Fekete kávé tejszínnel: Mítoszok és valóság az egészséges kávéfogyasztásról

Kávéscsészék, kávébabok

A kávézás, mely ma már szinte elképzelhetetlenül mélyen beépült a mindennapjainkba, nem csupán a fáradtságot űzi el, hanem - amint a European Heart Journal című folyóiratban megjelent kávéval kapcsolatos szívvizsgálat is állítja - meghosszabbíthatja az életet. Sokunk számára egy jó fekete kávé bármikor meg tudja teremteni a pillanatnyi nyugalmat, vagy éppen a reggeli lendületet. Ugyanakkor az, hogy hogyan és mikor fogyasztjuk el ezt a forró italt, jelentős hatással lehet az egészségünkre.

A kávéfogyasztás időzítése és az egészség

Mint kiderült, a kávéfogyasztás időzítése kulcsfontosságú lehet. Egy elemzés, amely több mint 40 725 amerikai felnőttet vizsgált meg körülbelül tíz éven át - írja a Bild -, rámutatott, hogy azok az emberek, akik rendszeresen délelőtt kávéznak (4:00 és 11:59 között), jelentősen kisebb kockázattal halnak meg korábban, mint azok, akik teljesen tartózkodnak a forró italtól, vagy akik egész nap isszák. Az eredmények azt mutatják, hogy a csak délelőtt kávézók körében 16%-kal alacsonyabb volt a korai halálozás aránya, és kiemelten 31%-kal csökkent a szív- és érrendszeri eredetű halál kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem ittak kávét. Az egész naposan kávézók esetében ilyen előnyt nem találtak. Érdekes, hogy délelőtt a kávé gyulladásgátló hatásai hatékonyabban érvényesülhetnek.

A kávé egészségvédő hatásai és összetevői

A kávé egészségmegőrző hatásait számos kutatás igazolta, köztük a Semmelweis Egyetemé is. A mérsékelt kávéfogyasztás (maximum napi 400 mg koffein, vagy 3-4 csésze) csökkentheti többek között a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, egyes daganatok és a Parkinson-kór előfordulásának rizikóját is - kezdi Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetének dietetikusa. Az egészségvédő hatás elsősorban a kávéban található antioxidáns vegyületeknek, tehát a növényi hatóanyagoknak köszönhető. A kávébab szénhidrátokat tartalmaz legnagyobb arányban, emellett zsírok, fehérjék és ásványi anyagok, valamint vitaminok is találhatók benne.

A kávénak fontos összetevői az úgynevezett antioxidánsok, például a klorogénsav vagy a ferulsav, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak. Ezért például gyulladásos bélbetegség esetén sem tilos fogyasztani, ha a betegség nyugalmi állapotban van.

Kávé kémiai szerkezete

Tévhitek és valóság a kávéról

Sokan tartanak attól, hogy a kávé éhgyomorra fogyasztva refluxot és gyomornyálkahártya panaszokat, vagy esetleg stresszhormon-emelkedést (kortizol) okoz. Egy másik tévhit, hogy a kávé magas vérnyomást okoz - ismerteti a dietetikus.

Azonban, ha valaki nagyobb mennyiségben, vagyis 4 csészénél több kávét iszik naponta és magas LDL koleszterinszintet állapítottak meg nála, akkor az étrendi tényezők között a kávé is mérlegelendő terület lehet. A feketében ugyanis szűretlen verzióban - pl. török kávé, french press, kotyogós, presszó - megtalálhatóak olyan növényi vegyületek (cafestol, kahweol), melyek emelhetik az LDL-koleszterinszintet, azáltal, hogy csökkentik a zsír anyagcserében fontos szerepet játszó epesav termelődését. A dietetikus kiemeli: a filteren átszűrt kávék (pl. kapszulás kávé) esetében ezek a vegyületek kevésbé jutnak át, így azok fogyasztása kevésbé befolyásolja a koleszterinszintet.

