetét meséli el.
A Vidéki Élet Személyes Távolságból és Közösségi Élménnyel
Judit vetette fel tavaly, hogy indíthatnának egy blogot falu/vidék/város tárgyban. Ezzel egyetértés született, mivel már annyi ideje élnek vidéken, hogy ne a közvetlen élményeik, hanem épp a vidékkel való vertikális távolság keresése adja a témákat. Fontosak azonban az első, itt szerzett élmények: aki visszateker a korábbi bejegyzésekre, csomó olyan fotót és kiszólást láthat, amit áthat a természeti környezetbe ágyazott lakóközösség (=falu) elhagyottságából kiburjánzó világra (= jelenkori magyar falu) vetett első pillantás öröme. Ezt a pillantást szeretnék megőrizni azóta is, amióta már benne élnek és rájuk építették a mindennapi rutint. A faluságot, úgy látni, hasonlóképp építi Judit is. Új, épp a blog témájának szövése által talált emberi kapcsolataiból, türelmesen és örömmel horgolja napjainak azon részében, amikor az időjárás nem engedi, hogy kimenjen dolgozni a "parkba", a gyerekek alszanak vagy mást csinálnak. De igazából úgy látszik, fejben akkor is ekörül sétafikál. Kíváncsiak, merre haladnak tovább. Érzik és keresik azokat a szemszögeket, amik hiányoznak, de azt is érzik, hogy a megkezdett irányokban is egyre végtelenebb világok nyílnak, amikről írni is lehet, vagy csupán éreztetni, hogy vannak. Eddig az utóbbi stratégiát követték, ami nem a populárblog-út.
A Mézeskalács Készítés Művészete és Hagyományai
A mézeskalács a karácsonyi ünnepek elengedhetetlen része, amelynek története egészen az ókorig nyúlik vissza. Az első írásos információk az ókori egyiptomiaktól erednek, akik Kr.e. 350 körül már mézes süteményt ettek. A rómaiak sütés előtt mézzel kenték meg süteményeiket. A mézeskalács készítése a XI. század végén terjedt el Nyugat-Európában, valószínűleg a Földközi-tenger keleti felén folyó háborúskodásból hazatért keresztes lovagok importálták az első darabokat, és hamarosan sikeres iparággá fejlődött. A ma ismert mézeskalács a 12. században jött létre Belgiumban, Dinantban, ahonnan gyorsan eljutott a frank kolostorokba és Aachenbe.
A mézeskalács különböző formái elejétől kezdve szorosan kapcsolódtak a piaci vásárokhoz, ahol változatos formában árulták a nagyközönség számára. Németországban terjedt el legszélesebb körben az a kisebb méretű, lapos és kemény forma, ami Magyarországon is jól ismert. Nürnberg lett a mézeskalács készítés központja, ahova özönlöttek a mesteremberek: szobrászok, festők, fafaragók és ötvösök segédkeztek Európa legszebb mézeskalács formáinak megmintázásában. Csak a XIII-XIV. században kerültek ki az egyházi irányítás alól és váltak árutermelő iparosokká. A XV. század végéig monopolhelyzetet élveztek az édességkészítésben, amikor a cukor megjelenésével a finom sütők édes, mandulás süteményeket kezdtek sütni, illetve a gyógyszerészek szállítottak cukrot és a belőlük készült csemegéket a nagyobb udvartartásokba.
