Fedezd Fel Kálmán Imre "A Cirkuszhercegnő" Varázslatos Világát – Szerelem és Álcázás Egy Operettben!

Kálmán Imre, a magyar operett nagymestere, egyik legtöbbet játszott műve, A Cirkuszhercegnő, egy olyan grandiózus alkotás, amely a cirkusz varázslatos és titokzatos világába kalauzolja a nézőt. Ez a klasszikus zenés mű, melyben az álcázás épp olyan fontos szerepet kap, mint a grandiózus látványvilág, egy szerelmi mesét bontakoztat ki, ahol a félreértések és intrikák sora után végül a mindent elsöprő szenvedély győz. A Kolozsvári Magyar Operában például Szabó Emese állítja színpadra ezt az időtlen történetet, amelyben kiderül, hogyan olvad egybe a titokzatos arisztokrata, Mister X élete a vándorcirkuszban dolgozó, szabadelvű mutatványosokéval.

A Cirkuszhercegnő - A Titkok és a Szerelem Fátyla

A történet középpontjában Mister X titokzatos kiléte áll, amely számos kérdést vet fel a szereplőkben, miközben a közönség számára már az elején kiderül, hogy a férfi nem más, mint Fedja, Oroszország tisztje. Fedja szerelmi bánatában szegődik a vándorcirkuszhoz, miután fiatal kedvesét, Fedorát eltiltották tőle. Fedora férjhez megy egy dúsgazdag, idős herceghez, majd később özvegy marad. Eközben Fedja beolvad a mutatványosok közé, álarcot öltve egyre nagyobb sikereket ér el a porondon. A sors fintora, hogy régi szerelmével is találkozik, ám a lány nem ismeri fel. Ekkor veszi kezdetét az intrikák sora, melyet egy reménytelenül szerelmes, rosszindulatú férfi kever. A főhősök izgalmas kalandokon mennek keresztül, míg - ahogy egy operettől elvárjuk - a sok csalódás és félreértés után győz a mindent elsöprő szenvedély, és mindenki elnyeri méltó jutalmát.

Cirkuszhercegnő színpadi előadás jelenete

Kálmán Imre és a Termékeny 20-as Évek

Kálmán Imre munkásságának egyik legtermékenyebb időszaka az első világháború befejezése utáni 20-as évekre tehető. Az operett nagy mestere ekkoriban sorra alkotta meg a ma is népszerű darabjait, melyek a világ számos pontján arattak sikert.

A Hollandi Menyecske (1921): Az első világháború után Kálmán szövegkönyv után kutatott, melyet aztán a Stein és Jenbach szerzőpárostól kapott meg. Ez volt a Hollandi menyecske, melynek premierjére 1921. január 31-én került sor a Johann-Strauss-Theaterben.

A Bajadér (1921): A Hollandi menyecske sikerét követően a Julius Brammer és Alfred Grünwald szerzőpáros felvette a kapcsolatot a zeneszerzővel, és felajánlotta neki A bajadér librettóját. Az operettet 1921. december 23-án mutatták be a bécsi Carl-Theaterben. Az előadás kasszasiker volt, de nem érte el a világsiker státuszt.

Marica Grófnő (1924): A Bajadér sikere láttán a szerzőpáros megpróbálta rávenni Kálmánt, hogy foglalkozzon egy korábbi szövegkönyvükkel, mely egy falusi intézőről szólt, aki Bécsbe vágyott. Kálmánnak megtetszett az ötlet, és rövid idő alatt megkomponálta a zenét hozzá. A Marica grófnőt 1924. február 28-án mutatták be a Theater an der Wienben. A darab hatalmas siker volt, a közönséget a „Komm mit nach Varasdin” (magyar fordításban „Szép város Kolozsvár”) kettőse bűvölte el leginkább, melyet a premier utáni napon már az osztrák főváros utcáin is hallani lehetett.

A Cirkuszhercegnő (1926): Kálmán tovább folytatta a komponálást. 1926. március 26-án a Theater an der Wienben mutatták be A Cirkuszhercegnőt, melynek szövegkönyvét Julius Brammer és Alfred Grünwald írták.

Golden Dawn (1927): Majd 1927-ben egy New York-i színiigazgató felkérésére megírta a Golden Dawn című operettjét, melyet 1927 októberében mutattak be Washingtonban.

