Magyarországon régóta tartja magát a vita arról, hogy érdemes-e ekkora stadionépítési hullámot megvalósítani, hiszen sokan kételkednek abban, hogy a létesítmények kihasználtsága garantált lesz. Azonban a Heti Világgazdaság (HVG) kutatása meglepő eredményekkel szolgált: hazánk öt legnagyobb futballstadionja kivétel nélkül nyereséges évet zárt 2023-ban. Érdemes megjegyezni, hogy a stadionokat üzemeltető cégek közül csak kettő foglalkozik kizárólag az adott stadionnal; van, ahol a focicsapattal együtt, máshol pedig szórakoztatóközponttal összekötve üzemeltetik őket - derül ki a HVG cikkéből.
Ugyan Magyarországon sokáig ritkaságnak számított, ha egy stadion üzemeltetése profitot termelt, ez a tendencia mostanra megfordultnak tűnik. Az alábbiakban részletesebben bemutatjuk ezeket a stadionokat, azok történetét, üzemeltetési modelljeit és pénzügyi eredményeit.
Puskás Aréna, Budapest: A Szupermodern Sportlétesítmény
Az egykori Puskás Stadion helyén 2019-ben átadott szupermodern Puskás Aréna Magyarország legnagyobb sportlétesítménye. Építési költségei 190 milliárd forintra rúgtak, és már az átadáskor is nyilvánvaló volt, hogy fenntartása milliárdos nagyságrendű lesz. 2020-ban a kormány 1,87 milliárd forintot szánt a célra. Az üzemeltetést eredetileg a Nemzeti Sportközpontok végezte, majd az NSK megszűnését követően 2023-tól a Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) vette át.
A Puskás Aréna befogadóképessége futballmérkőzéseken 67 155 fő, de egy nagyobb koncert alkalmával akár 80 ezer ember is elfér benne. Tavaly olyan világsztárok léptek fel itt, mint a Guns N’ Roses, emellett a válogatott hat hazai meccse mellett itt rendezték az Európa Liga döntőjét is. A Sportügynökség 2023-ban 16,4 millió forint nyereségre tett szert. Fontos megjegyezni, hogy az NSÜ nem csak a Puskás Aréna üzemeltetésével foglalkozik, így a cég beszámolója alapján nem jelenthető ki egyértelműen, hogy kizárólag az aréna hozta a pénzt az ügynökség számlájára. Azonban ez a legnagyobb tétel a hazai sportlétesítményekkel foglalkozó NSÜ portfóliójában.
A Sportügynökség 2023-ban elért nyeresége kevesebb mint harmada a 2022-ben elért 52,2 milliónak, árbevétele is hasonló mértékben csökkent, 757 millióról 254 millióra. A csökkenés mögött valószínűleg nem a Puskás Aréna áll, hanem az, hogy míg a tavalyi atlétikai világbajnokság szervezésére külön cég jött létre (az NSÜ tulajdonában), addig a 2022-es vizes világbajnokságot még közvetlenül a cég rendezte. Ha az atlétikai vébé számai is az NSÜ-nél jelennének meg, a bevétel jócskán felülmúlta volna a tavalyit, hiszen a Budapest 2023 Zrt. árbevétele közel 3 milliárd forint volt.
A nagyszabású koncertek idén is megdobhatják a Puskás Aréna bevételeit. A stadiont az elmúlt hetekben háromszor is megtöltötte Azahriah, de a nézőszámot tekintve az abszolút csúcsot a 29 év után újra összeálló Hungária néhány nappal későbbi koncertje jelentette. Idén várható még Ed Sheeran és a Coldplay is, akik Azahriah-hoz hasonlóan rögtön tripláznak Budapesten. 2026-ban pedig már BL-döntőt is rendeznek a Puskásban, Magyarország története során először adhat otthont a klubfutball legrangosabb mérkőzésének, amelyre eddig 15 ország 28 városának 32 stadionjában került sor. A 2019-ben átadott Puskás Arénában ez lesz a harmadik európai kupadöntő a 2020-as Szuperkupáért kiírt mérkőzés és az Európa-liga tavalyi fináléja után.
A Puskás Aréna építésével kapcsolatban érdekes volt az a tény, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2011-ben még egy 45 ezres stadiont tartott volna elegendőnek, mondván, egy 65 ezres túlzás lenne és költségei 100 milliárd fölé rúgnának. Az eredeti tervek szerint egy sportparadicsom épült volna több tízezer négyzetméteres edzőközponttal, szállodával, konferenciaközponttal, irodaházzal, sportmúzeummal, üzletekkel és éttermekkel. Azonban ezeket a terveket végül átszabták, és a Puskás Aréna egy kizárólagos futballaréna lett.