A Mézeskalács Hagyományos Receptje és Variációi
A mézeskalács lisztből, mézből, cukorból, illetve cukorszirupból, tojásból és szalalkáli hozzáadásával készülő, többnyire díszített sütemény. A Falusi Libák blogján is található egy mézeskalács recept, amelyet a következőképpen készítenek:Fél kg lisztet, 10 dkg cukrot, 1 kávéskanál szódabikarbónát, 1-2 teáskanál mézeskalács-fűszerkeveréket, 2 egész tojást egy tálba öntünk. 2 dl mézet meglangyosítunk, felolvasztunk benne 10 dkg vajat. Ezt hozzáöntjük a száraz hozzávalókhoz, teszünk hozzá 1-2 evőkanál tejfölt és az egészet jól összegyúrjuk. Nem baj, ha ragad, csak annyi lisztet tegyünk hozzá még, hogy egy normális gombócot tudjunk formázni. Ezt követően tegyük a mélyhűtőbe 5-10 percre, vagy a sima hűtőbe 1-2 órára. A vékonyra nyújtott tésztát kiszaggatjuk, a tetejüket sütés előtt lekenjük kávétejszínnel. Előmelegített sütőben, 175 fokon maximum 15 perc alatt sül meg, de nagyon kell figyelni, nehogy megégjen.
Mézeskalács - Dr. Tékus Emesével
A Falusi Libák blogon található mézeskalács recept a hagyományos alapokra épül, azonban ahogy a gasztronómia egészében, úgy a mézeskalács esetében is léteznek variációk. Egyes országokban puha, finoman fűszerezett süteményt jelent, máshol ropogós, lapos kekszet, megint máshol melegen tálalt, vastag tésztájú, citromszósszal és tejszínhabbal ízesített kenyérféleségként tartják számon. Minden mézeskalács sütiben közös, hogy nagyon édesek. Hagyományosan mézzel édesítik, a margarinon, tejen és a vízen kívül azonban nincs az összetevőkben. Ez száraz, cukorban gazdag állagot eredményez, ezért a sütemények ilyen sokáig eltarthatók. A jellegzetes fűszerei is hozzájárulnak egyedi ízvilágukhoz.
Bólyi Mézeskalácsos: Tárnoky Csaba Műhelye
Aki igazán különleges élményre vágyik, és a hagyományos kézműves mesterségek is érdeklik, azoknak feltétlenül el kell látogatniuk a Természetes Ízek útvonalán a bólyi mézeskalácsoshoz, Tárnoky Csabához. A Pécstől alig több mint húsz kilométerre található baranyai kisvárosban évszázados hagyományai vannak a mézeskalács-készítésnek. Az udvar hátsó felében található sütödében az asztalokon egymás mellett sorakoznak a már elkészült mézesbábok. A kemencék is már hűlnek, nemrég nyitották ki őket. Az iroda hatalmas diófa szekrényeinek mélyén számos régi forma rejtőzik. A polcok puszedli-csomagoktól és mézes lapoktól roskadoznak. Tárnoky Csaba meséli, hogy az egykor fateknőben készített tésztát ma elektromos géppel keverik be, törőpadon (brachpad) gyúrják, hosszú munkaasztalon nyújtják és negatív vésetű (lány, huszár, ló, kard, olló) faformákba nyomkodják bele. Nagy tepsikben, cukrászkemencében sütik, és a kész tésztát a gárbon (kiemelhető polcú állvány) tárolják. A mézeskalácsos műhelyek jellegzetes süteménye továbbá a különböző alakú, ízesített, nagy tömegben gyártott kerek puszedlik.
Kerti Törpék, Köcsögfa és a Falusi Esztétika
A kerti díszítés a vidéki otthonok szerves része, amely a funkcionális elemek és az esztétikai kifejezés határán mozog. Az idilli falusi környezetben erős jelentésű szimbólum lett a köcsögfa, ami régen a tejesköcsögök szárítására szolgált. Ez az a pont, ahol a legkönnyebben fordul át a funkcionális díszítés giccsé. A díszes falitányérok szépen lassan kerültek a külső falakra, és egyértelműen a gazdagság, a paraszti léthez mért jólét szimbólumait jelentették. Úgy látszik, hogy a hagyományos paraszti kultúra és a főúri magaskultúra a mostani korból visszatekintve minőségi igénye szerint sokban hasonló esztétikai minőséget képvisel. Talán a nagybetűs tudást, a harmóniát, a dolgok rendjének tisztán látását, az értékteremtést és annak megőrzését, fenntartását? Tisztaság és rend. Talán a díszítmény elkészítésére fordított idő a fontos? A hímzésben található meg a két kultúrkör találkozásának metszéspontja. A kézimunkák közül a hímzést gyakorolta mindkét társadalmi osztály különlegesen magas fokon. Egy helyben ülve a képzeletet anyagba ölteni. Maradandóság.