A Kolozsvári Magyar Opera Előadása és Rendezője

A Kolozsvári Magyar Operában Kálmán Imre „A Cirkuszhercegnő” című nagyoperettjét három felvonásban adják elő. A szövegét A.G. Kostina, I. Petrova, J. Brammer és A. Grünwald írták, Rónai Antal fordításában. Az előadás vezényletét Kulcsár Szabolcs látja el.

Szereposztás:

Fedora Palinska, hercegnő: Kele Brigitta, Balázs Borbála
Mister X: Váta Loránd, Fülöp Márton, Szabó Levente
Sergius Wladimir, herceg: Ádám János, Mányoki László
Mabel Gibson: Pataki Enikő, Barabás Zsuzsa, Kerekes Mária
Tony Schlumberger: Madarász Lóránt
Luigi Pinelli, rendező és bohóc: Szabó József, Szeibert István
Stanislawsky, cirkuszigazgató: Veress László
Pierre, a herceg titkára: Mányoki László
Petrovics Péter Pál, hadnagy: Sipos László
Saskusin: Kovács Ferenc
Rasumowsky: Rigmányi István
Brusowsky: Jakab Zoltán
Schlumberger Karolina: Székely Zsejke, Vigh Ibolya
Pelikán, pincér: Szeibert István, Szabó József
Max (Maxl), pikkoló: Rétyi Zsombor
Virágárus lány, Katya: Kolcsár Katalin
Portás: Plesa Róbert
I. vendég: Varga Attila
II. vendég: Gergely Elek
Továbbá: Szacsvai Zsigmond, Kálmán Róbert Attila, Petres István, Oprean Simina, Bogoi Viorica, Boneu Mihai, Mányoki Mária, Berciu Samu, Popovici Zsófia, Balló Zsuzsa, Ştefan-Ştefănescu Vasile, Székely Dániel, Sziklavári Szilárd, Szacsvai Zsigmond, Székely Dániel, Popovici Zsófia, Szakács Ágnes, Egyed Appolónia, Salamon Ildikó
Valamint a Kolozsvári Magyar Opera ének-, balett- és zenekara.

Alkotói Stáb:

Rendező: Szabó Emese
Díszlettervező: Bartha József
Jelmeztervező: Szabó Emese
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Koreográfus: Kozma Attila
A koreográfus asszisztense: Rusu P. Gabriela
Korrepetitor: Nagy Ibolya, Incze G.

Szabó Emese, a Rendező: Szabó Emese egy tapasztalt szakember, aki 2005-ben szerzett zenés színházrendezői diplomát a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián. Már 2000-ben érettségi diplomát szerzett fuvola és zongora szakokon a kolozsvári Sigismund Toduţă Zenelíceumban. Számos mesterkurzuson és ösztöndíjban részesült, többek között 2009-ben a 25. Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztiválon Szombathelyen, 2007-ben pedig a Marseille-i Operaház vendége volt a Vladimir Cosma: Marius et Fanny ősbemutató produkcióban, mint rendezőasszisztens. 2005 óta rendezőként tevékenykedik a Magyar Operában Kolozsváron, de már 2002-től ügyelői szerződéssel dolgozott ugyanitt. Számos díjat is elnyert, többek között 2007-ben „Alkotói Díjat” a Communitas Szövetségtől, valamint 2004-ben „Végh Sándor” Díjat a kolozsvári Mozart Társaságtól.

A Cirkuszhercegnő: Egy drága szempár

A Magyar Operett Története és Sikerei

A magyar operett gazdag múlttal rendelkezik, és számos olyan darabot termelt ki, amelyek a mai napig népszerűek. Kálmán Imre mellett Huszka Jenő is kiemelkedő alakja a műfajnak.

A Csárdáskirálynő - Az Operettek Királynője: Kálmán Imrének minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettje a Csárdáskirálynő. Több mint 100 évvel ezelőtt mutatták be, de azóta a világ szinte minden pontján énekelték már az operett dallamait. A történet fő szerelmi szálában Edvin herceg rajong Szilviáért, a pesti orfeum primadonnájáért, de a társadalmi különbség elválasztja őket, a család ellenzi ezt a kapcsolatot, s mást jelöl ki a számára arának. Az eljegyzés mégis balul sül el, hiszen Stázi sem rajong a frigyért. Az igazi bonyodalmak csak ezután kezdődnek. A Csárdáskirálynő dallamai slágerei lettek, mint „A lányok, a lányok, a lányok angyalok…”, a „Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szád…”, vagy az „Álom, álom, édes álom…”

A Pesti Művész Színház az utóbbi években több operettet vitt sikerrel színre, mint a Luxemburg grófja, a Mária főhadnagy, a Mágnás Miska, a Marica grófnő, a Cirkuszhercegnő.

