A meztelen csigák, vagy más néven házatlan csigák, sok kertész és mezőgazdasági termelő számára okoznak fejtörést, különösen a nedves, párás időszakokban. Hazánkban mintegy 26 házatlan vagy meztelencsiga faj fordul elő, és bár sok közülük nem kártékony, sőt fontos szerepet játszik a táplálékláncban, mint csigák, pókok és madarak eledele, vagy spórákat és magvakat terjesztve, növelve a talaj humusztartalmát, vannak olyanok, amelyek jelentős károkat képesek okozni. Különösen a szántóföldi, a nagy és a kerti házatlan csigák, valamint az éticsiga okozhat fejfájást. A fejlettebb egyedek a vastagabb erek kivételével az egész növényt elpusztíthatják, megrágva a friss tavaszi hajtásokat, károkat okozva a nyári ágyásokban, és elbújva az őszi levelek alatt. Fontos azonban megjegyezni, hogy sok faj nem kártékony, és a tápláléklánc fontos tagja.
A Csigák Viselkedése és Életmódja
A meztelen csigák éjjeli állatok, alapvetően kora hajnalban és késő este mozognak. A nedves, párás időszak kedvező életfeltételeket teremt számukra, ilyenkor érdemes este körülnézni a kertben, ahol tucatnyi meztelencsigát fedezhetünk fel. Sokuk azonban a föld alatt tevékenykedik: tojást rak, gyökereket, a magvak héját, korhadt növényi részeket rág.
A meztelencsigák hermafroditák, vagyis mind hím, mind női ivarszervük van. Szinte rituálisnak látszó párosodásuk alkalmával kölcsönösen megtermékenyítik egymást. Egy-egy csiga akár 50 gyöngyszem nagyságú petét rak le, leggyakrabban korhadó növényi részek alá. A csigák fajtától függően 3-8 hét alatt kikelnek, és 1-2 hónap alatt válnak ivaréretté. Tojásprodukciójuk 50-600 db, fajtól és élettartamtól függően. Élettartamuk 1-3 év.
A csigák érzékenyen reagálnak a fényviszonyok változására, amit nemcsak a szemeik, hanem a bőrükben levő fényérzékelő sejtek is érzékelnek. Lassúságuknak megfelelően érzékszerveik nem különösen fejlettek. Egész testfelületükön vegyi és mechanikai ingereket érzékelő sejtek is megtalálhatók, a vegyi ingerek érzékelése segítségével találják meg táplálékukat.
A Fekete Csupaszcsiga (Arion ater)
A fekete csupaszcsiga, vagy más néven európai fekete csiga, őshonos Nyugat- és Közép-Európában, Skandináviától Spanyolországig, és Írországtól Ausztriáig, valamint a Cseh Köztársaságban. Kifejlett állapotában 10-15 cm hosszú. Színe egyedenként változik, főként a hőmérséklet függvényében. Általában fekete színű, de előfordul piros, sötétbarna, halvány narancssárga, sőt akár fehér is. Fiatal korában jellemzően barnás színű, ami kifejlett korára eltűnhet.
Anatómiai és Fiziológiai Jellemzők
Két pár csápja van: a nagyobb, felső érzékeli a fényt, de színeket nem lát vele; a kisebb, alsót használja szaglásra és egyéb érzékelésre, valamint a táplálék felkutatására szolgál. Veszély esetén mindkettőt visszahúzza. A száj a fej alsó részén található, amely tartalmazza az akár 27000 fogból álló fogazott nyelvet (radula), melyet az étel reszelésére használ.
A fej mögötti sima területet nevezik köpenynek, mely tartalmaz egy szellőzőnyílást a jobb oldalon (pneumostone). Ez a burok védi a legtöbb szervet, köztük a tüdőt is. A csiga a légzőnyíláson szívja be és fújja ki a levegőt. A lába izmos és nyálkás felületű. Legfőbb sajátosságuk, hogy testük hasi oldalán erőteljesen fejlett, mirigyekben gazdag, izmos talp van, amely a helyváltoztatás szerve. A csigáknak nyálkaelválasztó mirigyük van, az általa termelt nyálkaszalagon, mint valami siklópályán haladnak előre.
Táplálkozás és Szaporodás
A fekete csupaszcsiga mindenevő, tápláléka korhadó és élő növényi szárak, levelek, valamint állati ürülékek és tetemek, illetve gombák és a trágya is. A bomló növényi részeket és az állati ürüléket segít újrahasznosítani, úgy, hogy ezeket szerves anyagok és tápanyagok formájában felvehetővé teszi más szervezetek számára.