A kastélykertekben és parkokban megjelenő szobrok talán a természetet emberivé és kulturálttá tevéséről szólnak. A táj, a kert, a tájképi kert, mint festmény, mint műalkotás. A pad, mint ennek az alkotásnak a szemlélésére megteremtett, tudatosan elhelyezett tárgy. Hímzés. Női szemlélődés. A kerti törpét városi találmánynak vélik, miközben nem a városi kultúra szimbóluma. A feltételezett, elidegenedett természet lényei. Azért engedhető be a kertbe, mert a természet törpésített változata. Játékosságnak álcázott ismeretlen - helyesebben, attól való félelem. Ki néz kit? Én a törpét, vagy pedig ő engem?
A Kert, mint Szabadtéri Szoba és a Családi Hagyományok
A saját kert a társas létélmény kiterjesztése, egy szabadtéri szoba, ami belakható. Ki- és bevonulhat az ember egyik térszerkezetből a másikba, útlevél nélkül lépheti át folyamatosan a határokat. Vagy mégsem! Hiszen úti okmány itt a papucs. A kibújás és bebújás könnyedsége. Kitipegek-betipegek, a határokat és tereket mégis megtisztelem játéka. Természetesen ezeket a kint-bent, piszkos-tiszta viszonyrendszereket csak a nők tartják tiszteletben. A férfiak és leendő férfiak kiszaladnak mezítláb a sárba és betrappolnak a sáros gumicsizmával a tiszta szobába. Lassan elfogadják, hogy nem lehet, de igazán sohasem fogják megérteni. Láthatatlan határvonalak, összemosódó terek.
A régi családi fotók évről évre nagy derültséget és emlékezéshullámot indítanak el. Mindig más és más fotók kerülnek az érdeklődés középpontjába. Pécs és Málom találkozása, a kertvárosnak nevezett lakótelep benyomulása a szántóra és a kiskertkultúrába. Lekerített, egyértelműsített kiskertek, amiket éppen művelnek a városból autóval kijövők. Drótkerítés a funkcionalitás legfőbb ismérve. Egy darab föld, egy darab saját tulajdon. Lada és Wartburg a gyerekeseknek, kispolski a nemrég munkahelyet találó, friss diplomás fiataloknak. Az építés vágya. Felszámolni egy kertet könnyebb, mint létrehozni. Haszontalanná, használhatatlanná váló tárgyak. Egy letűnt mindennapiság.
Növények a Kertben és a Családi Emlékek
A csalán gyűjtése a régi időkben mindennapos tevékenység volt a vidéki háztartásokban. Az öreganyák kézzel szedték a csalánt, fogták a kosarat és hátramentek a hátsókertbe, ott kézzel kitépkedték, jó hosszú szárral. A gyökere úgyis benne maradt a földben, arról újra meg újra kihajtott. Mindig szedték a csalánt, minden évszakban. Tudatosan hagyták meg a kert végében. Frissen felszecskázták, aztán a kukoricakása közé keverve adták a szárnyasoknak. Friss, gyenge kukoricaszárat is vágtak, azt is felszecskázták, azt is keverték a kásák közé. Más zöldre nem emlékeznek, de azt tudják, hogy a frissen kaszált szénából nemcsak a tehenek és a lovak, hanem főleg a lucernás részből a szárnyasok is kaptak. A növények tápértékét szerintem nem tudták, egyszerűen csak az elődök tapasztalták, hogyha kiengedik az állatokat, akkor azt szívesen fogyasztják, aztán átvették, hogy azt szereti.