A Csárdáskirálynő Alkotói és Szereplői (Pesti Művész Színház):

Cecília hercegnő: Kalocsai Zsuzsa Jászai Mari-díjas és érdemes művész
Edvin Lippert-Weilersheim hercege: Egyházi Géza
Vereczky Szilvia, sanzonett: Fogarassy Bernadett
Kaucsiánó Bonifác gróf: Czető Roland
Stázi, komtess: Tunyogi Bernadett
Kerekes Ferkó: Virágh József
Miska főpincér: Gyurity István
Leopold Mária, Lippert-Weilersheim hercege: Bodrogi Attila
Ferdinánd főherceg: Benedek Gyula
Rohnsdorf tábornok: Egri László
Kis közjegyző: Bodrogi Attila
Aloise Hübner báró: Pálfai Péter
Kálnoki Tasziló gróf: Kelemes Ákos
Lazarovits, földbirtokos: Egri László
Valamint: Czető Ádám, Fritz Éva, Kelemen Ákos, Lengyel Eleonóra, Rádai Boglárka, Szarka Zsolt, Umbráth László, Vajai Flóra, Zsapka Nikolett
Koreográfus: Szamosi Judit
Jelmeztervező: Berg Glória
Díszlettervező: Halász G.

Az operett-statisztikusok szerint nincs egyetlen olyan perc sem, hogy a föld valamelyik pontján föl ne csendülne - filmen, tévében, vagy rádióban - a Csárdáskirálynő valamelyik népszerű melódiája. Kálmán Imrének ezt a művét az Első Világháború alatt 1915-ben mutatták be Bécsben és 1916 novemberében került magyar színpadra. A darab hamarosan világsikert aratott, játszották Stockholmtól egészen az Egyesült Államokig. Külön érdekesség, hogy a világháború alatt még az Ausztriával ellenséges országokban is fantasztikus szériákat futott be. A történet egy reménytelennek látszó szerelemről szól. Edvin herceg rajong Szilviáért, a pesti orfeum csillagáért, de arisztokrata családja - természetesen - ellenzi ezt a rangon aluli kapcsolatot, netán házasságot. Edvin szülei mindent elkövetnek, hogy fiúkat visszacsalják Bécsbe, hogy ott a neki megfelelő leányzót, Stázi komteszt válassza élettársául. A cselekményt a kedves, bolondos Bóni gróf (aki sok más orfeumi dáma mellett Szilviába is szerelmes) és Feri bácsi, az orfeum törzsvendége bonyolítják. Utóbbi minden igyekezetével azon van, hogy összehozza Szilviát Edvinnel, s ennek érdekében egykori szerelmét, Edvin édesanyját is hajlandó leleplezni. A szenzációs, igen érdekes zenéről a korabeli kritikusok így írtak: "Kálmán a Csárdáskirálynőben ötvözni tudta a bécsi keringőt és a magával ragadó, temperamentumos magyar zenét. A remek számok nemcsak a népszerűséget biztosítják, de igazi zenei élményt is nyújtanak."

Huszka Jenő: Mária Főhadnagy - A Történelmi Operett

A magyar operett évében, az 1848-as forradalom 175. évfordulójának tiszteletére mutatta be a Budapesti Operettszínház Huszka Jenő és Szilágyi László történelmi ihletésű művét, a Mária főhadnagyot. Március 10-én, 11-én és 12-én hármas szereposztásban, lenyűgöző látványvilággal, korhű modernséggel elevenedett meg a színpadon Lebstück Mária igaz története. Kiss-B. Attila főigazgató köszöntötte a pénteki premier vendégeit: "Többszörös ünnep a mai! Mint tudjuk, 100 éves a Budapesti Operettszínház, Isten éltesse még nagyon sokáig és 175 éves a magyar forradalom és szabadságharc, meghajtjuk fejünket az esemény nagysága és a hősök előtt."