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A fekete csupaszcsiga hímnős állat, tehát hímivarsejtet és petét is termel, de a szaporodáshoz mégis párzania kell. A peték színe a fehértől a barnáig változik, és 4 milliméter hosszúak. A csiga a föld alá, csomókban rakja le petéit. Egy csomóban legfeljebb 150 pete van. A kikelés ideje függ a hőmérséklettől, a kiscsigák általában 4−6 hét után fejlődnek ki a petékből. Kb. 10 mm hosszúak, testük sárgásszürke színű, fejük sötétebb szürke. A fiatalok egy év után lesznek termőképesek. A felnőttek élettartama körülbelül egy év.
Védekezés és Környezeti Interakciók
A fekete csupaszcsiga vastag rétegben bevonja magát egy kellemetlen ízű váladékkal, amely a ragadozók elleni védelemre szolgál, valamint nedvesen tartja az állatot, segíti a mozgásban és szerepet játszik a párzásban is. A nyálka olyan jól „kipárnázza” a csigát, hogy hegyes felületeken sem sérül meg. Ha valami a testének ütközik, a csiga felveszi a védekező állást, ami annyiból áll, hogy összegömbölyödik. Rendelkeznek azzal a képességével, hogy újra tud nőni a csápjuk, de ez a regenerációs folyamat akár 1-2 hónapot is igénybe vehet.
A fekete csupaszcsiga gyakran szolgál apró atkák gazdaállatául. Az atkák a csiga nyálkájával táplálkoznak. Vannak ragadozó ellenségei, melyeknek táplálékául szolgál. Ilyenek például a sün, a borz, a róka és különböző madarak. Hideg vagy száraz idő esetén beássa magát a földbe, illetve a talajba bújva telel. A csiga a föld alá, csomókba rakja le petéit, melyek itt kelnek ki és innen bújnak ki a felszínre. A termelt ezüstös nyálkanyom hasznossága mellett veszélybe is sodorja az állatot, mivel egyes ragadozók követik ezt a nyomot, és felfalják a csigát, azonban ez a faj fennmaradását nem veszélyezteti. Nem védett faj, inkább túlszaporodó kártevő, mely megrágja a termesztett növények részeit.
Egyéb Gyakori Meztelencsiga Fajták
Spanyol Meztelen Csiga (Arion vulgaris)
A spanyol meztelencsiga (Arion vulgaris), amelyet korábban spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) néven is ismertek, az Ibériai-félszigetről származik, és az 1990-es évek elejére északon elérte Skandináviát, keleten Ausztriát. Óriási fölénnyel nyerte meg a "nyári csigafutamot" az idén Magyarországon. Vöröses-barnás, nagy méretű csigáról van szó, egyetlen hozzá hasonló faj van Magyarországon, de az nem kedveli az ember jelenlétét, és inkább az erdőkbe húzódik. Gesztenyebarna, világosbarna, téglavörös, narancssárga, szürke és fekete változata létezik, oldalán gyakran sötét oldalsáv húzódik. Talpa fehéres, nyálkája színtelen.
A spanyol meztelencsiga életciklusa rendkívül gyors, egy év alatt felnőnek, szaporodnak, tojást raknak, majd elpusztulnak. Egy kifejlett egyed élete során, ami körülbelül 1 év, 200-400 tojást is rakhat. Ebből ugyan sok elpusztul, de akkor is jelentősen gyorsabban a szaporodási rátájuk, mint az őshonos fajoknak. Más csigafajokkal ellentétben nyugodtan előmerészkedik napközben is, tehát a jelenlétét sokkal nagyobb gondnak látjuk, mint más fajokét, holott azok is képesek óriási károkat okozni, csak esetleg nem nappal táplálkoznak, hanem éjjel. Ezen fajok nappali aktivitását a kiszáradással szembeni nagyobb ellenálló képességük is magyarázza.
Nagy Meztelencsiga (Limax maximus)
A nagy meztelencsiga (Limax maximus) 100-200 mm nagyságú, megnyúlt testű, félhengeres csupasz csiga. A test hátulsó harmada tarajos, bőrráncai erősek, durvák, hosszú, ellipszis alakúak. Alapszíne változó, sárgásszürke, szürke, ritkábban sötétszürke, rendesen barna, vagy fekete pettyekkel tarkázott. Háti pajzsa sűrű, szabálytalanul foltos, márványozott.
Óriás Meztelencsiga (Limax cinereoniger)
Az óriás meztelencsiga (Limax cinereoniger) 200-400 mm hosszú, taraja a test hosszának felén található. Alapszíne leggyakrabban feketésszürke, vagy fekete, néha piros, sárga, esetleg barna mintázatú. A pajzsa egyszínű, a test alapszínénél sötétebb.