A régi családi történetek, mint a csalánszedés emléke, elvesznének, ha nem írnánk le őket. A dédanyák és ükanyák élete, a mindennapi rutinok, a falusi viseletek mind-mind hozzátartoznak ehhez az örökséghez. A nagymama ruhaviselete, a virágokkal telehintett sötét színek, az elegáns kétsoros gombolású ingblúz, a majdnem szemérmetlenül hátracsúszott kendő mind-mind egy letűnt kor huncutságát, de egyben eleganciáját is tükrözi. Ezek az apró részletek teszik élővé és emlékezetessé a múltat.
Kulináris Élvezetek a Falusi Libák Konyhájából
A Falusi Libák blog nem csak a mézeskalácsra fókuszál, hanem számos más, ínycsiklandó receptet is bemutat, amelyek a vidéki élet egyszerűségét és a házias ízeket ötvözik.
Szilvás Pite és Rebarbarás-Epres Pite
A betegkényeztető sütiként készült szilvás pite, amelynek pikáns ízét a szilva adja, almával is elkészíthető, de szilvával különösen ízletes. A tészta hozzávalóit egy nagy tálba öntve, kézzel elmorzsolva, összegyúrva készül. Miután letelt az idő, kör alakúra nyújtva kibélelik vele egy 30 cm átmérőjű, 4 cm magas piteformát. Előmelegített sütőben, 180 fokon 35-40 perc alatt sül meg.
A rebarbarás-epres pite is nagy kedvenc. A nyers rebarbarát sokan nem szeretik, de a kész pite már a válogatósabbaknak is ízlik. A tésztához összekeverik a lisztet, cukrot, szódabikarbónát, majd hozzá morzsolják a vajat, tojássárgáját, citromhéját és egy pici sót. Gyorsan összegyúrják kis gombócba, és hűvös helyre teszik. Amíg hűl a tészta, meghámozzák a rebarbarát, kb. 2 centis darabokra vágják. Feldarabolják az epret, összekeverik a rebarbarával, hozzáadják a cukrot, majd hagyják állni egy órát. Ezalatt levet fog engedni, amit leöntöttek, hogy ne áztassa el a tésztát a töltelék. A hűtőből kivett tésztából leveszik körülbelül a 2/3-át, ez lesz az alja. Lisztezett pulton kinyújtják, és belehelyezik egy pitetálba. A maradék tésztát kinyújtják akkorára, mint a pitetál, majd körülbelül másfél cm-es csíkokat vágnak belőle, és rácsosan a töltelékre helyezik. A tetején a tésztát tojással megkenik, majd előmelegített, 180 fokos sütőben 35-40 perc alatt sül meg.
Túrós Pite és Szilvás Brownie
A legfinomabb, legszaftosabb túrós pite elkészítése is sikerült. A tésztához összekeverik a lisztet, cukrot, szódabikarbónát, hozzá morzsolják a vajat, tojássárgáját, citromhéját, pici sót. Összegyúrják kis gombócba, majd hűvös helyre teszik. Elkészítik a tölteléket: a túrót a tejföllel összetörik, hozzáadják a tojássárgákat, keményítőt, a cukor felét, a citrom reszelt héját. Ezt jól összekeverik. A hűtőből kivett tésztából leveszik körülbelül a 2/3-át, ez lesz az alja. Lisztezett pulton kinyújtják, és belehelyezik egy pitetálba. A maradék tésztát kinyújtják akkorára, mint a pitetál, körülbelül másfél cm-es csíkokat vágnak belőle, majd rácsosan a túróra helyezik. Tojással megkenik, majd mehet az előmelegített, 180 fokos sütőbe.