Homonnay Zsolt első egész estés operettrendezését mutatta be. A rendező komoly kutatómunka előzte meg a próbakezdést, mivel sem az Operettszínházban, sem a Széchenyi könyvtárban nem volt elérhető a teljes kottaanyag. Megkeresték a Kolozsvári Magyar Operát, a Győri Nemzeti Színházat, és ami kotta anyagot nem sikerült begyűjteni, azt Pfeiffer Gyula főzeneigazgató hónapokon át tartó kitartó munkával rekonstruálva restaurálta. Kiss-B. Attila főigazgató méltatta Homonnay Zsoltot: "Én a szerzői szándék nagy tisztelője vagyok és meggyőződésem, hogy nem a műveket kell a saját szolgálatunkba állítani, hanem nekünk kell szolgálni a szerzőket és a műveket, amelyeket létrehoztak és a rendelkezésünkre bocsátanak. Homonnay Zsolt már mutogatta oroszlán körmeit a korábbi gálákban, amelyeket rá bíztam, a Huszka- gálában, nagyon mélyen beleásta magát a Huszka Jenő életműbe. Nagyon nagy alázattal nézett utána minden fontos részletnek, később a Kálmán Imre -gálában, a Centenáriumi gálában is bizonyított. A ma esti álló tapsos siker megerősített engem abban, hogy jól döntöttem, amikor Zsoltot bíztam meg a Mária főhadnagy rendezésével."

A közönség mindhárom premieren átélhette a forradalmi időszak felemelő, eufórikus, mámoros hangulatát a katonai egyenruhát öltő Lebstück Máriával, az 1848-as forradalom vezető egyéniségeivel (Kossuth Lajos, Görgey Artúr), a jurátusokkal, huszárokkal. Egy élő ló is szerepel a produkcióban, amelynek mozgástere a bécsi udvarban igen korlátozott, kontrasztként animációban vetített szabadon vágtató pusztai lovak szimbolizálják a szabadságot. A szabadság eszménye mellett a szerelem is igen jelentős hangsúlyt kapott az előadásban. Mária és Jancsó Bálint lángoló kettőse, Antónia rezervált kapcsolata Draskóczyval, míg Angyal Panni és Zwickli Tóbiás zűrzavaros és bájos egymásra találása is más-más árnyalatait jelenítette meg feledhetetlen színészi alakításokban.

A darab, méltó befejezésként pedig megidézi Kossuth Lajos 1890-ben elhangzó utolsó beszédét: "… S buzgó imával kérem a magyarok istenét, hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairól a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Ámen."

A hétvégi premiereken először mutatkozott be primadonnaként Széles Flóra Lebstück Mária szerepében, bonvivánként Laki Péter bizonyíthatott új szerepkörben, Jancsó Bálintot alakítva. Egészestés operett produkció koreográfusaként önálló koreográfiával mutatkozott be Krizsán Dániel. Homonnay Zsolt invenciózus rendezésében a cigányprímás önálló, időn és téren kívüli szereplőként jelenik meg Kiss-Balbinát Ádám alakításában, „végigmuzsikálva”, mintegy a jelenből szemlélve az eseményeket. Berzsenyi Krisztina jelmezeiben a hagyományos magyar és bécsi viseletek élővé, korszerűvé váltak. Túri Erzsébet díszlete az arisztokrata csillogás és a véres harcmezők kettősségét hangsúlyozta ki. A díszletben szereplő egyes elemek ugyanakkor Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója előtt is tisztelegtek. Az előadásban legördülő két zászlóra a címer és Szűz Mária mellett a Nemzeti dal, valamint a Csatadal kézirata is rákerült. Az Operettszínház első tizenöt előadására már minden jegy elkelt, a premiert óriási várakozás előzte meg.

Nádor Mihály: Elssler Fanny - Egy Táncosnő Története

Nádor Mihály „Elssler Fanny” című operettjének ősbemutatója 1923. szeptember 20-án volt a Király Színházban. A darab díszlettervezője Básthy István, rendezője Tihanyi Vilmos, jelmeztervezője Faragó Géza volt. A főszerepeket Rátkai Márton (Stuhlmüller Alois) és Honthy Hanna (Elssler Fanny) játszották.

„Elssler Fanny” című táncjátékát 1933. április 8-án mutatták be a Budapesti Operaházban. A zeneszerző és vezényelő Nádor Mihály volt, a szöveget Faragó Jenő írta, a díszletet Oláh Gusztáv tervezte. Fanny szerepében Szalay Karola, Brada Rezső, Toronyi Gyula, Kőszegi, Bordy Bella, Vécsey Elvira léptek színpadra.