3 év 3 percben - Puskás Aréna felépítése timelapse videó
A Puskás Arénában 67 215 széket szereltek be, ami azt jelenti, hogy egész Kaposvár lakossága beférne, sőt, talán Szolnoké is. Ha a stadion település lenne, teltházzal a 13. legnagyobb lehetne Magyarországon. A magyar futball egyik megkerülhetetlen települése, Felcsút teljes lakosságának a 37-szerese le tudna ülni az arénában.
A stadion tervezésekor merült fel a kérdés, hogy ultramodern legyen-e, vagy idézze meg az 50-es éveket, a régi helyén épüljön-e fel, vagy a városközponttól távolabb, kétszer magasabb, a Belváros látképét leuraló új Puskás. Erről hivatalosan semmit sem tudni, de sejthető, hogy kivel kellett egyeztetni róla, hiszen a hírek szerint a Városligetben a kockaépületek terveit azután vetették el, hogy azok nem tetszettek Orbán Viktornak. A hírek szerint az épülő stadionok terveit is illik bemutatni a miniszterelnöknek, aki ragaszkodott ahhoz, hogy nemcsak a régi helyén épüljön meg az új stadion (a kezdőkör pontosan ugyanott van, mint a Népstadioné), de ne bontsák el a régi, toronyépületnek nevezett torzót sem, mert azzal megmarad a korábbi stadion szelleme is az újban. A körbeépített régi toronyban múzeum lesz, ha majd kész lesz.
A Puskáshoz hasonló nagyságú stadionja a szomszédos országok közül egyedül Ukrajnának van. A kijevi olimpiai stadion, egy régi kommunista darab, a 2012-es lengyel-ukrán közös Európa-bajnokságra teljesen felújították. Hivatalos adatok szerint 70 ezres, de nemzetközi meccseken ennél kevesebben férnek be. A kijevi Eb-meccseken - így a döntőn is - 63-64 ezren voltak. A Puskás az Eb-meccseken hozza majd ezt a számot, a tornán 64 107 néző ülhet le majd. Az ukrán olimpiai stadiont nemcsak a válogatott, hanem a Dinamo Kijev is használja. A kijeviben van futópálya, atlétikai versenyek megrendezésére is alkalmas. A Puskásban nincs, hogy közelebb legyenek a nézők a pályához.
Groupama Aréna, Budapest: A Ferencváros Otthona és Több funkciójú Létesítmény
A Ferencváros stadionját, a Groupama Arénát 2014-ben adták át, és 14,735 milliárd forintból épült fel. Befogadóképessége 21 689 szurkoló. Az üzemeltetést a francia tulajdonú Sportfive Hungary Kft. végzi, amely 2023-ban is nyereséges volt, 114,6 millió forintos adózott eredménnyel zárta az évet. A cég nyeresége ugyan zsinórban a harmadik évben csökkent, de árbevétele 7,4 milliárd forintra nőtt.
A Groupama Aréna jövedelmezőségét korábban jelentősen növelte, hogy a Puskás Aréna átadásáig ez volt a legnagyobb hazai koncerthelyszín, ahová a Magyarországra látogató világsztárok is szervezhették fellépéseiket, valamint a válogatott meccsek többségét is itt rendezték. Ez a helyzet azonban az elmúlt években megváltozott. A stadion honlapja szerint az utolsó nagy koncert az Iron Maidené volt 2022-ben, és az is nehezíti az ide szervezett eseményeket, hogy azokat a koncerteket, amelyek nem töltenék meg a Puskás Arénát, 2021 decembere óta inkább a közeli MVM Dome-ban rendezik.
A Ferencváros a stadionjában számos történelmi sikert ért el. A klub 2015-ben megnyerte a Magyar Kupát, 2016-ban pedig 12 év után, fölényesen, 21 pontos előnnyel hódította el ismét a magyar bajnoki címet. Emellett a Magyar Kupa párharcait is magabiztosan nyerte meg. A 2017-es Magyar Kupa győzelem után 2019-ben történelmi sikert ért el a Ferencvárosi Torna Club, megnyerve a 30. bajnoki címet. 2019 őszén csodás Európa Liga csoportkört élhettünk át a Ferencvárossal. 2020-ban a 31. bajnoki cím megszerzése után BL-csoportkörben játszott a Fradi, ahol olyan ellenfelekkel találkozhattak, mint az FC Barcelona, a Juventus FC, vagy a Dinamo Kyiv FC. A 2020/2021-es szezonban is a Fradi lett az OTP Bank Liga legjobbja, így sorozatban harmadjára, a klub történetében pedig a 32. alkalommal szerezte meg a bajnoki címet.