A szilva, csoki, mogyoró a tökéletes hármas. A már bevált brownie recept volt a kiinduló alap, amit a szilva még testesebbé tesz. A mogyoró pedig hozzáadja a ropogós textúrát. A feldarabolt vajat az étcsokival megolvasztják (mikróban, figyelve, nehogy megégjen). Majd mikor már olvadt, belekeverik a kakaóport. Az egész tojásokat a cukorral habosra keverik, majd kisebb fokozaton hozzáöntik az olvadt vajas csokit. Bele a liszt, és még egy perc keverés. Ez most piteformában sült, de ez a mennyiség egy 26 cm-es tortaformához tökéletes. Előmelegített, 180 fokos, légkeveréses sütőben 20 percig sült.
Sajttorta, Citromos Süti és Oreo Desszert Sütés Nélkül
A sajttorta alap mindenki kedvence. Az alapanyagok összekeverésénél nem kell hosszan elhúzni a műveletet, mert a sok levegő bevitelével megreped a teteje. Oda kell figyelni a sütési hőmérsékletre, menet közben levenni. Oda kell figyelni a sütési időre, ha a közepe még picit remeg, akkor már jó. A zabkekszeket összetörik, majd a megolvasztott vajjal összemorzsolják. A tortaforma aljára sütőpapírt tesznek, elegyengetik benne a vajas kekszet. Ez mehet picit a hűtőbe, amíg dolgoznak a krémmel. Ehhez a mascarponét, krémsajtot, és a cukrot egy percig robotgéppel homogénre keverik, majd egyenként hozzáadják a tojásokat, a tejszínt, végül a keményítőt. Összesen körülbelül 2-3 percig keverik. Habverővel adják hozzá ezek után a citrom héját és a vaníliát. Ráöntik a kekszes alapra, elegyengetik. Előmelegített, 175 fokos sütőben 15 percig sütik, majd leveszik a hőmérsékletet 120 fokra. Körülbelül egy percig résnyire kinyitják a sütő ajtaját ekkor, hogy lemenjen a hőmérséklet. 120 fokon még 30 percig sütik. Ha a közepe még picit remeg, az teljesen okés.
Egy egyszerű, gyors, és irtó finom citromos, szaftos, puha süti is megtalálható a blogon. Robotgéppel habosra keverik a puha vajat a cukorral, majd egyenként hozzáadják a tojásokat, a citromhéjat és a citrom levét. Keverik pár percig, míg habos masszát kapnak. Egy másik tálban összedolgozzák a lisztet és a sütőport. Majd ezt egyszerre a vajas krémhez keverik. Sütőpapíros tepsibe öntik, előmelegített 180 fokos sütőben 25 percig sül. Miután kivették, körülbelül negyed órát hagyták pihenni, és elkészítették rá az öntetet.
Ha nincs kedved sütni, viszont gyorsan kéne valami finom, az Oreo kekszes csokis desszert tökéletes választás. Első lépés a csoki megolvasztása, vízgőz fölött vagy mikróban. Utóbbinál viszont vigyázni kell, mert hamar odaéghet a csoki. Eközben az oreo kekszeket összezúzzák aprítóval vagy sodrófával. Jöhet a krém: a hideg mascarponét, hideg tejszínt és porcukrot egy keverőtálba teszik, majd közepes fokozaton konyhai robotgéppel habosítják addig, míg szép sima, keményebb, habos krémet kapnak. Amikor már van egy szuper krém, mehet bele a (már nem meleg) olvasztott csoki. Mehet rá a kekszre, és a munka kész is. Mélyhűtőbe kb. két órára, vagy hűtőbe 4 órára teszik.