A kávé pörkölése és vízhajtó hatása

A kávé pörkölésének erőssége is fontos tényező. Ettől lesz a világoszöld kávészem fokozatosan egyre barnább, és ugyanez történik a pirítós készítése során is. E reakció terméke a melanoidin is, mely egy jótékony hatású antioxidáns. Azonban minél sötétebbre pörkölik a kávébabot (nagyobb hőmérsékleten és hosszabb ideig), annál inkább már egészségkárosító, karcinogén vegyületek keletkeznek, és a kávé egészségvédő hatása is csökken.

A kávé vízhajtó hatásával legtöbb fogyasztó tisztában van: ez elsősorban akkor érvényesül, amikor valaki sok kávét iszik. Arra is érdemes figyelni, hogy mivel a koffein vízben oldódó vegyület, ha több vízzel hosszúkávénak főzzük, akkor abban több lesz a koffein, így a vízhajtó hatás is jobban érvényesül. Érdemes tehát a kávé után vizet is inni. A kávézókban a fekete mellé felszolgált kis pohár szóda viszont nem a folyadékpótlást szolgálja.

A farmtól a csészéig ☕️ | A kávébabok utazása

A fekete kávé előnyei tejjel, tejszínnel szemben

Fontos ugyanakkor, hogy milyen feketét iszunk. A sima kávé a legjobb, míg cukorral, tejszínnel vagy más kalóriadús adalékokkal (például latte, cappuccino) az előnyök gyorsan elúszhatnak, akár semmissé téve a jótékony hatást is. A kávé egészségvédő hatása természetesen tisztán, cukor és tej nélkül fogyasztva érvényesül leginkább. Szabó Adrienn emellett még egy fontos szempontra felhívja a figyelmet: kalóriabevitel szempontjából is jobb tisztán fogyasztani a kávét.

A bostoni Tufts Egyetem kutatói által jegyzett friss tanulmány megállapításai szerint napi egy-két csésze kávé fogyasztása összefüggésbe hozható az összes halálozási ok, de főleg a szív- és érrendszeri megbetegedések által kiváltottak kockázatának csökkenésével - de csak a fekete kávé fogyasztása esetén. Kiderült ugyanis, hogy ez az összefüggés abszolút nem figyelhető meg, ha valaki sok cukorral, vagy tejjel/tejszínnel fogyasztja az italt. „A kávé jótékony hatásai a bioaktív vegyületekből eredhetnek, de az eredmények arra engednek következtetni, hogy a hozzáadott cukor és telített zsír csökkentheti ezeket az előnyöket” - mondja Fang Fang Csang, a The Journal of Nutrition című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány vezető szerzője. A megfigyelésen alapuló vizsgálatban a National Health and Nutrition Examination Survey felmérés adataira támaszkodtak, így összesen 46 000 felnőtt adatait elemezték, valamennyien 20 év felettiek voltak. Az adatok rögzítése 1999 és 2018 között történt. Az eredmények alapján napi egy csésze kávé fogyasztása 16 százalékkal alacsonyabb halálozási kockázatot jelent, míg két-három csészénél további egy százalékkal javult ez az érték. Az ennél több kávé fogyasztása ugyanakkor már nem járt további jótékony hatásokkal, sőt, a szív- és érrendszeri halálozás, valamint a kávé hatása közötti kapcsolat három csésze felett már csökkenni kezdett. A kutatók kiemelik: eddig csak kevés tanulmány vette górcső alá, hogy a kávéhoz adott dolgok hogyan befolyásolják a halálozás és a kávé közötti kapcsolatot.

A fekete kávé a feketére, tehát legerősebben pörkölt kávészemekből készült főzet. Pörkölését tekintve a kávé lehet még közepesen és enyhén pörkölt. A feketekávé kifejezés bár a presszó szinonimájaként terjedt el főleg, valójában viszont azt jelenti, hogy a kávét „natúr” isszuk. Érv a feketekávé mellett az, hogy menő - míg a tejeskávék trendi külsejükkel, latte arttal hívják fel saját magukra a figyelmet, addig a feketéknél a fogyasztóé a főszerep!