Sikerekkel teli volt a 2021/2022-es szezon is a Ferencváros számára. 2019 után ismét Európa-liga csoportkörbe jutott a Fradi, ahol az utolsó fordulóban 1-0 arányban legyőzte a Bayer Leverkusen csapatát. Április 24-én a Derbin a Ferencváros megszerezte sorozatban negyedik, a klub történetében pedig a 33. bajnoki címét. A győzelmekkel teli szezont megkoronázva a csapat 2017 után újra elhódította a MOL Magyar Kupát. A 2022/23-as szezonban a Ferencvárosi TC ismét kivívta a lehetőséget, hogy a Bajnokok Ligája főtáblájára jusson. Az első selejtezőkörben magabiztos, 5-1-es győzelmet arattak a kazah bajnok Tobol FC ellen a Groupama Arénában. Bár egy fordulóval később az azeri bajnok Qarabag ellen már nem sikerült továbbjutni, így a csapat ismét bejutott az UEFA Európa-liga csoportkörébe. Három hónappal később óriási bravúrral a Ferencváros csoportelsőként végzett, olyan nagy csapatokat maga mögé utasítva, mint a Monaco, a Trabzonspor és a Crvena Zvezda, ezzel hosszú idő után újra kivívta a tavaszi folytatást a nemzetközi porondon. A szezon azonban itt nem ért véget, hiszen a Ferencvárosi TC zsinórban ötödik alkalommal is megszerezte a bajnoki címet a hazai bajnokságban.
A 2023/24-es szezon nem indult a várakozásoknak megfelelően, mivel a Ferencváros már a Bajnokok Ligája selejtezőjének első fordulójában búcsúzott. Így a nemzetközi szereplést a Konferencia-ligában folytathatta, ahol ismét lenyűgöző teljesítményt nyújtott, és a Fiorentina mögött a második helyen jutott tovább a csoportjából. Emellett a hazai porondon is küzdött a MOL Magyar Kupa és a bajnoki cím megszerzéséért. Nemzetközi szinten az Olimpiakosz ellen ért véget a szereplése, de a bajnokságban továbbra sem talált legyőzőre, így immáron 35 bajnoki címmel büszkélkedhet a csapat. A 2024/25-ös szezonban a Ferencváros sorozatban hatodik alkalommal jutott ki a nemzetközi porondra, és az UEFA új lebonyolítási rendszerének köszönhetően ezúttal nyolc mérkőzést játszott a főtáblán, amelyek közül négyre hazai pályán került sor. Az Európa Ligában rangos ellenfelekkel mérkőzött meg a csapat: a Groupama Arénában vendégül látta a Premier League-ben szereplő, és végül az Európa Liga-győzelemig menetelő Tottenham Hotspurt, valamint a svéd Malmö, a francia Nice és a holland AZ Alkmaar együtteseit is. A Fradinak sikerült továbbjutnia a csoportból, ahol a legjobb 16 közé kerülésért a cseh Viktoria Plzennel mérkőzött meg. A hazai pontvadászat rendkívül kiélezett volt, és csak az utolsó fordulóban dőlt el a bajnoki cím sorsa: a Ferencváros idegenben 2-1-re győzte le a Győr együttesét, ezzel megszerezve sorozatban hetedik, összességében pedig 36. magyar bajnoki címét.
A Ferencvárosi Torna Club első pályája a Soroksári úton volt. Amíg ezt használhatóvá nem alakították, grundról grundra vándorolt a Fradi (Rezső tér, Hadi laktanya, Műegyetem mögötti rét). A pálya befogadóképessége 1.500 fő volt. Az első ideiglenesen felhúzott öltözőt hamarosan felváltotta egy leselejtezett lóvasútkocsi, míg zuhanyozni egyetlen zuhanyrózsa alatt, a szabadban lehetett. Egy évtized alatt az egyre nagyobb sikereket elérő focicsapat kezdte kinőni a régi Soroksári úti pályát, így új pálya létrehozását tűzte ki célul a ferencvárosi elnökség. A főváros és a Fradi között 1910-ben. A pályát - a klub egykori sportolója és későbbi klub igazgatója - Mattyók Aladár tervezte Jánszky Béla és Szivessy Tibor mérnökök közreműködésével. A tervezőmérnökök és a klub elnöksége számos külföldi példát megvizsgálva alakították ki a pálya koncepcióját, melyben a labdarúgókon kívül helyet szántak az atléták, vívók, teniszezők és tornászok számára is. Az építkezés 1910. őszén indult el, és 1911. februárjában már meg is nyitotta kapuit az új létesítmény az első ütemnek megfelelően. A pálya befogadóképessége 18-20.000 néző volt. 1913-ban befüvesítették a játékteret és befejezték a körlelátó megépítését, így 25.000 néző fogadására volt alkalmas a pálya. 