Az Üzleti Világ és a Művészet Találkozása: A Dallamaukció
Zámbori-Bíró Tamás vendégoktató ötlete volt az aukció, aki az őszi szemeszter során Márka- és üzletfejlesztés címmel tartott órát a PTE Művészeti Karán. Nagyon fontos ez a téma a művészhallgatók számára ahhoz, hogy gyakorlatot szerezzenek az őket körülvevő üzleti világban, nemcsak amiatt, hogy ne essenek zavarba a „kereskedelem” szótól, hanem hogy akár kreatív szemlélettel tudjanak új kezdeményezéseket létre is hozni ezen a területen. A kurzuson elektronikus zenész, tervezőgrafikus és képzőművész hallgatók vettek részt, így lehetett és érdemes is volt egy olyan záróprojektben gondolkodni, amiben több típusú tevékenység egyaránt megjelenhet.
A dallamaukció ugyanolyan, mint bármilyen más árverés, csak itt immateriális alkotásokat (10 mp körüli hangokat, töredékeket, loop-okat) lehet venni. Ezeket a szervezők elsősorban csengőhangnak szánták, és együtt is válogatták ki a csoport tagjai által készített darabokat. Az ilyen típusú munkák birtoklása érdekes kérdéseket vet fel: lehet-e egy adatcsomagból csak egy példány? Megoldható-e technikailag, hogy amint valamit másnak átadok, az nálam eltűnjön? Habár a rendezvény címe melodikus asszociációkat hordoz, a 19 alkotás elég szabadon kezelte a dallamot mint olyat: valahol a Touch kiadó 2002-es, extrém csengőhang-válogatása és a mostani elektronikus zenei irányzatok között félúton helyezkedtek el. Fontos mindamellett épp a kortárs és kísérleti zene ilyen irányú találkozása a vásárlókkal: sokkal megfoghatóbbá, emberközelibbé vagy tulajdonképpen kortársabbá teszi az alkotó jelenléte, az aukció vezetőinek kommentárjai, a mecenatúra természetes újraéledésének igénye, a jótékony célú felajánlások és más, ismertebb együttesek.
A Múlt Megértése a Jövő Érdekében
Yuval Noah Harari „Homo Deus” című könyvét sokan olvassák, és a könyv fejezetének lényege, hogy a történészek nem azért tanulmányozzák a múltat, hogy az megismétlődjön, hanem éppen azért, hogy megszabaduljunk tőle. Az író álláspontja szerint ugyanis, mindannyian egy történelmi valóságban élünk, amelyet hajlamosak vagyunk az őseink által ránk hagyott szabályok által megváltoztathatatlannak tartani. De jön egy történész, és lazít a múltbéli tapasztalatokból bennünk élő képen, és tekintetünket a jövőre irányítja, méghozzá úgy, hogy elmagyarázva a „hogyan jutottunk el idáig” kérdést, felvillantja a „hogyan lehetne másképp” lehetőségét.
A mi szempontunkból a fejezet lényege: az író leírja, miért telepítünk füvet a házunk elé. Merthogy kezdetben a kunyhók előtti placcot, az Akropolisz lábát, a Tiltott Várost, stb. nem vette körül fű, hiszen a föld érték volt, attól függött a megélhetés, és ezért, akinek földje volt, azt használta. A pázsit késő középkori találmány a franciáktól és az angoloktól, merthogy urizálni kellett, és ez a haszontalan, de mégis ápolandó zöld terület volt hivatott egy, a földből élő társadalom számára kifejezni azt, hogy „annyi földem van, hogy ebből itt nem kell megélnem”. Szóval aki gazdag volt, telepíttetett füvet a háza elé, és persze állatokat sem lehetett rajta tartani. A zöld, dús, le nem taposott, le nem rágott gyep volt maga gazdagság, hivalkodás netovábbja. Minél nagyobb, szebb és ápoltabb volt a pázsit, annál gazdagabb volt a dinasztia. A királyi kastélyok és a hercegek tehát a gyepet a hatalom jelképévé tették. És így van ez a mai napig, az amerikai ház körüli füvet, a balatoni nyaralók zöld gyepét fanatikusan nyíró emberek mind a mai napig azt fejezik ki a zöld takaróval, hogy gazdagok, szépek, sikeresek.
tags: #falusi #libak #mezeskalacs