Kávékultúrák és elkészítési módok

Kávékalauzunk első részében a presszókávét és társait mutattuk be - most a tejjel, tejszínnel készítendő változatokat vesszük górcső alá. Kávézási szokásainkban az olaszos és a bécsies kávétípusok keverednek. A Monarchia korabeli Bécs világára minden tekintetben a túlságos kifinomultság, édeskés finomkodás volt a jellemző. Gondoljunk csak a hagyományosnak mondott süteményekre, tortakülönlegességekre.

Kávézóban

Olasz kávékülönlegességek

Az olaszos kávékultúra más, az olaszok a tejszínhab helyett inkább a tejhabot részesítik előnyben. Az igazi olasz cappuccino tehát soha nem tejszínhabbal, hanem tejhabbal készül. Egyharmad rész erős feketekávé, egyharmad rész forró tej és egyharmad rész tejhab alkotja a kizárólag reggel, vagy délelőtt fogyasztandó italt. Kiegészítője egy édes péksütemény, s így alkot tökéletes reggelit.

Caffé Macchiato: Macchiato jelentése foltos, pettyes. A caffé macchiato egy presszókávé, tetején némi tejhabbal. Annyi tejhabbal, ami csak egy foltot képez a presszókávén. Szintén tejhabos, olaszos kávé, de már közelítünk a különlegességek felé.

Latte Macchiato: Szép üvegpohárba előbb alulra kerül egy kis adag lágyan gőzölt habos tej, majd kis várakozás után erre csurgatják a presszókávét.

Café Latte: A latte a sima tejeskávé. Felgőzölt tejből jó sok kerül a pohárba, melyet egy kevés presszókávé egészít ki.

Bécsi és francia kávékülönlegességek

Kapuziner (Kapucíner): Az édes tejszínhabbal felszolgált kapucíner, vagy inkább kapuziner a bécsi változat. Világosra pörkölt kávébabból készült hosszú kávé az alap, amit sok tejszínhabbal tesznek selymessé.

Café Mélange: A franciás név hosszúra főzött tejes kávét takar. A normál adag presszókávét forró vízzel felhígítjuk, s a kávéval egyező mennyiségű felgőzölt tejjel, némi tejhabbal tálaljuk fel. Ez sem tejszínhabbal jár, még akkor sem, ha egyes hazai kávéházakban rendszeresen tejszínhabos kávét hoznak a valódi mélange helyett.

Hosszú fekete kávé és Americano

A hosszú fekete kávé egy eszpresszóital, amely két adag eszpresszóból és forró vízből áll. Elkészítéséhez forró vizet öntenek egy csészébe, majd ráöntik az eszpresszó adagokat. Az eszpresszót óvatosan kell a víz tetejére önteni, hogy a krémje, az úgynevezett crema, érintetlen maradjon. A crema a kávé egyik legfontosabb része a kávérajongók számára, mivel rendkívül ízletes. Sokan összekeverik a hosszú fekete kávét az americanóval, de az americano több vízzel készül, mint az eszpresszó. Mint a legtöbb eszpresszóital, a hosszú fekete kávé is Olaszországból származik, ahol hagyományosan az eszpresszó és a cappuccino volt az egyetlen két kávéital. Lényegében a hosszú fekete kávé akkor keletkezett, amikor amerikaiak kezdtek el járni az olasz kávézókba, és nagy fekete kávét kértek. A hosszú fekete kávé az olasz baristák válasza volt erre a nagy kávé igényre; így született meg a hosszú fekete kávé, hogy kielégítse a városba látogató vendégeket. Manapság a hosszú fekete kávé különösen népszerű Ausztráliában és Új-Zélandon.