1922. szeptember 23-án felavatták az alapító elnök dr. 1924-ben az újabb átalakítások következtében 37 000 fősre bővítették a pálya befogadóképességét. Az Üllői úti oldalon a fedett állóhelyek lelátóját lebontották és felépítették a 140 m hosszú, 4 emelet magas „B tribünt”, amit a nyugati oldalról a kis körtribün kötött össze az „A tribünnel.” Ennek megfelelően a pályát U alakban impozáns lelátósor övezte. A tribünök alatti területeken állóhelyeket alakítottak ki, így a „B tribün” alatt lévő domboldal lett a későbbi „B-közép” szurkolói csoport helye. 1928-ban itt győzte le a Fradi a Közép-európai Kupa döntőjében a Rapid Wient 7-1-re és nyerte meg végül a kupát. Ezt követően sokáig halogatták az Üllői úti pálya felújítását, 1947. májusában egy magyar-osztrák válogatott mérkőzésen leszakadt a lelátó jelentős része. Szerencsére a baleset emberéletet nem követelt. 1974. május 19-én a Fradi 75 éves jubileuma alkalmából rendezték meg az új Üllői úti stadion avatóját. A Vasas öregfiúk elleni mérkőzés 4-4-es döntetlennel zárult, Novák Dezső szerezte az első gólt az új pályán. A hivatalos pályaavatón a Vasas 1-0-ra győzött. A stadion 29.505 nézőt tudott befogadni. A 90-es évek elején az UEFA szabályait követve 18.000-re csökkentették a befogadóképességet, mivel az állóhelyeket ülőhelyekké kellett alakítani. 2007-ben elnökségi döntés értelmében a stadion felvehette a magyar labdarúgás egyetlen Aranylabdás játékosa, Albert Flórián nevét. Néhány nehéz év után 2011-től folyamatosan stabilizálódott a klub anyagi helyzete, végül 2013-ban. Magyarország egyetlen aranylabdás játékosa, Albert Flórián egész alakos bronz szobra 3,5 méter magas, Kligl Sándor műve. A szobor avatására 2014. augusztus 7-én került sor, családtagok, az FTC Baráti Kör, a Nagy Béla Hagyományőrző Egyesület, az FTC vezetői, valamint a klub olimpiai bajnokai, sportolói jelenlétében.
A hazai és nemzetközi színtéren is ismert szobrászművész, Szőke Gábor Miklós készítette el Európa legnagyobb madárábrázolását. A 2014. augusztusában átadott szobor 16 méter szárnyfesztávval, 15 tonna súllyal rendelkezik és hét hónapig készült. A nyolc méter magas, nyolc méter hosszú szobor rozsdamentes acélból és lemezekből áll. A sas ábrázolásánál a szobrászművész visszanyúlt az FTC eredeti címerében szereplő totemállathoz, amely az egyik legösszetettebb jelentéssel bíró állat: egyszerre szimbolizálja az akaraterőt, a szabadságot, a harciasságot és a rendkívüli teljesítményt.
Nagyerdei Stadion, Debrecen: A Vidéki Óriás
Debrecenben található hazánk legnagyobb vidéki stadionja, a Nagyerdei Stadion, amely 2014-ben készült el 12,5 milliárd forintból. Befogadóképessége 20 230 szurkoló. Az üzemeltetője a Debreceni Nagyerdei Stadion-üzemeltető Kft., amely a helyi önkormányzat tulajdona. A cég a 2023-as évet 16,8 millió forint profittal zárta, egy évvel korábban majdnem pontosan ugyanekkora mínuszt ért el, akkor 16,9 millió forint volt a cég vesztesége. A stadionüzemeltető árbevétele több mint 100 millió forinttal nőtt, és meghaladta a 375 millió forintot. A kivételt nem a tavalyi, hanem a 2022-es adat jelenti, hiszen ezt megelőzően legutóbb 2017-ben volt veszteséges a stadion, a csúcsot a 2021-es, 43,5 millió forintos profit jelentette.
A DVSC hazai átlagnézőszáma az elmúlt két szezonban egyaránt 5000 fő felett alakult, a tavalyi jegybevételeket pedig megdobta az is, hogy a DVSC két kört ment a Konferencia-liga selejtezőjében, a Rapid Wien elleni hazai visszavágón 16 572-en nézték végig, ahogy a bécsi zöld-fehérek ötöt gurítanak Dzsudzsákéknak, ez volt a Nagyerdei Stadion legmagasabb nézőszáma a piros-fehérek meccsein 2023-ban. Idén egyszer már megtelt a stadion, hiszen június 8-án itt rendezték a magyar válogatott utolsó felkészülési meccsét az Eb előtt, az Izrael elleni meccsetsimán, 3-0-ra húzták be Szoboszlaiék.