Sárga Pincecsiga (Limax flavus)
A sárga pincecsiga (Limax flavus) 80-110 mm hosszú, bőre lágyabb, hátrafelé karcsúsodik. Alapszíne sárga, sötét narancs- vagy borostyánkő-sárga. Az alapszínbe ágyazva sötétebb pontok láthatók. A pajzs sárga, vagy sárgásszürke, számos, kerek, sárga, vagy részben sötét folttal. Egyszerre 12-15 petét raknak, élettartamuk alatt összesen 300-at. Fejlődésük 9-11 hónap. Mászó útjuk nyálkája élénksárga. Fejlődési idejük 1,5-2 év, élettartamuk 2-3 év. Éjjeli állatok, a nedves környezetet szeretik és ott is szaporodnak. Nappal sötét helyen tartózkodnak. Nedvesebb, párateltebb környezetben, pincékben, zöldség- és gyümölcstároló helyeken fordulnak elő. Kedvező körülmények között jelentős mértékben elszaporodhatnak. A nedvdús, húsos terményeket (burgonya, gyökérzöldség, káposzta, répa) károsítják. Rágásaik elég szélesek, néha üregesek. Előszeretettel fogyasztják a burgonyát, de egyéb zöldségfélével (pl. répa, gyökérzöldség, uborka, tök, káposzta és gomba), illetve gyümölccsel is táplálkoznak. A húst és a cukrot is megeszik. A károsított terményeken széles rágásnyomot hagynak. Barlangokban, nedves odvakban, föld alatti lyukakban, ásott kutak oldalán és pincékben fordulnak elő, de az élelmiszertároló helyeken is megjelenhetnek. Aktívan terjednek, a helyiségbe bevándorolnak, a raktárakba passzív úton is bekerülhetnek.
Malaccsiga és Feketefejű Meztelencsiga
Két évvel ezelőtt két új meztelencsigafajt fedeztek fel a kutatók Magyarországon: a malaccsigát és a feketefejű meztelencsigát. Akkor még nem voltak kifejezetten elterjedtek, most viszont mára szinte az egész országban megtalálhatóak ezek az új fajok. Sőt, a kertészetekből kerülhetnek elő további, faunára új fajok is, amelyekkel még meggyűlhet a bajunk. A malaccsiga a spanyol meztelencsigához hasonlóan behurcolt faj, és úgy tűnik, sikeresen alkalmazkodnak a hazai körülményekhez. Tavaly például nem a spanyol meztelencsiga okozta a legnagyobb problémát a kertekben, hanem éppen a malaccsiga.
Védekezés a Csigák ellen
A csigajárás elleni védekezés egyes alternatív megoldásai riasztónak tűnhetnek első olvasatra, ennek ellenére sokkal barátságosabb módszerek, mint a vegyszeres védekezés. A védekezési módszerek jó része a csigák kiszáradással szembeni alacsony ellenálló képességére épül, mivel ezeknek az állatoknak több mint 80 százalékuk víz, a ragadozókon túl így a kiszáradás a legalapvetőbb veszélyforrás számukra.
Miért vannak csigák a kertedben + Hogyan előzd meg őket
Fizikai Védekezés
A leginkább hatékony és egyben legkörnyezetkímélőbb módszer a fizikai védekezés: összegyűjtjük és megsemmisítjük az állatokat.
- Kézi gyűjtés: Mivel a csigák éjjel aktívak, aki „éjjeli bagoly”, menjen ki éjjel a kertbe, és a zseblámpa fényénél gyűjtse össze őket. Sós vizet tartalmazó üvegben elpusztulnak. Az eredmény kiváló, ha ezt a peterakás időpontja előtt végezzük. Fontos megjegyezni, hogy az esti öntözés, csigák űzése szempontjából ellenjavallat.
- Csapdák: Sok kertész kihasználja, hogy a csigák nedvességkedvelők.
- Deszka csapda: Egy-egy kihelyezett deszka remek gyűjtőhelye lesz a csigáknak. Helyezzünk grapefruit héjat vonulási helyükre, és naponta ellenőrizzük. A héjak alatt talált csigák szintén összegyűjthetők.
- Dinnye és sör csapda: A kertbe kihelyezett fél dinnye héjában rengeteg összegyűlik rövid idő alatt, szintén jó megoldás sör kihelyezése egy földbe ásott edényben. A dinnye csapda működik!