A darab szerint Bécs ünnepelt táncosnője éppen új táncot tanul, amikor Gentz miniszter megzavarja a próbát. Az öregedő, nagyhatalmú úr azért jön a színházba, hogy Fannyt meghívja Schönbrunnba egy kerti ünnepélyre. Rosszkedvű a Sasfiók, őt kell felüdíteni egy kis táncmulatsággal. Fanny elvállalja a fellépést. Mielőtt Gentz belépne a próbaterembe, hosszasan figyeli titkon a táncosnő gyakorlását, és úgy tűnik, beleszeret a lányba. Fanny hűséges árnyékává szegődik. A schönbrunni fellépés a vártnál is jobban sikerül. A búskomor, szomorú reichstadti herceg életében talán először szerelemre lobban és meg akar szökni Fannyval. A szökést azonban leleplezik, és a két szerelmesnek csak a boldogság néhány órája jut, utána örökre válniuk kell.

Elssler Fanny, a valóságos Táncosnő: Fanny Elssler, a 19. század legkiválóbb táncosnője, a spanyol cachucha népszerűsítője Bécsben született 1810. június 23-án. Elssler 17 évesen Nápolyba utazott, ahol sikert sikerre halmozott. Gyönyörű, érzéki nő hírében állt, akinek természetes kisugárzása rabul ejtette a közönséget. Nápolyi sikerei csúcspontján Lipót nápolyi-szicíliai királyi herceg szeretője lett, akitől hamarosan fia született. A gyermek születését titokban tartották, árvaházba küldték, hogy ne veszélyeztesse Fanny ígéretes karrierjét.

Csodálói közé tartozott Metternich barátja, a diplomata Frederich von Gentz is, aki 65 éves volt, amikor a 19 éves Fannyt megismerte és pártfogásába vette. Az 1829-ben kezdődött kapcsolat egészen a férfi haláláig tartott, s a férfi a klasszikus német, majd francia kultúrára tanította Fannyt. Miközben testvérével, Theresával Berlinben táncolt, Fanny újra szerelmes lett, ezúttal Anton Stuhlmüllerbe, ebből a kapcsolatból egy leánygyermek született, akit ugyancsak más nevelt fel.

Elssler meghódította a világot Havannától New Yorkig, Berlintől Moszkváig. Leghíresebb tánca a cachucha volt, a boleróhoz hasonló, kasztanyettával kísért spanyol tánc, amelyet Fanny tett közismertté. 1840-ben három hónapos turnéra Amerikába érkezett, ahol maga az Egyesült Államok elnöke és kormánya fogadta. Minden fellépése telt házat vonzott. A három hónapos amerikai látogatásból két év lett. Fanny Elssler negyvenegy éves koráig táncolt. Hetvennégy évesen halt meg szülővárosában, Bécsben 1884. november 27-én. Fanny Elssler ekkor már milliomos volt.

Tolcsvay László - Müller Péter - Müller Péter Sziámi: Isten Pénze - Musical

Charles Dickens „Karácsonyi ének” című műve nyomán készült „Isten Pénze” című musical Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi alkotása, és a legtöbbet játszott magyar zenés művek egyike. Főhőse a lelkileg sivár, idősödő milliomos, Ebenezer Scrooge uzsorás, akit még karácsonykor is csak anyagi ügyei foglalkoztatnak. Pénzt azonban nem adományoz a szegényeknek, mert úgy gondolja, a gyengének pusztulni kell. Ez a velejéig kapzsi ember kap egy utolsó esélyt halott üzlettársa szellemének képében, aki „látogatásakor” életének korábbi szentestéire invitálja. Emlékeiben kalandozva eszmél arra, mennyivel gazdagabb volt, amikor még nem a pénz volt az egyetlen érték, melyért lelkesedni tudott, és kibukkan belőle a lelke mélyén őrzött szeretet. Múltunk emlékei, jelenünk valói, jövőnk árnyai mind arról vallanak, kik voltunk, kik vagyunk, kivé válhatunk. Legendás karácsonyi történet, melyet mindenki ismer. Valódi mese, nemcsak fiataloknak. Látványos, érzelmes, humorral átszőtt játék, korhatár nélkül mindenki gyönyörűségére szolgál.