A stadion építésekor még nagyszabású koncerteket is ígértek Debrecenbe, azonban Puskás István, Debrecen alpolgármestere egy tavalyi interjúban a Debreceni Napnak azt mondta, hogy az ilyen rendezvények megrendezésére nem alkalmas a stadion, mert szerinte a nagy koncerteket úgyis elviszik a Puskás Arénába, illetve szerinte az ilyen igényeket a városban rendezett Campus Fesztivál kielégíti. Megemlítette azt is, hogy 2019 óta azért nem rendezik meg a Stadion Show elnevezésű rendezvényt, mert az arra költött 300 millió forintnak van jobb helye is. Egy nagyszabású zenei rendezvény viszont volt itt 2023-ban, a keresztény könnyűzenét kínáló Ez az a nap! tavalyi kiadásának adott otthont a Nagyerdei Stadion.
DVTK Stadion, Diósgyőr: A Kelet-Magyarországi Erőd
Kelet-Magyarország másik nagy stadionja Miskolcon található. A DVTK Stadion 2018-ban, 13 milliárd forintból készült el, legfeljebb 14 646-an szurkolhatnak benne egy időben. A stadiont a klub mögött álló cég, a Diósgyőr Futball Club Kft. bérli és üzemelteti, akik 240,4 millió forintos profitot értek el 2023-ban, de ez nyilván nem csak a stadionból származik. A tulajdonos a Diósgyőri Stadionrekonstrukciós Kft., a cég nagyobb részben az NSÜ-n keresztül az állam, kisebb részben a miskolci önkormányzat tulajdonában van. Ők 2022-ben még 21 milliós mínuszban végeztek, 2023-ban már sikerült nyereséget termelniük, 5,1 millió forintot. Az árbevétel eközben mintegy 10 millió forinttal, 36,5 millióra nőtt.
A stadion üzemeltetését közbeszerzésen szerezte meg a DVTK 2018-ban öt, majd 2023-ban újabb öt évre, más nem is pályázott. A diósgyőri focicsapat mögött álló Diósgyőr Futball Club Kft. évente 45,6 millió forintot fizet a tulajdonosnak a stadion üzemeltetéséért, hogy mennyi bevétele származik belőle, az a beszámolókból nem derül ki.
A 2022-2023-ban még másodosztályú Diósgyőr értelemszerűen nem játszott nemzetközi kupameccset, de az idei bajnokságban a Fradi után a DVTK szurkolói voltak a legnagyobb számban jelen a hazai meccseken, átlagosan 6432-en. A meccsek mellett egy kétnapos fesztiválnak is otthont adott a stadion: a júniusi Diósgyőrfeszten fellépett Rúzsa Magdi, a Honeybeast, a Hooligans és a Wellhello is, idén pedig már itt rendezték az Ez az a nap! stadioneseményét is.
3 év 3 percben - Puskás Aréna felépítése timelapse videó
ETO Park, Győr: A Nyugat-Dunántúli Sportközpont
Hasonlóan a Groupama Arénához az ETO Parkot is magáncég üzemelteti. A 2008-ban épült arénát fenntartó WHB Facility csaknem megduplázta adózott eredményét, 17,8 millió forintos profitot ért el 2023-ban, míg 2022-ben még csak 9,2 millió forint volt a nyeresége. Az ETO NB II-es meccseit átlagosan 2114 fő szurkolta végig a helyszínen. Jövőre már az első osztályban játszhat a csapat, így várhatóan a jegybevételek is emelkednek majd.
Az Atlétikai Stadion: Zöldfelület és Vita
A 2023-as atlétikai világbajnokságra elkészülő atlétikai stadion telkén nemrégiben fejeződött be a terület előkészítése, bontása. A korábban erősen vitatott beruházás miatt összesen mintegy ezer fát vágnak ki, két ütemben - derítette ki az atlatszo.hu a ferencvárosi önkormányzattól megkapott 2019-es fapótlási megállapodásból. A második ütemben a HÉV telkén és kiegészítő IX. kerületi telkeken lévő 216 fát és bokorfákat vágnak ki.
A bontási munkálatokat Mészáros Lőrinc és gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt., valamint a Föld-Trans 2001 Kft. végzi el nettó 4,1 milliárd forintért. December elején startolt a stadion építése; a kivitelezést nettó 150 milliárdért (bruttó 190 milliárdért) a szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt., valamint a Magyar Építő Zrt. végzi.