A hosszú fekete kávé elkészítése egyszerű folyamat, amely nem igényel sok munkát vagy különösebb kávéismeretet. A legjobb hosszú fekete kávé elkészítéséhez használjon eszpresszógépet. Azonban egy tökéletes hosszú fekete kávé akár elkészíthető egy mokkás kávéfőzővel is. Amikor otthon készítesz hosszú fekete kávét, figyelembe kell venned, mennyi forró vizet használsz. Túl sok víz használata gyengítheti az ízt, míg kisebb mennyiségek használata erősebb ízt eredményez. Tölts egy magas poharat forró vízzel, győződj meg róla, hogy a víz nem túl forró, de megfelelő hőmérsékletű legyen az azonnali fogyasztáshoz, miután elkészült a hosszú fekete kávé. Öntsd bele az eszpresszó adagot a forró vízbe, és hagyd, hogy a crema a tetején maradjon.

A mokkás bögre is egy fantasztikus kávéfőző, ami kitűnő, eszpresszóhoz hasonló kávét készít. Az első lépésben őröld meg a kávébabokat finom porrá, majd tedd bele a mokkás bögre kávészűrőjébe. Töltsd fel a mokkás bögre alsó felét forró vízzel, csavard rá a tetejét, majd helyezd közepes lángon a tűzhelyre. A mokkás bögre alsó részében keletkező gőz nyomást hoz létre, ami áthalad a mokkás bögre levegőnyílásán. Végül az eszpresszóhoz hasonló folyadék kezd kifolyni. Most tölts fel egy bögrét forró vízzel, kétszer annyit, amennyi kávét használtál a mokkás bögréből. Amikor a bögre tele lesz forró vízzel, lassan öntsd rá az eszpresszót. Sikerült hosszú fekete kávét készítened otthon!

Hosszú kávé hasonló ízvilággal rendelkezik, mint az americano, de kissé erősebb, mert az eszpresszó a tetején marad. Más ízvilága lesz, mert a két réteget kevésbé kell összekeverni, mint az americanót, amellyel jobban összekeveredik a víz eszpresszó utáni öntése miatt. A hosszú fekete kávé és az americano mindkettő eszpresszó alapú ital, de annak ellenére, hogy számos hasonlósággal rendelkeznek, különböző módon készülnek el. Az americano egy shot eszpresszó, amelyhez vizet adnak hozzá, emiatt erős kávé íze van. Tradicionálisan a hosszú fekete kávé élvezetét szánják. Hagyományosan tejjel nem fogyasztják, így az alapvetően erőteljes eszpresszó ízei sokkal markánsabbak, mint például egy cappuccino vagy flat white esetében. Fontos, hogy minőségi kávét használjunk, amikor saját hosszú fekete kávénkat készítjük, így soha nem kell kompromisszumot kötnünk az ízek terén sem. A hosszú fekete kávé különleges elkészítési módja, egyedi testessége és állaga egyedülállóvá teszi az eszpresszó kávék között.

Kávéfőző típusok

Kávézás és diéta

A kávé szinte bármilyen diétában helyet kaphat, főleg, ha fekete kávéról van szó, hiszen ebben a formában egy olyan kalóriamentes italnak számít, ami segíthet az egészséges testsúly fenntartásában vagy elérésében. De számos antioxidánst is tartalmaz, amelyeknek köszönhetően szintén jelentős szerepet vállalhat abban, ha meg szeretnénk tartani a testsúlyunkat vagy fogyni szeretnénk. Mindent összevetve tehát számos okod lehet arra, hogy feketén idd a kávét, de ha mégsem tudod elképzelni, hogy hozzászoknál, vagy csak szereted a változatosságot, azzal sincs gond. Ha kifejezetten édesíteni szeretnéd, akkor próbáld meg hanyagolni a cukrot és a mesterséges édesítőszereket is. Helyettük válassz inkább egy csepp mézet, juharszirupot vagy adj hozzá egy kevés steviát.

A kávéfogyasztás jótékony hatásairól többször lehetett már hallani, leginkább azzal kapcsolatban, hogy - mértékletesen fogyasztva - mennyivel növelheti a várható élettartamot. Úgy tűnik azonban, hogy nagyon nem mindegy, milyen kávé van a csészéjében - és érdemes lehet a cukrozott-szirupozott, tejtartalmú változatok helyett inkább a „natúr” fekete változatot választani.

tags: #fekete #kave #tejszinnel