- Megsemmisítés: A megsemmisítés már kényelmetlenebb kérdés. Gyakran alkalmazott módszer, hogy sót szórnak az állatokra, viszont ez szenvedést okoz nekik, lassan száradnak ki annyira, hogy elpusztuljanak. A leghumánusabb megoldás talán a forró vízbe dobás, mert akkor néhány pillanat alatt elpusztulnak.
Természetes Elhárító Eszközök és Növények
- Éles kövek, tojáshéj: Helyezzünk a különösen veszélyeztetett növényfajták környékére éles köveket vagy tojáshéjat.
- Fahamu: Szórjuk körbe az ágyást fahamuval.
- Rézszalag: Az érzékeny fajtákat ültessük edénybe és az edény peremét kerítsük körül rézszalaggal. A csigát ilyenkor kisebb elektrosokk éri, amikor nyálkás talpával hozzáér. Ez egyfajta csiga terelő kerítés. Minimum 5 cm szélesnek kell lennie, hogy hatékony legyen. Azonban a csigák meg tudják kerülni, illetve a lelógó leveleken fel tudnak kapaszkodni.
- Mulcsozás: A mulcsozásra kellően felmelegedett talajon kerüljön sor. A hideg, nedves talaj igazi csigahotel! A korai mulcsozás jó búvóhelyül szolgál a csigák számára, míg a meleg talaj kevésbé kívánatos számukra.
- Kiemelt ágyás: Csökkenti a csigák támadásának erejét az emeltágyás. Az emeltágyást körben védheted kiszórt csigariasztókkal (fahamu, tojáshéj, éles kövek), illetve réz szalagot vezetethetsz körbe a magaságyás oldalán.
- Termésvédő háló: Félted a salátát, káposztát, karfiolt, cukkinit, padlizsánt? Remek csiga távol tartó a termésvédő háló, amelyet fejlődő termésekre tudsz ráhúzni!
- Csigáknak ellenálló növények: Válasszunk ellenálló, kemény levelű, vagy bőrlevelű, fás szárú növényeket. Csigáknak ellenálló növények: muskátli, kaliforniai kakukkmák, levendula, zsálya. A fűféléket is békén hagyják. A Kertlap Webáruházban is kapható csigáknak ellenálló virágmag keverék.
- Csiga csalogató növények: Ha olyan növényekkel vesszük körül az ágyást, amit a csigák imádnak, kevésbé fogják az ágyás növényeit megtámadni. Például a csigák imádják a bársonyvirágot!
- Napos hely: Minél naposabb helyre tegyük a kiskertet. Bár a napos helyeken nagyobb szükség van az öntözésre, de mégis tény, hogy a tűző napot általában kevésbé jól tolerálják a meztelencsigák. A paradicsom lombjának ritkítása, a kert gyommentesen tartása is abban segít, hogy a kártevők számára kiszáradással fenyegető körülmények maradjanak fent.
Biológiai Védekezés
Segítsük természetes ellenségeiket, a békákat, sündisznókat és a bogarakat. Vagyis ne irtsuk őket, illetve alakítsunk kedvező körülményeket számukra. A kacsák is szeretik a csigákat! Ez utóbbi megoldás eredményes! Közülük is legeredményesebb az indiai futókacsa. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kacsa folyamatosan az összes csigát összeszedi, és csak minimális kárt okoz a kertben. Viszont a kacsa tartásához szükség van némi beruházáshoz, el kell látni, természetesen nem csak csigát fogyaszt. Létezik biológiai fegyver is, az Indonéziában tojástermelésre kinevelt „indiai” futókacsa, ami megeszi a spanyolcsigát (a hazai baromfik nem szeretik, talán nehezen tudják lenyelni, esetleg rossz az íze). Nyugat-Európában sok ilyen kacsát tartanak, és bérbe adják a csiga elleni védekezésre.
Kémiai Védekezés (Óvatosan!)
Kísérleti eredmények támasztják alá az alábbi házilag is alkalmazható vegyszerek hatékonyságát: fokhagyma, karbamid (N-műtrágya). A kémiai védekezés a metaldehid hatóanyag-tartalmú csigaölő szerek alkalmazását jelenti. Ez egy kényelmesebb megoldás volt, viszont az elérhetőségét szigorították, már csak növényorvos vásárolhatja meg. Ez nem is baj, az emberek sem szerették annyira használni, mert akinek gyermeke, háziállata volt, nem merte kitenni. Másrészt őshonos csigafajokat is elpusztíthat, de a madarak is felkapkodják, tehát nem egy szelektív szer.
Higiénia
Ügyeljünk a kert higiéniájára, rendszeresen távolítsuk el a kertből a szemetet és a lehullott leveleket, mivel ezek búvóhelyül szolgálhatnak a csigáknak.