Az atlétikai stadiont a IX. kerületben a Duna, a HÉV és a Ráckevei (Soroksári)-Duna által határolt barnamezős területen húzzák fel. 2018 év végén a magyar főváros kapta meg a jogot a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésére. Az építkezés az egykori VITUKI-telepen (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) még nem kezdődött meg, jelenleg a terület előkészítése van folyamatban, amit a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér - B.Á.L. Zrt. a Föld-Trans Kft.-vel közösen 4 milliárd forintért végez. A munkát januárban kezdték el, és a tervek szerint novemberre rozsdamentes lesz a terület. Korábban írtak arról, hogy a stadionra a koronavírus okozta gazdasági válságban is lesz 190 milliárd forint, és hogy az eddigi előkészítő munkálatok az adófizetőknek 28 milliárd forintba kerültek. A Momentum egyébként arra kérte Baranyi Krisztinát, a IX. kerületi polgármestert, hogy ne írja alá az állammal a szerződést.
Az útban lévő fákat kivágták a stadion kedvéért. A projektet több helyen is zöldfelület-növelő beruházásként kommunikálták. Gyulai Márton, a vb-pályázat ügyvezető igazgatója korábban hangsúlyozta, hogy a világbajnokság után visszabontanák a lelátók egy részét, és a felső karéjra többek között görkorcsolyapálya és egy közösségi rekortán kerülhet, továbbá 95 - ládás - fa kihelyezését tervezik ide.
Érdekes lett volna megtudni, hogy hány fát vágtak ki a területen, és azok milyen állapotban voltak. Továbbá pontosan mekkora volt a korábbi zöldfelület nagysága, és mekkora lesz a stadion megépítése után. A kérdéseket elküldték Ferencváros polgármesteréhez, Baranyi Krisztinához, és a kormányzati városfejlesztés szakmai műhelyéhez, a Budapest Fejlesztési Központhoz is, továbbá megkeresték a bontási munkálatokat végző két céget.
Az építkezéssel érintett terület további két részre osztható, és ezek közül a K-SP/1 jelű övezetben kap helyet a stadion. A Duna-parti Építési Szabályzat alapján ebben az övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke 20 százalék. Az önkormányzat emlékeztet arra, hogy a kormányrendelet módosítása alapján a sportpálya zöldfelülete a megengedett legkisebb zöldfelületbe beszámítható. Összesítve: a teljes, körülbelül 15 hektáros (151 214 négyzetméteres) ingatlanon az építkezés befejezése után a zöldfelület mértéke körülbelül 5,3 hektár (53 285 négyzetméter), és 35 százalék lesz, tehát csupán körülbelül 0,7 hektárral (7 415 négyzetméterrel) több, mint korábban. Az IX. kerületben a barnamezős, egykori VITUKI-telepen a stadion felépítése és a parkosítás után alig fog nőni a zöldfelület nagysága, pedig még kormányrendeletet is módosítottak, így már az atlétikai pálya füvét is beleszámíthatják.
Eredetileg a sportpálya zöldfelületét nem lehetett beleszámítani a zöldfelületbe, egészen addig, amíg nem módosítottak egy kormányrendeletet a nemzetközi szempontból kiemelt jelentőségű beruházás miatt. 2018-ban a terület nagy része a hajdani VITUKI telephelye volt, az egykori gyárterület pedig erősen szennyezte a talajt és a folyót. A stadion úgynevezett barnamezős beruházásként valósul meg - ez a címke olyan területeket takar, ahol szennyezett iparterületeket vonnak be a fejlesztésekbe. Azt azonban sokan megkérdőjelezik, hogy egy terület rehabilitációjába mennyire fér bele egy stadion felépítése. A fővárosnak és a kerületnek viszont nem volt elég pénze, hogy saját maga hozza rendbe a területet, így kapóra jött nekik a stadion - mondta Baranyi Krisztina az Index videójában. A polgármester egyébként tavaly év végén az új atlétikai stadionhoz csak úgy járult hozzá, hogy nem csak atlétikastadion épül, hanem egy közösségi tér, közpark is.
A Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) feltöltött egy videót a terület állapotáról. A videóban látszik, hogy az ipari terület igazán lepusztult, ezzel nehéz lenne vitatkozni, viszont az az állítás, miszerint „Nincs élet. Nincs zöld. Nincs Ember.” egy kis pontosításra szorul. Az állapotokat az atlétikai stadion terveit közel ötmilliárd forintért vállaló Napur Architect Kft. mérte fel. Az előzetes vizsgálatról szóló 600 oldalas dokumentum szerint leginkább a helyenként nagy vastagságban jelen lévő, több évtizeddel ezelőtt épített mesterséges feltöltés a szennyezett. telken található egy fél évszázadosnál is régebbi fás park, ami a térség ligetes élőhelyeire jellemző, általánosan elterjedt állatfajok élőhelyévé vált - a stadiont pedig pont erre a területre építik. „Az egykori VITUKI telephely területén, de főleg annak déli felén található parkosított terület képezi az környezeti-ökológiai tekintetben legnagyobb jelentőségű területrészt a tervezési területen belül. A tervezett atlétikai aréna jórészt ezen a helyszínen épül majd meg. (…) Az értékesebbnek minősíthető, zömmel fás terület kiterjedése ezen a területrészen kb. 1,6 hektár.” A stadiont pont egy fás területre tervezték. A leírás számos madárfajt felsorol, például „A tervezési terület cserjés élőhelyein a területbejárás során hallani lehetett a berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) hangját is”. „A park jelenleg viszonylag stabil erdő jellegű élőhelye teljesen megszűnik, csak az építési munkáknak közvetlenül nem kitett, peremi területrészeken maradnak meg korlátozott számban idősebb faegyedek, szolitert hagyásfaként. Az előkészítő tanulmányban még „a kivitelezés során megóvandó művi elemek” közé sorolják a VITUKI toronyházat, és még a látványterveken is szerepel. A területen látszik, hogy a VITUKI strand medencéit már feltöltötték, ezért a területelőkészítést végző cégeket megkérdezték arról, hogy ez építési törmelékkel vagy földdel történt, de választ nem kaptak.
Regionális Stadionépítési Trendek és Magyarország helyzete
A magyar stadionépítési láz a regionális trendekkel összehasonlítva is kiemelkedő. Bécs nemet mondott egy új nemzeti stadionra, pedig olcsóbb lett volna, mint a mi Puskásunk. Romániában a nemzeti arénát 2011-ben adták át, a következő évben itt játszották az Európa-liga döntőjét. 55 ezer férőhelyes, akkori árakon 70 milliárd forintnak megfelelő összegből jött ki. Időnként használják a fővárosi klubok.
Szlovákiában 5,5 millióan élnek, Pozsonyban 22 500 fős lett az új nemzeti stadion (kb. a Fradi-stadion befogadóképessége). Robert Fico korábbi kormányfő fogta vissza a grandiózusabb terveket: „Nem kezdünk megalomán építkezésbe, a korábban emlegetett 40 vagy 50 ezer nézős befogadóképesség túlzás volt. Elég nekünk egy 20 ezer fős stadion, amelyik minőségi és biztonságos lesz.” Nem 100 százalékig állami pénzből épült, mint a Puskás, a kormány csak kiegészítette a Slovan Bratislava költségeit, mivel a pozsonyi klubé a stadion. A válogatott egyelőre nehezen szokik át, Nagyszombaton játsszák a fontos meccseiket a valamivel kisebb, 18 ezres stadionban.
A szerb miniszterelnököt, Aleksandar Vučićot bevallottan megfertőzte a vele jó viszonyban lévő Orbán Viktor stadionépítési láza. Szeptemberben a szerb politikus azt mondta: fel kell nézni Magyarországra, ahol stadionok és fociakadémiák épülnek, és azzal a lendülettel bejelentette 6 új, 8 ezer fős, egyenként 20 millió eurós stadion építését vidéki városokban. Tervezik még öt stadion felújítását, köztük a két belgrádiét, a Crevena Zvezda elavult Marakanáját és a Partizanét is. És ezek mellett lenne egy új, 60 ezer fős belgrádi nemzeti stadion is, amire a kormány 100 millió eurót szán.
A horvátoknál régóta szó van az új nemzeti stadionról. Davor Šuker, a horvát labdarúgó szövetség elnöke éppen a mostani Európa-bajnoki selejtezősorozatban panaszkodott arra, hogy hiába nyertek világbajnoki ezüstérmet, nincs modern hazai stadionjuk, miközben a magyaroknak, walesieknek, szlovákoknak, azerieknek van. A Fradi stadionját hozta fel példaként.
A 38 milliós, vágtató gazdaságú Lengyelországnak is kisebb nemzeti stadionja van a Puskásnál, nemzetközi meccseken 56 ezres. A lengyel-ukrán rendezésű 2012-es Európa-bajnokságra készült el, tétmeccseken általában megtelik. A teteje behúzható, akárcsak a román nemzet arénáé. A cseheknél 4-5 éve tervezgettek komolyan egy 30 ezres nemzeti stadiont. 2016-ban végül lemondtak erről, mert túl sok közpénzt emésztett volna fel, és nem találtak olyan prágai klubot sem, amelyik rendszeresen használta volna. A válogatott így a 19 ezer férőhelyes, 2008-ban átadott Eden Arénában vendégeskedik, a Slavia Praha stadionjában. Ez a legnagyobb befogadóképességű cseh stadion, pedig a klubjaiknak kifejezetten jól megy, a Slavia BL-csoportkörös.
Két Eb-selejtezős ellenfelünknél is elég furcsa helyzet van. Walesben van ugyan egy 74 ezres stadion, a Millennium. Ez az 1999-es rögbi-világbajnokságra épült. Korábban használta a fociválogatott is, mostanra szinte kizárólag a rögbisek. A focisták inkább a fele ekkora Cardiff City Stadiont használják, itt fogadják majd a keddi, sorsdöntő meccsen a magyar csapatot is.
Azerbajdzsánban Alijev elnök tartotta fontosnak, hogy presztízsből felépítsen egy 68 ezres stadiont. Ez volt a központi helyszíne a 2015-ös olimpiapótló Európa-játékoknak. Futópálya van benne, hogy atlétikai versenyekre is alkalmas legyen. Válogatott meccsekre bőven nem telik meg, félház a maximum, de amikor az azeri klubfoci legnagyobb sikerét elérve a Qarabaq bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe 2017-ben, itt játszotta a hazai meccseit, a Roma és a Chelsea ellen elkapkodták a jegyeket. Bakuban volt az Európa-liga angol házidöntője is idén, az angol szurkolók legnagyobb bánatára.
A Stadionok Kihasználtsága és Jövedelmezőségi Kilátásai
A magyar stadionok üzemeltetése (a debrecenit és a Groupamát leszámítva) mindenhol gondot okoz. A Puskás Aréna ezekhez képest egészen más kategória. A stadionban van egy 1500 fő befogadására alkalmas konferenciahelyszín, ami valószínűleg hoz majd bevételt, de az egész létesítmény fenntartási költségét messze nem fedezi. Ahhoz tömegrendezvények kellenek, tömött lelátókkal.
A magyar válogatott évente 5-6 meccset játszik itthon. Az elmúlt években messze több nézőt vonzott a válogatott, mint a klubcsapatok. Az újdonság varázsa is kitart egy darabig, a nyitómeccsen is telt ház lesz, ha komoly csapat jön, biztosan lesz érdeklődés. Éppen egy éve a magyar-észt Nemzetek Ligája meccsen 8000 néző volt kint. Ez az új Puskásban azt jelentené, hogy csak minden 8. Ráadásul az évente csak pár válogatott meccsnél komoly kockázatot jelent, hogy a rasszista szurkolói rigmusok miatt rendszeresen zártkapus büntetést kap a magyar szövetség.
Csányi Sándor tervei szerint visszatérnének a Népstadionban korábban megrendezett bajnoki kettősrangadók. Ez és mondjuk a magyar kupa döntője még pár nap focit jelentene a Puskásban. Az MLSZ és Orbán Viktor nagy vágya, hogy Bajnokok Ligája-döntőt rendezzenek az új Puskásban, emiatt is módosíthattak a 45 ezresről 67 ezer férőhelyes óriásstadionra. Ebben a tervben egyelőre messze nem volt partner a nemzetközi szövetség, mert szeptemberben 2023-ig előre kijelölte a BL-döntők helyszínét: 2021 Szentpétervár, 2022 München, 2023 London, Wembley. Az idei BL-döntőt a Puskáshoz hasonlóan 67 ezres Wanda Metropolitanóban, az Atletico Madrid stadionjában rendezték.
Reálisabb cél az Európa-liga döntője. Idén Gdanskban lesz (40 ezres stadionban), jövőre Sevillában, egy 45 ezer férőhelyesben. Az MLSZ már megkapta a kormány támogatását, hogy megpályázza a 2022-es vagy 2023-as Európa-liga döntőt. Bukarest ezt azonnal megkapta, a 2011-es stadionavatás után 2012-ben ott volt az EL-finálé.
Koncerteken még többen, majdnem 80 ezren férnek el a Puskásban. Idén a bécsi Ernst Happel Stadionban fellépett Phil Collins, Bon Jovi, Pink, Metallica, Rammstein. Varsóba eljutott Phil Collins, Bon Jovi, Pink (tavaly a Rolling Stones és Beyonce). Bukarestben Metallica és Ed Sheeran volt idén. Utóbbi a Szigetre is eljutott. Koncertfellépőként egyelőre még senkit nem jelentettek be. Ráadásul június 28-áig az UEFA az Európa-bajnoki meccsekkel biztosan stoppolja a Puskást. Utána azért bőven lenne még idő. Lehet, a Szerencsejáték Zrt. is ide viszi majd az ingyenes koncertjeit. Ahhoz, hogy magyar fellépő megtöltse a Puskást, újra kellene egy olyan Illés-Metró-Omega koncert, mint ami a Népstadionban volt. De pár koncertnap biztosan lesz. A focival együtt ez elvihet már akár 15 napot is a 365-ből. Ami nem ennyi hasznosítható nap, csak amíg szabadtéri rendezvényeket lehet tartani. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese a köztévében behozott egy új szempontot is.
